Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-14 / 237. szám, szombat
12 Családi kör ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER T4. www.ujszo.com Mintha egy új kilátóról szemlélnénk eddigi életünket - teljesen más perspektívából látva mindazt, ami életünk során velünk megesett Az élet ősze Ősz van: lombhullatás és búcsú veszi kezdetét. Leszüreteljük az utolsó gyümölcsöket, finom bor kéredzke- dik a hordókba. Hűvösödik az idő, de még csiklandozó- an vagy simogatóan tud, sütni a nap. ŐSZI MERENGÉS Kívül-belül átalakul a természet, átalakul az élet. Elérkezik az ember őszideje, belépő az öregségbe, egy újabb, óriási fordulópont: „Úgy állnak búsan, csúggeteg, /mint hervadt őszi levelek/a sárga porban” - úja Weöres Sándor, aki örök fiatalként tudott alkotni az öregekről. De így kell ennek lennie? Még nincs késő semmihez: Saul (Pál) keresztényeket üldözve, a damaszkuszi úton sietve egy csodás megtérésen megy át. Az út mindenki életében ott kanyarog, íve a születéstől a halálig húzódik. Valaki gyorsan végigrobog rajta, mások meg-megpihennek, s mindannyiunknak döntenie kell, hogy az elágazásokhoz érve, merre is menjünk tovább. Vagy to- vábbmenjünk-e egyáltalán? Saul életében délben következik be az életreszóló változás. Mi is gyakorta használjuk az élet dele kifejezést, ami az érettség, a kiteljesedés pillanata, s gyakran pont ekkor következnek be a legnagyobb fordulatok. Van, akinek később... Elveszítem a társat, kiszakadni a munkából vagy épp új életcélokat megfogalmazni, bölcsebbé válni és megérni, hogy érett legyen a mi szüretünk is - mind-mind elég egy pálfordulathoz. Goethe nyolcvan is elmúlt, mire lezárta a Faustot. Michelangelo hetven felett fejezte be munkáját a Szent Péter-baziliká- ban. Szent-Györgyi Albert még nyolcvanévesen is könyveket adott ki. Az élet őszével átrendeződnek az értékek, s ami eddig fontosnak tűnt, hirtelen értékvesztetté válik, és összezsugorodik. Mintha egy-új kilátóról szemlélnénk eddigi életünket, teljesen más perspektívából látva mindazt, ami velünk történt, (éf) Rainer Maria Rilke: Őszi nap Készülj, Uram. Nagy nyáridőd letelt. Napóráinkra jöjj el ámyvetőnek, s a mezőket szélbe borítva szeld. Késő gyümölcsöt sürgessen szavad; add, még két napjuk délszakibb lehessen, s amit kezdtél velük, kiteljesedjen, csöpp el ne vesszen dús fürtből zamat. Nem épít már, ki most hajléktalan. Hosszú magányra vár, ki most magányos. Virraszt: olvasáshoz, levélíráshoz, és az allékat jáija nyugtalan, mikor a szél hullt lombot hajt a fákhoz. (Tandori Dezső fordítása) (SITA/AP-felvétel) 64 éves korában szülte meg első gyermekét egy török asszony, s ezzel hazájában ő lett minden idők legidősebb kismamája. Memnune Tiryaki már 35 éve szeretne gyereket - férjével még éppen időben fordult egy laboratóriumhoz: az asszonynál még elvégezték a mesterséges megtermékenyítést. A világ legidősebb édesanyja címet a román Adriana Iliescu tartja, ő 2005januárjában 66 évesen szült. (TASR/AFP-felv.) ÍRÓ OLVASÓK Egyesek rózsaszín világa NAGY ILONA Ó, te szegény, mind gyakrabban fáradsz: ne csodálkozz, te is a nyugdíjasok táborához tartozol! A tévé előtt szoktál pihenni? De csitt! Jön a Mónika, mit jön, a taps repíti. Szólítja a hatvanas éveiben járó Marikát, aki bepanaszolja félje urát, hogy bizony keveset foglalkozik vele. A hetvenen túl járó félje ura nehéz járású, tagadhatatlan dohog, szabadkozik, ugyan mán, miféle móka ez, de Marika nem hagyja magát. Ledobja vállkendőjét, és elővillan az óriás rózsaszínű bikini, no meg a hájhurkák. A közönség felhördül. Megszólal a zene, Marika terpesztett lábain megereszkedve lógnak az izmok, ahogy ri- szálja magát. A férj megdörzsöli nehezen látó szemét, arca színt vált. A lelátón a taps sem nyomja el a röhögést. A középpontban már Anna mesél vágyairól. Szeretné megmutatni a világnak magát, a szépet, az értékeset, ami benne rejlik. Szintén a hatvanas éveiben jár. Uleg-billeg az áttetsző rózsaszín minijében, és nem marad titok: ha kérnék, mezítelenre is levetkőzne. Sőt, szóba hozza a pornót is. S mindezt csakis az unokáiért, hogy elbüszkélkedhessenek vele.- Nagyika, elfő a kukorica leve, kiált be az unokám a szobába. Bütykös lábaimat útnak indítom, és restelkedem, hogy majdnem megfeledkeztem a nekik szánt késő őszi csemegéről. KÍVÁNCSIAK KLUBJA Miért kap szarvakat a megcsalt férj? ISMERTETÉS Felszarvazottnak nevezzük azt a férfit, férjet, akinek a felesége a háta mögött, a félj kijátszásával megcsal. Nagyon régi és nem teljesen tisztázott eredetű kifejezésről van szó, a magyar nyelvbe a 18. században került át, valószínűleg a németből, azonban ä legtöbb európai nyelvben megtalálható valamilyen változata, a görögök pedig már az i. sz. 2. századtól használták. Ez magyarázza, miért csak férfiakra vonatkozhat a felszarvazott jelző, hiszen a régi időkben más megítélés alá esett a nő és a férfi: ha egy férj csalta a feleségét, az társadalmilag teljesen elfogadott volt, míg egy nő kalandjai felháborodást váltottak ki, a férjét pedig gúny tárgyává tették. A kifejezés eredetére több verzió létezik, nem tudható azonban biztosan, melyik a valódi forrás. Vadászat és szobor Léteznek anekdotaszerű magyarázatok, melyek érdekes és tanulságosak ugyan, azonban minimális az esélye, hogy valóban a kifejezés eredetéül szolgálnak. Az egyik szerint Andronikosz görög császár a legszebb nők férjét azzal tartotta távol a várostól, hogy vadászati jogot adományozott nekik, és ezt az ajtajukra festett szarvastülökkel jelezték. A másik - szintén kevéssé hihető - legenda, hogy egy Virgilius nevű varázsló készített egy ércszobrot, amely választ adott arra a kérésre, hogy egy nő csalja-e a férjét. A feleségnek be kellett dugnia egyik ujját a szoborba, és ha félrelépett, a szobor leharapta az ujját, a férjnek pedig szarvai nőttek. Tekintély és ostobaság A régiek a szarvat az erő, a hatalom, a tekintély jelképének tekintették, így az egyik magyarázat szerint épp ezt gúnyolja ki a szólásmondás. Szarvat kap, azaz hőssé válik a megcsalt férfi - mondták ironikusan, hiszen épp az ellenkezője történt vele. Az asztrológiával is összefüggésbe hozható a kifejezés eredete. Az ősi hiedelem szerint a Bak jegyében született embereknek szerencsétlen a házasságuk, a Bak férfiakat nagy valószínűséggel megcsalja a feleségük. Ha tehát valaki szarvakat kap, beteljesedett rajta az égövi jegyéhez rendelt sors. Végezetül kicsit fantáziádon, de igen valószínű magyarázat lehet, Heather Nevay (1965) skót festőnő A felszarvazott című festménye hogy azok az állatok, amelyek szarvat viselnek, például az ökör és a kos, általában közmondásosan türelmesek és ostobák. Gonoszkodó eleink szerint a megcsalt félj sem sokban különbözik ezektől a jószágoktól. (ng) Braille-írásmódban átírta a kislánya ábécés könyvét, hogy közösen tanulhassanak Küzd a sorsa ellen, mint egy oroszlán AZ ÉLET ÍRTA A látássérültek nemzetközi napja Holnap van a látássérültek nemzetközi napja. Az ENSZ kezdeményezésére 1969 óta hívják fel a figyelmet a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresik gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való széles körű és teljesebb értékű beilleszkedésük útját. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete adatai szerint 45 millióra tehető a világon a vakok és további 135 millióra a gyengén látók száma. A Vakok és Gyengén Látók Szlovákiai Szövetsége (ÚNSS) október 17-én, kedden kezdi meg éves gyűjtését, mely november 30-ig tart. (m, s) Oroszlánként küzd a sorsa ellen. A Nyitra mellett élő, harminchat éves Jana már négyévesen elvesztette látását, ennek ellenére képes egyedül nevelni tizenhárom éves ldslányát. Jana asszonyt koraszülöttként inkubátorba helyezték, a szükségesnél több oxigénhez jutott, így recehártyája súlyosan megsérült. Gyermekkorából csupán néhány szín és a dobókocka fekete pöttye maradt meg az emlékezetében. Szerelembe esett, férjével négy évig éltek együtt, aztán a férfi elhagyta a családját. Nellit egyedül etette, pelenkázta, látta el mindennel. Amikor a lány iskolás lett, Braille-írásmódban átírta az ábécés könyvét, hogy közösen tanulhassanak; úszni járt vele, és zongoraórákra küldte. A céltudatos asszony makacsul állítja: a kis Nellinek mindent meg akar adni, ami az ő életéből kimaradt... (tasr) (Illusztráció: Reuters)
