Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-19 / 241. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 19. Vélemény és háttér 7 fISYElŐ Bush támogatja Horvátországot George Bush amerikai elnök támogatásáról biztosította Horvátország NATO- és EU- csatlakozási törekvéseit az Ivó Sanader horvát miniszterelnökkel kedden Washingtonban folytatott megbeszélését követően. Az észak-atlanti szövetség novemberi rigai csúcstalálkozóján azt az álláspontot fogja képviselni, hogy Horvátországot fel kell venni a tagállamok közé. Bush szerint 2008 ésszerű időpontnak tűnik arra, hogy a NATO meghívja tagjai közé a balkáni országot. Horvátország, Albánia és Macedónia egyaránt szeretne belépni a NATO-ba, és céldátumként 2008-at nevezték meg. A szövetség több magas rangú tisztviselője azonban kétségeit fejezte ki mindhárom ország esetében a reformok ütemét és a demokrácia színvonalát illetően. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtit- kár júliusban Zágrábban felszólította a horvát kormányt, hogy gyorsítsa fel demokratikus és katonai reformjait, és értesse meg a NATO iránt erősen szkeptikus lakossággal a csatlakozás előnyeit. Felmérések szerint Horvátország lakosságának csak 35 százaléka támogatja a NATO-tagságot. Zágráb uniós csatlakozási törekvéseit illetőleg Brüsz- szel szerint keményen kell dolgoznia, hogy kiirtsa a korrupciót, illetve megreformálja igazságügyi és köz- igazgatási rendszerét. (MTI) Kérdőre vonják Putyint Vlagyimir Putyin orosz elnök védekezésre kényszerülhet a pénteki EU-orosz csúcson egy asztmás grúz „más világra való toloncolása” miatt - latolgatták a tegnapi moszkvai lapok. A függeden Kommer- szant szerint Tengiz Togoni- dze családja az asztmás beteg fogva tartásának „borzalmas körülményeit” okolták hozzátartozójuk haláláért, akinek vízumpapújai szerintük rendben voltak. Az 58 éves Togo- nidze, aki öt napot töltött egy szentpétervári tolonczárká- ban, mielőtt a Moszkva melletti Domogyedovói repülőtérre szállították, hiába kérte, hogy engedjék friss levegőt szívni, és bocsássák orvosi vizsgálatra - jelentették orosz lapok, beszámolva arról, hogy Togonidze öt órával a katasztrófavédelmi tárca gépének indulása előtt összeesett és meghalt a repülőtéren. A kitoloncolt grúz polgár haláláig Putyinnak volt esélye arra, hogy lerázhassa magáról az európaiak reklamációit a Grúziával szembeni kemény orosz magatartással kapcsolatban. „Elmondhatta volna, milyen sikeresen göngyölítettek fel Moszkvában olyan bűnöző csoportokat, amelyek Mihail Szaakasvili grúz elnök rendszeréhez kötődnek. S hogy Tbiliszi provokálja Moszkvát a bekemé- nyítésre,, - írta a Kommer- szant, amely szerint most viszont „mindenki ajkán Togonidze neve lesz” a finnországi Lahtiban esedékes EU-orosz csúcson, (m)- Fiúk, néha már unalmasak vagytok... (Gyenes Gábor karikatúrája) A székelyföldi autonómia szorgalmazásáért támadják az RMDSZ-elnököt Markó lemondatása a cél Durva és előzmény nélküli az a szándék, hogy éppen az egyik koalíciós partner készül egy Markó Bélát támadó indítványt előterjeszteni a parlamentben - jelentette ki maga a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. GARZÓ FERENC A román kormánykoalícióban a demokratákkal, a liberálisokkal és az RMDSZ-szel együtt helyet foglaló Konzervatív Párt (PC) vezető testületé úgy döntött, aláírásokat gyűjt a román honatyák körében egy úgynevezett egyszerű indítvány benyújtásához. Teszi ezt azzal a nem is rejtett szándékkal, hogy elérje Markó Béla lemondását miniszterelnök-helyettesi posztjáról, mégpedig azért, mert a romániai magyar politikus az utóbbi időben többször is szorgalmazta Székelyföld területi autonómiáját. Márpedig a területi autonómia fogalmának a hangoztatása önmagában is felháborodást kelt a román politikai erők - nem csak a PC - körében. Markó miniszterelnöki posztjáról való lemondását korábban már a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) is kezdeményezte. Ez érthető is - véli Markó Béla, utalva arra, hogy e nacionalista párt tevékenységének középpontjában eleve az RMDSZ elleni támadások állnak. Csakhogy ezúttal egy koalíciós partner teszi ugyanezt - fűzte hozzá. A konzervatívoknak mindenesetre egyelőre még nem sikerült összegyűjteniük az indítványhoz szükséges, megfelelő mennyiségű aláírást. A román parlamentben a képviselők vagy szenátorok egynegyedének kell csatlakoznia egy ilyen kezdeményezéshez, a törvényhozó testület csak ebben az esetben köteles napirendre tűzni az ügyet. Az egyszerű indítvány nem azonos a bizalmatlansági indítvánnyal. Ez utóbbit csak a kormány egésze - és nem egyes tagjai - ellen lehet benyújtani, a román alkotmányban nem is létezik a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye. Az egyszerű indítvány viszont csak arról szól, hogy a kezdeményező vitát javasol a parlamentben egy adott kérdésről, azt a vitát szavazás zárja, de a voksolás eredményének nincs közjogi következménye, legfeljebb politikai üzenete. A konzervatívok indítványának esetleges elfogadása ezért nem jelenti azt, hogy Markónak kötelezően távoznia kellene a miniszterelnök-helyettesi tisztségéből. Erről - mint mondta az MTI-nek - a koalíciós pártok csak közösen határozhatnak. Azt azonban mindenképpen durvának és előzmény nélkülinek minősítette, hogy éppen egy koalíciós partner készül ilyen lépésre. Ami az autonómiát illeti, a témáról kedden Traian Basescu államelnök is kifejtette véleményét, hangoztatva: Székelyudvarhely is ugyanannyi autonómiával fog rendelkezni, mint Románia bármely más városa. A román államfő Marosvásárhelyen megismételte korábbi álláspontját, miszerint a széles körű közigazgatási autonómia elkötelezett híve, szerinte az lehetővé teszi, hogy a helyi közösségek az őket érintő oktatási és egészségügyi kérdésekben döntsenek. Basescu kommentárt fűzött Markó Béla vasárnap Agyagfalván elmondott - a székelyföldi autonómiáért síkra szálló - beszédéhez is. Szerinte Markó így akarja saját választói táborába ácsábítani a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) szimpatizánsait. (m) Venezuela és Guatemala hónapok óta intenzív diplomáciai harcot folytat Az USA Venezuela BT-tagsága ellen MTl-ÖSSZEFOG LALÓ Elhalványodott az esély Venezuela számára, hogy megszerezze az ENSZ Biztonsági Tanácsában a latin-amerikai országoknak fenntartott helyet, miután az Egyesült Államok által támogatott Guatemala az eddigi voksolások során jelentősen több szavazatot nyert el. A választásra jogosult ENSZ-közgyű- lés hétfőn tíz alkalommal tartott titkos szavazást. Már az első fordulóban beválasztották a BT nem állandó tagjai közé a Dél-Afrikai Köztársaságot, Indonéziát, Olaszországot Belgiumot, amelyek 2007. január 1-jétől váltják fel Tanzániát, Japánt, Dániát és Görögországot. Dél-Affika most először került be a BT-be. A csata azonban még nem dőlt el. A legutóbbi, keddi óta, legközelebb ma tart szavazást az ENSZ-közgyűlés. Az egynapos szünetet arra próbálták meg felhasználni a latin-amerikai országok, hogy informális egyeztetéseken kiutat keressenek a patthelyzetből. Sem Venezuela, sem Guatemala nem hajlandó feladni a küzdelmet, egyelőre mindkét ország kitartóan küzd a BT-tagságért. Hugo Chávez venezuelai elnök kijelentette, hogy nem hátrálnak meg annak ellenére sem, hogy egy forduló kivételével Guatemala minden alkalommal több szavazatot kapott. Venezuela és Guatemala hónapok óta intenzív diplomáciai tevékenységet folytat, hogy minél több országot állítson maga mellé a BT-ben jelenleg Argentína által birtokolt hely megszerzéséért. Az inkább az Egyesült Államok és a Venezuela közti, befolyásért vívott küzdelemnek tekintett szavazás a latin-amerikai országokat is megosztotta: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Bolívia a Hugo Chávez vezette Venezuelát pártolja, Mexikó, Kolumbia és a közép-amerikai országok többsége viszont Guatemalát tá- mogatja. Több ország ENSZ-nagy- követe szerint az USA-ellenes koalíció összekovácsolásán fáradozó Hugo Chávez nem szerzett új barátokat magának, amikor szeptemberben az ENSZ-közgyűlés ülésszakán felszólalva ördögnek és zsarnoknak nevezte George Bush amerikai elnököt. A Biztonsági Tanácsnak öt állandó és tíz nem állandó tagja van. Utóbbiakat két évre választja meg az ENSZ-közgyűlés, mégpedig úgy, hogy ötöt az egyik évben, a másik ötöt pedig a következő évben. A megválasztáshoz legalább kétharmados többség szükséges, ami azt jelenti, hogy a 192 tagállam közül minimum 125 támogatását el kell nyernie a jelöltnek. A választási szabályok lehetővé teszik, hogy a titkos szavazás akár a végtelenségig folytatódjon, ha egyik jelölt sem lép vissza. A következő fordulókban azonban nyitott lesz a szavazás, azaz a latin- amerikai/karibi térség bármelyik országára lehet szavazni a két hivatalos jelölten kívül. A leghosszabb csata 1979-ben kezdődött. Akkor Kuba és Kolumbia volt a két jelölt, és két és fél hónap elteltével, 1980. január 7-én a 155. fordulóban nevető harmadikként Mexikó került be a Biztonsági Tanácsba. A Biztonsági Tanács nem állandó tagja még Peru, a Kongói Köztársaság, Ghána, Katar és Szlovákia, mandátumuk 2008. január 1-jéig tart. KOMMENTÁR Törököt fogtunk AAAL1NÁK ISTVÁN Szép kis kalamajka az uniós nagyhatalom Franciaország és a tagságra ácsingózó Törökország között. Az ankarai parlament kedden este közelebbről nem részletezett megtorlásokkal fenyegette meg Párizst. De a vitában olyasmi is elhangzott, hogy a kormány toloncoljon ki Törökországból vagy 70 ezer - állítólag feketén - ott dolgozó örményt. A török fogyasztói szövetségek a francia termékek bojkottjára szólítottak fel. Két nagy pofont kapott a múlt csütörtökön Ankara. A Svéd Akadémia nem is titkoltan politikai döntést hozott, amikor Orhan Pamuk- nak ítélte az irodalmi Nobel-díjat. Annak a Pamuknak, akit tavaly csak az EU közbenjárása mentett meg a börtöntől; hazaárulással vádolták, amiért azt áhította, igenis népirtás volt, amit a törökök 1915-1917-ben az örmények ellen elkövettek. A török hatalmasságok nem is gratuláltak az első török Nobel-díjasnak. Ugyanazon a napon a francia alsóház - a jobboldali francia kormány és az államfő tiltakozása ellenére - olyan törvényjavaslatra mondott igent, amely börtönnel büntetné az örmény népirtás tagadását - úgy, mint azt sok országban a holokauszt tagadása esetében teszik. De csak akkor lesz belőle törvény, ha a szenátus is elfogadja, és az államfő is alánja. Az egész akár szimpatikus kezdeményezés is lehetne, ha a francia indítékok nem volnának épp oly elvtelenek, mint a török magatartás. Az évek óta züált francia baloldalnak most van először esélye arra, hogy új üdvöskéje, Segolene Royal asszony megnyerje a jövő évi elnökválasztást a jobboldal favortjával, Nicolas Sarkozyvel szemben. A törvényjavaslatot a baloldal kezdeményezte, de a jobboldali honatyák is támogatták. Az uniós alkotmányt is elvető franciák nem hívei a törökök csatlakozásának. A baloldal az 1,5 milliónyi Franciaországban élő örmény szavazataira számít. A jobboldali Chirac elnök odáig ment, hogy felhívta Erdogan török kormányfőt, sajnálkozását fejezte ki a francia törvényjavaslat miatt, sőt: támogatásáról biztosította a török kormány reagálását. Ennek egyik előzménye, hogy Sarkozy belügyminiszter legutóbbi cikkében sürgette: meg kell határozni, hol húzódnak Európa határai, szerinte Törökország semmiképp sem tartozik Európába, s nem is támogatja Ankara felvételét az EU-ba. Ajobboldali Chirac összeveszett a jobboldali Sarkozyvel (korábbi hívével), s most ott tart be neki, ahol csak tud. Az örmények szerint 1915-1917-ben 1,5 millió örmény halt meg az oszmán birodalomban a mészárlások és deportálások következtében. Ankara cinikusan állítja, „csak” 250-500 ezer örmény halt meg, és ez nem volt népirtás, hanem veszteség. Ez éppúgy felháborító, mint az, hogy a franciák kampánytémává degradálják egy nép kilencven évvel ezelőtti haláltusáját. Ráadásul a francia sajtó azt elemezgeti, mégsem lehet azonosnak tekinteni az örmény ügyet a holo- kauszttal, a zsidók millióinak módszeres kiirtásával. Pedig csak a vak nem látja a hasonlóságot. Hider tökélyre fejlesztette azt, amit a törökök az első világháborúban csináltak az örmény halálmenetekkel. A törököknek éppúgy szembe kell nézniük a múltjukkal, mmt a németeknek. Amíg ezt nem teszik meg, addig tényleg nem tartoznak Európába. Hiába nyugtatgatja az Európai Bizottság Ankarát azzal, hogy az örmény népirtás elismerése nem feltétele az EU-tagságnak. Az unió kormánya üyen ügyekben néha annyi tapintattal jár el, mint egy elefánt a porcelánboltban. JEGYZET Madeinchina NÉMETH ZOLTÁN Nemrég újra eszembe jutott a Ghymes együttes kéméndi szigetfesztiválján bemutatott bábjáték, ahol az élelmes főhős a bakancsát mutatta fel a mesebeli farkasnak vagy ördögnek, mondván, oda van írva az a bizonyos varázsmondat. A farkasördög lehajolt, és próbálta betűzni: Ma-de-in-chi-na, de mire a végére ért volna, akkora rúgást kapott, hogy két kilométert repült. Ott és akkor az egész csupán jó poénnak tűnt, de az utóbbi hetek, hónapok tapasztalatai mély filozófiai tartalommal töltötték meg a homályos varázsszót: madeinchina. Nemcsak bakancsról van szó, hanem mondjuk cipőről, amelynek márkamegnevezése angol, szövege végig kifogástalan cseh, a jótállásról szóló irat pedig egy cseh városhoz és címhez irányít. Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó árut vegyek, gondolja magában a vásárló, ez egy minőségi cseh cipő, megveszi és hazaviszi. Aztán két hét múlva észrevesz egy szerény kis csíkot a nyelv alatt meghúzódva, ész- revéüen, türelmes, tapasztalt kis szalagocskát, rajta a varázsigével: Made in China. Egy másik vásárló ugyanebben a pillanatban veszi meg skandináv, minőségi mobiltelefonját. Otthon, bár nem kellene, de azért szétszedi, belenéz, emlékezve a gimnáziumi kémia- és fizikaórák szertárrobbantó kísérleteire. A hatás nem marad el most sem, ciripelve, meztelenül előbújik az aksi alól a varázsszó: madeinchina. Dolgoznak még az európaiak?, tenné fel a kérdést az illető alak, ha nem kísérnék rosszalló tekintetek. Nemrég ismertették a sajtóban egy legújabb kutatás eredményét, miszerint Kína képes lenne az egész világot ellátni termékeivel. Kínai kenyér, kínai gulyás, kínai tokaji, kínai hungaricu- mok egész sora vár erre a pillanatra. Ha ez így van, nem is kísérteties az a vízió, amely az utóbbi napokban kísért. Eszerint kórházba vonulok, s kijelentik, műtétre van szükségem. Elaltatnak, az orvos óvatosan kezébe veszi a szikét, végighúzza bőrömön, kibuggyan a vér, kifordul a hús, s vele együtt a remegő, ijedt varázsmondat: Made in China. Jobbak, szebbek, ügyesebbek, okosabbak. És mit tudunk például a kortárs kínai irodalomról? Mióta átengedtük nekik az asztalitenisz trónját, megálh'thatatlanok. Nem tudom, észrevették-e, hogy Kína egyetlen titkot őriz csupán a mai napig, pingpongütőfáik és -borításaik titkát...
