Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-31 / 251. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 31. www.ujszo.com Parvanov elsöprő fölénye Szófia. Hivatalosan is meg­erősítették tegnap azt, ami ed­dig sem volt kétséges: Georgi Parvanov jelenlegi államfő el­söprő fölénnyel nyerte meg a vasárnapi bolgár elnökválasz­tást. A választási bizottság tegnap közölte: a 2. forduló­ban leadott szavazatok 99 szá­zalékának összeszámlálása alapján a szocialista párti (posztkommunista) Parvanov a voksok csaknem 76 százalé­kát mondhatja magáénak. El­lenfelére, Volen Sziderovra, a nacionalista és EU-ellenes Ataka (Roham) párt jelöltjére a szavazók 24 százaléka vok­solt. Szergej Sztanisev kor­mányfő szerint Parvanov megválasztása egyenértékű egy EU-tagsági népszavazás­sal, hiszen a régi-új elnök el­szánt híve Bulgária euroat- lanti integrálódásának. (MTI) Orbán az új biztosjelölt Bukarest. Médiajelenté­sek szerint az európai ügyek miniszterének helyettesét, Leonard Orbánt jelöli uniós biztosnak a román kormány­fő, miután Varujan Vosganian liberális szenátor visszalépett a jelöltségtől. Vosganiant az­zal vádolták, hogy egy kis jobboldali párt vezetőjeként adományokat fogadott el egy kétes üzletembertől, továbbá hajdan a Securitate kommu­nista titkosszolgálat besúgója volt. Az érintett tagadta a vá­dakat. Orbán pártfüggetlen, Románia főtárgyalója volt az uniós csatlakozási tárgyaláso­kon. (MTI) Régi-új elnök Brazíliában Sao Paulo. A hivatalban lé­vő Luiz Inácio Lula Da Silva ál­lamfő elsöprő fölénnyel nyerte meg a brazü elnökválasztást a vasárnapi második választási forduló után közzétett hivata­los részeredmény szerint. A szavazatok 91 százalékának összeszámlálásán alapuló tájé­koztatás szerint Lula a voksok 60,54 százalékát szerezte meg, míg szociáldemokrata ri­válisa, Geraldo Alckim a sza­vazatok 39,46 százalékát gyűj­tötte be. (MTI) Lula Da Silva a saját plakátja előtt (TASR/AFP) Merényletek Algériában Algír. Két algériai rendőr­parancsnokság ellen hajtottak végre nagyjából egy időben pokolgépest támadásokat isz­lám szélsőségesek tegnapra virradóra. A robbantásokban két ember életét vesztette, és 17-en megsebesültek. Mind­két esetben teherautóban el­helyezett robbanószerkezet lé­pett működésbe. (MTI) Elfogadták Szerbia új alkotmányát. A voksok 98,8 százalékának összeszámolása után közölték: a szavazásra jogosultak 54,19 százaléka vett részt a hétvégi, kétnapos referendumon, és 96,53 százalék (a szavazásra jogo­sultak 52,32 százaléka) igent mondott az új alaptörvényre. A Belgrádi Szent Száva kolostor mellett már a teg­napra virradó éjszaka tűzijátékkal ünnepeltek a szerbek. Háttéranyagunk a 7. oldalon. (TASR/EPA-felvétel) Londonban közzétették az eddigi legátfogóbb tudományos és gazdasági jelentést Világháborús károk? Hűvös marad Berlin és Varsó viszonya Továbbra sincs egyetértés ÖSSZEFOGLALÓ London. A világháborúk pusztításához hasonló, ezer milliárdokban mérhe­tő gazdasági károkat okoz­hat globális szinten, ha a fejlett ipari országok nem kezdik el sürgősen az ég­hajlatváltozást okozó ká­ros anyagok kibocsátásnak csökkentését. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Ez áll az eddigi legátfogóbb, száz évre szóló, Londonban teg­nap kiadott tudományos és gazda­sági jelentésben. A 700 oldalas összefoglaló, amelyet a brit kor­mány megbízásából Sir Nicholas Stern, a Világbank volt főközgaz­dásza állított össze, az első olyan környezeti előrejelzés a világon, amely nem éghajlati szakértők, hanem egy vezető közgazdasági szaktekintély irányításával ké­szült. Sir Nicholas jelentése sze­ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Pokolgépes merény­letben meghalt 31 ember és több mint ötven megsebesült tegnap reggel Bagdad déli részén egy pi­acnál, ahol síita munkavállalók sorakoztak. A gyilkos szerkezet piaci árudák és az ott álldogáló emberek mellett robbant. Egy szemtanú szerint a pokolgépet egy műanyag zacskóban helyez­ték el. Az év eleje óta harmadszor követtek el merényletet ebben a térségben. Szadrvárosban főként síiták laknak, és ez a terület a Moktada asz-Szadr radikális síita hitszónok vezette milícia, a Mahdi Hadseregének a hátorszá­ga. A szervezet szóvivője azt állí­totta, hogy ez a térség békés és biztonságos, de amióta a közel­ben amerikai katonákat telepítet­tek, azóta megsokszorozódtak a támadások. Egyébként Irakban a tegnapi merényletekben és táma­dásokban összesen 80-an vesztet­ték életüket. Nem lesz gyors változás az iraki politikában akkor sem, ha a de­mokraták nyernék meg a jövő heti kongresszusi választásokat. Ezt a demokrata párt vezetője, Howard Dean jelentette ki egy inteijújá- ban. A választási kampányban a republikánusok folyvást azt han­rint a Business as usual forgató- könyv megvalósulása - vagyis ha a globális károsanyag-kibocsátás 75 százalékáért felelős ipari hatalmak nem tesznek semmit - 2050-ig a globális GDP-érték legalább 5, de akár 20 százalékos visszaesésével is járhat. Ugyanakkor az üvegház­hatást okozó szennyezőanyagok kibocsátásának hatékony csökken­tése a világgazdasági kibocsátást ugyanezen időtávon mindössze 1 százalékkal mérsékelné. A jelentés szerint az emberi te­vékenység jelenleg évente egyrml- lió atmoszféra-részenként 2,5 résznyivel gyarapítja a légkörben lévő széndioxid-állományt, amely ez idő szerint 430 rész/egymillió- nak felel meg. Ha a millió atmosz­féra-részecskére jutó széndioxid­arányt sikerül 450-nél megállítani, akkor még „50-50 százalék esély van arra”, hogy a globális átlaghő­mérséklet kevesebb mint 2 Celsius fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és valószínűtlen a há­rom foknál nagyobb hőmérséklet­goztatják, hogy a demokraták azonnal kivonulnának Irakból, és ezzel még nagyobb lenne a baj, elszabadulna a polgárháború. Néhány demokrata párti politi­kus egyébként valóban kivonu­lásra szólított fel, néhányan pe­dig, demokraták és republikánu­sok egyaránt a stratégia megvál­toztatását javasolták Bushnak és a kormányzatnak. Dean mostani nyilatkozata szerint az amerikai csapatok egy részét nem Irakban, hanem valahol a környékén kelle­ne állomásoztatni, így segíthet­nének megakadályozni azt, hogy a térség a terroristák központjává váljék. „Nem hiszünk abban, hogy most hirtelen ki kellene vo­nulnunk a térségből” - fogalma­zott Dean. Közben az iraki kormány arra kérte az ENSZ BT-t, hogy újabb egy évvel hosszabbítsa meg az USA vezette nemzetközi erő man­dátumát. Az iraki külügyminisz­ter elengedhetetlennek nevezte a külföldi csapatok jelenlétét, jólle­het a bagdadi kabinet gyorsítani szeretné az iraki hadsereg kikép­zését. Azt mondta, nincs repedés Irak és az USA kapcsolatában, noha az elmúlt hetekben iraki ve­zetők többször kifogásolták az amerikai katonai vezetők néhány intézkedését. (MR, MTI) emelkedés. Sir Nicholas szerint 550-es széndioxid-arány elérése esetén 50-50 százalékos az esély az átlaghőmérséklet 3 fok alatt tar­tására, és valószínűden a 4 foknál nagyobb globális felmelegedés. Az 550-es arány elérése is kockázatos, messze nem annyira kockázatos azonban, mintha a világ a Business as usual megközelítést követi. Aje- lenlegi károsanyag-kibocsátási pá­lya mentén ugyanis legalább 50- 50 százalékos az esélymegoszlás arra, hogy az évszázad végéig 5 százalékot meghaladó átlaghő­mérséklet-emelkedés következik be. Ennek kapcsán a szakértő meg­jegyezte: a legutóbbi jégkorszak idején is csak 5 fokkal volt alacso­nyabb az átlaghőmérséklet a jelen­leginél. A tanulmány azt mutatja, mindenképpen 450-550 között kellene maradni, ugyanakkor ha a világ semmit nem tesz, a millió at­moszféra-részenkénti széndioxid­arány 30- 35 éven belül eléri az 550-et, az évszázad végére pedig 850 fölé emelkedik. Zöld út Libermannak Izraeli bocsánatkérés Jeruzsálem/Berlin. Bocsánatot kért Ehud Óimért izraeli miniszter- elnök azokért a „félreértésekért”, amelyek a német haditengerészet és az izraeli légierő között Libanon partjainál incidensbe torkollottak. Német illetékesek szerint izraeli gé­pek a múlt kedden a Földközi-ten­geren alacsonyan átrepültek egy német hírszerző hajó felett és több lövést adtak le a levegőbe. Az izraeli kormány tegnap úgy döntött, vonják be a kabinetbe a szélsőjobboldali Iszrael Beitenu (Iz­rael a Mi Otthonunk) párt vezérét, Avigdor Libermant. Ő lesz az egyik miniszterelnök-helyettes, a straté­giai ügyek kezelésével, főként az iráni atomprogrammal kapcsolatos teendőkkel bízzák meg. Kinevezé­sét még jóvá kell hagyma a kneszetnek. Liberman, akárcsak pártja tagjainak nagy része, a Szov­jetunióból származik. Moldovából, ahol kidobófiúként dolgozott, 1978-ban emigrált. Politikai karri­erje tíz éve kezdődött, amikor az akkori kormányfő, Benjamin Netanjahu titkáraként tűnt fel. An­nak a híve, hogy a zsidó állam an- nektálja Ciszjordánia egyes részeit. Rendszeresen szorgalmazza az Iz­raelben élő 1,3 millió arab áttelepí­tését a palesztin területekre. (MTI) Berlin. A legtöbb vitás kérdés­ben nincs egyetértés Németország és Lengyelország között. Ezt bizo­nyították Jaroslaw Kaczynski len­gyel kormányfő és Angela Merkel német kancellár Berlinben folyta­tott tegnapi tárgyalásai. Miniszter- elnöki beiktatása óta Kaczynski először tett látogatást Németor­szágban, olyan időszakban, ami­kor a két ország kapcsolatai rég nem tapasztalt mélypontra jutot­tak. Megfigyelők szerint Németor­szág újraegyesítése óta a kétoldalú viszony még soha nem volt olyan rossz, mint jelenleg. A kancellár asszony megerősí­tette az Oroszországot Németor­szággal összekötő, balti-tengeri földgázvezeték tervét, amely - Varsó tiltakozása ellenére - Len­gyelország és a balti államok meg­kerülésével épülne. Kijelentette, hogy Németország energiapoliti­kája nem irányul egyetlen ország ellen sem, sőt azt más államokkal együttműködve kívánja megvaló­sítani. Kaczynski megismételte, országa ellenzi a földgázvezeték tervét, amelyet Merkel kancellár a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz államfővel tárgyalva Német­ország energiaellátása érdekében Szöul. Észak-Korea öt rakétát lőtt ki a múlt héten hadgyakorlat közben - állította egy szöuli lap. A nagy példányszámú Csoszun Ilbo azt írta, a múlt héten katonai gya­korlatot tartottak Észak-Korea nyugati részén, s a hadművelet idején öt föld-levegő és levegő­föld rakétát lőttek ki. Hatótávolsá­guk 10 és 50 kilométer között volt. A rakétákat az évente tartott had­gyakorlat keretében lőtték ki, de ritka az, amikor egyszerre ilyen MTI-HÍR Hár. Rajtaütött a pakisztáni hadsereg tegnap hajnalban egy terroristák kiképzésére használt létesítményen az ország törzsi el- lenőrzésű északnyugati határvidé­kén. A támadásban mintegy nyolc­van szélsőséges vesztette életét. Saukat Szultán katonai szóvivő el­mondta: a hadsereg harci helikop­terei virradat előtt rakétákat lőt­tek ki egy iszlám iskolára (medre- sze) a pakisztáni-afganisztáni ha­elengedhetetienül szükségesnek nevezett. Kaczynski ismét hangoz­tatta, a tervezett vezeték országát kiszolgáltalja Oroszországnak. Ezek után a kancellár asszony és lengyel vendége megállapodott abban, hogy munkacsoportot állí­tanak fel a nézeteltérések tisztázá­sára. Értesülések szerint Kaczynski rosszallását fejezte ki amiatt is, hogy Németország az EU követke­ző soros elnökeként kritikátlanul nagy súlyt helyez az Oroszország­gal való partnerség megújítására. Kaczynski szerint ezt megelőzően „bizonyos európai játékszabályok” betartását kellene Moszkvától megkövetelni. Merkel ismét han­goztatta, kormánya elutasítja az egykori keleti területekről kitele­pített német családok kártérítési követeléseit. A lengyel állammal szemben korábban támasztott kártérítési igényről még 2004-ben az akkori szociáldemokrata kan­cellár, Gerhard Schröder mondott le, s ugyancsak a Schröder-kor- mány utasította el a kitelepítettek anyagi kártalanításának a német állam által történő átvállalását. Az egyértelmű német állásfoglalás el­lenére Kaczynski hangoztatta: „lengyel szempontból az ügy még nincs lezárva”. (MTI, ú) sokat vetnek be gyakorlatozás közben. Eközben Dél-Koreában ál­lomásozó amerikai csapatok pa­rancsnoka azt valószínűsítette, Phenjan újabb atomfegyver-kísér­leteket fog végrehajtani. Hírszer­zési adatokkal nem támasztotta alá véleményét. A Nihon Kezai Simbun című japán gazdasági napilap szerint az USA rakétaelfogó Patriot ra­kéták telepítését tervezi Tokió­ba, hogy megerősítse Japán vé­delmét az észak-koreai fenyege­téssel szemben. tárvidéken. Az al-Kaidához kötő­dő iskolában, amely Badzsur tör­zsi ellenőrzésű területen található, a pakisztáni hírszerzés értesülései szerint 70- 80 szélsőséges rejtőz­ködött, és kapott fegyveres kikép­zést. A rakéták földig rombolták az épületet. A légicsapás után szá­razföldi alakulatok vonultak a helyszínre. A halottak között van a medresze vezetője, Liakat Husszain molia, aki iskolájában menedéket nyújtott az al-Kaidával szövetséges fegyvereseknek. Hatalmas tömeg gyűlt össze a megölt terroristák mellett (SITA/ AP-felvétel) Szörnyű mészárlás egy bagdadi piactéren Maradnának a demokraták is Észak-koreai erőfitogtatás: öt rakétát lőtt ki Lesznek még robbantások MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Nyolcvan terroristát ölt meg a pakisztáni hadsereg Lerombolták a medreszét í í 4 í i 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom