Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-28 / 223. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Tovább húzódik a Cervanová-ügy Pozsony. Mégsem született ítélet a harminc éve meggyilkolt Ľudmila Cervanová ügyében. A Legfelsőbb Bíróság tegnap a bírói tanács elnökének betegsége miatt bizonytalan időre napolta el a tárgyalást. A hat vádlott 2004-tól vár a legfelső instancia jogerős döntésére - mindnyájan azt állítják, hogy ártatlanok. A húszesz­tendős medikust 1976júliusában ölték meg, az esetről már film is készült. (TASR) Lemondott a Sme főszerkesztője Pozsony. Tegnap lemondott Martin M. Šimečka, a Sme napi­lap főszerkesztője, helyettese, Zuzana Račková szintén távozik pozíciójából. Šimečka a www.medialne.sk honlapon azzal indo­kolta lépését, hogy nem kapott kellő támogatást a lap kiadójától. A lap vezetésével feltehetően másik helyettesét, Matúš Kostolnýt bízzák meg. (ú) Felfüggesztik a Smer tagságát Brüsszel. Az európai szocialisták továbbra is ragaszkodnak a Smer tagságának felfüggesztéséhez, Jan Marinus Wiersma EP- képviselő tegnap egyértelmű nyilatkozatot tett: A Smer továbbra is az SNS-szel kormányoz, és mi nem változtatunk álláspontun­kon. A döntést október 12-én hozza meg az Európai Szocialisták Pártja. (SITA) A kormány szerint tül drága, túl lassú és túlságos kiváltságokat élvez Megszűnik a speciális bíróság Pozsony. Kezdenek beigazo­lódni Daniel Lipšic volt igazságügyi miniszter aggá­lyai: utódja, Štefan Harabin a speciális ügyészség és bí­róság megszüntetését kéri a kormánytól. A végső szót a Koalíciós Tanács mondja ki, de már a kormányprogram­ból is kisejlett a testületek felszámolása. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormánypárti politikusok arra a kérdésre, mi lesz a súlyos bűncse­lekménnyel foglalkozó bíróság sor­sa, általában azt válaszolták: elem­zik hatékonyságát. A szaktárca büntetőjogi osztályának anyagával ma foglalkozik a kormány. Az interneten közzétett dokumentum szerint Dániel Lipšic a szakma he­ves tiltakozása ellenére hozta létre a két intézményt, megfeledkezve arról, hogy „az ötvenes évek speciá­lis bírósági perei lehetővé tették az emberi jogok megsértését, s utólag rehabilitálásokra került sor.” Most nem az összes súlyos bűncselek­mény tartozik a hatáskörébe, pél­dául a bérgyilkosságok vagy a szer­vezett kábítószer-kereskedelem nem, hacsak nincs politikai fel­hangja az ügynek. Harabin szerint az egyszerű bírók gyakran veszé­lyesebb bűnözők felett hoznak íté­letet, alacsonyabb fizetésért és megfelelő védelem nélkül. 2004- től összesen 376 millió koronát nyelt el a két intézmény, bérekre 28 millió ment. A speciális ügyészek és bírók ugyanis az alapfizetésükhöz - ami a honatyák jutalmának az 1,3-szorosa - még az országos át­lagkereset hatszorosának megfele­lő pótdíjat is kapnak, jelenleg ösz- szesen 103 694 koronát. Ennek el­lenére kevesebbet teljesítenek, mint egy egyszerű bíró. A14 speci­ális bíró al36 ügyből 28-at zárt le. Lipšic szerint viszont itt születtek az első olyan ítéletek, amikor poli­tikusokat találtak bűnösnek kor­rupciós ügyekben. Harabin szerint viszont a speciális bíróságot „rend­szerbeli korrupció” jellemzi, példá­ul az egy helyen összpontosított 14 személyt sokkal egyszerűbb politi­kailag befolyásolni. Az előző igaz­ságügyi miniszter szerint a speciá­lis testületek lényege az, hogy a po­litikai vagy alvilági hátterű bűncse­lekmények elkövetőiről függetle­nek dönthessenek. Azért magas a fizetés, hogy ne essenek kísértésbe a speciális bírók. Fokozott védelem pedig azért kell, hogy ne tudják őket megkömyékezni, lefizetni. Az utóbbi időben firtatott „luxusvillá­kat” is e célból építették. Noha a ki­vitelezés során feltehetően tör­vényt sértettek, Lipšic szerint az ülőgarnitúrák és vécékefék muto­gatásával a speciális testületek te­kintélyét, megbízhatóságát próbál­ták megrendíteni, a megszüntetés­re megy ki a játék. Továbbra is meggyőződése, ha a kormánykoa­líció felszámolja, megérdemli a „maffia friendly”, azaz a maffiaba­rát jelzőt. Harabin viszont ragasz­kodik a két testület feloszlatásához. Az ügyek a helyileg illetékes bírósá­gokhoz kerülnének, a fizetéseket pedig elosztanák a bírók között - aki kényes üggyel foglalkozik, 5000 koronás veszélyességi pótlé­kot kapna. Ha a speciális bírók nem fogadnák el a felkínált bírói állást, a testületeket megszüntető törvény hatályba lépésével megszűnne a mandátumuk. Harabin erről teg­nap a speciális bíróság elnökét is tá­jékoztatta, s nem titkolta, hogy a kormánynak nem javasol alterna­tív megoldást. A végső szót a Koalí­ciós Tanács mondja ki. (sza) Elbuktak a reformerők a térségben Visegrádi párhuzamok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A visegrádi négyek or­szágaiban lezajlott idei parlamenti választások belügyekre és európai történésekre kifejtett utóhatásai­ról, valamint közös vonatkozásai­ról tartott tegnap nemzetközi szak­mai tanácskozást az IVÓ társada­lomkutató intézet. Zora Bútorová szociológus sze­rint a hazai és lengyelországi vá­lasztásokban elsősorban az a kö­zös, hogy mindkét államban alul­maradtak azok a politikai erők, me­lyek sikeresen levezényelték az euroatlanti integrációt. „A különb­ség annyi, hogy míg Lengyelor­szágban a baloldal vallott kudar­cot, Szlovákiában a jobbközép pár­tok. A lengyel és a szlovák válasz­tók többsége azokat büntette, akik az országot bevezették az EU-ba, a NATO-ba, illetve akik stabilizálták, sót felfelé ívelő pályára állították a gazdaságot” - nyilatkozta lapunk­nak Bútorová. Az átlagpolgárnak látványosan elege lett abból a fajta politizálásból, melyet a megbukott kormánypártok képviseltek: „A la­kosság döntő része a politikai elit megújítása mellett tette le a voksát. Úgy is felfoghatjuk, hogy az ádagos választót igazából a tisztogatás vá­gya vezérelte.” Bár a szándék ugyanaz volt, más-más eredmény­re vezetett. Nálunk a választói aka­rat egy magát szociáldemokratá­nak valló, Lengyelországban pedig a múlttal való következetes leszá­molást, a posztkommunista politi­kusok félreállítását hirdető pártot emelt hatalomba. Tamás Pál, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szociológiai Inté­zetének igazgatója szintén a len­gyel és a szlovák helyzet között lát párhuzamot, a populizmus mindkét országban fontos hívó szó. (-cze) Rupnik: óvatos a kormány Jacques Rupnik neves francia politológus szerint az SNS és a HZDS kormánytagsága kételyeket ébreszt, de Robert Fico kormá­nya egyelőre rendkívül óvatos lépéseket tesz. Eddig még semmi radikálisát nem tapasztaltunk, de így is megalapozottak a nemzet­közi aggodalmak. „Emlékszünk még arra, amikor korábban kor­mányoztak” - tette hozzá Rupnik. (sita) Fico-meccs bakancsban és mundérban. A kedden Afganisztánba láto­gató kormányfő csapata futballmérkőzést is játszott a szlovák kato­nai alakulat tagjaival. (SITA-felvétel) Férfiak háromszor gyakrabban válnak közúti balesetek áldozataivá, mint nők Tavaly 560 ember halt meg közúti balesetben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Unióban évente 127 ezren halnak meg köz­úti balesetben, több mint 2,5 mil­lió a sérültek száma. Ráadásul Az Egészségügyi Vüágszervezet (WHO) felmérése szerint Európá­ban az 5 és 44 év közti polgárok elhalálozásának okai közt első he­lyen szerepelnek a közúti balese­tek. Az unió új irányelve szerint 2010-ig felére kell csökkenteni a közúti balesetek áldozatainak számát, összehasonlítási évként a 2002-es év fog szolgálni. Ehhez a célkitűzéshez Szlovákia is csatla­kozott. Nálunk tavaly 560 ember vesztette életét közúti balesetben, 2002-ben 610. Darina Sedláková, a WHO szlo­vákiai képviseletének elnöke megerősítette, Európában roha­mosan emelkedik a közúti balese­tek száma, ennek megakadályo­zása érdekében már évekkel ez­előtt el kellett volna fogadni bizo­nyos óvintézkedéseket. „Úgy tű­nik, mintha a kompetens intézmé­nyek és szervezetek nem akarnák vállalni a felelőséget. Például nem értem, miért kellett a gyerek­ülések használatáról szóló rende­let hatályosságát júniusra kitolni, ha az eredeti tervezet októberről szólt. Nem helytálló az az érv, hogy tekintettel voltak a családok anyagi helyzetére. Azt sokkal job­ban megterheli majd, ha eseüeg megsérül a gyerek” - tette hozzá Sedláková. A közúti balesetek okozói Gépkocsivezetők 90% Erdei állatok 4% Gyalogosok 2% Kerékpárosok 1% Más 1% Nem sikerült kideríteni 1% A rossz út 1% Szlovákiában tavaly 1,8 millió gépkocsit és 2,7 millió sofőrt tar­tottak nyüván. Az országban tehát 1000 lakosra jut 250 gépkocsi, más uniós tagállamban 400-450, ezek a számok évről évre növeked­nek. „Minden 22. baleset előidé­zője alkoholt fogyasztott. Ha né­hány éven belül nem sikerül vál­toztatni ezen a helyzeten, a ka­rambolok első helyre kerülhetnek az elhalálozások okait tartalmazó táblázatban” - véli Pavel Havier- nik, a rendőrség közlekedésügyi szakértője. A közúti balesetek so­rán elhunyt személyek 49%-a utas, 33%-a gyalogos, 6%-a kerék­páros és 21%-a motorkerékpáros. A karambolok 65 százalékára Iá­kon területen történik. Autópályá­kon ugyan lényegesen kevesebb, de következményeik jóval súlyo­sabbak. Érdekes statisztikai muta­tó, hogy férfiak háromszor gyak­rabban válnak közúti balesetek ál­dozataivá, mint nők. (dem) A jobb és betegbarát intézmények több pénzt kapnak majd a biztosítóktól Gates bejelentkezik Novemberre kész a kórházak listája ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Novemberre elkészül a kórházak minőség szerinti osztá­lyozása, állítja Eduard Kováč, az Egészségbiztosítók Szövetségének (ZZP) ügyvezető igazgatója. „A biz­tosítók a minőségi eredmények alapján fizetnek majd a kórházak­nak az elvégzett munkájukért” - je­lentette ki az igazgató. A cél, hogy a jobb ellátást biztosító intézmények azonos kezelésért több pénzt kap­janak. A biztosítók éves költségve­tésüknek mintegy 26 százalékát a kórházi kezelésekre fordítják, a mi­nőségellenőrzés segíti majd a haté­konyabb költségfelhasználást. „A minőségi sorrend támpontot ad majd a lakosságnak is abban, hogy melyik intézményt válasszák a gyógykezelés elvégzéséhez” - véli Igor Dorčák, a ZZP elnöke. Megkérdezik a beteget is Az értékelés során mintegy 30 mutatót vesznek figyelembe, pél­dául az elvégzett beavatkozások számát, az elhalálozások számát és arányát, az egészségügyi alkalma­zottak végzettségét és a műszaki felszereltséget. Az osztályozás so­rán mintegy 25 százalékkal többet nyom a latban az elvégzett beavat­kozások nehézségi foka. „Minél igényesebb, nehezebb egy beavat­kozás, annál többe kerül, ma elő­fordul, hogy minél több bonyolult beavatkozást végez egy kórház, an­nál több veszteséget termel, mivel a finanszírozási rendszer a közép­szernek kedvez” - véli az igazgató. Megkérdezik majd a pácienseket is, tőlük főleg az intézmény komfort­jának, a személyzet hozzáállásá­nak értékelését kérik. A kórház gazdasági eredményei ugyancsak 25 százalékos súllyal es­nek latba. Az értékelést osztályokra lebontva végzik, majd összesítik a intézmény teljes értékelésénél. Osztályok és kórházak szűnhetnek meg Mindez azt is eredményezheti, hogy egyes kórházakkal, osztályok­kal a későbbiekben nem kötnek szerződést, vagy olyan alacsony árat javasolnak majd, hogy a kór­ház menedzsmentje kénytelen lesz az adott osztályt megszüntetni. Nem kizárt az sem, hogy egyes kór­házak teljesen megszűnnek. „A be­tegeknek nem a távolság, hanem a minőség alapján kell kórházat vá­lasztaniuk” - tartja Dorčák. A ZZP által alkalmazott módszer több eu­rópai államban is használatos, az értékelésnél a kórházak által köte­lezően beszolgáltatott adatokat használják. A szövetségnek csak az öt ma­gán-egészségbiztosító a tagja, a két állami, az Általános Egészségbizto­sító (VŠZP) és Közös Egészségbizto­sító (SZP) egyelőre nem vesz részt az értékelésben. „A ZZP által java­solt minőség-ellenőrzés rendszeré­nek bevezetéséről még tárgyalunk” - mondta lapunknak Petra Balá- žová, a VŠZP szóvivője. A biztosító már tavasszal elkészített egy minő­ségi értékelést, de az jórészt a kór­házak által önként beszolgáltatott adatokon alapult. A rendszerbe nem kapcsolódott be miden kór­ház, és a résztvevők által adott ada­tok is hiányosak. A minőségi muta­tók alapján a VŠZP is különbséget akar tenni a kórházak finanszírozá­sában. (lpj) 800 ezer gépet ellenőriz a Microsoft Pozsony. Hétfőtől csaknem 800 ezer számítógépet vizsgál meg fo­lyamatosan Szlovákiában a Micro­soft, hogy ellenőrizze, legális Win­dows XP operációs rendszer fut-e a gépen. Az ellenőrzés az interneten keresztül történik, számítógépünk­be bejelentkezik a Microsoft szer­vere. A cég szlovákiai szóvivője, Tomáš Koška elmondta: tavasszal már volt egy akció, akkor 420 ezer gépből 130 ezren találtak hamis szoftvert. A cég is elismerik, sokan nem tudnak arról, hogy hamis rendszer van a gépükben, az eladó egyszerűen bemásolhatta az illegá­lis programot, a pénzt pedig elkér­te. így a „szoftverbűnözés áldozata­in akarnak segíteni. Ha valaki leg­alizálja a rendszert, letöltheti az összes hozzáférhető frissítést. Amíg ezt nem teszi meg, folyamatosan fi­gyelmeztető ablakok teszik kelle- medenné az életét. A legalizáció ára XP Home verzióra 3100 korona, XP Professional verzióra 5200. Az előző hasonló akcióban 15 ezren legalizálták a szoftvert, (szí)

Next

/
Oldalképek
Tartalom