Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-11 / 234. szám, szerda
6 FÓKUSZBAN: AZ ALKOTMÁNYBÍRÓ-JELÖLTEK ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 11. www.ujszo.com Hogyan válhat valaki alkotmánybírává? A taláros testület 13 tagú. A bírákat a parlament javaslatára az államfő nevezi ki. A képviselőknek kétszer annyi nevet kell előterjeszteniük, mint amennyi bírára szükség van, az államfő közülük választja ki a számára szimpatikus személyeket. Jelenleg sürgősen 3 bírára lenne szükség januárban azonban lejár további 6 mandátuma, ezért az összes helyet meghirdették. Ivan Gašparovičnak 18 névre van szüksége, hogy legkésőbb január 22-ig kilencet kinevezhessen. Háromjelölt már van, a parlament még 15-öt próbál megválasztani. Ki lehet alkotmánybíró? Szlovákia bármelyik állampolgára, aki betöltötte a 40. életévét, s megválasztható parlamenti képviselőnek. Ezenkívül felsőfokú jogi végzettsége van, s legalább tizenöt éve aktívan tevékenykedik a jogi pályán. Ugyanazt a személyt kétszer egymás után nem nevezhetik. A kinevezett alkotmánybírák közül az államfő jelöli ki a taláros testület elnökét és alelnökét is. Az alkotmánybíró megbízatási ideje 12 év. Összeférhetetlenségi szabályok A tisztség összeegyeztethetetlen más funkcióval, vagyis ha valaki kormánytagként vagy parlamenti képviselőként pályázza meg, le kell mondania, mielőtt leteszi az esküt. Az alkotmánybíró nem vállalkozhat, nem lehet semmilyen felügyelőtanács tagja, nem lehet másik foglalkozása, legfeljebb tudományos, irodalmi vagy pedagógiai tevékenységet folytathat. Nem lehet tagja semmilyen politikai erőnek. Miről dönt az alkotmánybíróság? ♦ Megvizsgálja, az egyes jogi normák összhangban vannak-e az ország alaptörvényével. Ha kiderül, hogy nincsenek, a döntés értelmében az adott normából el kell távolítani az alkotmányellenes részt. Ha erre nem kerül sor a megadott időn belül, a vitatott cikkely (ek) automatikusan hatályon kívül kerül (nek). ♦ A taláros testület illetékes kimondani, hogy a polgárok petíciója vagy a parlament határozata alapján szorgalmazott népszavazás kérdése, témája összeegyeztethető-e az alkotmánnyal.' A referendum kérdését a mindenkori államfőnek van joga firtatni, s a taláros testületnek 60 napon belül véleményt kell mondania. ♦ Az alkotmánybíróság hivatott megvizsgálni a központi államigazgatási szervek közötti esetleges illetékességi konfliktusokat. ♦ Kivizsgálják a polgárok panaszait, melyekben alapvető emberi és állampolgári jogaik megsértését nehezményezik. Ha megállapítják a jogsértést, anyagi kártérítést is megítélhetnek. ♦ A polgárokhoz hasonlóan az önkormányzatok is panaszkodhatnak velük szemben hozott, alkotmányellenesnek vélt döntések ellen. ♦ A parlamenti képviselők itt fellebbezhetnek, ha úgy vélik, alkotmányellenesen fosztották meg őket mandátumuktól. Például az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény értelmében végső büntetésként a törvénysértő honatya elveszítheti mandátumát, s ez ellen a taláros testületnél emelhet panaszt. ♦ A választások és népszavazások eredményét itt lehet megtámadni. Ki fordulhat az alkotmánybírósághoz? A parlamenti képviselők legalább ötödé (30 személy); az államfő; a kormány; az egyes bíróságok; a főügyész; minden polgár, aki alkotmányosjogai megsértését nehezményezi. Mikor határozatképes az alkotmánybíróság? A testület esetében nem az éppen jelen lévő bírák száma a fontos. Én demi döntés egy-egy kérdésben csak akkor születhet, ha az összes bíró többsége - hét személy - ugyanazt a véleményt támogatja. Mivel már két éve hiányzik két bíró, szeptembertől pedig már elnöke sincs a testületnek, sok esetben nem voltak képesek érdemi döntést hozni. Van mentelmi joguk A parlamenti képviselőkhöz hasonlóan az alkotmánybíráknak is van immunitásuk. Ilyenkor a testület beleegyezését kell kérni. Az alkotmánybíróság dönt a többi bíró és a főügyész mentelmi jogának a felfüggesztéséről is. (sza) Felettébb díszes társaság gyűlt össze az alkotmánybírói helyekért versengő' személyekből Harmincegy pályázó a posztokra Pozsony. Igencsak díszes társaságjött össze az alkotmánybírói helyekért versengő személyekből. Ján Cuper, Štefan Harabin, Tibor Šafárik egyaránt talárban képzeli el magát, és mind kormánypárti jelölt, így elméletileg lehet esélyük. Ugyanakkor a nevek hallatán több koabciós honatya is megrökönyödött, és a háttéregyeztetések valószínűleg az utolsó pillanatig folynak majd. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ A parlamentnek tizenöt nevet kell az államfőnek javasolnia, s kétszer annyian jelentkeztek. A tervek szerint a jövő héten kezdődő októberi ülésszakon szavaznak majd. Az alkotmányjogi bizottság holnap hallgatja meg a jelölteket; addig a politikusok nem óhajtották kommentálni az egyes javaslatokat. Dániel Lipšic volt igazságügyi miniszter főleg arra kíváncsi, Štefan Harabin miért akar alkotmánybíró lenni. Jelölése még a HZDS-képvi- selőket is váratlanul érte, hiszen nemrég ült a bársonyszékbe. Elkezdődött a találgatás, valószínűleg így akarják félreállítani, amiért túl hangosan szorgalmazza a Speciális Bíróság megszünMartin Lanko a kereszténydemokraták jelöltje (TASR-felvétel) tetését. Mások szerint politikai játékról van szó: a HZDS elnöke személyesen akar az igazságügyi tárca élére állni - Vladimír Mečiar egyelőre cáfolta ezt. Szlovákia történetében először fordult elő, hogy igazságügyi miniszterként, a bársonyszékben eltöltött alig három hónap után valaki megpályázza az alkotmánybírói posztot. Mečiarnak van még e§y hivatalos jelöltje: Miloslava Cutková jogász, aki többször volt tagja a különféle központi választási bizottságoknak. Ugyancsak a HZDS ötlete volt Peter Brňák, a Legfelsőbb Bíróság, bírája, aki 1994—2002 között a mozgalom parlamenti képviselője volt. Ján Cuper HZDS-képviselő neve hallatán is sokan felkapták a fejüket, hiszen emlékeznek még arra, hogyan vallotta be a kamerák előtt: vezetés előtt ivott. Az általa okozott kisebb baleset után készített videofelvétel önmagáért beszélt. A parlament miatta módosította a mentelmi jogra vonatkozó szabályokat: azóta az immunitás ittas vezetésre nem vonatkozik. Cuper ezért nem került a HZDS választási listájára sem, ugyanakkor ő Ivan Lexa volt titkosszolgálati igazgató egyik védőügyvédje, s az ő érdeme is, hogy sorra felmentették. Mečiar ezért hálás lehet neki. A HZDS nem titCuper neve hallatán sokan felkapták a fejüket (SITA-felvétel) Drgonec nevéhez fűződik a képviselői immunitás bővítése (Fotó: Petit Press) kolta: nem ártana rehabilitálni Lexát, s talán ha a mozgalomnak lenne alkotmánybírája, ez köny- nyebben kivitelezhetőnek tűnne. Cupert ugyan nem Mečiar javasolja e posztra, hanem a Ko- menský Egyetem, a parlamentben több HZDS-képviselő rokon- szenvét élvezi. Tibor Šafárik neve is ismerősen cseng: 1993-2000 között már volt tagja a taláros testületnek. A nevéhez fűződik az az 1999-es alkotmánybírósági döntés, mely megerősítette a hírhedt mečiari amnesztiák érvényességét. Most az SNS áll mögötte. Šafárikkal egy időben volt alkotmánybíró Ján Drgonec is, aki az előző megbízatási időszakban az ANO színeiben jutott a parlamentbe, majd függetlenítette magát Pavol Ruskótól. Az alkotmányjogi bizottság elnökeként a nevéhez fűződik a képviselői immunitás bővítése: a honatyákat már polgári peres eljárás keretében sem lehet felelősségre vonni becsületsértésért. Sokan különcnek tartják, állandóan csokornyakkendőt visel. Felvállalta a KIA-s földtulajdonosok érdek- képviseletét, s gyanús körülmények között éppen akkor sikerült megegyezni az ügyben, amikor az előző kormánykoalíciónak szüksége volt a szavazatára a törvényhozásban. A korrupcióval kapcsolatos híreszteléseket azonban soha nem sikerült bizonyítani. Harabin jelölése még a HZDS- képviselőket is váratlanul érte (TASR-felvétel) Peter Kresák és Ladislav Orosz az első Dzurinda-kabinet idejében parlamenti képviselő volt, s a nevükhöz fűződik a jelenlegi alkotmány kidolgozása. Később Kresák az ENSZ számára dolgozott, Orosz pedig a taláros testület tanácsadója; mindketten tanárok. 2002-ben a parlament már javasolta őket alkotmánybírónak, ám Rudolf Schuster, az akkori államfő nem volt hajlandó kinevezni őket. Most a Szlovák Tudományos Akadémia Államjogi Intézete javasolta őket. Sergej Kohút neve Harabinnal összefüggésben merült fel: 2002- ben a Legfelsőbb Bíróság élén próbálta őt felváltani, ám az Igazságszolgáltatási Tanácsban a választás gyanús körülmények között zajlott. Ezért Kohut az alkotmánybírósághoz fordult, s neki adtak igazat. Az SNS jelöltje, akárcsak Ján Ikrényi ügyvéd. Martin Lauko, a főügyészség ügyésze a Kereszténydemokrata Mozgalomnak jutott az eszébe, az ügyvédi kamara pedig három javaslattal rukkolt elő - ebből Milan Galanda ügyvéd neve cseng ismerősen. Ján Mazák még a taláros testület elnökeként három kollégája újraválasztására tett javaslatot; szerinte meg kellene hosszabbítani Mészáros Lajos, Juraj Babjak és Eduard Bárány mandátumát. Az utóbbi az alkotmánybíróság alelnöke. VILLÁMINTERJÚ Mi a véleménye arról, hogy Štefan Harabint jelölték a taláros testületbe? Darina Malová politológus: Rendkívül szokatlan, hogy valaki igazságügyi miniszterként pályázza meg az alkotmánybírói posztot. Valószínűleg komolyan érdeklődik a taláros testület munkája iránt, különben - mégha nem az ő ötlete volt is, hanem a HZDS-é - elutasította volna a jelölést. Harabin és a HZDS szemében az alkotmánybírói poszt fontosabb, minta bársonyszék. A politikusok többsége nem akart hinni a fülének, hiszen a kormány még csak száz napja van hatalmon, s máris felmerült az igazságügyi miniszter lecserélése. Esetleg a Speciális Bíróság kapcsán kialakult konfliktus miatt akarják úgymond „felfelé buktatni”? Őszintén szólva engem is meglepett a dolog, s az első reakcióm az volt, hogy ez égbe kiáltó hülyeség. Csakhogy nem látok senkinek a fejébe, a lehetséges motívumokról pedig nem szívesen spekulálok, de általánosságban elmondható: a politikusok döntéseinek mindig van politikai felhangja, s mindig szem előtt tartják pártjuk stratégiáját, ambícióit. A HZDS előszeretettel tetszeleg az alkotmányosság megteremtője szerepében. Mečiar mindjárt a koalíciós szerződés aláírása után jelezte Ivan Lexa esetleges rehabilitálását. Ismét terítéken a mečiari amnesztiák megsemmisítését célzó javaslat. A Speciális Bíróság is könnyebben megszüntethető lenne, ha működését alkotmányellenesnek találnák. Ha mindezt összeadjuk, a HZDS-nek stratégiai fontosságú lehet az alkotmánybíróság elnöki posztjának a megszerzése? Štefan Harabin személyében csak egy emberük lenne. Súlyos kérdésekben természetesen minden szavazat számít, és sok múlik azon, az egyes bírák mennyire képesek meggyőzően érvelni, saját véleményüket átültetni. Ennek ellenére egyedül nem sokra megy. Az alkotmány- bíróság döntéshozási mechanizmusát figyelembe véve nem lehet olyan messzemenő következtetéseket levonni, hogy ha a HZDS-nek lenne ott embere, a taláros testület automatikusan a mozgalom számára kedvező döntéseket hozhatna. Úgy vélem, a parlamenti képviselőknek is megvan a véleményük az egészről, s nem hiszem, hogy a HZDS bármilyen háttértárgyalásokkal képes lesz megfelelő támogatottságot biztosítani a jelöltjének. Ha mégis megválasztanák, Ivan Gašparovičnak lehetősége lenne bosszút állni Mečiaron azzal, hogy nem nevezné ki Harabint? Államfőként beavatkozhatna, bonyolíthatná a helyzetet, hiszen ő hozza meg a végső döntést, erről azonban korai találgatni. Félő, a parlament nem lesz képes megválasztani a szükséges számú jelöltet. Túl sok nevet terjesztettek elő, a képviselői szavazatok szét forgácsolódnak, egyetlen jelölt sem vagy tényleg csak egy-kettő részesül majd megfelelő támogatottságban. Minél több jelölt van, annál kisebb az esélye annak, hogy megválasztanak valakit. Ez az igazi probléma, mert a taláros testület létszáma már két éve nem teljes, októbertől pedig még egy személy hiányzik. A parlamentnek ezt kellene szem előtt tartania, mert ha a politikai csatározások miatt nem képesek pótolni a hiányzó bírákat, sőt januárban emiatt lebénul az alkotmánybíróság, az a honatyák munkáját minősíti majd. Ján Cupert is javasolják alkotmánybírónak. Erről mi a véleménye? Miután a média alaposan megszellőztette hírhedt autóbalesetét, amikor a rendőrök ittas vezetésen kapták, erkölcsi szempontból nem a legjobb ötlet alkotmánybírónakjavasolni, (sza)
