Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-23 / 244. szám, hétfő

14 Ötvenhat ■ ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 23. www.ujszo.com Forradalom és szabadságharc: Budapest. Ötven évvel ez­előtt, 1956. október 23-án tört ki a magyarországi for­radalom és szabadságharc. Az alábbiakban összefoglal­juk az október 22. és novem­ber 4. közötti események legfontosabb történéseit. Október 22., hétfő Budapesten a műegyetemi hall­gatók a délután kezdődött, s az éj­szakába nyúló nagygyűlésükön 16 pontban foglalják össze pobtikai követeléseiket. Követelik többek között: a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról; Nagy Imre ala­kítson kormányt; az egyenrangú­ság és a be nem avatkozás elve alapján vizsgálják felül a ma­gyar-szovjet kapcsolatokat; legye­nek általános, titkos, többpárti vá­lasztások; legyen teljes a vélemény- és szólásszabadság, s szabad a rá­dió. Elhatározzák, hogy 23-án tün­tetést szerveznek. Október 23., kedd Piros László belügyminiszter elő­ször nem engedélyezi, majd mégis megadja az engedélyt az egyete­misták felvonulásához. Az írószö­vetség határozata követeli az 1955- ben leváltott miniszterelnök, Nagy Imre bevonását a kormányba és nemzeti egységprogram kidolgo­zását. Nagy Imre megbeszéléseket folytat Losonczy Gézával, Haraszti Sándorral, Újhelyi Szilárddal, Vá­sárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenc­cel és Gimes Miklóssal. Nagy Imre ekkor a tüntetés ellen foglal állást. Délután 3-kor kezdődik az egyete­misták tüntetése a Petőfi-szobor- nál. Kezdetben lengyelbarát, to­vábbá Rákosi- és Gerő-ellenes jel­szavak hangzanak el, később a szovjet csapatok kivonását követe­lik. A Bem-szobornál Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát. A tüntetők - mintegy kétszázezer ember - a Kossuth Lajos térre, a parlamenthez vonulnak. Nagy Im­re rövid beszéde csalódást kelt. A tüntetők egy része a Dózsa György útra indul és este fél tízkor ledönti a Sztálin-szobrot. Egy másik csoport a Rádióhoz vonul a 16 pont beolva­sását követelve. Este 9 körül fegy­veres harc kezdődik a rádiónál, mindkét oldalon sok áldozattal. A rádió megsegítésére magyar és szovjet csapatokat vezényelnek. 24-én hajnalban a Rádió épülete az ostromlók kezére kerül. 22 óra után a tüntetők megostromolják a Szabad Nép székházát. Az esti-éj­szakai órákban az MDP Központi Vezetősége rendkívüli ülést tart, ami másnap hajnalig folytatódik. Apró Antal elnökletével létrejön az MDP KV Katonai Bizottsága a fegy­veres felkelés leverésére irányuló próbálkozások koordinálására. Tagjai: Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Piros László, Bata István. Gerő Ernő Jurij Andropov buda­pesti szovjet nagykövettől kér segít­séget a rendteremtéshez. Éjjel szovjet harckocsi-alakulatok vonul­nak be Budapestre. Az éjszakai-haj­nali órákban támadások érik a tele­fonközpontokat, a nyomdákat, s fegyverszerzés céljából az üzeme­ket, a kiegészítő parancsnokságo­kat. Október 24., szerda Reggel Budapestre érkezik Anasztasz Mikojan szovjet minisz­terelnök-helyettes valamint Mihail Szuszlov, az SZKP KB titkára, s megbeszéléseket folytatnak a ma­gyar vezetőkkel. 8 óra 13 perckor a rádió közli, hogy az MDP Központi Vezetősége megerősíti Gerő Ernőt első titkári megbízatásában, a mi­niszterelnök Nagy Imre, helyettese Hegedűs András lesz. Gyülekezési és kijárási tilalmat rendelnek el. 8 óra 45 perckor Nagy Imre minisz­terelnöki rendelkezéseként beol­vassák a rádióban a statáriumot. Budapesten leáll a termelés, szüne­tel a tanítás. 9 órakor a rádió tudat­ja, hogy a szovjet alakulatok a ma­gyar kormány kérésére közremű­ködnek a rend helyreállításában. A kormány felhívásában felszóh't az „ellenforradalmi bandák” leverésé­re. A főváros több pontján 24-én és a következő napokban kialakulnak a felkelő csoportok centrumai: Szé­na tér, Baross tér, Corvin köz, Tűz­oltó utca, Boráros tér, Móricz Zsig- mond körtér, Csepel és Újpest. Hi­vatalos adatok szerint október 23-24-én Budapesten közel két­százötvenen esnek el. Délután az Egyesült Izzóban megalakul a fővá­ros első munkástanácsa. 20 óra 45 perc: Kádár János, az MDP PB tag­ja, a KV titkára rádióbeszédében éles szavakkal ellenforradalmi, re­akciós felkelésként ítéli el a meg­mozdulásokat. Számos vidéki vá­rosban (Debrecen, Győr, Kecske­mét, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár stb.) tüntetésekre kerül sor. Az Ál­lamvédelmi Hatóság (ÁVH) letar­tóztatásokkal, helyenként sortűz- zel válaszol. Újabb szovjet fegyve­res egységek érkeznek az országba. Október 25., csütörtök Hat óra 23 perckor a rádió beol­vassa azt a minisztertanácsi közle­ményt, mely szerint az „ellenforra­dalmi puccskísérletet” felszámol­ták. A reggeli órákban a szovjet és magyar alakulatok visszafoglalják a rádió rommá lőtt Bródy Sándor utcai épületét. Délelőtt tüntetés a Parlament előtt. 11 óra 15 perc tá­ján a Földművelésügyi Minisztéri­um és más környező épületek tete­jéről tüzet nyimak a Kossuth téren tüntetőkre, a halottak száma meg­haladja a kétszázat. A közvélemény az ÁVH-nak tulajdonítja a véreng­zést. 12 óra 32 perckor a rádióban felolvassák az MDP PB közlemé­nyét: a KV felmenti Gerő Ernőt első titkári megbízatása alól. Utódja: Kádár János. 15 óra 15 perckor rá­dióbeszédet mond Kádár János, majd Nagy Imre. Kádár szerint a békésnek induló tüntetést a bekap­csolódó ellenforradalmárok a népi demokrácia elleni támadássá vál­toztatták. Nagy Imre a rend helyre­állítása utáni időszakra reformokat ígér, s tárgyalásokat helyez kilátás­ba a szovjet csapatok kivonásáról. Az ELTE bölcsészkarán megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbi­zottság. Megjelenik az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja. Maiéter Pál ezredes, a HM hadmű­veleti főügyeletese parancsot kap a Kilián laktanya elfoglalására, illet­ve a környék megtisztítására. Maiéter a laktanyánál tűzszünetet köt a felkelőkkel. Az Akadémia ut­cai pártközpont előtt súlyos tűz­harc bontakozik ki. Harcok folynak a Lenin körúton, a Moszkva térnél, a VIII. kerületben, a Kálvin téren, a Ferenciek terén és Budapest más részem. Az áldozatok száma meg­haladja a százhúszat. A vidéki váro­sokban folytatódnak a tüntetések, országos méretűvé nő a sztrájk is. Október 26., péntek XII. Pius pápa enciklikát ad ki, amelyben támogatja a felkelést, imát rendel el a mielőbbi győzele­mért. Elhangzanak a nyugati kor­mányok első üdvözlő nyüatkozatai is. Az egész országra kiterjednek a harcok, a tüntetések. Általánossá válik a sztrájk, sorra alakulnak a munkástanácsok, a vidéki városok­ban a forradalmi bizottságok. Bu­dapesten a legsúlyosabb harcok a Kilián laktanya környékén folynak. A Katonai Bizottság tervet dolgoz ki a Corvin köz bevételére. Maiéter bejelenti, hogy nem hajlandó a fel­kelők ellen harcolni. Felgyorsul a Néphadsereg szétesése. Az alaku­latok egy része átáll vagy tétlenül nézi a laktanyák lefegyverzését. A pártvezetés folyamatos ülésezésé­be bekapcsolódik Donáth Ferenc (24-től KV-titkár) és Losonczy Géza (24-től PB-póttag), akik nem fo­gadják el az események ellenforra­dalomként való értékelését, s a fel­kelőkkel való tárgyalást követel­nek. A KV elutasítja javaslatukat, ezért elhagyják a pártközpontot. A Katonai Bizottság tagjai a felkelé# katonai leverését szorgalmazzák. Marosán György javaslatára a PB helyett a jelenlévőkből Direktóriu­mot választanak, melynek tagjai: Nagy Imre, Kádár János, Münnich Ferenc, Szántó Zoltán és Apró An­tal. A KV elfogadja Nagy Imre új, másnap kihirdetett kormánylistá­ját. Az MDP KV és a SZOT Elnöksé­ge munkástanácsok alakítására szóh't fel. 16 óra 13 perckor a rádió közli az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, füg­getlenség és egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tár­gyalásokat ígér - mindezek feltéte­leként a fegyveres harc beszünteté­sét szabja meg. Amnesztiát hirdet a harcok minden résztvevőjének, ha este 10-ig leteszik a fegyvert. Tün­tetés Mosonmagyaróváron: a ha­tárőrlaktanyából sortüzet adnak a tömegre. Több mint kilencvenen meghalnak, három határőrtisztet meglincselnek. A kecskeméti és a nagykanizsai sortűz is halálos áldo­zatokat követel. Esztergomban az ÁVH-sok tüzet nyitnak a tüntetők autóbuszára, az áldozatok száma 15. A jugoszláv kormány üdvözli Nagy Imre miniszterelnöki és Ká­dár János első titkári kinevezését. Október 27., szombat Nagy Imre leállítja a Katonai Bi­zottság tervét a Corvin köz elfogla­lására. Janza Károly új honvédelmi miniszter első ténykedéseként a fegyveres csoportok elleni további harcra ad parancsot. Kiszabadítják a váci börtön rabjait. A fővárosi harcokban a legtöbben a Vili. kerü­letben, vidéken Bács-Kiskun me­gyében, elsősorban Kecskeméten és Tiszakécskén veszítik életüket. Éjszaka a Politikai Bizottság Mikojan és Szuszlov jelenlétében megtárgyalja és elfogadja a Kádár János által beterjesztett tervet, amelynek lényege az „ellenforra­dalom” radikális átértékelése (tűz­szünet, a szovjet csapatok kivoná­sa, az ÁVH feloszlatása). Ugyan­ezen éjszaka Fehér Lajos vezetésé­vel az MDP Katonai Bizottsága ka­tonai diktatúra tervét dolgozza ki. Október 28., vasárnap A moszkvai Pravda vezércikke A népellenes kaland összeomlása Magyarországon címmel ír az ese­ményekről. Nagy Imre reggel a szovjet nagykövetségen tárgyal. A pártközpontba való visszatérése után radikális változás következik be a párt politikájában: a Központi Vezetőség elfogadja a PB határoza­tát, tűzszünetet rendeltet el, az ese­ményeket nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli. Az MDP KV megszűnik, s a PB éjszakai hatá­rozatának megfelelően hattagú pártelnökség alakul Kádár János elnökletével, Münnich Ferenc, Kiss Károly, Apró Antal, Szántó Zoltán és Nagy Imre részvételével. 13 óra 20 perckor Nagy Imre azonnali tűz­szünetet rendel el. 14 órakor Nagy Imre kormánya leteszi az esküt, majd jóváhagyja a miniszterelnök által beteijesztett kormánynyüat- kozatot. A Corvin köziek leváltják Iván Kovács Lászlót és Pongrátz Gergelyt választják parancsnokuk­nak. A katonai alakulatoknál meg­kezdődül a Forradalmi Katonata­nácsok létrehozása. 17 óra 25 perc­kor Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalom­nak nyüvámtja az előző napok megmozdulásait, bejelenti a szov­jet csapatok azonnali kivonását Bu­dapestről, a tárgyalások megkez­dését a szovjet haderők teljes kivo­násáról, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer be­vezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyüvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normaren­dezést, az erőszak megszüntetését a tsz-mozgalomban. Az ELTE köz­ponti épületében megalakul a Ma­gyar Értelmiség Forradalmi Bizott­sága a volt pártellenzéki értelmiség befolyása alatt álló szervezetek (írószövetség, MÚOSZ, Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, NÉ- KOSZ, Petőfi Kör stb.) összefogó testületéként. Vezetői: Ádám György és Markos György. A Nép­hadsereg alakulatainál folytatód­nak az átállások. A HM őrzászlóalja szovjet tankoktól támogatva ered­ményes támadást hajt végre a Szé­na téri felkelők ellen. A kiskunhala­si lövészezred két zászlóalja a IX. kerületben foglyul ejtett felkelőket a helyszínen agyonlövi. A szovjet csapatok (főleg vidéken) egyre in­kább semleges álláspontra helyez­kednek. A Budapesti Rendőr-főka­pitányság épületében, főként az Egyetemi Diákbizottság kezdemé­nyezésére megalakítják a Nemzet­őrséget, mint az új kormányhoz hű, szervezett karhatalmat. Dudás Jó­zsef, a felkelők egyik vezetője a II. kerületi tanácsházban megalakítja a Magyar Nemzeti Forradalmi Bi­zottmányt, mint a felkelésből kinö­vő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást. A nyugati nagyhatalmak kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalására. A Szovjet­unió tiltakozik, Jugoszlávia tartóz­kodik. Október 29., hétfő A Szabad Nép már a Kossuth cí­mert tűzi a fejlécére, és Hajnalodik címmel közöl vezércikket, üdvözli a felkelést. A Kilián laktanya kör­nyékén még összecsapásokra kerül sor. Münnich Ferenc belügyminisz­ter bejelenti az ÁVH feloszlatását, új, egységes, demokratikus rendőr­ség szervezését. Megkezdődik az ÁVH lefegyverzése és több tagjá­nak lefogása. A Széna téri felkelők délelőtt Nagy Imre miniszterelnök­kel, este az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság küldötteivel tárgyal­nak a fegyverletételről, csatlakozá­sukról a Nemzetőrséghez. Az egye­temeken szervezik a Nemzetőrsé­get. A Deák téri főkapitányságon a Néphadsereg, a rendőrség és a sza­badságharcosok képviselői létre­hozzák a Forradalmi Katonai Bi­zottságot, vezetője Király Béla lesz. Országszerte megszüntetik a rádi­ózavarok működtetését. A Törté­nelmi Társulat, a Történettudomá­nyi Intézet és a Történettudományi Kar történészei csatlakoznak a Ma­gyar Értelmiség Forradalmi Bizott­ságához. Nagy Imre átteszi szék­helyét a parlamentbe, amely ezzel a pártközpont helyett az ország po­litikai központja lesz. Régi híveinek többsége ismét Nagy Imre mellé áll, és tevékenyen részt vesz a kor­mányzat munkájában. A Szabad Európa Rádióban Bell ezredes az éppen megkötött tűzszünet el nem fogadására bíztatja a felkelőket. Késő este Janza honvédelmi mi­niszter bejelenti a rádióban, hogy másnap délután megkezdik a szov­jet csapatok kivonását a magyar fő­városból. A legtöbb vidéki város­ban az új forradalmi szervezetek vezetésével helyreáll a rend. Tito jugoszláv elnök levelet intéz az MDP elnökségéhez, üdvözölve az október 28-i állásfoglalást. Hason­ló üzenet érkézül Gomulka és Cyrankiewicz lengyel vezetőktől is. Az NDK-s, a bolgár, a román és a csehszlovák sajtó ellenségesen in­terpretálja az eseményeket. A szue­zi válság háborúba torkollik, és részben eltereli a figyelmet a ma­gyar eseményekről. Október 30., kedd A szovjet kormány nyilatkozatot ad ki, melyben megállapítja: a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Ma­gyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét. Ezeket, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a teljes magyarországi kivonásról is. A szovjet csapatok megkezdik kivo­nulásukat Budapest területéről. Délelőtt a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székházát megost­romolják a felkelők, s mintegy há­romórás harc után elfoglalják. Az elfogott védők közül huszonnégy főt meglincselnek. Az áldozatok között van Asztalos János és Papp József honvédezredes, valamint Mező Imre, a pártbizottság már ko­rábban is Nagy Imrével rokonszen­vező titkára. Orvostanhallgatók el­foglalják a IX. kerületi pártbizott­ság épületét. Elfoglalják a X. kerü­leti pártszékházat is. 14 óra 30 perckor Nagy Imre rádióbeszédben bejelenti az egypártrendszer meg­szüntetését és a demokratikus koa­líciós kormányzás felélesztését. A kormányon belül szűkebb kabinet létesül Nagy Imre, Tildy Zoltán, Ko­vács Béla, Erdei Ferenc, Kádár Já­nos, Losonczy Géza és a Szociálde­mokrata Párt által később kijelö­lendő személy részvételével. Kádár János és Losonczy Géza állammi­niszteri tisztséget kap a kormány­ban, amely elismeri a forradalom által létrehozott demokratikus, he­lyi önkormányzati szerveket. Erdei Ferenc után Kádár János is teljes egyetértését fejezi ki a többpárt­rendszerrel. A rádió e naptól Sza­bad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározza adá­sait. Dudás József fegyveres cso­portja elfoglalja a Szabad Nép székházát és nyomdáját. Kiadja a Függetlenség című napüapot és huszonöt pontos kiáltványt tesz közzé Nem ismetjük el a jelenlegi kormányt címmel. 22 órakor a honvédség rétsági alakulata Pálin­kás (Pallavicini) Antal őrnagy veze­tésével a kormány utasítására fel­sőpetényi háziőrizetéből kiszaba­dítja Mindszenty József hercegprí­mást. Nagy Imre miniszterelnöki minőségében hivatalosan is rehabi­litálja Mindszentyt. A börtönökben megkezdődül a politikai foglyok ki­szabadítása. Később közzétett hiva­talos adatok szerint a következő napokban 3324 politikai foglyot bocsátanak szabadon. Ausztria ha­tárzárat rendel el a magyar hatá­ron, csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek az országba. Október 31., szerda A Honvédelmi Minisztériumban megalakul a Forradalmi Honvédel­mit Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvé­nyes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népé­vel és a világ közvéleményével." (SITA/AP-archívum) Október 23-án este a tüntetők ledöntötték a Sztálin-szobrot

Next

/
Oldalképek
Tartalom