Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-25 / 246. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 25. Gazdaság és fogyasztók 9 Magyarország fejlődése kezd egészen más pályára állni, ám ez a kényszerpálya balkanizálódáshoz vezethet Elkergetik a turistákat a vízágyúk? A könnygázfelhő rontja a befektetők tisztánlátását, a vízágyúk sugara pedig elmoshatja a tervezett idegenforgalmi bevételeket (ČTK-felvétel) Budapest. Turisztikai szakem­berek szerint az elhúzódó budapesti zavargások je­lentős mértékben visszavet­hetik az idegenforgalmat Az ismételt zavargások a ma­gyar és külföldi befektetők számára arra utalnak, hogy az MTV ostroma nem egy egyszeri zavargás, múló hó­bort volt, hanem arra, hogy Magyarország kezd balkani- zálódni. A forint tegnap dé­lelőtt mélyrepülésbe kezdett ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nemzetközi médiában gyakran háborús állapotként ábrázolt szep­temberi események már eddig is 200 millió forint árbevétel kiesését okozták a fővárosi szállodáknak, elsősorban a felső kategóriás szeg­mens szenvedett érzékeny veszte­ségeket - állítja a Napi Gazdaság. Hétfő éjjel az Erzsébet hídon volt a leghevesebb összecsapás a tün­tetők és a rendőrség között, Cerva Gábor a közeli Lido Casino és Étte­rem üzletvezetője szerint gyakorla­tilag megszűnt az étterem forgal­ma tegnap éjjel. A vendégek köré­ben pánildiangulat alakult ki, a könnygázt még tegnap délután is érezni lehetett a helyiségben. Elsősorban a felső kategóriás szegmens szenvedett érzékeny veszteségeket. A Magyar Szálloda- szövetség tagszállodáihoz a hétfői zavargások miatt eddig egy-két foglalás lemondása érkezett. A fő probléma azonban nem a foglalá­sok lemondása, hanem Budapest, mint turisztikai célpont elkerülése, illetve az országról kialakult nega­tív kép. Molnár Gabriella, a Ma­gyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke szerint ha tartóssá válnak a zavargások, az beláthatadan kö­vetkezményekkel járna nemcsak a turisztikai ágazatra, hanem a Ma­gyarországról alkotott képre is. „Az utasok fő szempontja a bizton­ság. Ha Budapestet zűrös helyként fogják elkönyvelni, hosszú távon nagyon nehéz lesz megváltoztatni ezt a képet” - mondja Molnár. A szeptemberi zavargások óta egyre sűrűbben érdeklődnek a külföldi partnerek a Magyar Utazási Irodák Szövetségétől (MUISZ), hogy küldhetnek-e utasokat Budapest­re. Közvetíenül október 23-a előtt egy brit újságíró is meginterjúvolta a MUISZ elnökét, aki nyilatkozatá­ban elmondta: véleménye szerint a rendőrterrorról szóló hírek túlzó­ak, Budapest biztonságos hely, ám azt javasolta, hogy a turisták kerül­jék el azokat a helyeket, ahol a za­vargások zajlanak. Molnár szerint az év eleji párizsi zavargások miatt Párizzsal kapcsolatban sem jutott akkor eszébe senkinek, hogy emi­att kerüljék a várost. Ugyanez ér­vényes Budapestre is - tette hozzá a MUISZ elnöke. A szeptemberi tévéostrom után ismét elszabadult a pokol Buda­pest utcáin, a zavargások várható­an nem csak az utcákon teremte­nek áldatlan állapotokat, hanem rányomják bélyegüket a tőkepiaci viszonyokra is. Az ismételt zavar­gások sajnos a magyar és külföldi befektetők számára arra utalnak, hogy az MTV ostroma nem egy egyszeri zavargás és múló hóbort volt, hanem arra, hogy Magyaror­szág kezd balkanizálódni, illetve tetszés szerint latin-amerikanizá- lódni. Ne felejtsük el, hogy New Yorkból nézve egészen közel van egymáshoz Moldávia és Magyaror­szág. A befektető természetesen többnyire optimista, így a mostani események nem fognak a tőkepia­cokon azonnali válságot okozni, mint ahogy sem az MTV ostroma, sem a bizalmi szavazás nem idé­zett elő azonnali, maradandó zu­hanást. Egy dologra azonban min­denhol felfigyelnek; Magyaror­szág kezd egészen más pályára áll­ni, mint ahogy 2000-ben, vagy 2003-ban azt eredetileg elképzel­ték. Ha 1956-ot Ausztria ünnepelte volna, valószínűleg az október-no­vember hónapokból turistaszenzá­ciót csináltak volna programokkal, nagyszabású kiállításokkal, kultu­rális eseményekkel. Magyaror­szágnak csak a szenzációt sikerült összehozni... A zavargások hatására tegnap ismét gyengülésnek indult a fo­rint: míg kora reggel csupán 263,7 forintba került egy euró, addig napközben már 264,55 fo­rintért cserél gazdát a bankközi devizapiacon, délutánra viszont 263 forint/euróra csillapodott a pénzpiac. (VGO, Pf, NG, ú) Előremenekülésünk egyik útja az oktatásra, a tudományra és a kutatásra szánt nagyobb anyagi forrás Bozótvágó kés a világgazdaság dzsungelében Termelés és termelékenység az űj EU-országokban Ország 1 főre jutó GDP Termelékenység Csehország 76,5 71,8 Szlovákia 58,2 65,4 Magyarország 63,6 72,4 Lengyelország 52,0 63,6 Szlovénia 83,0 78,8 Észtország 62,5 60,2 Litvánia 55,4 55,5 Lettország 51,0 49,7 Az egy főre jutó bruttó hazai összterméket (GDP) és a termelékenységet a 25 tagú Európai Unió átlagához mértük. Az adatok a 2006-os évre vo­natkoznak, az EU átlaga 100-nak tekintendő. (Forrás: Eurostat, SAV) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia integráló­dott a világgazdaságba, ám a ha­zai vállalkozóknak egyre kevesebb idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy eligazodjanak az események sűrűjében, tisztán lássák az össze­függéseket, a változás irányába ható erőket. Ezzel párhuzamosan tudatosítanunk kell, hogy kicsi pi­acunk, súlyunk miatt nem mi al­kotjuk az éppen aktuális gazda­ságpolitikákat, hanem azok át­vevői vagyunk - mondta tegnap Milan Šikula, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Közgazdasági In­tézetének vezetője, aki ismertette az általa vezetett szellemi műhely legfrissebb publikációját, A világ- gazdaság fejlődése és távlatai c. könyvet. A Menbere T. Workie irá­nyította szerzőgárda megállapítá­sa: a világgazdaság egyre inkább a tudáson alapul, liberalizálódnak a piacok, miközben a fő energiater­melők markában vannak a lakos­ság elöregedésének terhével súj­tott legfejlettebb országok. A je­lenlegi gyors világgazdasági növe­kedés Kína és India szárnyalásá­nak, a hitelkamatok csökkenésé­nek, Japán magára találásának, a stabil világpolitikai környezetnek, az új technológiák viharos terjedé­sének, a nagyobb termelékenység­nek, valamint a mérséklődő adó- terheknek köszönhető - mondta Manbere T. Workie. A fellendülés nem határtalan, ezért érdemes fi­gyelembe venni a kockázati té­nyezőket. A fejlődés kellemetlen mellékhatása, hogy a lendületes felfutás viszonylag kevés új mun­kahelyet teremt, ezért világszerte legalább 190 millió fő állástalan. Veszélyesnek ígérkezik az USA nö­vekvő folyó fizetési mérleghiánya, emellett elszabadulhatnak az energiaárak, kiszámíthatatlan Kí­na további jövője, végezetül a fej­lett világ egyre inkább szembesül az elöregedő lakosság okozta problémákkal (fenntarthatatlan nyugdíjrendszer, növekvő egész­ségügyi kiadások, szűkülő mun­kapiac). Milan Šikula szerint az előremenekülés egyik útja az ok­tatásra, a tudományra és a kutatá­sokra szánt egyre nagyobb anyagi forrás. Szerinte nekünk is ezt az utat kellene követnünk. Az akadé­mia munkatársai a jövő héten a kormány és a vállalkozók képvi­selői előtt ismertetik tanulmá­nyuk végkövetkeztetéseit, (shz) Nagy-Britannia egyelőre csak az agrár- és az élelmiszeripari szektort nyílja meg a románok és bolgárok előtt Minden 10. munkavállaló Szlovákiából érkezett MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit kormány egye­lőre csak a mezőgazdaságot és az élelmiszer-feldolgozó ipart nyitja meg az EU-hoz januárban csatlako­zó Románia és Bulgária alacso­nyabb szakképesítésű munkaválla­lói előtt. A korlátozás 1 évre szól, Írország pedig 2 éves korlátozás mellett döntött. A tegnap nyilvá­nosságra hozott korlátozó intézke­dés azt is jelenti, hogy London nem alkalmazza a két új EU-tagállam esetében a nyitott kapuk politiká­ját, amelyet az előző, 2004-es bőví­tési körben az-akkor belépő orszá­gok, köztük Szlovákia számára meghirdetett. Az intézkedésekben szerepel ugyanakkor az is, hogy a Romániából és Bulgáriából érkező egyéni vállalkozókra, akik nem brit vállalatoknál akarnak elhelyezked­ni, nem vonatkoznak a korlátozá­sok. A többi EU-polgárra érvényes szabályok szerint szabadon jelent­kezhetnek brit egyetemekre a két új tagállamból érkező diákok is. Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azon­nal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából. A legutóbbi adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett mun­kavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt az egyéni vállalko­zókkal együtt a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok akár 600 ezren is lehetnek. Az új tagállamokból érkezettek mintegy kétharmada lengyel. Brit statiszti­kák szerint 2005-ben és 2006 ed­dig eltelt időszakában összesen 662 ezer külföldi állampolgár munkavállalását jegyezték be a brit hatóságok; 41%-uk (271 ezer al­kalmazott) a nyolc új kelet-európai EU-tagállamból érkezett. 2005-ben 194 953-an vállaltak újonnan mun­kát Nagy-Britanniában a kelet-eu­rópai uniós tagállamokból; közü­lük 119 856 (61,5%) volt lengyel. A 2. legnagyobb küldő ország Litvá­nia volt (22 ezer; 11%), a 3. Szlová­kia (21 ezer; 10,8%), a 4. Lettor­szág (13 ezer; 6,5%), az 5. Cseh­ország (10 ezer; 5,3%), a 6. Ma­gyarország (hatezer; 3,1%), a 7. pedig Észtország (2500; 1,3%). A kelet-európai új EU-tagállamok- ból érkező munkavállalók jó ha­tással vannak a brit gazdaság tel­jesítményére, ráadásul bérleszo­rító hatásuk is erős. Készülődik Szlovákia harmadik mobilszolgáltatója Építheti a hálózatát az O2 UJ SZO-H1R Pozsony. Megkezdi a hálózat- építés előkészítését a Telefonica 02 Slovakia. Egyelőre azonban nem tudni, melyik cég építi ki a harma­dik mobilszolgáltató GSM és UMTS hálózatát. Mint ahogy azt Hana Hejsovksá lapunknak elmondta, néhány napon belül döntés szület­het a ldvitelezőről, addig azonban az 02 szóvivője nem árul el részle­teket. „Egyelőre két fronton folynak a tárgyalások, az egyik a nemzeti roaming kérdése a T-Mobüe-lal, és az Orange-dzsal, a másik pedig a hálózatot építő cég neve” - mondta Hejsovská. Az 02 várhatóan a jövő év első hónapjaiban kezdi meg működését, az első években a már meglévő két szolgáltató hálózatát bérli, így tudja csak elérni, hogy or­szágos lefedettsége legyen. Később azonban - ahogy azt a licencs­zerződés is előírja - saját GSM és UTMS hálózatot kell működtetnie. A világon az egyik legerősebb szol­gáltató a spanyol Telefonica, és en­nek megfelelő pozíciót kíván elérni a szlovák piacon is. (szí) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nyereséges az OTP Bank Pozsony. Az OTP Banka Slo­vensko 2006 első 9 hónapjában 169,9 millió korona nyereséget könyvelt el, a 2 milliárd korona alaptőkéjű bank mérlegfőössze­ge 43,139 milliárd koronára rú­gott, és az általa nyújtott hitelek volumene (a tartalékképzést is figyelembe véve) 27 milliárd ko­ronát tett ki. (SITA) KIA: várni kell az autópályára Pozsony/Zsolna. A Zsolna mellett épülő KIA autógyárnak annak idején ígéretet tett a Dzu- rinda-kormány, hogy a termelés beindulásáig, azaz 2006 decem­beréig elkészül a Pozsonyt Zsol­nával összekötő sztrádaszakasz. Mára egyértelművé vált, hogy a hiányzó 31 km-es sztrádaszel­vényből 2006 végéig legfeljebb 17.5 km-t tudnak átadni. Marcel Jánošík, a Nemzeti Autópálya Társaság szóvivője szerint az építkezés maximális fordulat­számon folyik, mégis csupán a Vrtižer-Hričovské Podhradie 13.5 km-es szakaszát tudják át­adni teljes sávszélességben, to­vábbi 4 km-t pedig félprofilban. A fő gondot a Zsolna-Trencsén szakasz jelenti, ahol a Vágbesz- tercét elkerülő rész építése még el sem kezdődött. (P) 24 évet kapott az Enron vezére Houston. A texasi bíróság döntése értelmében szövetségi börtönben tölti következő 24 évét Jeffrey Skilling, az Enron volt vezérigazgatója. Skilling volt az egyik irányítója annak a később „kreatív könyvelés” né­ven elhíresült csalássorozatnak, amelynek hatására összeomlott az USA egyik legnagyobb ener­getikai cége. A manipulált jelen­tésekkel az Enron-papírok szár­nyaltak ugyan, de miután a cég 2001-ben csődöt jelentett, a be­fektetők több milliárd dollárja veszett oda. A bíróság előtt Skil­ling ártadannak vallotta magát. A volt Enron-vezérigazgató há­ziőrizetben marad addig, amíg a hatóságok eldöntik, melyik bör­tönben kell leülnie büntetését. Skilling várhatóan az észak-ka- rolinai Bumer szövetségi börtön vendégszeretetét élvezi. (Pf) Nőtt a magyar alapkamat Budapest. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnap 25 bázisponttal 8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az elemzők többsége 25 bázis­pontos kamatemelést várt. A monetáris tanács legutóbb szep­tember 26-i hatállyal emelte 50 bázisponttal 7,75 százalékra a jegybanki alapkamatot. A dön­tés lényegében megfelelt az ak­kori elemzői várakozásoknak. Egyébként 2005. szeptembere és 2006. júniusa között 6 száza­lékvolt az alapkamat. (MTI) Mégis olcsóbb lesz a benzin Pozsony. Bár tegnapi szá­munkban azt jeleztük, e héten nem mozdul az üzemanyag ára, a www.natankuj.sk hírportál kedden módosította előrejelzé­sét: a számunkra mérvadó rot­terdami tőzsdén ugyanis hir­telen olcsóbb lett a benzin, ezért mától a benzin literjének ára átiagosan 0,20 koronával mérséklődik (11 hét alatt 10. al­kalommal), azaz 37 korona alá esik, viszont a gázolajé válto- zaüan marad, (ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 36,595 Lengyel zloty 9,436 Anqol font 54,588 Maqyar forint (100) 13,915 Cseh korona 1,289 Svéd korona 3,977 Dán korona 4,908 Szlovén tollár (100) 15,274 Japán ien (100) 24,397 Svájci frank 22,986 Kanadai dollár 25,807 USA-dollár 29,179 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 35,59-37,59 28,34-30,00 1,26-1,32 13,27-14,57 OTP Bank 35,64-37,50 28,37-29,94 1,26-1,32 13,41-14,44 Postabank 35,63-37,57 28,41-29,95 1,26-1,32 12,12-15,72 Szí. Takarékpénztár 35,64-37,47 28,37-29,85 1,25-1,32 13,29-14,54 Tatra banka 35,62-37,52 28,40-29,92 1,26-1,32 13,36-14,46 UniBanka 35,63-37,49 28,41-29,90 1,26-1,32 13,55-14,26 Általános Hitelbank 35,60-37,50 28,39-29,90 1,25-1,32 13,40-14,43 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom