Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-05 / 204. szám, kedd
16 Agrárkörkép - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 5. www.ujszo.com AGRÁR-INFO Őszi búza réz-szénhidráttal Magyarországi vizsgálati eredmények alapján bebizonyosodott, hogy az őszi búzában a rézszénhidráttal való megfelelő dó- zisú kezelések hatására javultak az eredmények, és a hozamnövekedésből adódó árbevétel-növekedés többszöröse a kezelés költségének. A bokrosodáskor végzett kezelésekben az 1,0 kg/ha- os réz-szénhidrát komplexes kezelés volt a legeredményesebb. A virágzáskor szintén a magasabb hozamot adó dózisok hozták a legnagyobb hasznot, így a 0,5 kg/ha-os dózis alkalmazása célravezető. A kísérletek alkalmazásának másik pozitívuma, hogy a szénhidrát és réztartalmú hulladékok újrahasznosítása a környezetszennyezést is csökkenti. Szoptató kocák csoportos tartása A sertéstartásban a fialás után egyesével tartott kocák termelési eredményeit olyan csoporttal hasonlították össze, ahol kettesével tartották a kocákat egészen a választás időpontjáig. A szoptató kocák csoportos tartásában a malacok elhullási százaléka jelentős mértékben meghaladta a kontrollcsoport hasonló mutatóit, mert a fiaztató kutrica két koca számára kicsi, és nem védi semmi a malacokat az összenyomás ellen. A kutrica méretét növelni kell, és mindkét oldalán malacvédő rácsot szükséges elhelyezni. További lehetőség az elhullási százalék csökkentésére, hogy a kocák csoportos összerakásának időpontját lehetőség szerint kitolják. A szoptatás idején a csoportosan tartott kocáknál az egy kocára jutó várható jövedelem jóval kevesebb volt, mint a kontrollcsoportnál. A párosával tartott kocák több stresszhatásnak kitettek, ami nemcsak a malacokra nézve veszélyes, hanem károsan befolyásolhatja a kocák invo- lúcióját, ami a későbbiekben ezeknél az egyedeknél a vemhe- sülési százalék csökkenését is jelentheti. A talajlazító jobb, mint az eke A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán végzett összehasonlításból megállapítható, hogy a lazításos alapművelést alkalmazva a középmély lazító sokkal környezet- és talajkí- mélőbb munkát végez, mint az ugyanilyen munkaszélességű eke. Mindezek mellett a lazításos alapművelés energia- és költségtakarékosabb is, mint a szántás. A számításokból, amelyeknek alapját az FVM szakemberei által 2005-ben elvégzett felmérések jelentik, egyértelműen azt derül ki, hogy a lazításos alapművelést alkalmazva hektáronként körülbelül 1970 forintot, vagyis 100 ha nagyságú területnél közel 200 ezer forintot lehet megtakarítani, ami tetemes költségnek számít a talajművelésben. Ha kétfajta műveleti költségszámítási eljárást alkalmaznak, az eredmény hasonló. (Forrás: agrinfo) A mezőgazdasági gépforgalmazók októberben önálló szakmai seregszemlére készülnek Bálabontó, injektoros tartálykocsi Az idén az előző évektől eltérően a mezőgazdasági gépeket forgalmazó nagymegyeri AgriTechnika nem vett részt a legnagyobb hazai mezőgazdasági seregszemlének számító Agrokomplex kiállításon. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Balázs László a cég igazgatója szerint azért, mert véleménye és a gépforgalmazók egy részének nézete szerint is a nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeri- pari szakvásár elvesztette azt a kifejezetten szakmai jellegét, amit a hasonló jellegű, például a brünni Agrotech kiállítás nyújtani tud a szakmai érdeklődőknek és a kiállítóknak. Természetesen egy üyen országos mezőgazdasági seregszemlének is megvan a maga lét- jogosultsága és hagyománya, de a világban a fejlődés a kifejezetten szakmai bemutatók irányába mozdult, s ez érezhető a külföldi seregszemlék kínálatában is. Ezért idén ők az ősz folyamán Trencsén- ben, az ottani kiállító vállalat által szervezett mezőgazdasági gépkiállításon mutatják be a hazai piacra szánt gépújdonságaikat és természetesen a már ismert termék- kínálatukat. Természetesen, nem zárkóznak el attól sem, hogy ha a nyitrai kiállító vállalat is rendez majd kifejezetten szakmai seregszemlét a mezőgazdasági gépfor- galmazók számára, hogy azon részt vegyenek. Ismeretes, hogy az AgriTechnika Injektoros tartálykocsi elsősorban a francia Jeantil gépek szlovákiai és közép-kelet európai forgalmazója, s főleg az állattenyésztésben vagy a vele kapcsolatos tevékenységekben kihasználható gépeket berendezéseket kínál ügyfeleinek. Az idén bemutatandó újdonságok közül Balázs László kiemelte az új típusú bálabontó gépet, amelynek szerkezeti elemeit a nagyméretű bálák bontására szolgáló 6-8 köbméteres bontók mintájára készítették el. Lehetővé téve ezáltal, hogy azokban a gazdaságokban, ahol kisebb méretű, 2 köbméteres bálák vannak, ez a hasznos gép is kihasználható legyen, szalma-, széna- vagy szenázsbálák bontására. A másik újdonságuk az injektoros tartálykocsi, amely a hígtrágya kijuttatására szolgál, s az uniós követelményekre reagálva immár nem közvetlenül a termőtalajra, hanem a fellazított talajrétegbe juttatja ki a hígtrágyát. Az unió mezőgazdasági követelményrendszerében a trágyakezelésnek komoly jelentősége van, a helyes mezőgazdasági gyakorlat egyik alapkövetelménye, tehát a termelők számára is fontos, hogy az előírásoknak megfelelően jáijanak el. Ezzel a berendezéssel eleget tesznek a követelményeknek. Az AgriTechnika természetesen a nemcsak az állattenyésztésben használatos gépek és berendezések kínálatával van jelen a piacon. Évekkel ezelőtt ők hozták be az azóta meghonosodott roppantásos takarmánytartósító technológiát, amelyet ma már az állattartó gazdaságok nagy része használ. Balázs László szerint a módszer olyannyira elterjedt, hogy ma már követni sem lehet, hogy hányán, mekkora terjedelemben használják. A technológia bevált és elismert elemei között néhány újdonság azért idén is van. Ilyen például a Lupromix, amely a Kemisile tartósító szer tökéletesített változata, illetve az a berendezés, amely immár egy menetben végzi el a betakarított termény roppantását, kezelését és az ún. hurkába való töltését. Ezt eddig különálló munkafolyamatokként végezték, (sz) nagymértékben javítja a télállóságot Ing. Ján Hanuska 0908 740 063 kettős hatás a biztosabb és több repce termésért kiemelkedő hatékonyság a kórokozók ellen növeli a gyökértömeget, vastagítja a gyökérnyakat erőteljesebbé teszi az oldalhajtás differenciálódást megakadályozza a korai szárbaindulást Ing. Gašpar Józan 0905 421 922 HM Bayer CropScience Ing. Miroslav Lučkai Ing. Karol Máté Ing. Iluboš Žilinčík, PhD. 0905 251 405 0905 646 311 0908 710 749 A repce nedvességigénye Jó talaj kell ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A repcetermesztő területek növekedése a termesztéssel járó kockázatokat is fokozza. A repce jellegzetesen olyan növény, amelynél különbséget kell tenni a vetésterület és a betakarított terület között. Kedvezőtlen évjáratokban ugyanis előfordulhat, hogy a repcevetések jelentős hányada károsodik, és még a tél beállta előtt, vagy azt követően kipusztul. Ez elsősorban a repce éghajlati igényével és az alkalmazott agrotechnikával kapcsolatos. A repce feltételezett származási helye Hollandia, ennek megfelelően a hűvösebb, mérsékelten meleg, nagy fagyoktól mentes, csapadékos, párás klímát kedveh. A téli fagyokat elsősorban a későn vetett, tehát gyenge fejlettségű repce sínyli meg, míg a tél beálltáig megerősödött repce elég jól búja a száraz fagyot. A korábban vetett, túl buja repce szintén hajlamos a kipusztulásra, a nagy zöldtömeg miatt a fagyok könnyen tehetnek kárt benne. A fentiek miatt tehát nagyon fontos, hogy kellő időben történjen a vetés, vagyis augusztus végéig, szeptember elejéig legkésőbb kerüljön a talajba a mag. Sajnos, nem csak a tél lehet a kelő növények ellensége, de a kezdeti fejlődés időszakában a szárazság is. Ha ugyanis a vetést követően a nedvesség hiánya miatt a kelés elhúzódik, a tél előtt nem kellően fejlett növények kifagyhatnak. Az itteni éghajlati adottságok között az is előfordul, hogy a magvak ki sem csíráznak. A repce nedvességgel szembeni igénye mind ősszel, mind pedig tavasszal nagy, ezért csak a mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású mind ősszel, mind pedig tavasszal jelentős a megfelelő keléshez talajokon termeszthető sikerrel. Homoktalajon akkor jöhet számításba, ha a talajvíz nem túl mélyen helyezkedik el. Mivel a többi őszi vetésű növényhez képest a repce vetése meglehetősen korán történik, ezért igyekezni kell, hogy a előve- temény minél hamarabb lekerüljön le a parcelláról, hogy a talajt időben és jó minőségben előkészíthessük. Előveteményként kiváló az őszi keverék, a zabosbükköny, a bíborhere. Megfelelőek a különböző gabonafélék, azok közül is elsősorban az őszi és a tavaszi árpa. Általában a gabona-repce-gabona sorrend az elfogadott és bevált. Ugyanakkor a repce kifejezetten jó előveteménye a gabonaféléknek. A talajba vitt tápanyagokból elég sokat hagy vissza, a talajt mélyen porhanyítja, sok szerves anyaggal látja el, gyommentesen kitűnő kul- túrállapotot teremt. A repce aprómagvú növény, ezért a talaj minőségével szemben különösen igényes. Talajműveléssel szülte kertszerűen elmunkált, aprómorzsás szerkezetű, kiváló minőségű magágyat kell a repce alá előkészíteni. Az előkészítő műveletek közül elkerülhetetlen a tarlóhántás, kedvező hatást azonban csak akkor tudunk elérni, ha a hántás szakszerűen, rögtön a betakarítás után a talaj úgynevezett be- ámyékolási nedvességtartalmánál történik, és a sekélyen művelő eszköz mögött lezáró hengersort is járatunk. Az alapműveléskor figyelembe kell venni, hogy a nyár folyamán a lehető legkevesebb nedvességet veszítsük, és a talaj az egész nyári időszak alatt lehetőleg nyirkos maradjon. Ezt csak úgy érhetjük el, ha kevés forgatást alkalmazunk. A szántást, ha lehet nem közvetlenül a repce, hanem az elővete- mény talajelőkészítési rendszerébe kell beilleszteni. Ha mégis közvetlenül a repce vetése előtt a nyár folyamán végezzük, a talaj felszínét mindenképpen le kell zárni a tetemes nedvességveszteség és kiszáradás miatt, (agmap) (Illusztrációs felvétel) BP-6-10074 ____________ (A rchív felvétel
