Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-10 / 233. szám, kedd

IV Negyvenéves a szenczi molnár albert napok ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 11. www.ujszo.com XXXVII. SZENCZI MOLNÁR ALBERT NAPOK Október 6. - november 18., Szene, Rété és Jóka Október 11. (szerda) Rété - 18.00: a Lux Alterna a református templomban. Szene - 18.00: emlekezes az 1956-os forradalomra a városi művelődési központ (vmk) nagytermében. Veszteségeink - Boráros Imre színművész zenés­irodalmi műsora. 1956 az iroda­lomban - Pomogáts Béla iroda­lomtörténész (Budapest) elő­adása. Október 13. (péntek) Szene - 18.00: Rákóczi-em- lékkiállítás a vmk klubtermében, megnyitja Strešňák Gábor levél­táros-történész, közreműködik Culka Ottó (vers), Balián Zsu­zsanna (ének) és a Kicsi Hang énekegyüttes. , 18.45: ünnepi műsor a váro­si művelődési központ nagyter­mében: Szenczi Molnár Albert- re Somogyi Alfréd apácasza- kállasi református lelkipásztor emlékezik, Vergődés - Varjú Ol­ga színművész (Bárka Színház, Budapest) zenés-irodalmi elő­adása, zongorán kísér Balogh Zsolt előadóművész. Ki viszi át? - a Kicsi Hang énekegyüttes műsora. Október 15. (vasárnap) Jóka - 15.00: a Lux Alterna református kamarakórus hang­versenye a református templom­ban. Október 20. (péntek) Szene - 19.00: a Mária evan­géliuma című rockopera az Ér­sekújvári Rockszínpad előadásá­ban (a vmk nagyterme). Október 23. (hétfő) Szene - 10.00: emlékműsor és koszorúzás a Szenczi Molnár Albert Gimnáziumban. November 16. (csütörtök) Szene - 19.00: Nándorfehér­vár, 1456 - a Corvina Consort együttes (Budapest) előadása a Nostalgia étteremben. November 18. (szombat) Szene - 15.30: Uraknak Ura! - Kátai Zoltán énekmondó mű­sora és a Réte-Boldogfai Refor­mátus Keresztyén Énekkar fellé­pése a katolikus templomban. 16.45: ünnepi záróműsor a Szenczi Molnár Albert Alapisko­lában. Közreműködők: az alapis­kola diákjai, a Réte-Boldogfai Református Keresztyén Énekkar, Kátai Zoltán énekmondó és Ráczné Huszár Melinda. Beszé­det mond Bárdos Gyula képvise­lő, a Csemadok Szenei Területi Választmányának elnöke, (ú) VERSEK SZENCZI MOLNÁR ALBERTRÓL Böröndi Lajos Házsongárdi séta Isten könnycseppjei sárguló papírlapokon Szánk elcsempült, nem áll a régi dalra. Megfagyott lélegzés:felolvasztha tatlan. Elporladt nyelv, sírás a beomló időben. Zsoltáraidat ki énekli újra Szenczi Molnár Albert? Petrőczi Éva Mátyusföldi vigasztaló Mátyusfóldi verőfény Mátyusföldi verőfény, megilleti e tájat, mert Máté uralta, az akamok Csák-ivadék, ez a név, ám szelídebb fiú is jutott a szenei vidéknek: Molnár Albert, szavaink gyöngéd gyámola, „búdosása végtelen évei" közben ki mégis-mégis a hűség maga volt. Inkább albertföldi legyen hát mind e sugárzás, útravaló, mely télre-készületünk szigorú napjaiban fólmelegít. Az eddigi 36 évfolyam krónikája a városi könyvtár archívumában - ha hiányosan is, de - megtalálható A Szenczi Molnár Albert Napok négy gazdag, sikeres évtizede A Napsugár kórus - amely egykor a Csemadok Szenei Alapszervezete mellett működött - Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző, karmester ve­zényletével adott műsort a XII. Szenczi Molnár Albert Napokon Nemeskürty István, Imre Mihály és Szabó András. A budapesti Vasas Művész- együttes 1982-ben Vass Lajos Er­kel-díjas zeneszerző Szenczi Mol­nár Albert Discursus de summo bono című munkájára írt kórus­művének ősbemutatóját tartotta a szenei ünnepi esten. író-olvasó találkozók, irodalmi és előadói estek során a hazai iro­dalmi és tudományos élet képvi­selőivel ismerkedhetnek meg e szenciek és a környékbeliek, Gál Sándor író és költő, a Szenczi Molnár Albert Napok egyik elindí­tója többször is vendége volt a Szene. A Csemadok városi alapszervezetének vezető­sége 1966 tavaszán három­napos rendezvénnyel indí­totta útjára az első Szenczi Molnár Albert Napokat. POLÁK AAARGIT Nagy János szobrászművész ekkor készítette el a zsoltárfordí­tó, humanista prédikátor emlék­tábla tervezetét. (1995-ben Szen- czi-szobrot is lepleztek le a város­háza előtt lévő parkban.) Később a városiból járási, majd országos rendezvénysoro­zat lett, egy hónapon át gazdag, változatos programot biztosított a helyi és a régióbeli magyarság­nak. A szenei magyar tanintéz­mények a rendszerváltást köve­tően felvették a város híres szü­löttének nevét. Szenczi Molnár Albert születé­sének 400. évfordulóján tudomá­nyos tanácskozáson Szencen ta­lálkoztak a híres .tudós életét és munkásságát kutatók, a konfe­rencián elhangzott előadásokat a Szenczi Molnár Albert és a késő reneszánsz című kiadványban je­lentették meg. Az évek során ne­ves irodalomtörténészek, tudósok tartottak előadást, emlékeztek meg Szenczi Molnárról, köztük Czine Mihály, Benda Kálmán, Irodalmunk jelesei mindig ven­dégei voltak a Szenczi Molnár Al­bert Napoknak. A képen (balról jobbra) Crendel Lajos, Tőzsér Ár­pád és Koncsol László egy, a 70-es években rendezett találkozón. vészegyüttesek - köztük az Ifjú Szivek és a Szőttes -, valamint az azóta Szene testvérvárosává vált Mosonmagyaróvár énekkarai. A negyven év alatt most 37. al­kalommal rendezi a Csemadok az immár országos jelentőségű ren­dezvénysorozatát (a négy évtized alatt komoly gondok, szervezési nehézségek miatt háromszor ma­radt el a Szenczi Molnár Albert Napok). Október 11-én Pomogáts Béla irodalomtörténész előadá­sát Boráros Imre színművész Veszteségeink című műsora köve­ti az 1956-os forradalom 50 év­fordulójának tiszteletére. Elma­rad a koszorúzás a Szenczi Mol­nár Albert-szobornál a körülötte lévő park átépítése miatt. Az ün­nepi esten Varjú Olga jókai szár­mazású budapesti színésznő előadóművészetével ismerkedhe­tünk meg. Ezután a Kicsi Hang énekegyüttes és az Érsekújvári Rockszínpad lép fel. A jókai, majd a rétéi református temlomban a Lux Alterna, a Szenczi Molnár Al­bert Klub estjén - a Nostalgia ét­teremben - a Corvina Consort együttes ad koncertet. November 18-án a záróműsor a szenei római katolikus templomban Kátai Zol­tán énekmondó műsorával és a Réte-Boldogfai Református Ke­resztyén Énekkar fellépésével kezdődik, majd a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában ér véget ko­szorúzással. A közönség lelkesedésére is szükség volt. Az eddigi 36 évfolyam króni­kája a városi könyvtár archívumában - ha hiányosan is, de - megta­lálható. (Archív felvételek) rendezvénysorozatnak, akárcsak Grendel Lajos, Tőzsér Árpád, Koncsol László, Zalabai Zsig- mond, Tóth Elemér, Turczel Lajos, Csanda Sándor, Püspöki Nagy Pé­ter, Farkas Jenő, Gyurcsó István, Mács József, Ozsvald Árpád és so­kan mások. A hagyományos kiállításokon kortárs szlovákiai magyar képző­művészek mutatkoztak be, első­ként 1966-ban Nagy János, majd Kopócs Tibor, Nagy József, Dolán György, Szilva József, Janiga Jó­zsef, Szkukálek Lajos, de szinte valamennyi akkor induló, vagy már ismert művész neve felsorol­ható lenne. Az ünnepi estek ven­dégszereplői is neves magyaror­szági és szlovákiai magyar színé­szek, előadóművészek. Emléke­zetes marad Sinkovits Imre, Dráfi Mátyás vendégszereplése is. Szinte évente szerepel a komáro­mi Jókai Színház társulata, gya­kori fellépők a hazai magyar mű­GONDOLATOK A SZENCZI MOLNÁR ALBERT NAPOKRÓL „Jó tudni hogy egyre igényesebb a magyar. Itt, Szencen is az. Ezért tudtunk megmaradni Európa köze­pén, hogy a világhoz tudjuk ma­gunkat mérni...” (Gyurcsó István bejegyzése az I. Szenczi Molnár Albert Napok al­kalmából 1966. április 29.) „A hagyományápolás a folytonos­ság tudatos munkája. Amit elkezd­tünk, nap mint nap folytatni kell. E háromnapos rendezvénysorozat vá­rosunk kulturális életének kimagas­ló mozzanata. A „tiszta forrásból” buggyanó szó, a költészet, az iroda­lom ereje betölt mindent. Táplál ser­kent, új mankám bíztat. ” (AD. SzencziMolnár Albert Na­pok meghívójáról 1967-ben.) „...Azpta az első rendezvény óta negyed század telt el s mostanra sok minden megváltozott-s nem csupán Szencen. Bennünk is. A fő dolognak azonban azt tartom, hogy a későbbi­ek során mindig voltak, akik ezt a kezdeményezést a magukénak tud­ták, s vállalták Szenczi Molnár Al­bert hagyatékának, s a Napok esz­méinek továbbvitelét. ” (Gál Sándor gondolata az Ahogy elkezdődött-a XX. Szenczi Molnár Albert Napok alkalmából című írásból amely a Magyarok­nak - magyarul című, Görfil Jenő által összeállított kötetben jelent meg.) „Molnár Albert Szénéről indult, s most ismét megtér szülővárosába. A szenciek - a hazai és külföldi jóin­dulatú emberek és intézmények se­gítségével - maradandó emléket, szobrot állítanak nagy szülöttük­nek. Szénéről indult el a szülőföld látta el útravalóval tarisznyáztafel hűséggel tisztességgel és alkalmaz­kodó képességgel. Példája ma is kö­vetendő: Édes hazánkat, anyanyel­vűnket szolgálhatjuk - bárhol él­jünk is -, ha van bennünk hozzá eléghit és szeretet.” (Az 1995. október 13. és 22. közt tartott XXVI. Szenczi Molnár Albert Napok meghívójából) Az Új Szó 1995. október 16-án így tudósított a Szenczi-szobor avatójá­rói: „Szombaton délután Szencen leleplezték a város nagy szülöttének, Szenczi Molnár Albertnek a szobrát. Nagy János szobrászművész már­ványba faragott, ülő alakos alkotása a helybeliek és a világ magyarjai­nak áldozatkészségével került a város főterére." A korabeli képen a szobor és alkotója látható. (Görföl Jenő felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom