Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-28 / 223. szám, csütörtök

14 Kultúra UJSZO 2006. SZEPTEMBER 28. www.ujszo.com _______ RÖVIDEN Ki osztották a Színikritikusok díjait Budapest. A Katona József Színház Kamrájában átadták a Szí­nikritikusok díjait. A legjobb új magyar drámának Papp András - Térey János Kazamaták c. darabját választották, amelyet tavasszal Gothár Péter rendezésében mutatott be a Katona József Színház. Megosztották a legjobb előadás díját a Zsótér Sándor által a Kréta­kör Színházban rendezett Peer Gynt és a Silviu Purcarete rendezte Troilus és Cressida között. Ez utóbbi nyerte el a legjobb rendezés díját is. A legjobb zenés-szórakoztató előadás díját a Madách Szín­házban bemutatott Producerek c. előadás kapta. A legjobb függet­len előadás díját az Anyám orra c. Pintér Béla-előadás nyerte el. A legjobb női főszereplő Hámori Gabriella lett az Elektrában és az Üvegcipőben nyújtott alakításaiért, a legjobb férfialakítás díját Gyabronka József vihette haza a Peer Gynt címszerepéért. Fontos díjnak örülhetett az erdélyi sepsiszentgyörgyi társulat is, hisz Pé­ter Hildának ítélték a legjobb női alakítás díját Lucky megformálá­sáért. Posztumusz életműdíjat adományoztak a nyáron tragikusan elhunyt színművésznek, Bertók Lajosnak, (jdj) Több mint másfél ezer négyzetméteren épül fel Múzeum a magyar nyelvnek MTl-JELENTÉS Tíz éve halt meg Mikola Anikó - életműve néhány verskötet és egy, a közelmúltban megjelent novelláskötet A kristálytiszta lelkű költő Haraszti Mária és Bárdos Ágnes az emlékesten (Somogyi Tibor felvétele) A maga nemében egyedülálló múzeum nyílik a magyar nyelv tisz­teletére a nyelvújító Kazinczy Fe­renc falujában, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Széphalomban. Az épületkomplexum három részből tevődik majd össze - ismer­tette a részleteket Kormos Dénes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke. Mint mondta: a Magyar Nyelv Múzeumát a nyelv­újító Kazinczy emlékmauzóleuma mellett építik meg abban a park­ban, amelynek „fái között Kazinczy is gyakran sétált, és amelynek rész­leteit ő maga álmodta meg” - tette hozzá. A nyelvújító rajzain láthatóak a sétányok, a vízesésszerű szökőku­tak, ezeket felhasználják a park ki­alakításakor. A jelenleg Sátoraljaúj­hely közigazgatási területéhez tar­tozó Széphalomban több mint másfél ezer négyzetméteres terüle­ten épül fel a Magyar Nyelv Múzeu­ma, „az országban egyedülálló léte­sítmény. (...) Az épületegyüttes há­rom egysége az állandó kiállítások­Pozsony. Negyedszer rendezik meg a szlovák fővárosban a Kisebb­ségi Filmfesztivált (Minority Film Festival). Idén október 5. és 8. kö­zött a Mladosť és a Tatra moziban huszonöt alkotást mutatnak be: já­ték- és dokumentumfilmeket, egész estés és rövidfilmeket - vala­mennyinek a kisebbségek, a tole­rancia és a szolidaritás a témája. Az ünnepélyes megnyitót a Tatra moziban tartják, amelyen két opust vetítenek le. A Chačipe című cseh filmet (amely már Magyarorszá­gon is látható), Miroslav Janek ren­dezését egy gyermekotthon lakói­nak életéről. A másik alkotás Lena Einhorn svéd-lengyel koprodukci­óban készült Nina útja című mun­kája, amely egy, a varsói gettót átélt lengyel lány történetét meséli el. Lena Einhomt a Garbo titokzatos vüága című film rendezőjeként is­merhettük meg: ebben annak a le­velezésnek az alapján alkotta meg a díva portréját, leplezte le „mássá­gát”, amelyet Garbo Mercedes de Acosta hollywoodi forgatókönyv­írónővel folytatott. Ízelítőképpen említsünk néhány címet a kínálatból - ezekre azért is érdemes odafigyelni, mivel értékes alkotások, s a Kisebbségi Filmfesz­tivál minden vetítésére ingyenes a belépés, tehát kivételes alkalom, hogy megnézzük e produkciókat. Kezdjük a sort egy magyar mozi­val: Gauder Áron nagy sikerű, káp­rázatos humorú, egész estés ani­mációs filmjével, a Nyóckerrel, nak helyet adó rész, az időszakos tárlatok otthona, valamint külön helyezkedik majd el a könyvesház”. Kormos Dénes emlékeztetett ar­ra, hogy Széphalom Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. Itt áll a Magyar Tudo­mányos Akadémia kezdeményezé­sére építtetett Kazinczy Mauzóle­um, amelyet 1873-ban adtak át. A múzeumkert környezete és szelle­mi öröksége szakmai szempontból is indokolja, hogy ezen a helyen épüljön meg a Magyar Nyelv Múze­uma. A parkban egyébként kialakítják a „Halhatatlanok csarnokát, azok szobraival, akik ezen a területen ér­téket alkottak”, valamint lesz egy „Nyelvcsaládfa Liget, amely bemu­tatja a magyar és rokon nyelvek kapcsolatát, történelmét”. Az 1500 négyzetméter alapte­rületűre tervezett intézményben hang-, dokumentum- és videó­anyag szolgálja majd a nyelvi kul­túra értékeinek közreadását, megismerését; az épületben színi előadásokra is várják majd az ér­deklődőket. amely a budapesti dzsungel mé­lyére, a nyolcadik kerületbe kalau­zol magyarok, cigányok, kínaiak és arabok közé. A török bevándorlók helyzetével foglalkozik Faith Akin kegyeden valóságú, komor drámá­ja, a Fallal szemben, mely arra mu­tat példát, milyen tragédiákhoz ve­zethet, ha egy bevándorló, musz­lint hagyományokat őrző család már Németországban született lá­nya - feladva a gyökereket - új ha­zájának kultúrájához ragaszkodik inkább. Műsorra kerül a tavalyi Oscar-gála legtöbbet emlegetett, il­letve vitatott filmje is: Ang Lee A barátságon túl című romantikus opusa, amely két cowboy tragikus szerelméről szól. A fesztivál prog­ramjában abszolút megérdemelt helye van Terry George „véres filmjének”, a Hotel Ruandának, mely az 1994-es kegyeden ruandai mészárlásnak állít emléket. Vígjá­téki elemekkel dolgozik, ám ko­moly problémára, az elmezavaro­dottság miatti kirekesztettség gondjaira mutat rá a német Tü Schweiger rendezői munkája, a Mezídábas szerelem. Az együtt je­lentkező zsenialitás és őrület kér­désével foglalkozik John Madden Bizonyítás című izgalmas, roman­tikus drámája. Az olasz Roberto Benígni legújabb filmjével, a Tigris a hóban című vígjátékkal, a finn Mika Kaurismaki Brazil ritmus cí­mű dokumentumfilmjével, a fran­cia Francois Ozon pedig az Utolsó napjaim című megrázó drámájával van jelen a Minority Fűm Fes­tivalom (tébé) Mikola Anikó tíz éve halott. Alig ötven év adatott neki, hogy nyomot hagyjon kö­zöttünk. Néhány verseskö­tet és egy most megjelent novelláskötet. Mondhat­nánk, vékonyka életmű. De aki belemélyed Mikola Ani­kó széltépte soraiba, mégis legalább egy pillanatra megállni véli az időt, hisz hajdan tényleg nem egy emberé, hanem mindenkié volt a szép szó, a költészet. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A Csemadok pozsonyi székházá­nak nagytermében, Lábüt János tájképei között, családias hangulat­ban Haraszti Mária emlékezik, s kér mindannyiunkat, hogy vigyük tovább magunkban a költő gondo­latait, mert minden életmű addig él, amíg felidézik, amíg szavalóver­senyeken előveszik. Bárdos Ágnes annak idején együtt dolgozott vele a rádióban, és saját bevallása sze­rint nála vidámabb, kedélyesebb emberrel nem nagyon találkozott. „Tele Volt történetekkel, anekdo­tákkal, s ahogy ma erre az estre ké­szültem, csupa olyan dolog történt velem, amikről ő szokott meséim.” Mikola Anikó Jókán született, re­formátus papi családban, gyermek­korát Deákin és Nagysallóban töl­tötte. Zselízen érettségizett, később Tornaiján és Pozsonyban folytatta a tanulmányait. Első verseskötete 1971-ben jelent meg Tűz és füst kö­zött címmel, ezt követte 1976-ban a Összeesküvés-elméletek korát éljük. Tragédiák és nemes ügyek mögött azonnal a haszon sejlik fel. Bármi áldozatul dobható, minden valakinek a boldogulását, gazdasá­gi csoportok hienizmusát szolgálja. Három angolszász darab mutatott be a nyitrai színházi fesztiválon egy-egy saját birodalmakat konst­ruáló elmét, s az ő projektjük által elszabadított folyamatokat. Egy ambiciózus fiatalember lép színre mint III. Richárd a prágai Nemzeti Színház előadásában. Mi­chal Dočekal előadása látványos új kispolgári ünnep. A hatalmi gépe­zet dübörög, kellő pillanatokban megfelelően bizarr ödetek követe­lik ki az esedeg lankadó figyelmet, a színészek lendületesen és erőtel­jesen játszanak. Az egész viszont üres és invenciódan. A gépezetnek Fák és hajók a szélben, valamint a Madárnak lenni 1979-ben. Már az AB-Art Kiadó adta ki válogatott verseit, amelyet félje, Marián Mi- nárovič illusztrált. A Fekete szél an­tológiában, amely többek között Kovács Magdát is elindította, há­rom novellája is megjelent 1972- ben. Akkoriban igen komolyan ka­cérkodott ezzel a műfajjal is, hiszen a most megjelent tíz novella fele ebben az esztendőben született. Később viszont már verset is alig- alig írt. Ahogy a novelláskötet utó­szavában Bárczi Zsófia úja, nyo­masztó vüágba lép az olvasó Miko­la Anikó vüágában, amelyben alig tudunk meg valamit a múltról. Mi­áldozatul esüt az értelmezés, Do­čekal nem nyomoz személyes moti­vációk után, nem épít jellemeket, nem gondolja át a viszonyrendsze­reket. Az értelmezést a vizuális asszociációk helyettesítik, de azok is évtizedekkel ezelőtti tendenciák­kal próbálnak elkápráztatni. A kor­szerűség persze önmagában nem érdem, de a zörgő liftek, gyerekir­táshoz bohócnak öltöző bérgyilko­sok, az ízlésficamos és előnytelen kosztümök, a rozsdás fémlapokkal kibélelt tér, a falban megbúvó ká­polnában önmagát korbácsoló Ri- chárd látványa, a koronázás show- műsorrá süányítása egy valóban erős koncepcióban akár hiteles is lehetne, de ebben az esetben hasz­nálatuk csak puszta hatásvadászat és nem erős jel. Mark Ravenhül drámaíróként fe­kete humorral, kíméleden ciniz­mussal beszél a máról. Okossága, kola Anikó elhaügat, sokszor csak felvülant egy-egy tragikus emléket. Novelláiban központi szerepet kap a gyermekkor fájdalmakkal teli vi­lága, ahol még a mesék sem úgy végződnek, ahogy annak idején be­lénk táplálták. Ahogy teltek-múltak a percek, belengte a teret Mikola Anikó szel­leme. Kamenár Éva, aki még Tor­naijáról ismerte őt, olvasott fel a no­velláiból, a kis építőmester azono­sult az óriással, a grifimadár is ka­pott még egy esélyt, s behaüatszott a terembe az általa felkarolt gazdát­lan kutyusok boldog ugatása. Több szervezet döntött úgy, hogy Mikola Anikó-díjat alapít, szellemessége divatokat lovagol meg, szemrebbenés nélkül felhasz­nál mindent, ami jól jön neki egy téma kibontásához, nem törődik fajsúllyal, nem érdekli egy-egy esz­köz olcsósága. A fesztiválon bemu­tatott Termék című monodrámája igazán könnyű alkotás. Blőd és hi­teltelen szituációkból bomlik ki a mindennapok találkozása korunk egyik nagy témájával, a terroriz­mussal. A Mohamed és én című, valószínűleg soha meg nem valósu­ló akciómelodráma történetét a magabiztos filmes leendő fősze­replőjének meséli el. Egy amerikai nő, kinek szerelme a WTC ikertor­nyai alatt lelte halálát és egy bárho­vá késsel és apró perzsa szőnyeggel utazó „furcsa illatú” arab férfi kap­csolata a történet magja. Maga Ra- venhill játssza a férfit, akiből lehen­gerlőn dől a hülyeség. A szerző sze­rint örökké fiatal az, aki érti a je­amelyet évente kaphat meg egy- egy szlovákiai magyar írónő műfaji megkötéstől függetlenül. Juhász Katalin egy személyes hangú e-maüt küldött az emlé- kezőknek. A fiatal költőnő első kö­tete, a Gerezdek egy időben jelent meg Mikola Anikó gyűjteményes kötetével, s együtt mutatták be Bu­dapesten a Rátkai klubban, ahol Mikola Anikó egyre súlyosbodó be­tegsége miatt már csak lélekben le­hetett jelen. „Ha ő nem lett volna, akkor talán ma én sem lennék költő” - üzente Kassáról Pozsony­ba. Egy halvány reménysugár, hogy lesznek még, akik meghaü- gatják Örzsébet emlékezését. lent, s ő habozás nélkül veti bele magát bonyolult összefüggések egészen lenyűgözően primitív ki­bogozásába. Darab tulajdonkép­pen nincsen, csak a film süány ka- navásza és az agresszív pofádan- ság, a gesztus, hogy minden biz­nisz. Ravenhill keüően felfuvalko- dott hólyag, aki technikásán, a ri- pacséria határán mozogva teszi a nehezen felfoghatót egyértelművé. A Roman Olekšák-Maja Hriešik rendezőpáros nyitrai előadásában egy mai Pygmalion-történetet tálal. Neü LaBute nagyon jó alapödetből írt meg egy túlbeszélt, moralizáló darabot. A koncepció izgalmas: egy szerelmi kapcsolatról kiderül, hogy egy képzőművészeti főiskolás lány diplomamunkája volt csupán. Egy projekt, mely korunk manipuláció­ra épülő stratégiáit kívánta a ma­gánéletben is kipróbálni. Egy gádá- sos, „cikin” öltöző, gondolkozó, vi­selkedő srácot változtatott át az „életszobrász” Evelyn egy trendi, szexis „kreatúrává”. Koncepciózu­sán létrehozott termék a hétközna­pi ember is. A koncept erős, de a darab nem tud elszakadni a lassú és érődén konverzációs darabok­tól. A korszerű téma korszerűdenül van csomagolva, s az alkotók sem színészvezetésben, sem vizuális megvalósításában nem találtak kulcsot a probléma kibontásához. Próbálják dinamizálni a szöveget, de az üres térben csak pótcselekvé­sekre futja. Oszlik Péter pontosan és plasztikusanjárja be az egyre fel­szabadultabbá válás rögös útját, hi­telesen és aprólékosan, mégsem túlzón mutatja meg a félszeg fiú ki- nyüását. Juraj Hrčka flottul hozza a laza, önző barátot. Kristína Túija- nová és Ludmüa Trenklerová de- monstratívan okoskodva vagy da­rabosan illusztrálva marad meg a felszínen. A kisebbségekről, a toleranciáról és a szolidaritásról Minority Film Festival ELŐZETES Divadelná Nitra: Shakespeare, Mark Ravenhill és Neil LaBute darabjaiban egy-egy hős projektje az élet Birodalmi bohócok, erkölcsi ripacsok FORGÁCS MIKLÓS (Ctibor Bachratý felvétele) Richard Krajčo Ili Richárdként a prágai Nemzeti Színház előadásában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom