Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-13 / 236. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Hadüzenet a szélsőjobbnak Berlin. A szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) visszaszorítására hirdetett harcot a berlini képviselőház. Az önálló tartománynak számító Berlinben, a közös koalíciós kormányzás folytatásában megállapodó szociáldemokraták és a haloldali PDS programot határozott el a fővárosban is erősödő neonáci befolyás ellen. Az északnémet Mecklenburg-Elő- Pomerániával szemben az NPD Berlinben nem jutott ugyan be a helyi parlamentbe, de képviselőik növekvő számban kaptak helyet több önkormányzati testületben. Ez indította az SPD-t és a PDS-t arra, hogy az egyik legfőbb törekvéseként hadat üzenjenek a szélsőjobboldali erőknek. (MTI) Hazaárulással vádolják Washington. AII. vüághá- ború óta először emeltek vádat hazaárulás miatt amerikai állampolgár ellen. A szerdán vád alá helyezett fiatal férfi korábban az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat videofelvételein tűnt fel. A vádlott Adam Gadahn 28 éves, kaliforniai születésű férfi, aki áttért az iszlám hitre. Gadahnnak a hazaárulás mellett azt is terhére róják, hogy terroristacsoportnak nyújtott anyagi segítséget. Ha a hazaárulás bűncselekményének elkövetésében a törvényszék bűnösnek találja, halálbüntetésre ítélhetik Adam Gadahn ellen távollétében emeltek vádat. (MTI) Adam Gadahn jelenleg nem tartózkodik Amerikában (SITA/AP) Szabadulás Guantánamóról Kabul. Két öngyilkos merénylet történt tegnap Afganisztán délkeleti Hoszt tartományában. Az első jelentések szerint tizennégy civil és két afgán katona megsérült. Az autóba rejtett pokolgéppel elkövetett első merényletben az Afganisztánban szolgáló nemzetközi erők egy osztaga, a másikban, amelyet testére erősített robbanószerkezettel hajtott végre a merénylő, az afgán kormányhadsereg katonáinak egyjárműve volt a célpont. Kabulban tegnap szabadon engedtek 16 olyan afgánt, aki éveket töltött az USA különleges börtönében, Guantánamó- ban. A 25 és 55 év közötti foglyokat azért vitték oda, mert azt feltételezték róluk, hogy a tálib rendszer harcosai, esetleg terroristák voltak A 16 afgánnal együtt szabadult egy iráni férfi is. A guantánamói börtönben még több mint 400 gyanúsított van fogságban. (MTI) Párizsban (baloldalt) az ott élő örmények szimpátiatüntetést rendeztek a parlamentnél. Ankarában felháborodott törökök tiltakoztak a francia nagykövetség előtt. (Reuters- és SITA/AP-felvétel) Az EB és maga a párizsi kormány sem támogatja az örmény népirtás tagadását büntető törvényjavaslatot Növekvő francia-török feszültség Párizs/Ankara/Brüsszel. A francia kormány és az Európai Bizottság ellenvetései ellenére fogadta el első olvasatban a francia nemzetgyűlés tegnap azt az ellenzéki törvényjavaslatot, amely büntethetővé teszi az I. világháború éveiben történt örmény népirtás tagadását. ÖSSZEFOG1ALÓ Az alsóház 106:19 arányban fogadta el a szocialista törvénytervezetet, amelyet még a szenátusnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba léphessen. A felsőházi vita időpontját a kormány tűzheti ki, de erre még nem tett javaslatot. A törvény azt az 2001-es határozatot egészítené ki, amely népirtásként ismerte el másfél millió örménynek az oszmán birodalomban történt lemészárlását 1915 és 1917 között. Az új jogszabály a holokauszt tagadásához hasonlóan egy évig terjedő szabadságvesztéssel és 45 ezer euróig terjedő pénzbírsággal is büntetné a népirtás tagadóit. A szavazás után mintegy ötszáz, a nemzetgyűlés épülete előtt összegyűlt örmény származású állampolgár ünnepélyesen elénekelte a Marseil- laise-t. Franciaországban 1,5 millióra becsülik az örmény eredetűek számát. Catherine Colonna francia Euró- pa-ügyi miniszter a vitában hangsúlyozta: a kormány nem támogatja a törvényjavaslatot. Jacques Chirac államfőt idézte: „Nem a törvényeknek kell írniuk a történelmet.” Christine Lagarde külkereskedelmi miniszter szerint a francia-török kereskedelmi kapcsolatok kerülhetnek veszélybe a törvény elfogadásával. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa még hétfőn úgy vélekedett, a francia törvény a várttal ellentétes hatást vált majd ki, s árt az EU és az uniós tagságra pályázó Törökország kapcsolatainak. „Azok erőfeszítései is veszélybe kerülhetnek, akik Törökországban komoly és tisztességes vitát szeretnének nyitni a kérdésről.” Ankara ugyanis a mai napig kategorikusan tagadja, hogy a török hadsereg népirtást követett volna el. Törökországban éppen azok ellen indítható eljárás, aki az örmények elleni népirtásról beszél. Jósé Manuel Barroso EB- elnök arra emlékeztetett, az örmény népirtás elismerése nem szerepel az uniós csatlakozás 1993- ban Koppenhágában elfogadott kritériumai között, és nem is kell most Törökországnak új feltételeket szabni. Ankarában élesen bírálják törvényt. Recep Tayyip Erdogan kormányfő kedden egyebek között az algériai függetlenségi háborúban elkövetett atrocitásokra utalva hangoztatta: Párizs jobban tenné, ha inkább saját gyarmattartói múltján gondolkodna el. Az európai képviselők az örmény népirtás elismerését egyfajta francia rögeszmének tartják. Ciprus elismerése ugyanakkor egy olyan kötelezettség, amelyhez mind a huszonöt tagállam, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is ragaszkodik, s ha Törökország az EU vámuniós megállapodásának értelmében nem nyitja meg kikötőit a ciprusi hajók előtt az évvégéig, Brüsszel felfüggesztheti vele a csatlakozási tárgyalásokat. (MTI, ú) Enyhített amerikai határozattervezetet köröztetnek az ENSZ-ben, talán már ma szavaznak róla Japán felgyorsítja a rakétapajzs kiépítését ÖSSZEFOGLALÓ New York/Phenjan/Szöul/ Tokió. Új, a BT-nek szánt amerikai határozattervezetet köröztetnek az ENSZ-ben, amely a korábbi szankciók mellett beutazási tüalmat vezetne be a világban az észak-koreaiak számára. Ugyanakkor a tervezet enyhítene a pénzügyi szankciókon, valamint az észak-koreai te- herhajók ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseken. Nem szerepelnek benne azok a japán követelések, amelyek megtiltanák észak-koreai hajók kikötését, vagy repülőgépeik leszállását a világ bármelyik országában. Washington ugyanis úgy véli, e követelések erős orosz és kínai ellenállásba ütköznének. A hétfőn közzétett első tervezethez hasonlóan ebben is szerepel Észak-Korea elítélése a nukleáris kísérlet miatt és a dokumentum felszólítja Phen- jant: haladéktalanul téljen vissza a pekingi hatoldalú tárgyalásokhoz és ne hajtson végre további atomkísérleteket vagy rakétateszteket. És ami különösen fontos: a dokumentum nem folyamodik az ENSZ- charta 7. fejezetéhez, amely a vüág- békét fenyegető országokkal szemben katonai akciót is lehetővé tesz. Az USA reméli, hogy már ma elfogadják az Észak-Korea elleni büntető határozatot a BT-ben. Észak-Korea „szigorú ellenintézkedéseket” helyezett kilátásba Japánnal szemben arra az esetre, ha a szigetország újabb szankciókat vezetne be Phenjan ellen. A fenyegetésről a Kyodo japán hírügynökség tegnap adott hírt. Japán szerdán fél évre megtiltotta Észak-Korea termékeinek importját, állampolgárainak japán területre lépését és hajóinak japáni kikötését. Abe Sindzo miniszterelnök tegnap bejelentette, Japán felgyorsítja a szigetországot az észak-koreai ballisztikus és atomrakétáktól védő rakétavédelmi rendszer kiépítését. A rakétapajzs kiépítését 2011-re tervezik. Japánnak jelenleg gyakorlatilag nincs rakétavédelmi rendszere. Létrehozása érdekében a szigetország szorosan együttműködik Washingtonnal, amely már megkezdte az előkészületeket arra, hogy négy, Patriot elfogó rakétákat indító állomást telepítsen Okinava szigetére. Japán a tervek szerint a későbbiekben megvásárolná e rakétarendszereket. Eközben a Dél- Koreába vezényelt amerikai haderő megkezdte egy Patriot rakétaállomás áttelepítését délkeletről az északkeleti Teguba. (MTI, t, ú) Továbbra sincs esély az izraeli-palesztin fogolycserére - újabb légicsapás a Gázai övezetben Nem megy a kneszetbe a szíriai államfő ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Gáza/Jeruzsálem. Szíria visszautasította, hogy az ország elnöke, Bassár el-Aszad az izraeli törvényhozásba látogasson. Ezt a hatalmon lévő Baasz párt lapja tudatta. Eliász Marud főszerkesztő szerint „a protokolláris látogatások nem teremtenek békét és ezért elutasítjuk azokat”. Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes egy keddi televíziós nyilatkozatban kijelentette: Aszad szívesen látott vendég lenne a kne- szetben, ha békeszerződést akarna kötni Izraellel. Az izraeli televízió azonban később azt jelentette, hogy Ehud Óimért kormányfő visszavonta helyettese Aszadnak címzett meghívóját. A Hamász politikai irodájának vezetője szerint Izrael elvből elutasítja, hogy a palesztin fegyveres csoportokkal, köztük a Hamász fegyveres szárnyával kötött fogolycsere keretében szabaduljon ki a Gázai övezet határán júniusban elfogott katonája. Háled Mesaal kifejtette: az (izraeli) elképzelés az, hogy szabadon engedik Güád Salitot, majd Izrael valamilyen politikai megfontolásból, vagy valamilyen számára megfelelő alkalommal szabadon enged-palesztin foglyokat. Mesaal szerint mintegy ezer palesztin fogva tartottról, köztük nőkről és gyermekekről lenne szó, de úgy látja, hogy Izrael magát a fogolycsere elvét elutasítja. A Gázai övezetben tegnap is folytatódtak a Gilád Sálit elrablása miatt indított izraeli katonai akciók. Öt palesztin, köztük egy 13 éves fiú vesztette életét tegnap hajnalban és legalább hatan megsebesültek egy légitámadásban. Palesztin források szerint egy izraeli gép rakétát lőtt ki egy csoportosulásra Hán Junisz közelében. Közben szárazföldi egységek is behatoltak a területre. A támadás tényét az izraeli hadsereg is megerősítette. Közleménye arról számolt be, hogy fegyvereket kerestek és rájuk támadó fegyveresekre lőttek. (MTI, ú) Visszaesett a Kadima Jeruzsálem. Ehud Óimért kormányfő centrista Kadima pártja csak a 3-4. helyen végezne a pártok erősorrendjében, ha most rendeznének választásokat Izraelben. A Jediót Ahronótban közölt felmérés szerint a Benjamin Netanjahu vezette jobboldali Likud tömörülés végezne az első, az orosz földről érkezett bevándorlókat tömörítő, a palesztinokkal szemben nagyon kemény fellépést szorgalmazó jobboldali Jiszráel Bejtenu párt pedig a második helyen, (m) Civilek az áldozatok Megrohamozott tévéállomás Bagdad. Irak-szerte 30, ebből csak Bagdadban 21 embert öltek meg tegnap a terroristák. Bagdadban két helyszínen is azt a taktikát követték, az első pokolgép felrobbantása után egy másodikat is működésbe hoztak, hogy végezzen azokkal, akik az első merénylet áldozatainak a segítségére sietnek. E merényletek öt halálos áldozatot követeltek, 15-en megsérültek. Egy tévéállomás megrohamozásakor 11 ember vesztette életét, köztük a még működésbe nem lépett szunnita adó igazgató- tanácsának az elnöke. Bagdadtól délre négy kivégzett ember holttestét sodorta partra a Tigris-fo- lyó. A tetemeken kínzások nyomai voltak. Szamarrában egy asszonyt ölt meg egy pokolgép. Az iraki egészségügyi minisztérium összesítése szerint szeptemberben Bagdadban 2660 civil esett merényletek áldozatául, 400-zal több, mint az előző hónapban. (MTI) Kínai brutalitás Menekülőket lőttek le Peking. Külföldre menekülő tibetieket lőttek le kínai határőrök - állítják brit és ausztrál hegymászók, akik tanúi voltak az esetnek, de a kínai sajtó is beszámolt tegnap az incidensről. A hegymászók állítják: látták, amint szeptember 30-án a határőrök rálőttek egy 20-30 főből álló csoportra, amikor az emberek az 5700 méter magasságban húzódó Nanga La hágón át akartak menni a szomszédos Nepálba. Távcsövükön azt is látták, hogy legalább két embert találat ért. Tibeti emigráns források szerint ketten meghaltak és többen megsebesültek. A hivatalos Új Kína hírügynökség úgy írta le az incidenst, hogy a határ felé tartó, mintegy 70 fős csoport megtámadta a katonákat, akik „kénytelenek voltak megvédeni magukat”. Egyéb részletet nem közölt. A kínai külügyminisztérium szóvivője nem tudta megerősíteni az incidens hírét, de kivizsgálást ígért, miután az amerikai nagykövetség tiltakozott amiatt, ahogyan Kína bánik a menekültekkel. (MTI) Jaffnai offenzíva Vérfürdő Srí Lankán Colombo. Vérfürdővel járt a Srí Lanka-i kormányhadsereg Jaffna- félszigeti offenzívája. Ezt a tamil kisebbség önálló államáért harcoló fegyveres szervezet, a tamil tigrisek (LITE) ellen indította még szerdán. Több száz ember vesztette életét és további százak sebesültek meg a heves harcokban. A szemben álló felek eltérő adatokat közöltek az áldozatokról. A kormány oldalán először 44, majd 55 katona elestét ismerték el, később a védelmi miniszter már 118 katona haláláról, 515 megsebesüléséről - és „összeomlásról” beszélt. A tigrisek sokkal kisebb saját veszteséget ismertek el, és nagyobbat tüntettek fel kormányoldalon. Egyetértettek a beszámolók abban, hogy mintegy tíz órán át dúlt az öldöklő küzdelem. „Ez az offenzíva kudarcba fulladt. Nagy hiba volt elkezdeni” - ismerte el nyugati tudósítók előtt a hadsereg illetékese. Srí Lanka (a volt Ceylon) északi részén élő, hindu vallású tamü kisebbség fegyveres szervezete 1972 óta harcol a buddhista szingaléz többség co- lombói kormánya ellen egy önálló tamü állam létrehozásáért. (MTI)
