Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-25 / 220. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 25. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES A muzulmán radikálisok új nemzedékének kialakulását vonta maga után az USA és Nagy-Briannia Irak elleni háborúja - állapította meg egy amerikai hírszerzési jelentés, amelyből részleteket közölt a lap. Az utóbbi években világszerte gomba mód szaporodtak az iszlám radikabzmus követői - áll a jelentésben, amely az iraki háborút jelöb meg a dzsihád-ideológia (a muzulmán szent háború) terjedése okaként. Az al-Kaida terroristahálózat kemény magjából sarjadt ki a radikális mozgalom, de mostanra olyan új iszlámista sejtek sokasága alakult ki, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban vele. A The Times szerint a magyar szélsőjobb próbál ellenőrzést szerezni a budapesti tiltakozás felett Brit lap a MIÉP szerepéről Csurka István és barátai megpróbálják kihasználni a jelenlegi magyarországi „hatalmi vákuumot” - áll a The Times elemzésében. A vezető konzervatív brit napilap szerint „a magyar nacionalisták”, amikor újságíróknak nyilatkoznak, most már óvatosabban bánnak az antiszemitizmus azon fajtájának hangoztatásával, amely azonban zárt összejöveteleiken „túlhabzik”. MT1-HÁTTÉR A The Times cikkét egy Hitler- bajusszal elcsúfított Gyurcsány- plakát hatalmas fotója illusztrálja. A lap beszámol a MIÉP gyűlésről, az ismertetés szerint ez a szervezet „egyike azon két, a kormányellenes tiltakozások középpontjában lévő szélsőséges csoportosulásnak, amelyek hat napja összeálltak, hogy a káosz szélére sodotják az országot..., a másik a Jobbik”. A brit lap szerint Csurka István, a MLEP vezetője „Közép-Európa nacionalista bozótosának egyik legsötétebb figurája”. Antiszemita retorikája, az, hogy szidja a zsidókat a kommunistákkal való együttműködésükért és a globális pénzügyekben játszott szerepükért, nem ismeretlen terület. „Csurka úr azonban őrült magasságokig hajtja előítéleteit: állítása szerint 178 magyar ingatlanügynökség van zsidó kézben, az ország felvásárlására irányuló titkos kísérlet részeként” - áll a The Times írásában. A lap idézi Haraszti Miklós „volt ellenzékit”, aki szerint a MI- ÉP „nyugatellenes, tőkeellenes, kommunistaellenes, antiliberális, és meggyőződése, hogy mindezen ellenségek vagy zsidók, vagy a zsidók parancsnoksága alatt állnak”. „Csurka úr és barátai hatalmi vákuumot aknáznak ki”, és a szellemet a legnagyobb ellenzéki párt, az Orbán Viktor vezette Fidesz engedte ki először a palackból. A The Times idéz Haraszti Miklósnak a magyar jobboldalról írt elemzéséből, amely szerint a MIÉP támogatásáért cserébe Orbán nem volt hajlandó elhatárolódni Csurka nézeteitől. A lap szerint a MIÉP és a Jobbik most a kormányellenes megmozdulásokat használja ki arra, hogy kitörjön, és újrarajzolja saját identitását. Szabados Krisztián, a Political Capital kutatócég politikatudományi elemzője azt mondta a The Timesnak: nem spontán népfelkelés zajlik. „Orbán az elmúlt néhány évben felszívta az egész jobboldali politikai spektrumot, most pedig már nem tudja többé ellenőrzése alatt tartani a tömeget” - mondta a magyar elemző. A The Times tudósítója szerint „Csurka úr hadsegédei” a Parlament Caféból küldözgetnek SMS- eket a tömegben lévő embereiknek, meghatározva, hogy ki legyen a következő felszólaló. Napközben a kormányellenes megmozdulások nem nagyon mennek túl a hordószónok-politizáláson, az emberek Nagy-Ma- gyarországért kiabálnak, a romániai magyarság sorsán siránkoznak és a magyar nemzet elárulását panaszolják. Az est leszálltával a tömeget az irodáikból távozó Fidesz-támogatók duzzasztják fel, a hangnem enyhül, kivéve, amikor a miniszterelnököt szidják. Éjfél után a tömeg eloszlik, és a kemény futballhuligánok veszik át a terepet, történelmileg kényes célpontokat keresve - amelyeket a MIÉP stratégái jelölnek ki számukra -, vagy egyszerűen csak dulakodásra törekedve a rendőrökkel. „A gulyáshoz sok hozzávaló kell, csakúgy, mint ehhez a gulyáslázadáshoz is” - fogalmaz a brit lap elemzése. A The Times szerint a magasabb egészségügyi és nyugdíjhozzájárulások miatti kiábrándultság, az az érzés, hogy Magyarország hirtelen szegényebb lesz, felszítja a sóvárgást azon idők iránt, amikor az ország erős volt és szuverén. Hogy ez mikor is volt, abban senki nem bizonyos teljesen, de az ultranacionalisták tudják, hogy a nosztalgia és az önsajnálat hathatós érzelmek, amelyeket taktikai előnyszerzésre használhatnak ki - fejeződik be a The Times elemzése. SAJTÓSZEMLE Gyurcsánynak vége... Orbán Viktor szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő politikusi sorsa megpecsételődött, mert túlhaladtak rajta az események. A Fidesz elnökével készült interjút szombaton hajnalban sugározta a CNN amerikai hírtelevízió. Orbán a budapesti tüntetésekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az erőszakos cselekmények fokozatosan megszűnnek, és a megmozdulások „alkotmányos keretek” között zajlanak a továbbiakban. Egyúttal elutasította azt MSZP- nek azt a vádját, mely szerint a Fidesz szítaná az erőszakot, a feszültséget. „Több ízben leszögeztük, hogy a Fidesz elutasítja az erőszakos cselekedeteket” mondta. Arra a kérdésre, mit szól Gyurcsány Ferenc kijelentésére, mely szerint valamennyi politikai erő hazudott, kifejtette: a magyar politikában kétféle hagyomány létezik. Az egyik a kommunista párt hagyománya, a hazugság, amelyet a baloldal tovább vitt, a másik pedig az ellenzéké, az egykori illegális „másképp gondolkodóké”, akik sohasem hazudtak. „Én sem hazudtam soha az embereknek” hangsúlyozta Orbán. Ami Gyurcsány Ferenc jövőjét illeti, a Fidesz elnöke úgy ítélte meg, hogy neki, mint politikusnak, vége, túlhaladtak rajta az események, ezért, mint kormányfőnek, sorsa megpecsételődött. „Nem lehet része a megoldásnak, mert ő maga a probléma. A kérdés, hogy ld az, akinek a programját elfogadja a társadalom. Nem ő az” - jelentette ki Orbán a CNN riporterének. Reform vagy bukás ’ Gyurcsány Ferencnek feltett szándéka nemcsak a politikai túlélés, de a reformok folytatása is, hogy megoldja azokat a gazdasági problémákat, amelyeket kormánya elleplezett, amikor újraválasztására törekedett és elnyerte azt. A magyar kormányfővel a The New York Times szombati készített interjút. „Számomra a kérdés nagyon világos. Reform vagy bukás. Azt mondtam a pártomnak, ha nem akartok reformokat, akkor mást kell találnotok...” Hozzátette: „meg akatja értetni a néppel”, miről is szólt májusi beszéde. Arról, hogy elnyerje pártja és a nép támogatását a változások bevezetéséhez. „Vüágossá tettem párttársaimnak: jó vagyok nektek, ha elég bátrak vagytok a változáshoz. Elég bátrak ahhoz, hogy szembeforduljatok azzal a magatartással, amelyet az utóbbi 15 évben képviseltetek.” Elmondása szerint azért várt májusig, hogy beszéljen pártjának a gazdaságról, mert ekkorra gyűjtött össze minden tényt. Májusban volt, amikor az Eurostat, az EU statisztikai részlege rámutatott arra, hogy a tömb nem fogja elfogadni az ilyen fajta költségvetési elszámolást, „hogy egy új könyvelést kell kezdenünk”. Arra kérdésre, bocsánatot kell-e kérnie a választóktól, rövid tűnődés után így válaszolt: „El kell magyaráznom, miért tettem azt, amit csináltam. Ha, ennek a magyarázatnak a végén - és ez időbe fog telni -, ha ez az általános hangulat és követelés ennek a történetnek a végén, akkor erre nyitottnak kell lennem” - mondta a miniszterelnök. MSZP-elnök szeretne lenni Gyurcsány Ferenc a történtek ellenére is pályázik az MSZP elnöki posztjára - erről a kormányfő a Vasárnap Reggel című lapnak adott interjújában beszélt. Az ön- kormányzati választások kimenetelével „sem az nem függ össze, hogy mit csinálunk a kormányban, sem az, hogy mi történik a pártban”. A kormányfő az esetleges bocsánatkérést firtató kérdésekre azt mondta: Sólyom László államfő arra kérte, hogy ismeije el: semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa. Álláspontja szerint balatonőszödi beszéde maga az elismerés és a szembesítés. Hozzátette: ok van megbeszélni az egész szituációt, és mindazt, ami a beszédben van. „A megbeszélésen ráadásul nem csak az MSZP-nek, nem csak a baloldalnak kell részt vennie, hiszen épp a baloldal kiált a változtatáséit” - nyilatkozta Gyurcsány. Hozzáfűzte: az egész politikai elit színjátéka volt az, ami 16 éven keresztül történt, és ez a magatartás „túlélési sémája lett” az ország többségének. Arról is szólt, hogy a beszéd stílusa miatt - amit nem a nyüvánosságnak szánt - okkal érezhetnek csalódottságot. „Ha ezen túljutunk, akkor jöhet az a kérdés, hogy a szó legeredetibb értelmében bocsánatkérésnek kell-e következnie”. KOMMENTÁR 888 ' _ "- a BOOMS t "• '£ W,eWFR>'‘* í bbWMBÍ MMMi'« > ' ' Hazaárulók kampányai! BARAK LÁSZLÓ Régen nem újság, hogy a szlovák miniszterelnök, Robert Fico és a magyarországi parlamenti és útszéli ellenzék fejedelme, Orbán Viktor személyében két nehézsúlyú populistát könyvelhetünk el. A különbség „csak” annyi, hogy Orbán valaha normális volt. Mármint politikailag! Hogy lesz-e még valamikor, az Szlovákiában most sokkal kevésbé fontos, mint az, hogy Ficóból sem lesz soha államférfi... Ő itt kormányfőként viselkedik úgy, mint a Budapesten épp kapura törő Orbán. Akinek, pillanatnyi gólhelyzete, bárminő cinizmusnak tűnik, ideig-óráig igazolhatja a könyökölést, hazudozást is. A politika írott és íratlan szabályai szerint... Bár egyáltalán nem biztos, hogy büntetlenül hazudozhat akár egy ellenzéki politikus! A hatalom gyakorlója viszont sokkal nagyobb kockázatot vállal, ha hazudik, mert így végleg a mindenkori kormányzati eszköztárba emelheti a hazugság intézményét, amely helyzet a demokrácia végének kezdete... Hoppá! Itt álljon meg a menet egy pillanatra! Nehogy valaki most azt gondolja, Gyurcsány Ferenc megfeszítése következik az alábbiakban! Szó nincs erről, annál is kevésbé, mivel jószerivel csak célirányosan cselekvő stratégiai ellenfelei vádolhatják őt jóvátehetetlen hazudozással. Nem mellékesen, egy olyan, belső használatra szánt szöveg miatt, amelyhez hasonlóak - tartalmilag s a szóhasználat tekintetében egyaránt - akár óránként elhangzanak politikai berkekben ... Ugye, kedves szemforgató kollégák!? Nem beszélve arról, hogy a gyurcsányi szózat tulajdonképpen a kincstári hazudozás ellenében fogant. Hogy legalább bizonyos országos ügyeket ne szabadjon, ne lehessen soha többé „elkúrni”...! Ficónk ellenben a legkevésbé sem önmagát és híveit ostorozza most. Riválisait igyekszik célkeresztben tartani. A választási programjában közzétett könnyelmű ígéreteket feledtető manőverként akatja azt a látszatot kelteni Bugár Bélával szemben, hogy az voltaképpen egy közveszélyes hazaáruló. Mi indokolná egyébként, hogy e tárgyban Bugár címére fogalmazzon nyűt levelet. Ficónak egyszersmind talpon kell tartania a mindennapi magyarfóbiára mindenkor hajlamos híveit. Nehogy már számon kérjék a szóban forgó ígéreteket, amelyek szerint Szlovákiában rövidesen kincstári anyatejet, pelenkát, büitámogatást, a szegény mámiknak pedig ingyen görbebotot osztogatnak majd, az ifjú szerelmesek pedig állami támogatással választhatnak maguknak csillagokat az egekből. Mi több, állami kártérítésre számíthatnak a profitéhes, ám szélhámosok által megvezetett amatőr befektetési spekulánsok százezrei...! Ezért kell ellenséget kreálni most Bugár- ból. Közvetve pedig a szlovákiai magyarokból. Olyan látszatot keltve, hogy Bugár és hívei csak azért járnak Budapestre, a győri piacra meg moziba, hogy a megszentelt szlovák hon ellen fenekedjenek! Bugárék persze egyelőre elég jó alanyai a rájuk osztott „ellenségi” szerepnek. Lásd a MKP vezetőinek a minapi etnikai konfliktusok kezelése során tanúsított, válogatott szintű „böszmeségeit”! E sajnálatos tény viszont korántsem igazolhat holmi, akár jelképesnek szánt kormányfői „hazaárulózást”. Főként nem, ha a bemártó fabulát Ján Slota, ez az idült bugrisként acsarkodó nacionalista Lucifer kínálja föl. Vagy tán mégsem olyan nehézsúlyú fickó a miniszterelnök úr, mint amüyennek látszik... ? JEGYZET Mit egyen a gyerek? TALLÓSl BÉLA Szegény nagyanyám abban a Íriszemben hagyott itt bennünket, hogy nekem nagyon rossz sorom van a városban. Nem adnak neked ottan enni - mondta -, mindig olyan jó húsban voltál, most meg le vagy nyomorodva, zörögnek a csőntjaid. Az ő szemében még a kicsattanó erő (túlsúly) jelentette a jólétet, a soványságot a szegénység és a nélkülözés jeleként ítélte meg. Szorgalmazta, hogy menjek vissza inkább falura, ott megterem a bab, a krumpli, ha semmi se lesz a boltban, krumpli mindig akad a kamrában egy kis kásának, meg bab is akad leveskének. Hogyan is tudtam volna megértetni, hát még elfogadtatni vele, hogy ez nálam szándékos. Nem azért nem eszem, mert nincs mit, hanem mert igyekszem megválogatni, mit fogyasztok. Hogy kiszűijem az étrendemből azt, ami nem egészséges, legalábbis nem tesz jót az egészségnek. Hogyan is győzködhettem volna őt a táplálkozáskultúráról, hiszen ő ez alatt a kifejezés alatt azt értette volna - ha egyáltalán értette volna -, hogy késsel-villával és nem kanállal esszük a másik fogást, mi több, nem ugyanabból a tányérból, amelyikből a levest kanalaztuk ki. Talán még ki is tagadott volna, ha elmondom neki, hogy én nem azért eszem, hogy degeszre tömjem magam, hanem hogy mindent megadjak a szervezetemnek - ásványi anyagokat, vitaminokat, nyomelemeket, esszenciális aminosa- vakat és egyebeket -, amire szüksége van az egészséges fejlődéshez. Neki ezt nem mondhattam. Más vüágban élt. Bár mintha nem is olyan más vüág lett volna az. Mármint a táplálkozás-beidegződéseket illetően. Rég nem jártam iskolai büfében, nem tudom, milyen árukínálattal működnek, ha működnek egyáltalán. Ám a televíziós tudósításokból az derül ki, hogy ahol működik iskolabüfé, ott meglehetősen egészségtelen a kínálat: teli van színesített édességekkel, nullkalóriás ételekkel, szénsavas üdítőkkel, s az, amiért most már felelősök (egészséges életmódot védők) egyre gyakrabban emelik fel a hangúkat, igencsak gyéren van jelen. Mint a zöldség és gyümölcs, valamint az egészség- megőrző, természetes alapanyagú, iparilag kevésbé feldolgozott termékek. Csakhogy hiába lenne ezekkel roskadásig megtömve a pult, ha a gyerekek nem ezt keresik - érvelnek a büfések. Igen, az otthonról hozott rossz táplálkozási szokásokat nehéz megváltoztatni, és nem könnyű elérni azt, hogy az „amit megeszel, azzá leszel” szemlélet szerint terítsük meg asztalunkat. (Peter Gossónyi rajza)- Apu, azt a mesét mondd el még egyszer a választási ígéretek teljesítéséről!
