Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-12 / 235. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 12. www.ujszo.com A jövő évi szigorú állami költségvetés tervezete az állami alkalmazottak elbocsátásával jár 39 milliárd a tervezett hiány RÖVIDEN Fico meg akarta hívni Gyurcsányt Pozsony. Robert Fico meg akarta hívni Pozsonyba Gyurcsány Ferencet, ám erre nem került sor, mivel a magyar miniszterelnök kedden lemondta a visegrádi kétoldalú megbeszélést. Juraj Migaš, Szlovákia budapesti nagykövete a TA3 hírtelevíziónak megerősítette, hivatalos pozsonyi látogatásra hívták volna Gyurcsányt, a találkozó egyik témája a szlovák-magyar történelmi megbékélés lett volna, (ú) Kresáková a főosztályvezető Pozsony. A kulturális minisztériumban kedden kiválasztották a kisebbségi kultúrák főosztályának új vezetőjét, a pályázatot PhDr. Jana Kresáková nyerte. „A posztra összesen öten jelentkeztek, a meghallgatásra azonban csak hárman jöttek el, az írásbeli vizsgán egyedül Jana Kresáková felelt meg” - tájékoztatta lapunkat Soňa Uličná, a minisztérium sajtóosztályának munkatársa. A tárca nem adott bővebb tájékoztatást a kiválasztott főosztályvezetőről. „Ajelölt csak a pályázati eljárás céljaira bocsátotta rendelkezésünkre személyes adatait, bővebb információt csak a kinevezése után tudunk szolgáltatni róla” - mondta Uličná, (lpj) Szerződésbontás a díjbehajtó céggel Zemková feljelenti Rezníket S1TA-HÍR Pozsony. Miroslava Zemková, a Szlovák Rádió vezérigazgatója felmondta a lakossági rádiódíjak behajtásáról kötött szerződést a BSP Lawyer Partners céggel. Emellett feljelenti az előző igazgatót, Jaroslav Rezníket, mert szerinte törvénysértést követett el, amikor a BSP-vel szerződött. A cég tavaly kezdte meg bírósági úton az elmaradt rádiódíjak behajtását, amelyek több esetben százezrekre rúgtak. Közben a parlament általános pardont hirdetett, az alaptartozás befizetőinek elengedték a büntetőkamatokat. A BSP ennek ellenére 5000 koronás „kezelési” költséget követel az ügyfelektől és bírósággal fenyegetőzik. A cég közölte, eddig 70 milliót hajtott be a rádió számára és összesen 74 ezer feljelentést tett. Zemková tegnapi lépését populistának és törvénysértőnek tartja a társaság. Igazgatótanácsi elnöke szerint Zemková alkalmatlan a rádió vezetésére, hiszen a választások előtt kapott 200 millió koronás pénzinjekciót az államtól, de már ismét 200 milliós mínuszban van a közszolgálati rádió. Pozsony. A Fico-kormány tegnap elfogadta a 2007-es állami költségvetés tervezetét, amelynek legnagyobb erénye, hogy az államháztartás hiánya, beleértve a Szociális Biztosító, az ön- kormányzatok és az egyéb állami szervezetek deficitjét is, nem haladja meg a bruttó hazai össztermék 3 százalékát - ez az euró 2009-es bevezetésének elengedhetetlen feltétele. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „A költségvetés az embereket szolgálja, ebben is különbözik a Dzurinda-kormány büdzséitől” - dicsérte önmagát és kabinetjét Robert Fico miniszterelnök. A költségvetés tervezete október 15-ig a parlament elé kerül, Fico nem tart attól, hogy a képviselők a vita során beterjesztett javaslataikkal felborítanák a koncepciót. Ivan Šramko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke is jónak tartja a tervezetet, amelyben „nem találtunk semmi olyan jellegű rejtett kockázatot, ami esetleg lehetetlenné tenné a költségvetés teljesítését.” Másrészt a koncepció nem segíti a jegybank harcát az infláció lefaragásában, ezért a nemzeti bank továbbra is kitart a szigorú pénzpolitikája mellett. Megy minden ötödik hivatalnok Valóban, a jövő évi büdzsé jelentős pénzkiáramlással számol, Robert Fico külön hangsúlyozta: úgy sikerült pénzt előteremteni a népjóléti intézkedésekre (többek között a Slovak Telekom osztaléka révén), hogy közben nem szorultak rá a privatizációs bevételekre. Ennek azonban ára van, amit részben a közhivatalnokokkal fizettetnek meg. A tervek szerint 2007-ben 20 százalékkal csökkentik a minisztériumok, főhatóságok, költségvetési intézmények alkalmazottainak számát. A kormányfő a közbeszerzések mechanizmusát is szigorítani akarja, mert szerinte a korrupció miatt a pályázatok során milliár- dok tűnnek el. Szintén a takarékosság egyik sajátságos megnyüvánu- lása, hogy a belügyminisztérium egyik fő bevételi forrásává tették a helyszíni bírságok növelését. Jövőre ebből 578 millió korona bevételre számítanak, ami 52 millióval több az ideinél, azaz az ország minden egyes polgárára 107 korona büntetés jut majd. A véglegesített költségvetés 308,1 milliárd korona bevétellel (13%-kal több, mint 2006-ban), 347 milliárd korona kiadással (5%-os növekmény) s 38,9 milliárd korona hiánnyal számol (az idei tervezett hiány 54,47 milliárd korona). A büdzsé bevételi oldalának erősödése a 2007-re várt 7,1 százalékos gazdasági növekedés folyománya. A kedvező büdzséhírre, a vártnál kisebb szeptemberi inflációs adatra (4,6 százalék) meg a regionális hatásokra reagálva fizető- eszközünk tegnap áttörte a 37 korona/euró határt és napközben történelmi szintre, 36,830 korona/ euróra erősödött. Agr ári um: maximális támogatás Megkapják a gazdák a közvetlen kifizetések maximális, a régi EU-tagállamok szintjéhez képest 70%-os összegét. így a 2007-es lesz az első esztendő, amikor a hazai termelők a Brüsszel által engedélyezett teljes összeget vehetik át. A közvetlen kifizetések két részből állnak: az EU-ból érkező összeghez, amely jövőre 40% lesz, A 2007-es büdzsé sarokszámai Bevétel: 308,1 milliárd Sk Kiadás: 347 milliárd Sk Büdzséhiány: 38,9 milliárd Sk Államháztartási hiány: 57,47 milliárd Sk, a GDP 2,9%-a Gazdasági növekedés: 7,1% Éves infláció: 3,1% Munkanélküliség: 10% járulhat a nemzeti kiegészítés. Ez évente legfeljebb 30% lehet, s az egyes tagállamok saját költségvetésükből fedezik. EU-csatlako- zásunk óta az állami költségvetés elfogadásánál évente a közvetlen kifizetések összegéről folyt a leghevesebb vita. Ivan Oravec, az agrárkamara elnöke üdvözölte a tegnapi döntést. Szerinte ezáltal végre egyenlő versenyhelyzetbe kerülnek a hazai termelők térségbeli kollégáikkal, és megmutatkozik, versenyképesek-e. Gazdasági elemzők azonban rendre az agrárdotációk alacsony hatékonyságára és piacdeformáló hatására mutatnak rá, hangsúlyozva, az eurómilliárdokat Brüsszel hatékonyabb célokra is fordíthatná, (czk, shz, č) Maurovich Horvat Lajos, az MKP hivatalos jelöltje nem kér Szabó Kamill támogatásából Bugár alapszabályt módosítana Komárom miatt Újabb fordulat a Mikuláš Č. ellen indított eljárásban Megváltoztatta vallomását Šani, a koronatanú ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Négy személy vette rá Alexander H.-t, a Mikuláš Č. besztercebányai alvilági főnök ellen indított eljárás koronatanúját arra, hogy a fővádlott ellen tegyen vallomást - jelentette ki tegnap a koronatanú az Eperjesi Járásbíróságon. Az illetők közül csak a kassai Ladislav S. nevét tudja. Meggyőződése, hogy a többiek rendőrök, vagy a titkosszolgálat munkatársai voltak, nevüket nem tudja, mivel egyszer sem mutatkoztak be neki. Az alvilágban Saňi néven ismert Alexander H. továbbá elmondta, semmi köze a bíróság által tárgyalt gyilkosságokhoz. A történtekről csak az időközben meggyilkolt Róbert Holubtól és Karol Koláriktól értesült. Mindketten elmondták neki Ján Kromka és Peter Klešč gyilkosságának részleteit, melyben 1997-ben maguk is részt vettek. Erről később, 2004-ben beszélt Ladislav S.-nek és embereinek, akik ezt diktafonra játszották. Ennek alapján állították össze a vallomását, melyet a kassai nyomozóknak mondott el. Hogy a vallomás hitelesebb legyen, azt kérvényezte, sorolják be a tanúvédelmi programba. Saňi viszont júniusban eltűnt, azóta ismeretlen helyen tartózkodott, a rendőrség szeptemberben tartóztatta le Lengyelországban. A bíróság jövő hétre napolta a tárgyalást, amikor a szóban forgó Ladislav S.-nek kéne vallomást tennie, (t, dem) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. A városban négy magyar jelölt indul a polgármesteri posztért, közülük hárman (még) az MKP tagjai. Andruskó Imre, a helyi szervezet elnöke veszélyesnek tartja ezt a helyzetet, mivel egyértelműen a szlovák jelöltnek, Anton Maréknek kedvez. A párt hivatalosan Maurovich Horvat Lajost indítja, akit a helyi szervezet közgyűlésén Szabó Kamill javaslatára választottak polgármesterjelöltté. Igaz, később lapunknak azt mondta, őt is meglepte, hogy éppen Szabó Kamill terjesztette elő ezt a javaslatot. „Sem anyagi, sem ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Átlagosan 2500 koronával növekszik jövőre a tanárok bére, Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter szerint ezt a kormány által tegnap jóváhagyott 2007-es költségvetés teszi lehetővé. A tárca jövőre kétmilliárd koronával kap többet, az összeget elsősorÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állam évente félmil- liárd koronát költ hasztalanul az iskolai idegennyelv-oktatásra, derült ki az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) vizsgálatából. Évente 20 ezerre tehető azoknak a tanulóknak a száma, akik középiskolába lépve nem tanulják tovább azt az idegen nyelvet, amelyet az alapiskolában elkezdtek. A középiskolákban többnyire csak az angolt és a németet választhatják, más nyelvleckék folytatására ahg van lehetőség. „Diákjaink döntő többsége az angolt választja, kisebb hányaduk néerkölcsi támogatást nem kértünk és nincs is szándékunkban elfogadni Szabó Kamilltól” - reagált Andruskó Imre arra az Új Szóban megjelent információra, amelyben a nagyvállalkozó azt állította: támogatni fogja M. Horvat Lajos kampányát. Andruskóval egyetért Maurovich is. „Egyrészt a városban olyan közhangulat alakult ki, amely elutasító Szabó úrral szemben. Másrészt - bár bizonyítékaim nincsenek - sejtéseim szerint több vasat is tart a tűzben, bár ezt nyü- vánosan cáfolja” - tette hozzá Andruskó. A komáromi helyzetet Bugár Béla, az MKP elnöke is veszélyesnek tartja. „Ismerve a korban fizetésemelésre akarja fordítani. Az egyetemi tanárok is több pénzre számíthatnak, a felsőoktatás jövőre 500 millió koronával kapnak többet, mint eddig. Mikolaj rámutatott, az országban jelenleg 9000 tanulmányi program működik, a törvény értelmében pedig mindegyiket külön arra hivatott metül tanul - mondta Pulen Lajos, a kassai magyar ipari igazgatója. - Más nyelvek iránt nincs nagy ér-' deklődés.” Előfordul az is, hogy a diák azért választja például az angolt a korábban tanult német helyett, mert osztálytársa, akivel egy faluból vagy iskolából érkezett, angolos, fűzte hozzá az igazgató. A Milyen nyelvet választanak a diákok angol 60% német 5% egyéb 5% mány összetételét, nem örülnék, ha elvesztenénk Konjáromot - mondta lapunknak Bugár. - Előfordulhat, hogy olyan polgármestere lesz a városnak, aki korábban a jelenlegi kormánykoalíció pártjaival állt szorosabb kapcsolatban.” A párt központi vezetésének azonban nincs lehetősége beavatkozni a helyi viszonyokba. „Meg kell változtatni az alapszabályt, hogy ha kell, az Országos Tanács be tudjon avatkozni, ha az alapszervezet döntése nehéz helyzetbe hozza az adott település polgáraid’ - véli a pártelnök. Andruskó főleg Csintalan Miklós lépését tartja etikátlannak, aki szakértőnek, professzornak kellene felügyelnie. Mivel az országban nincs 9000 professzor, több programot is felügyel egy személy, ami gyakorlatilag törvénysértésnek számít. Jövőre ezért szűkítik a tanulmányi programok számát. A kabinet a Szlovák Tudományos Akadémia költségvetését 100 miihó koronával emelte meg. (s) pedagógiai intézet az uniós országokban általánossá vált gyakorlat átvételét szorgalmazza. Az alapiskola ötödik osztályától lenne kötelező az első idegen nyelv, a második a középiskola első évfolyamában. A hosszú távú cél az, hogy az alapiskolai idegennyelv-oktatás már a harmadik osztályban kezdődjön. Helena Poláková, az oktatási minisztérium sajtóosztályának vezetője elmondta, a tárca szakértői csoportja vizsgálja a pedagógiai intézet javaslatát, az elképzelés legkorábban 2008 őszétől valósulhat meg. (-cz-e, s) az MKP-n belül meg se mérettette magát, függetlenként indul. „Október 16-án összeül a párt városi elnöksége, ezután közös találkozóra szeretném invitálni M. Horvat Lajost, Bastrnák Tibort, Csintalan Miklóst és Pásztor Istvánt, hogy az esetleges visszalépésekről is tárgyaljunk” - mondta Andruskó. Ezt Bugár is támogatja. „Örülnék, ha a függetlenek közül többen visszalépnének, de úgy látom, ez hiú ábránd” - állapította meg a pártelnök. Andruskó legalább azt szeremé elérni, hogy korrekt, sárdobálástól mentes kampány legyen, ha visszalépésekre nem is kerül sor. (vm, lpj) Hatáskörhöz pénzt Mi lesz a művészeti iskolákkal? Pozsony. A települések attól tartanak, pénz híján az állam az ő hatáskörükbe utalja a nem állami művészeti alapiskolákat, szabadidőközpontokat, iskolai ebédlőket és klubokat. Az önkormányzatoknak évente plusz 400 millió koronára lenne szüksége az államtól ezek működtetésére, tájékoztatott Michal Sýkora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke. Ám a jövő évi költségvetés tervezetében nem szerepel a 2007januárjától önkormányzati hatáskörbe kerülő egyházi és magán művészeti alapiskolák fenntartása. Az oktatási minisztérium parlamenti vitára váró módosítása az önkormányzatokra hárítja a finanszírozást. A polgármesterek nem tiltakoznak a hatáskör bővítése ellen, hangsúlyozzák azonban, kellő fedezet nélkül képtelenek újabb feladatokat ellátására. Az önkormányzatok azt kérik az államtól, hogy megközelítőleg 1 százalékkal növelje részesedésüket a természetes személyek adóiból, ami a falvak és városok legfőbb bevételi forrása, (-cz-e) A koronatanút Lengyelországból hozták haza. Egy alvilági leszámolás során bénult meg, élete végéig tolókocsiban marad. (SITA-felvétel) A tervek szerint jövőre 500 millió koronával többet kap a felsőoktatás 2500 koronával nő a tanárok bére Évente 20 ezer diák nem tudja folytatni az alapiskolában kezdett nyelv tanulását Már a 3. osztályban lesz idegen nyelv
