Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-05 / 204. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 5. www.ujszo.com RÖVIDEN ..........finn- .............. Újabb támadás Törökországban Ankara. Pokolgép robbant vasárnap este a délkelet-török­országi Catak város egyik teá- zójában. Két ember életét vesztette, tizenhat pedig meg­sebesült. A hatóságok azt gya­nítják, hogy a betiltott Kur- disztáni Munkáspárt (PKK) lá­zadói rejtették el a távirányítá­sú robbanószerkezet a város egyik parkjában lévő teázó- ban. A kerthelyiségben este igen gyakori vendégek állami tisztviselők és családjaik. A robbanás pillanatában már ott voltak a rendőrök, mert előző­leg bejelentést kaptak egy gya­nús csomagról. (MTI) Elegük lett a németeknek Berlin. Több megértést kért Lengyelországtól a Kelet- Európából a II. világháború végén és a háború után kitele­pített németekkel szemben a német parlament elnöke. Norbert Lammert nyűt levele a Bildben jelent meg tegnap. „A nemzeti emlékezés állami feladat. Azok az emberek, akik politikai folyamatoknak, államilag ösztönzött tévedé­seknek és bűnöknek lettek ár­tatlan áldozatai, megérdem­lik, hogy fájdalmukban, sor­sukban ne hagyják őket ma­gukra” - írta a Bundestag el­nöke, hangsúlyozva: ez egy­aránt érvényes a lengyelekre és a németekre. Lammert le­vele válasz arra a bírálatözön- re, amellyel Varsóban reagál­tak a Kelet-Európából elüldö­zött németeknek emléket állí­tó berlini kiállításra. (MTI) Katonai együttműködés Rijád. Fokozza az együtt­működést katonai téren Fran­ciaország és Szaúd-Arábia. Eb­ben állapodott meg Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter hét végi látogatása során szaúdi vendéglátóival. Kétoldalú szakértői bizottsá­got állítanak fel a védelmi célú együttműködés megerősítésé­nek céljából, ideértve a francia katonai felszerelés szállítását, a kiképzést és a technológia át­adását is. Párizs többmilliárd euró értékű felszerelést szállít Szaúd-Arábiába. (MTI) Kiújulhat a háború Kartúm. Távozásra szólí­totta fel az Afrikai Unió béke- fenntartóit Szudán. A kartúmi kormány döntése értelmében a törékeny tűzszünetet ellen­őrző kéksisakosoknak szep­tember 30-ig kell elhagyniuk a nyugat-szudáni Dárfúr tarto­mányt. Dzsamál Ibrahim kül­ügyi szóvivő egyúttal hangoz­tatta, az AU-nak „nincs joga át­adni a missziót az ENSZ-nek, ehhez egyedül a szudáni kor­mánynak van joga”. Az ENSZ BT a múlt csütörtökön határo­zott úgy, hogy több mint húsz­ezer főből álló békefenntartó kontingenst vezényel Dár- fúrba, felváltandó a pénzhi­ányban szenvedő AU rosszul felszerelt, hétezer fős alakula­tát. Szudán azonban elutasí­totta az általa a belügyekbe va­ló beavatkozásnak minősített BT-döntést. (MTI) Egy brit állampolgár meghalt, további hatan megsérültek - Allahot éltette a fegyveres támadó Figyelmeztetés Szíriának Nyugati turistákra lőttek Ammánban odSSpnaben Azonnal különleges rendőri erőket vezényeltek a merénylet helyszí­nére (Re ute rs-f e I véte I) Ammán. Egy fegyveres tá­madó megölt egy brit turis­tát, hat másik személyt (köztük egy rendőrt) pedig megsebesített tegnap a jor- dániai fővárosban. ÖSSZEFOGLALÓ Mint Eid al-Fajez belügyminisz­ter, valamint a jordániai kormány szóvivője is elmondta, a támadó fényes nappal, Ammán belvárosá­ban, a római kori amfiteátrum kö­zelében nyitott tüzet a külföldi tu­ristákra. A lövedékek egy brit látogató életét kioltották, másik kettőt pe­dig megsebesítettek. Megsérült egy holland, egy új-zélandi és egy ausztrál turista is, valamint a jor­dániai turisztikai rendőrség egy tagja. A sérülteket kórházba szállí­tották. Egy iraki szemtanú, Mohammed Dzsavad Ali elmondta, hogy a har­mincas éveinek közepén járó, ko­paszra borotvált férfi meglepetés­szerűen támadt a turistákra, s Alla­hot éltető kiáltást hallatva kezdett lövöldözni a jordániai fővárosba lá­togató nyugati vendégekre. A tá­madót a rendfenntartók elfogták, a férfi kilétét és lehetséges indítékait a hatóságok egyelőre nem hozták nyüvánosságra. Dobokay Gábor, Magyarország ammáni nagykövete a jordániai hatóságoktól úgy érte­sült, hogy a támadást egy jordániai állampolgárságú magányos elköve­tő hajtotta végre. A merényletért tegnap délutánig egyetlen szerve­zet sem vállalta a felelősséget. (Reute rs-térkép) Ammán központja a turisták egyik legkedveltebb látványossá­ga. Legutóbb tavaly szeptember­ben történt itt véres merénylet. Három luxusszálloda ellen követ­tek el öngyilkos merényletet, hat- vanan - az elkövetőkkel együtt - életüket vesztették, több mint szá­zan pedig megsérültek. Ezt a me­rényletsorozatot akkor az al-Kaida iraki csoportja vállalta magára, amelyet Abu Muszab az-Zarkávi vezetett. Őt azóta az amerikaiak Irakban megölték. (MTI, ČTK) Jeruzsálem. Izrael sokkal kemé­nyebben odacsapna Szíriának, ha háborúzni kényszerülne vele, mint ahogy Libanonnal szemben lépett föl a múlt hónapban tűzszünettel zárult fegyveres konfliktusban. Ehud Óimért izraeli miniszterel­nök erről a parlament külügyi és védelmi bizottsága előtt beszélt. „Szíria jól tudja, Izrael önmérsékle­tet gyakorolt a libanoni hadműve­letek idején, s tisztában van azzal is, hogy (a zsidó állam) nem fogná vissza magát Szíriával szemben.” Óimért ismételten kizárta a Da- maszkusszal folytatandó tárgyalá­sok lehetőségét. Korábban világos­sá tette: addig szó sem lehet sem­miféle tárgyalásról Szíria és Izrael között, amíg Damaszkusz be nem szünteti a Hezbollah libanoni síita szervezetnek és a palesztin szélső­ségeseknek nyújtott támogatást. Szíriában talált menedéket többek között a kormányzó Hamász pa­lesztin mozgalom politikai vezető­je. Az izraeli kormányfő ugyanak­kor a palesztinokkal folytatandó tárgyalások újrafelvételének fon­tosságát hangoztatta. (MTI) Németországban az izraeli blokádot okolják Az első arab felajánlás Topolanek jövőre új választásokat akar - két miniszter külföldi állampolgár Van új cseh kormány - meddig? MTl-ÖSSZEFOGLALÓ KOKES JÁNOS Prága. Három hónappal a júniu­si választások után, tegnap megala­kult az új cseh kormány. A Polgári Demokratikus Párt (ODS) kilenc politikusából és hat párton kívüli személyiségből álló kabinet minisz­tereit délután nevezte ki Václav Klaus államfő. A kormány legismertebb tagja Alexander Vondra külügyminisz­ter, pártonkívüli, aki a volt szocia­lista rendszerben ellenzéki tevé­kenységet fejtett ki Václav Havel ol­dalán. Az egykori disszidens Vondra már korábban külügymi­niszter-helyettes volt, s az ezredfor­dulón Csehország washingtoni nagykövetségét vezette. A belügyi tárcát Ivan Langer, míg a védelmit Jiri Šedivý vezeti. Ő szintén párton kívüli, s korábban a prágai nemzet­közi kapcsolatok intézetének igaz­gatója volt. A pénzügy élén Vlas­timil Tlusty áll. Langer és Tlusty az ODS csúcsvezetésének tagjai. A kormányban két nő is van, a mező- gazdasági és az oktatásügyi tárcát vezetik. Két miniszternek pedig nincs cseh állampolgársága: Mar­tin Štépánek kulturális és Petr Kalas kömyzetvédelmi tárcaveze­tőnek. Mindketten párton kívüliek és egykori emigránsok. A hatályos cseh alkotmány az állampolgársá­got nem is követeli meg. Mirek Topolánek miniszterel­nöknek 30 napja van arra, hogy kormánya programját a képviselő­ház elé terjessze és bizalmat kérjen a testülettől. „Kormányom tovább fog menni azon az úton, amelyet Csehország a rendszerváltás után választotf ’ - mondta újságíróknak Topolánek. Az új kormány a 200 tagú alsó­házban csak a 81 polgári demokra­ta képviselő támogatásával szá­molhat biztosan. A keresztényde­mokraták és a zöldek, akiknek 13, illetve hat képviselőjük van, jelez­ték: az új kabinet programjának is­meretében döntenek arról, 'hogy támogatni fogják-e vagy sem. A szociáldemokraták és a kommunis­ták - 74, illetve 26 képviselő - vi­szont már bejelentették: támoga­tásról szó sem lehet. Ezért valószí­nű, hogy a kisebbségi kormány nem nyeri el a parlament bizalmát. Topolánek ismételten úgy nyilatko­zott, kormánya legfontosabb fel­adatának az idő előtti választások előkészítését tartja, amelyre szerin­te a jövő év tavaszán kerülhetne sor. Doha/Ankara/Berlin. Az arab országok közül elsőként Katar ajánlott fel katonákat a libanoni ENSZ-békefenntartó erőbe, 200-300 katonát küldene a céd­rusok földjére. Ezt Hamad bin Dzsaszim bin Dzsabir asz-Szani külügyminiszter közölte, miután Dohában megbeszélést folytatott Kofi Annan ENSZ-főtitkárral. Ka­tar, az egyébként konzervatív öbölbeli államok közül egyedüli­ként alacsony szinten ugyan, de kapcsolatot tart fenn Izraellel, s Washington egyik fontos szövet­ségeseként jelentős amerikai tá­maszpontnak ad otthont. Közben Recep Tayyip Erdogan török kor­mányfő a békefenntartó erőben való részvételük fokozására szólí­totta föl a muszlint országokat, történelmi kötelezettségüknek nevezve azt. Az EU 22 tagállama járul hozzá a libanoni békefenn­tartáshoz, ezért az Iszlám Konfe­rencia Szervezete (OIC) tagorszá­gai közül is legalább ennyinek kel­lene részt vennie a misszióban Erdogan szerint. A libanoni légtér és a tengeri utak folytatódó izraeli blokádja miatt halasztódik a berlini döntés a békefenntartásban való német részvétellel kapcsolatosan. Erről tegnap számolt be Gernot Erler külügyi államminiszter, nyomaté­kosan utalva arra: a német részvé­teli szándék változatlan, s a Bundeswehr készen áll a béke- fenntartásban való közreműkö­désre. Angela Merkel kormánya eredetüeg a nap folyamán döntött volna a német kontingensről, il­letve a pontos feladatokról. Afganisztánban a legerősebb tálib fészkeket szeretnék felszámolni a nemzetközi biztonsági erők Baráti tűz, merényletek, NATO-offenzíva ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Az eddigi legnagyobb méretű hadművelet kezdődött szombaton azóta, hogy július 31- én a NATO átvette az amerikai ve­zetésű haderőtől a parancsnoksá­got Afganisztán déli részén. Itt még mindig viszonylag erősen tartják magukat az országot egy­kor uraló tálibok. Tegnap tévedésből saját embe­reikre zúdítottak tüzet a nemzet­közi biztonsági erők (ISAF) repü­lőgépei a ország déli részén. A ba­ráti tűzben egy kanadai NATO-ka- tona meghalt, több bajtársa meg­sebesült - közölte a NATO-szóvi- vő. Az eset Kandahár tartomány­ban, Pandzsvaji körzetében tör­tént; a Medúza fedőnevű offenzí- vában részt vevő szárazföldi erők légi támogatást kértek. A segítsé­gükre érkező két gép tévedésből saját egységeit is támadta. Közben a szomszédos Hilmend tarto­mányban harcban életét vesztette 16 tálib fegyveres és három afgán rendőr. A lázadók megpróbáltak bevenni egy községet a tartományi fővárostól félszáz kilométernyire délre, de többórás harc árán visz- szaverték őket. Az északi ország­részben, Parvan tartományban fegyveresek két rendőrt, köztük egy körzeti parancsnokot öltek meg vasárnap éjjel. A fővárosban, Kabulban tegnap öngyilkos merénylő hajtott neld robbanóanyaggal megrakott autó­val egy NATO-menetoszlopnak, legkevesebb négy afgán civil és egy brit katona meghalt, további négy brit katona megsebesült. A támadás a Dzsalalábádba vezető úton történt. A külföldi erők egy katonai járműve megsemmisült. Az összesítés szerint két nap alatt - szombaton és vasárnap - több mint kétszáz fős veszteséget okozott a táliboknak a Medúza hadművelet. A nemzetközi erők négy katonájuk elvesztéséről szá­moltak be (ebben nincs benne a tegnapi veszteség). David Fraser (kanadai) tábornok, az ISAF dél­afganisztáni erőinek parancsno­ka közölte, hogy négy kanadai katona vesztette életét a harcok­ban. Hét kanadai katona megse­besült, közülük hatan könnyeb­ben. Az afganisztáni beavatkozás 2002-es kezdete óta a kanadai hadsereg immár 32 katonáját vesztette el. Az offenzívában egyébként a 2 ezer fegyveres mel­lett harci repülőgépeket, vala­mint géppuskákkal felszerelt he­likoptereket is bevetettek a nem­zetközi erők. (MTI, t, ú) Afgán rendőrök a teljesen megsemmisült brit terepjárónál (SITA/AP-felvétel) Rendhagyó javaslat Halálbüntetést kaphatnak Washington. Haditörvényszék elé állítaná és halálbüntetést java­solna négy amerikai katonára a vizsgálótiszt, ha bizonyítást nyer, hogy szándékosan öltek meg há­rom iraki foglyot. Ezt Paul Bergrin, a gyanúsítottak egyikének ügyvéd­je közölte. A vizsgálótiszt, James Dániel alezredes ugyanis az ügy ki­vizsgálásának során súlyosbító kö­rülményeket fedezett fel. A101. lé­gi szállítású hadosztály négy kato­nája májusban egy, Számárrá város környékén végrehajtott akcióban ölte meg az iraki foglyokat, állítá­suk szerint önvédelemből. A vizsgá­latot vezető alezredes viszont arra a következtetésre jutott, hogy kiter­velték a gyilkosságokat. Augusztus 31-i keltezésű jelentése Thomas Turner vezérőrnagynak, a hadosz­tály parancsnokának az asztalán fekszik. A vezérőrnagynak kell el­döntenie a tízoldalas dokumentum alapján, hogy haditörvényszék elé állíttatja-e a Kuvaitban őrizetben tartott katonákat vagy sem. A dön­tés egyelőre még nem született meg. Az USA-ban igen ritka, hogy halálbüntetést szabjanak ki katoná­ra. Az utolsó ilyen eset 1961-ben fordult elő, egy 11 éves kislány meg­erőszakolása és meggyilkolása mi­att végeztek ki egy katonát. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom