Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-23 / 244. szám, hétfő
14 Ötvenhat ■ ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 23. www.ujszo.com Forradalom és szabadságharc: Budapest. Ötven évvel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki a magyarországi forradalom és szabadságharc. Az alábbiakban összefoglaljuk az október 22. és november 4. közötti események legfontosabb történéseit. Október 22., hétfő Budapesten a műegyetemi hallgatók a délután kezdődött, s az éjszakába nyúló nagygyűlésükön 16 pontban foglalják össze pobtikai követeléseiket. Követelik többek között: a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról; Nagy Imre alakítson kormányt; az egyenrangúság és a be nem avatkozás elve alapján vizsgálják felül a magyar-szovjet kapcsolatokat; legyenek általános, titkos, többpárti választások; legyen teljes a vélemény- és szólásszabadság, s szabad a rádió. Elhatározzák, hogy 23-án tüntetést szerveznek. Október 23., kedd Piros László belügyminiszter először nem engedélyezi, majd mégis megadja az engedélyt az egyetemisták felvonulásához. Az írószövetség határozata követeli az 1955- ben leváltott miniszterelnök, Nagy Imre bevonását a kormányba és nemzeti egységprogram kidolgozását. Nagy Imre megbeszéléseket folytat Losonczy Gézával, Haraszti Sándorral, Újhelyi Szilárddal, Vásárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenccel és Gimes Miklóssal. Nagy Imre ekkor a tüntetés ellen foglal állást. Délután 3-kor kezdődik az egyetemisták tüntetése a Petőfi-szobor- nál. Kezdetben lengyelbarát, továbbá Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzanak el, később a szovjet csapatok kivonását követelik. A Bem-szobornál Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát. A tüntetők - mintegy kétszázezer ember - a Kossuth Lajos térre, a parlamenthez vonulnak. Nagy Imre rövid beszéde csalódást kelt. A tüntetők egy része a Dózsa György útra indul és este fél tízkor ledönti a Sztálin-szobrot. Egy másik csoport a Rádióhoz vonul a 16 pont beolvasását követelve. Este 9 körül fegyveres harc kezdődik a rádiónál, mindkét oldalon sok áldozattal. A rádió megsegítésére magyar és szovjet csapatokat vezényelnek. 24-én hajnalban a Rádió épülete az ostromlók kezére kerül. 22 óra után a tüntetők megostromolják a Szabad Nép székházát. Az esti-éjszakai órákban az MDP Központi Vezetősége rendkívüli ülést tart, ami másnap hajnalig folytatódik. Apró Antal elnökletével létrejön az MDP KV Katonai Bizottsága a fegyveres felkelés leverésére irányuló próbálkozások koordinálására. Tagjai: Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Piros László, Bata István. Gerő Ernő Jurij Andropov budapesti szovjet nagykövettől kér segítséget a rendteremtéshez. Éjjel szovjet harckocsi-alakulatok vonulnak be Budapestre. Az éjszakai-hajnali órákban támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat, s fegyverszerzés céljából az üzemeket, a kiegészítő parancsnokságokat. Október 24., szerda Reggel Budapestre érkezik Anasztasz Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes valamint Mihail Szuszlov, az SZKP KB titkára, s megbeszéléseket folytatnak a magyar vezetőkkel. 8 óra 13 perckor a rádió közli, hogy az MDP Központi Vezetősége megerősíti Gerő Ernőt első titkári megbízatásában, a miniszterelnök Nagy Imre, helyettese Hegedűs András lesz. Gyülekezési és kijárási tilalmat rendelnek el. 8 óra 45 perckor Nagy Imre miniszterelnöki rendelkezéseként beolvassák a rádióban a statáriumot. Budapesten leáll a termelés, szünetel a tanítás. 9 órakor a rádió tudatja, hogy a szovjet alakulatok a magyar kormány kérésére közreműködnek a rend helyreállításában. A kormány felhívásában felszóh't az „ellenforradalmi bandák” leverésére. A főváros több pontján 24-én és a következő napokban kialakulnak a felkelő csoportok centrumai: Széna tér, Baross tér, Corvin köz, Tűzoltó utca, Boráros tér, Móricz Zsig- mond körtér, Csepel és Újpest. Hivatalos adatok szerint október 23-24-én Budapesten közel kétszázötvenen esnek el. Délután az Egyesült Izzóban megalakul a főváros első munkástanácsa. 20 óra 45 perc: Kádár János, az MDP PB tagja, a KV titkára rádióbeszédében éles szavakkal ellenforradalmi, reakciós felkelésként ítéli el a megmozdulásokat. Számos vidéki városban (Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár stb.) tüntetésekre kerül sor. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatásokkal, helyenként sortűz- zel válaszol. Újabb szovjet fegyveres egységek érkeznek az országba. Október 25., csütörtök Hat óra 23 perckor a rádió beolvassa azt a minisztertanácsi közleményt, mely szerint az „ellenforradalmi puccskísérletet” felszámolták. A reggeli órákban a szovjet és magyar alakulatok visszafoglalják a rádió rommá lőtt Bródy Sándor utcai épületét. Délelőtt tüntetés a Parlament előtt. 11 óra 15 perc táján a Földművelésügyi Minisztérium és más környező épületek tetejéről tüzet nyimak a Kossuth téren tüntetőkre, a halottak száma meghaladja a kétszázat. A közvélemény az ÁVH-nak tulajdonítja a vérengzést. 12 óra 32 perckor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a KV felmenti Gerő Ernőt első titkári megbízatása alól. Utódja: Kádár János. 15 óra 15 perckor rádióbeszédet mond Kádár János, majd Nagy Imre. Kádár szerint a békésnek induló tüntetést a bekapcsolódó ellenforradalmárok a népi demokrácia elleni támadássá változtatták. Nagy Imre a rend helyreállítása utáni időszakra reformokat ígér, s tárgyalásokat helyez kilátásba a szovjet csapatok kivonásáról. Az ELTE bölcsészkarán megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. Megjelenik az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja. Maiéter Pál ezredes, a HM hadműveleti főügyeletese parancsot kap a Kilián laktanya elfoglalására, illetve a környék megtisztítására. Maiéter a laktanyánál tűzszünetet köt a felkelőkkel. Az Akadémia utcai pártközpont előtt súlyos tűzharc bontakozik ki. Harcok folynak a Lenin körúton, a Moszkva térnél, a VIII. kerületben, a Kálvin téren, a Ferenciek terén és Budapest más részem. Az áldozatok száma meghaladja a százhúszat. A vidéki városokban folytatódnak a tüntetések, országos méretűvé nő a sztrájk is. Október 26., péntek XII. Pius pápa enciklikát ad ki, amelyben támogatja a felkelést, imát rendel el a mielőbbi győzelemért. Elhangzanak a nyugati kormányok első üdvözlő nyüatkozatai is. Az egész országra kiterjednek a harcok, a tüntetések. Általánossá válik a sztrájk, sorra alakulnak a munkástanácsok, a vidéki városokban a forradalmi bizottságok. Budapesten a legsúlyosabb harcok a Kilián laktanya környékén folynak. A Katonai Bizottság tervet dolgoz ki a Corvin köz bevételére. Maiéter bejelenti, hogy nem hajlandó a felkelők ellen harcolni. Felgyorsul a Néphadsereg szétesése. Az alakulatok egy része átáll vagy tétlenül nézi a laktanyák lefegyverzését. A pártvezetés folyamatos ülésezésébe bekapcsolódik Donáth Ferenc (24-től KV-titkár) és Losonczy Géza (24-től PB-póttag), akik nem fogadják el az események ellenforradalomként való értékelését, s a felkelőkkel való tárgyalást követelnek. A KV elutasítja javaslatukat, ezért elhagyják a pártközpontot. A Katonai Bizottság tagjai a felkelé# katonai leverését szorgalmazzák. Marosán György javaslatára a PB helyett a jelenlévőkből Direktóriumot választanak, melynek tagjai: Nagy Imre, Kádár János, Münnich Ferenc, Szántó Zoltán és Apró Antal. A KV elfogadja Nagy Imre új, másnap kihirdetett kormánylistáját. Az MDP KV és a SZOT Elnöksége munkástanácsok alakítására szóh't fel. 16 óra 13 perckor a rádió közli az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, függetlenség és egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat ígér - mindezek feltételeként a fegyveres harc beszüntetését szabja meg. Amnesztiát hirdet a harcok minden résztvevőjének, ha este 10-ig leteszik a fegyvert. Tüntetés Mosonmagyaróváron: a határőrlaktanyából sortüzet adnak a tömegre. Több mint kilencvenen meghalnak, három határőrtisztet meglincselnek. A kecskeméti és a nagykanizsai sortűz is halálos áldozatokat követel. Esztergomban az ÁVH-sok tüzet nyitnak a tüntetők autóbuszára, az áldozatok száma 15. A jugoszláv kormány üdvözli Nagy Imre miniszterelnöki és Kádár János első titkári kinevezését. Október 27., szombat Nagy Imre leállítja a Katonai Bizottság tervét a Corvin köz elfoglalására. Janza Károly új honvédelmi miniszter első ténykedéseként a fegyveres csoportok elleni további harcra ad parancsot. Kiszabadítják a váci börtön rabjait. A fővárosi harcokban a legtöbben a Vili. kerületben, vidéken Bács-Kiskun megyében, elsősorban Kecskeméten és Tiszakécskén veszítik életüket. Éjszaka a Politikai Bizottság Mikojan és Szuszlov jelenlétében megtárgyalja és elfogadja a Kádár János által beterjesztett tervet, amelynek lényege az „ellenforradalom” radikális átértékelése (tűzszünet, a szovjet csapatok kivonása, az ÁVH feloszlatása). Ugyanezen éjszaka Fehér Lajos vezetésével az MDP Katonai Bizottsága katonai diktatúra tervét dolgozza ki. Október 28., vasárnap A moszkvai Pravda vezércikke A népellenes kaland összeomlása Magyarországon címmel ír az eseményekről. Nagy Imre reggel a szovjet nagykövetségen tárgyal. A pártközpontba való visszatérése után radikális változás következik be a párt politikájában: a Központi Vezetőség elfogadja a PB határozatát, tűzszünetet rendeltet el, az eseményeket nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli. Az MDP KV megszűnik, s a PB éjszakai határozatának megfelelően hattagú pártelnökség alakul Kádár János elnökletével, Münnich Ferenc, Kiss Károly, Apró Antal, Szántó Zoltán és Nagy Imre részvételével. 13 óra 20 perckor Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendel el. 14 órakor Nagy Imre kormánya leteszi az esküt, majd jóváhagyja a miniszterelnök által beteijesztett kormánynyüat- kozatot. A Corvin köziek leváltják Iván Kovács Lászlót és Pongrátz Gergelyt választják parancsnokuknak. A katonai alakulatoknál megkezdődül a Forradalmi Katonatanácsok létrehozása. 17 óra 25 perckor Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyüvámtja az előző napok megmozdulásait, bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyüvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszak megszüntetését a tsz-mozgalomban. Az ELTE központi épületében megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága a volt pártellenzéki értelmiség befolyása alatt álló szervezetek (írószövetség, MÚOSZ, Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, NÉ- KOSZ, Petőfi Kör stb.) összefogó testületéként. Vezetői: Ádám György és Markos György. A Néphadsereg alakulatainál folytatódnak az átállások. A HM őrzászlóalja szovjet tankoktól támogatva eredményes támadást hajt végre a Széna téri felkelők ellen. A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja a IX. kerületben foglyul ejtett felkelőket a helyszínen agyonlövi. A szovjet csapatok (főleg vidéken) egyre inkább semleges álláspontra helyezkednek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság épületében, főként az Egyetemi Diákbizottság kezdeményezésére megalakítják a Nemzetőrséget, mint az új kormányhoz hű, szervezett karhatalmat. Dudás József, a felkelők egyik vezetője a II. kerületi tanácsházban megalakítja a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, mint a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást. A nyugati nagyhatalmak kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalására. A Szovjetunió tiltakozik, Jugoszlávia tartózkodik. Október 29., hétfő A Szabad Nép már a Kossuth címert tűzi a fejlécére, és Hajnalodik címmel közöl vezércikket, üdvözli a felkelést. A Kilián laktanya környékén még összecsapásokra kerül sor. Münnich Ferenc belügyminiszter bejelenti az ÁVH feloszlatását, új, egységes, demokratikus rendőrség szervezését. Megkezdődik az ÁVH lefegyverzése és több tagjának lefogása. A Széna téri felkelők délelőtt Nagy Imre miniszterelnökkel, este az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság küldötteivel tárgyalnak a fegyverletételről, csatlakozásukról a Nemzetőrséghez. Az egyetemeken szervezik a Nemzetőrséget. A Deák téri főkapitányságon a Néphadsereg, a rendőrség és a szabadságharcosok képviselői létrehozzák a Forradalmi Katonai Bizottságot, vezetője Király Béla lesz. Országszerte megszüntetik a rádiózavarok működtetését. A Történelmi Társulat, a Történettudományi Intézet és a Történettudományi Kar történészei csatlakoznak a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságához. Nagy Imre átteszi székhelyét a parlamentbe, amely ezzel a pártközpont helyett az ország politikai központja lesz. Régi híveinek többsége ismét Nagy Imre mellé áll, és tevékenyen részt vesz a kormányzat munkájában. A Szabad Európa Rádióban Bell ezredes az éppen megkötött tűzszünet el nem fogadására bíztatja a felkelőket. Késő este Janza honvédelmi miniszter bejelenti a rádióban, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból. A legtöbb vidéki városban az új forradalmi szervezetek vezetésével helyreáll a rend. Tito jugoszláv elnök levelet intéz az MDP elnökségéhez, üdvözölve az október 28-i állásfoglalást. Hasonló üzenet érkézül Gomulka és Cyrankiewicz lengyel vezetőktől is. Az NDK-s, a bolgár, a román és a csehszlovák sajtó ellenségesen interpretálja az eseményeket. A szuezi válság háborúba torkollik, és részben eltereli a figyelmet a magyar eseményekről. Október 30., kedd A szovjet kormány nyilatkozatot ad ki, melyben megállapítja: a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét. Ezeket, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a teljes magyarországi kivonásról is. A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapest területéről. Délelőtt a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székházát megostromolják a felkelők, s mintegy háromórás harc után elfoglalják. Az elfogott védők közül huszonnégy főt meglincselnek. Az áldozatok között van Asztalos János és Papp József honvédezredes, valamint Mező Imre, a pártbizottság már korábban is Nagy Imrével rokonszenvező titkára. Orvostanhallgatók elfoglalják a IX. kerületi pártbizottság épületét. Elfoglalják a X. kerületi pártszékházat is. 14 óra 30 perckor Nagy Imre rádióbeszédben bejelenti az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus koalíciós kormányzás felélesztését. A kormányon belül szűkebb kabinet létesül Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által később kijelölendő személy részvételével. Kádár János és Losonczy Géza államminiszteri tisztséget kap a kormányban, amely elismeri a forradalom által létrehozott demokratikus, helyi önkormányzati szerveket. Erdei Ferenc után Kádár János is teljes egyetértését fejezi ki a többpártrendszerrel. A rádió e naptól Szabad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározza adásait. Dudás József fegyveres csoportja elfoglalja a Szabad Nép székházát és nyomdáját. Kiadja a Függetlenség című napüapot és huszonöt pontos kiáltványt tesz közzé Nem ismetjük el a jelenlegi kormányt címmel. 22 órakor a honvédség rétsági alakulata Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével a kormány utasítására felsőpetényi háziőrizetéből kiszabadítja Mindszenty József hercegprímást. Nagy Imre miniszterelnöki minőségében hivatalosan is rehabilitálja Mindszentyt. A börtönökben megkezdődül a politikai foglyok kiszabadítása. Később közzétett hivatalos adatok szerint a következő napokban 3324 politikai foglyot bocsátanak szabadon. Ausztria határzárat rendel el a magyar határon, csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek az országba. Október 31., szerda A Honvédelmi Minisztériumban megalakul a Forradalmi Honvédelmit Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével." (SITA/AP-archívum) Október 23-án este a tüntetők ledöntötték a Sztálin-szobrot
