Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-05 / 229. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2006. október 5., csütörtök 3. évfolyam 34. szám A gyerekeknek kifejezetten jót tesz a terhelés Különórák tévé helyett ÖSSZEFOGLALÓ Az Új Szó is szerepet vállalt abban, hogy teret biztosítson a tehetséges diákmunkák bemutatására Német projekt a legjobbaknak A rendezvény lehetővé tette a német, lengyel, szlovák, magyar, cseh és szlovén tanároknak a tapaszta­latcserét Különóra matekból, felkészítő angolból, tánc-, és zeneórák, sport. Nem lesz ez túl sok? - aggódik a legtöbb szülő. Nos, egy friss amerikai tanulmány szerint a gyerekeknek kifejezetten jót tesz a terhelés. A kilencéves illinoisi Bianca Oviedo roppant elfoglalt kis hölgy: iskola után heti háromszor ritmikus sportgimnasztikára jár, három órát balettozik, és fél órát zongorázik. „Ha ezek nem lenné­nek, valószínűleg tévét nézne, vagy játszana a számítógépen” - mondta édesanyja a Newsweek- nek. Ó hisz abban, hogy kislánya csak nyerhet ezekkel a külön­órákkal, hiszen nem csak renge­teg új dolgot tanul, de megtanul koncentrálni, és új barátokat is szerez. Szorgalmasoké a világ Oviedo anyuka igazát támaszt­ja alá az amerikai Gyermekek Fej­lődését Kutató Társaság által a kö­zelmúltban publikált kutatás, amelyből kiderül: igen kevés a va­lóban leterhelt gyermek az Egye­sült Államokban. Az 5 és 18 év kö­zötti lurkók 40%-a semmüyen kü­lönórán nem vesz részt, egy átla­gos gyerek csupán öt órát tölt egy héten külön foglalkozásokon, és csupán 3-6%-uk tölt 20 órát isko­lán kívüli aktív tevékenységgel. A legtöbb kisgyermek tehát kö­zel sem leterhelt, legtöbbjük tévé­nézéssel vagy játékkal tölti a sza­badidejét. Azoknak pedig, akik pedig különösen szorgalmasak, szintén jó hírrel szolgál a kutatás: ugyanis minél több, különböző tí­pusú foglalkozáson vesznek részt, annál jobban szerepelnek az élet egyéb területein - iskolai megmé­rettetéseken, és a pszichológiai teszteken egyaránt. A másik oldal A dolgozat azonban nem ingatta meg azon szakértőket, akik a túl­terhelés ellen emelték fel szavukat. Azt állítják, hogy a gyerekek valójá­ban túlterheltebbek - és ezáltal stresszesebbek is -, mint azt a szá­mok mutatják. „Ez egy tökéletes példa arra, hogy a kutatók rendsze­rint a puszta számadatokat állítják szembe az élettel - ez esetben ren­geteg szülő és család tapasztalatá­val” - mondja William Doherty, a Minnesotai Egyetem családügyek­kel foglalkozó professzora. Álvin Rosenfeld pedig, a Túlterhelt gyer­mek című könyv társszerzője, pe­dig biztos abban, hogy, „ha az em­berek megfogadják a kutatók taná­csát, és még több terhet pakolnak a gyermekeikre, annak igen káros következményei lesznek.” Dacára a számos kétkedőnek, egy biztos: az új kutatási adatok birtokában újabb lépést tehetünk afelé, hogy megértsük végre: mi a legjobb a gyerekeknek - így az írás. Ami a legfontosabb: teljesen mindegy, mit mutatnak a számok - minden gyerek más, mindnyájan különböző habitussal, terhelhető­séggel, érdeklődési körrel bírnak. Ezt kell a szülőknek alaposan meg­vizsgálniuk, és a gyerek életével kapcsolatos döntései során mindig szem előtt tartaniuk, (n, o) Múlt héten tartotta Lipcsé­ben az IZOP módszertani intézet azt a tanári konfe­renciát, melyen több szlová­kiai pedagógus is képviselte oktatási intézményét. A ta­lálkozó témája a lapunk ha­sábjain is jelenlévő Ifjúság - Iskola - Gazdaság program volt. HORVÁTH ERIKA A Deutsche Bank Alapítványa és az aacheni IZOP módszertani intézet több mint fél évtizede tá­mogatja a tanulók gazdasági is­mereteinek bővítését. Az Ifjúság - Iskola - Gazdaság programba ne­gyedik éve a szlovákiai magyar is­kolák is bekapcsolódhatnak, hi­szen az Új Szó hasábjain havonta egy alkalommal jelentetjük meg cikkeiket a régiójukat érintő gaz­dasági témákról. Résztvevők A 2005/2007-es Európai Párbe­széd elnevezésű kétéves projekt­ben ezúttal két hazai magyar ok­tatási intézmény vesz részt, a galántai Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, vala­mint a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Középfokú Szakmun­kásképző Magániskola. Azok a diákok, akik bekapcso­lódnak ebbe a nemzetközi pro­jektbe, egy szakdolgozatot írnak olyan témáról, amely közvetlenül érinti őket, ezenkívül az alapít­ványjelentős összeggel támogatja az iskolák közti kapcsolatokat és látogatásokat is. A programban hat ország vesz részt: Lengyelor­szág, Csehország, Szlovákia, Ma­gyarország, Szlovénia és Német­ország. Huszonhárom napilap, köztük az Új Szó is szerepet vál­lalt abban, hogy teret biztosítson a tehetséges diákoknak munkájuk bemutatására. Csak a legeredményesebbek vehetnek részt Christian Stronk, a Deutsche Bank Alapítvány vezető munka­társa a rendezvényen elmondta, az Ifjúság - Iskola - Gazdaság egy olyan elitprojekt, amiben csak a legjobbak vehetnek részt, mégpe­dig 25 német és 25 közép-európai iskola. Dr. Silke Dreger, az IZOP mód­szertani intézet munkatársa a ta­lálkozón elmondta, a kétéves pro­jekt során a fiatalok sor érdekes dolgot tanulnak, és az sem elha­nyagolandó, hogy most már min­den közép-európai oktatási intéz­ménynek van egy német testvéris­kolája, s ezáltal a tanárok és diák­jaik meglátogatják egymást. A Christian Stronk, a Deutsche Bank Alapítvány vezető munka­társa és Silke Dreger, a projekt­vezető (A szerző felvételei) szakdolgozatok egyik kritériuma, hogy a partneriskolában is anya­got kell gyűjteniük a diákoknak munkájuk megírásához. Erre azért van szükség, hogy a diákok megismeijék, hogyan működik a gazdaság Németországban. Silke Dreger kijelentette, évről évre nő a diákok szakdolgozatainak szín­vonala. Tapasztalatcsere A rendezvény teret adott a né­met, lengyel, szlovák, magyar, cseh és szlovén tanároknak a ta­pasztalatcserére, megbeszélhet­ték, hogyan motiválják tanítvá­nyaikat, hogyan dolgoznak a szakmunkán. A találkozón ezenkívül a partnerújságok szer­kesztői előadásokat tartottak az újságírásról, a szerkesztésről. Mi­vel a diákok a projekt időtartama alatt ingyen jutnak hozzá ahhoz a laphoz, amiben havonta egyszer cikkeket közölnek a munkájuk­ból, a pedagógusoknak gyakran ösztönözniük kell tanítványaikat a cikkek megírására. „A mi tanáraink” Az Új Szót a találkozón Herczeg Andrea, a Dunaszerdahelyi Ma­gyar Tannyelvű Középfokú Szak­munkásképző Magániskola taná­ra, valamint Mészáros Andrea, a galántai Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium peda­gógusa képviselte. Herczeg And­rea lapunknak elmondta, diákjai két témán dolgoznak, az egyikben a tetoválás népszerűségét és ve­szélyeit vizsgálják, a másikban felmérik iskolarendszerünk elő­nyeit és hátrányait. „A galántai csoport az amatőr zenekarok régióbeli helyzetét vizsgálja, hiszen oktatási intéz­ményünkben hét rockzenekar működik. Szerencsére a diákok olyan témát választottak, amely érinti őket, közel érzik magukhoz, mert a csapat többségéhez na­gyon közel áll a zene. A másik dol­gozatunk azt a kérdéskört vizsgál­ja, mit kezdjen magával a fiatal, ha befejezi a gimnáziumot. Ez a téma szintén nagyon érdekes, hi­szen az érettségi után mindenki máshol próbál szerencsét. Sokan külföldön tanulnak tovább, má­sok munkába állnak, családot ala­pítanak” - mondta Mészáros And­rea. A diákok cikkeiből jövő hét hétfőn közlünk összeállítást a Nagyszünet rovatban. A kisgyermekek közel sem leterheltek, legtöbbjük tévénézéssel vagy játékkal tölti a szabadidejét (Képarchívum) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Kövér, ezért magányos A kislányom túlsúlyos, ezért gyakran kicsúfolják az iskolá­ban. Gyakran magába zárkózik, ilyenkor mindig majszolni kezd valamit. Nem tudom, mit tegyek, hogy jobban érezze magát a bő­rében. Jelige: Duci Először egy alapos orvosi kivizs­gálásra kellene elvinni gyermekét, hogy szakember állapítsa meg, mennyire lépi túl a normát, orvosi szempontból ajánlott-e a diéta, s ha igen, milyen módja. Gyereket nem szabad otthon fogyókúráztatni, mi­vel fejlődő szervezetről van szó, s ha fontos tápanyagok maradnak ki az étrendjéből, annak később belát­hatatlan következményei lehetnek. Lehet, gyermeke nem is annyira túlsúlyos, hogy nincs szüksége drasztikus diétára, orvosi felügye­letre. Az is előfordulhat, hogy anyagcserezavarban szenved, s üyenkor minden diéta kudarcot vall, kár is belefogni. Ebben az eset­ben orvosi kezelésre van szükség ahhoz, hogy helyreálljon a rend, s a szervezete normálisan működjön. Nem ajánlott állandóan arra fi­gyelmeztetni, hogy mennyire kö­vér, mert a másik végletbe csaphat át, vagyis mentális anorexiássá vál­hat, s akkor a kóros soványsággal kellesz megküzdeniük. Sajnos, ko­runkban nagyon elterjedt lett ez a betegség, s talán még nehezebben gyógyítható, mint a kövérség. Figyeljen oda jobban gyermeke étrendjére, az édesség helyett in­Dr. Hadas Katalin pszichológus kább gyümölcsöt egyen, ha már mindenáron majszolnia kell vala­mit. Próbálja meg teljesen kiiktatni étkezéséből a süteményeket, pu­dingokat, csokoládét, cukorkát, édes kekszeket. A kalóriadús ételek helyett fogyasszon sok zöldséget, s a húsok közül is a halat, baromfit helyezze előtérbe. Evés után, ha lehet, tornázzon egy kicsit, hogy ne ragadjon rá min­den elfogyasztott kalória. Ha pedig lehetséges, járjon el valamilyen sportszakkörbe. Ennek akár dupla hasznát is láthatja: hozzásegítené a felesleges kilók leadásához, és sporttársakat, barátokat is szerez­het. Ráadásul, ha sikereket érne el, növekedne az önbizalma, új célo­kat tűzhetne ki, más szemmel néz­hetné saját magát. Az evésnek van egy olyan szim­bolikus jelentése is, hogy a szere- tethiányt igyekszik pótolni az em­ber az evéssel, édességgel kedves­kedik saját magának. Lehet, hogy nem is azért zárták ki gyermekét az osztálytársai, saját korosztálya, mert duci, hanem azért lett duci, mert nem tudott megfelelő baráti kapcsolatokat kialakítani, nem tu­dott alkalmazkodni a nagyobb kö­zösséghez. Csak irigykedni tudott a többiekre, hogy milyen jó közös programjaik vannak, s hogy ő is át­élhessen valamilyen örömöt, hát evésnek adta a fejét. Ez egy időre elterelte a figyelmét magányáról, kirekesztettségéről. Problémáját áttette egy másik síkra, s tulajdon­képpen most nem is azt igyekszik megoldani, ami a valódi baja, ha­nem a másodlagos probléma került előtérbe. Lehet, az okozza a gondot, hogy nem tud alkalmazkodni má­sokhoz, elvárja, hogy mindig az ő akarata teljesüljön, minden úgy legyen, ahogy azt ő akarja. Ezért egy idő után a többiek megunják, hogy mindig hozzá kell alkalmaz­kodniuk, s inkább kirekesztik ma­guk közül, mintsem teljesítsék kí­vánságait. Az is lehet, hogy éppen az ellenkezője az igaz: képtelen véghezvinni akaratát, túlságosan visszahúzódó, mindig a háttérben van, úgyhogy sokszor észre sem veszik a jelenlétét, s ha nincs ott köztük, senkinek sem tűnik fel a hiánya. Ha az ön segítsége nem mutatkozik elegendőnek, akkor keressenek fel egy pszichológust, aki szakmai segítséget nyújthat neki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom