Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-17 / 239. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 17. Vélemény és háttér 7- Ha még egyszer szádra veszed a gazdasági reformjaimat, karóba húzatiak! (Peter Gossányi karikatúrája) A politikailag független testület potenciális tagjai közt van Harabin és Cuper is Változó alkotmánybíróság FIGYELŐ Hazugság a darwini elmélet Hazugságnak tartja a darwini evolúciós elméletet Miroslaw Orzechowski lengyel oktatási miniszterhelyettes. „Az evolú­ciós elmélet hazugság, téve­dés, amelyet ügyeletes igaz­ságként törvényesítettek“ - hangoztatta a miniszterhelyet­tes a Gazeta Wyborcza szom­bati számában. Úgy ítélte meg, az evolúció „egy hiteden vé­nember gyáva elmélete, ame­lyet talán azért ötölt ki, mert vegetáriánus volt, és híján volt a belső tűznek. Nem távok'tjuk el az oktatási anyagból, de nem is hagyhatjuk vita nélkül. Nem szabad hazugságot taní­tani, mint ahogy a gonoszsá­got sem szabad jóságnak, a rusnyaságot pedig szépségnek feltüntetni“ - mondta. Orze­chowski, a szélsőjobboldali Lengyel Családok Ligájának képviselője. A párt vezetője, Roman Giertych az oktatási miniszteri posztot tölti be. A miniszter apja, Maciej Gier­tych lengyel EU-képviselő nemrég az Európai Parlament­ben az evolúciós elméletet vi­tató összejövetelt rendezett az­zal a mottóval, hogy Darwin tanítására nincsenek tudomá­nyos bizonyítékok. A lengyel oktatási miniszter egyelőre nem foglalt állást apja nézetei­vel kapcsolatban. Roman Gi­ertych kinevezése májusban éles tiltakozásokat váltott ki Lengyelországban, (m) Soros: Bush a felelős Soros György szerint George Bush amerikai elnök felelős Észak-Korea radikalizálódásá- ért azzal, hogy túl fenyegetően lépett fel Phenjannal szemben. Az amerikai-magyar pénzem­ber egy tegnapi konferencián elmondta, hogy ő a Kim De Dzsung volt dél-koreai elnök által meghirdetett, Észak-Ko- reához közelítő „napsugár-po­litika“ híve. Ezt támogatta Co­lin Powell egykori amerikai külügyminiszter is, Bush elnök viszont feladta az irányvona­lat, s ez volt a helyzet megrom­lásának kezdete, véli Soros, aki Bush elnök egyik legepé­sebb bírálója. A milliárdos ugyanakkor helyesnek tartotta az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak Észak-Korea elleni szank­cióit, és szükségesnek nevezte az embargót, hogy feltartóz­tassák az észak-koreai fenye­getést. Hozzátette azonban: nyitottnak kell maradni, hogy csökkenjen Phenjan félelme egy esetleges amerikai tám­adástól. Amennyiben Észak- Korea visszatér a Koreai-félszi­get atommentesítéséről folyó hatoldalú tárgyalásokhoz, bá­torítani kell, hogy feladja nuk­leáris programját, s ebben a biztonsági garanciák hatéko­nyabbak lehetnek bármi más­nál - folytatta Soros. Az üyen szélsőségesen elnyomó rend­szer ugyanis csak arra a félel­mére hivatkozhat, hogy meg­támadják. Soros György vége­zetül kifejtette, hogy az Egye­sült Államok hatalma és befo­lyása a vüágban példátlan mó­don csökkent a jelenlegi kor­mányzat politikája miatt. Az üzletember 2004-ben több mint 25 millió dollárt költött magánvagyonából arra, hogy elejét vegye Bush második el­nöki időszakra való újravá­lasztásának. (MTI) Az alkotmánybíróság a par­lamentáris demokráciák­ban kulcsfontosságú jogkö­rökkel rendelkezik, a klasszikus államelmélet szerint a három hatalmi ág egyikét alkotja. Funkciója az alkotmányosság feletti őrködés, kérésre felülvizs­gálhat minden jogi normát, parlamenti döntést, sőt népszavazást is. TOKÁR GÉZA Az alkotmánybírói tisztségbe való kinevezés a bírói pályafutás csúcsát jelenti - ezt a véleményt osztja Štefan Harabin igazságügyi miniszter is, akit a HZDS javasolt a posztra. Az utóbbi években kide­rült, a szervezetnek már koránt­sem akkora a presztízse, mint fénykorában volt. Ján Mazák, a bí­róság volt elnöke október elején az Európai Bíróság kötelékébe lépett, ezzel követve két korábbi kollégá­ját. Egy jól működő demokratikus államban rendszerint nem okoz nagy gondot az intézmény létszá­mának feltöltése, Szlovákia időnként működésképtelen parla­mentjében azonban két éven ke­resztül sem tudtak dűlőre jutni az új bírók személyéről. Pedig ehhez a művelethez mindössze egyszerű parlamenti többségre, tehát az összes képviselő felének a szava­zatára van szükség. A két hely be­töltésére négy jelöltet kellett volna MT1-HÁTTÉR Az észak-koreai rendszer össze­omlása kész csapás lenne Peking számára, így a kínai vezetés min­dent megtesz azért, hogy ne ala­kuljon ki katonai, politikai káosz a saját portája előtt. Noha Peking egyetértett a világ vezető hatal­maival abban, hogy feltétlenül meg kell büntetni valamilyen mó­don Észak-Koreát kísérleti atom­robbantásának végrehajtásáért, elemzők biztosra veszik, hogy nem olyan büntetésre gondol, amelynek súlya alatt összerop­panhatna a phenjani rendszer. Kína ellenzi, hogy bármilyen ka­tonai akciót indítsanak Észak-Ko­rea ellen - mondta Cuj Cse-jing, a sanghaji Tungcsi egyetemhez tar­tozó ázsiai, csendes-óceáni tanul­mányok központjának igazgatója. megválasztani - az államfő a par­lament nominánsai közül kettőt nevez ki -, de csak három remény­beli alkotmánybíró személyéről született megegyezés. A várólistá­ra került bírókhoz októberben újabb tizenöt várományos csatla­kozik, mivel januárban a taláros testület további hat tagja távozik (bár Mazák korábban javaslatot tett három alkotmánybíró mandá­tumának meghosszabbítására). A testület tagjainak mandátuma tizenkét évre szól, a tagság rotáci­ós módon folyamatosan cse­rélődik, elkerülendő az aktuálpoli- tikához való kapcsolódás veszé­lyét. Októberben azonban mégis szinte újjáválasztják a testületet - tizenhárom helyből küencet tölte­A szigorú követelmé­nyek ellenére a jelöltek legtöbbje általában rendelkezik politikai kötődéssel. nek majd be új megbízottak. Ez már önmagában is nyugtalanító, még ha tudjuk is, az alkotmánybí­rók elvben függetlenek minden politikai befolyástól, és nem lehet­nek párttagok sem. A szigorú köve­telmények ellenére a jelöltek leg­többje általában rendelkezik némi politikai kötődéssel. Hatványozot­tan érvényes ez a jelenlegi helyzet­ben, amikor több személyt is neve­zett a tisztségre a két kisebbik kor­Hozzátette: „számunkra a béke és a stabüitás az első“. Alexandre Mansourov, a koreai kérdések sza­kértője az ázsiai és csendes-óceáni biztonsági kérdések kutatásának hawaii székhellyel működő köz­pontjában úgy véli, hogy a Koreai­félszigeten végbemenő mindenféle drasztikus változás ellentétes len­ne Kína geopolitikai érdekeivel. A kelet-ázsiai kommunista nagyha­talomnak stabilitásra van szüksé­ge, hogy folytatódjék rohamos gazdasági fejlődése és felzárkózása a vüág élvonalához. Noha Pekin- get is bosszantja az észak-koreai rendszer nukleáris provokációja, mégis többet ér számára egy régi, jól ismert szövetséges (Kim Dzsong II és köre) mint egy bizony­talan, robbanásveszélyes helyzet. Már csak azért is, mert egy üyen bizonytalan helyzet csak azzal mánypárt, a HZDS és az SNS, de a politikától független szervezetek jelöltjei között is találhatunk érde­kes neveket - egyebek mellett az it­tas vezetéssel kapcsolatos botrá­nyáról elhíresült Ján Cupert példá­ul a Commenius Egyetem jogi kara találja alkalmasnak az alkotmány- bírói posztra. Egyelőre nem tudni, kinek szavaz bizalmat a parla­ment, de jövőre mindenképpen megugrik a kormánypártokhoz kö­tődő alkotmánybírók száma. A törvényhozásban eleve csak a kormánypártokkal jó kapcsolato­kat ápoló, esetleg a független je­löltek számíthatnak támogatásra, de Ivan Gašparovič sem arról hí­res, hogy felül tudna emelkedni saját politikai kötődésein. Az al­kotmánybíróság a múltban példát mutatott, amikor szembe kellett szállni a Mečiar-kormány jogellen­es intézkedéseivel, de a következő garnitúrától is függetlenítette ma­gát, mivel elismerte Mečiar am­nesztiáinak alkotmányosságát. Kérdés, hogy a szinte teljes tagsá­gában megváltozott testület képes lesz-e határozottan fellépni egy vi­tás kormányintézkedéssel kapcso­latban. Úgy tűnik, Szlovákiának van egy baloldali-nacionalista irá­nyultságú kormánya, egy hozzá lojális parlamentje és egy „szociál­isan érző, de nemzetien gondolko­zó” államfője - mindezt pedig a frissen választott, új összetételű alkotmánybíróság hivatott ellen­őrizni. Az idő majd megmutatja, miképpen képes megbirkózni a feladattal. végződhetne, hogy a két Korea új­raegyesülne az amerikaiakkal szö­vetséges Szöul vezetése alatt - fej­tegette. Ron Huisken, az Ausztráliai Nemzeti Egyetemhez tartozó ka­tonai és stratégiai tanulmányok központjának munkatársa úgy vé­li, hogy Peking egyáltalán nem bánná, ha Észak-Korea átalakul­na, de nem robbanásszerűen, ha­nem olyan fokozatos reformok ré­vén, amilyeneket Kína hajtott vég­re az utóbbi két és fél évtizedben. Ha ugyanis hirtelen omlana össze a phenjani rezsim, a szakértő szerint Kínának olyan közvetlen szomszédja lenne utána a Koreai­félszigeten, amelynek politikájára különösen nagy befolyása lenne az Egyesült Államoknak és Japán­nak, s Peking ezt semmiképpen sem szeretné. Peking attól tart, Észak-Korea összeomlása esetén erősödne az USA befolyása Kína fokozatos változást szeretne KOMMENTÁR Atom Antik JARÁB1K BALÁZS Sok idő és egy hatalmát féltő észak-koreai „Atom Anti” kellett ahhoz, hogy az ENSZ - a második világháború utáni politikai helyzet alap­ján megszerkesztett - Biztonsági Tanácsa végre egyetértésre jusson. Alig pár nap telt el a Phenjan által végrehajtott kísérleti atomrobban­tás óta, és az Egyesült ÁUamok, Oroszország, sőt Kína is egyként hagyta jóvá az ÚSA által már régóta javasolt szankciókat. Ez az egyértelmű diplomáciai üzenet azonban nem annyira az észak-koreai atomkísérletnek szólt, hanem inkább válasz volt a vi­lágszerte egyre erősödő, a nukleáris leszerelést célzó követelésekre. A BT-szavazásban persze jelentős szerepet játszott a Nyugat tehetet­lensége Iránnal szemben, és a sorra felbukkanó nemzeti atomvágy veszélye. Ez utóbbit főleg Irán képviseli, de az észak-koreai atomrob­bantás egyik következménye a hírek szerint az, hogy már japán poli­tikusok is fontolgatják az atomfegyver beszerzését. Márpedig a glo­bális biztonság szempontjából mi sem lehet annál veszélyesebb, ha a vüág ismét „feltalálja” az atombombát, illetve az atomfegyverek utá­ni hajszát. Éppen ezért az ENSZ BT döntése vitathatatlanul az egyetlen helyes lépés volt. A kérdés azonban az, hogy a döntéshozók - elsősorban Kína - hajlandók-e a szankciókat életbe léptetni. A főleg a háttérben zajló amerikai-kínai megbeszéléseken valószínűleg sok más, Észak- Koreához nem tartozó téma is terítékre kerül. Az Iránnal szemben egyelőre kudarcot valló amerikai diplomácia Észak-Koreát tesztnek érzi, amely talán (Iránnal szemben is) diplomáciai modeüt kínálhat a vüágnak az atomfegyverek eüeni harcban. Kína nélkül azonban a „szankdósdi” nem működhet: az Észak-Koreát életben tartó élelem, olaj és textil (no meg bicikli) túlnyomó részét Peking adja, őt követi Japán és Dél-Korea. Az utóbbi két ország már bevezette a szankció­kat. Kína azonban úgy látja, azok teljességgel ellehetetlenítik az észak-koreai gazdaságot és a növekvő szegénység hajthatja akár ra­dikális lépésekre a phenjani diktátort. A kínai aggodalmakat azon­ban jócskán élteti az is, hogy ha az észak-koreai rezsim a szankciók hatására megbukik, akkor semmi - Kína sem állítja meg a két Korea egyesülését. Ez pedig egy új geopolitikai helyzetet teremtene Ázsiá­ban, mégpedig nem éppen Kína kedvére valót. Van miről beszélniük tehát az amerikai és kínai diplomatáknak. Nekünk pedig nem marad más, csak azt remélni, hogy a szankciók az Atom Antit, nem pedig Észak-Koreát csinálják ki... JEGYZET Mint betegnek a vér JUHÁSZ KATALIN Véresen fontos helyen járok. A kassai „nagykórházban” műkö­dűt az ország második legna­gyobb transzfúziós osztálya, sőt egészen tavalyig ők voltak a lis­tavezetők, aztán Pozsonyban két osztályt összevontak, így szorult a kassai helyszín a másodüt helýre. Büszkélkedniük azonban bőven van mivel, az osztályve­zető főorvos asszony csülogó szemmel vezet végig a terepen, közben szólja az adatokat, hogy alig győzi rögzítem a diktafon. Kapacitásuk napi százhatvan fő, egy véradótól átlag fél litert ve­hetnek le, egy műtéthez pedig négy ember vére szükséges. Mi­vel az Epeijesi kerület déli ré­széből is ide érkeznek páciensek, az önkéntes véradókat egész év­ben tárt karokkal várják, ám na­gyobb tumultus csak a karácso­nyi ünnepek előtt alakul ki, üyenkor az embernek eszébe jutnak felebarátai, véghez akar vinni egy jó cselekedetet. Nya­ranta viszont sms-ben keü meg- kömyékezni a nyilvántartásban szereplő törzsgárdát, ötszáz üze­netből úgy százra érkezik válasz, ebből kb. hatvanan veszik „vére­sen komolyan” a kérést. Nem túl jó arány, szalad ki a számon. Hát nem, bólogat a főorvos asszony, szemével már-már a vénámat keresve. Hajlamosak vagyunk elfelejtem, hogy mi is bármikor műtőasztalra kerülhetünk. Fé­lünk a tűtől, lusták vagyunk, nemtörődömségünket, érzéket­lenségünket időhiánnynal ma­gyarázzuk ki. Egyre bűnösebb- nek érzem magam. A teljes kép­hez hozzátartozik, hogy ki itt belép, barátságtalan, lepattant folyosón találja magát, sőt az embertársaikon segítem vágyók máris találkozhatnak azokkal, akiken segíteniük keü: makke­gészségesek és ideküldött bete­gek együtt várakoznak csendben a csapolásra. Próbálom kitalálni, melyik lócán kik ülnek, ám az, hogy ki kicsoda, tán csak az em­lékplakettek ünnepélyes átadá­sán derül ki. Olyan pillanatok adódnak ott, amelyeket érdemes fotózni, médiamenedzsel a főor­vos asszony. A többszörös vér­adók könnyeikkel küszködve kö­szönik meg a plakettet, üyenkor érzik, hogy ők is fontosak. Sok köztük az elesett, megtört em­ber, sokan elváltak, egyedül van­nak a vüágban, munkanélküliek, vagy rettegnek a gondolattól, hogy hamarosan azzá válnak. Ilyenkor Tisztelt Uram-nak, Tisz­telt Hölgyem-nek szólítják őket, és maga a miniszter ráz kezet ve­lük. Egy kis figyelemre, elisme­résre mindenkinek szüksége van. Úgy keü ez nekik, mint be­tegnek a vér. FIGYELŐ Korlátozzák a befektetéseket Oroszország a stratégiai ágaza­tokban korlátozni akarja a kül­földi befektetéseket. A készülő kormánytervezet egyebek kö­zött előirányozza, hogy a kül­földi befektetők üzleti tevé­kenységét bizonyos ágazatok­ban egy újonnan felállított kor­mánybizottságnak kell majd jó­váhagyni. (m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom