Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-22 / 218. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 22. Kertészkedő - hirdetés 17 A burgonyát és a vöröshagymát felszedés után, betárolás előtt két héten át szárítjuk, viszont a gyökérzöldségeknek pár napos szikkasztás is elegendő Pincébe zárt nyár A nyári szezonban a kertek mindenféle zöldséggel, gyü­mölccsel ellátják a gondos hobbikertészeket, de ha eze­ket az ízeket a téli időszak­ban is élvezni szeretnénk, arról külön gondoskodni kell. Van, aki a befőzésre es­küszik, aminek hátránya, hogy munkaigényes. Az en­nél egyszerűbb tárolási mó­doknak ezért az elmúlt év­századok során külön ha­gyományai alakultak ki. NAGY Z. RÓBERT A tárolás során minden különö­sebb technológiai beavatkozás nél­kül próbáljuk meg az erre alkalmas zöldségeket, gyümölcsöket fo­gyasztásra alkalmas állapotukban megőrizni. Ennek érdekében a romlást okozó mikroorganizmusok életkörülményeit és komfortérzetét minél inkább rontanunk kell, vala­mint a nyersanyag életműködését is a lehetséges minimumra kell csökkentem. A tárolás eredmé­nyessége már a zöldségek vetése­kor, a gyümölcsfák telepítésekor is megpecsételődhet, hiszen a fajta­választás is lényeges szempont. Az, hogy egy növény mennyi ideig, mi­lyen veszteségekkel tárolható, nagymértékben függ attól, hogy a tárolásra szánt szerv a növénynek az áttelelését szolgálja-e vagy vala­mi mást. A különféle gyökérzöldsé­geket ezért viszonylag könnyen, a húsos terméseket már nehezebben tarthatjuk el. Általános szabály, hogy csak egészséges, sérülésektől és kóroko­zóktól mentes növényi részeket te­gyünk a tárolóba. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a termésből kivá­logatják a legnagyobb zöldségeket, legtermetesebb gyümölcsöket, és ezeket szánják télbe. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az átla­gos méretű termésekből, gumók­ból, gyökerekből sokkal kisebb tá­rolási veszteségünk lesz, mintha az extra méretűekkel kísérletezünk. Tárolás veremben, prizmában, pincében A szabályozható hőmérsékletű és levegő-összetételű hűtőházak korábban már kis jelentősége van a vermes, vagy prizmás tárolásnak, de kiskertekben helyenként még alkalmazzák. Ezeknek a tájolása észak-déli irányú legyen. A mélysé­güket a talajvíz szintje fölé mini­mum 1 m-re, de nem árt, ha ennél is magasabbra tervezzük. A verem egy 0,5-1 m mély, 1 m széles és - az igényekhez igazodva - akár 20 m hosszú árok is lehet. Ebbe kerül a tárolásra szánt zöldség vagy burgo­nya, melyet szalmával, tőzeggel, vagy fűrészporral terítünk le, végül földdel takaijuk. A vermeknek van egy kisárkos változata is. Itt a 30-40 cm széles és ugyanilyen mély, egymás mellett kialakított árkokba helyezett zöld­ségeket közös földtakaró fedi. A vermeket részleges fóliatakarással is védhetjük a beázás ellen. E táro­lási mód egyik hátránya, hogyha egyszer megbontjuk, akkor nehéz­kes újra visszazámi úgy, hogy emi­att ne adódjon veszteség a zöldség­ben. A verem hőmérsékletét egy hosszú hőmérővel ellenőrizhetjük, de télen más jelekből is következ­tethetünk a tárolás sikerére. Ha kertünket még hó fedi, ám a verem takaróföldjéről ez helyenként leol­vadt, ott biztosan romlani kezdett a zöldség, amelyek bomlásuk során hőt termelnek. A vermekkel ellentétben a priz­mák a föld felszíne fölött helyez­kednek el. Ezek 2-3 m széles, 1,5 m magas és szintén tetszőleges hosszúságú egyszer használatos építmények, melyeknek az alján egy hosszirányú szellőzőcsatornát, ebből kiindulva pedig függőleges szellőzőkürtőket is kialakítunk. Ha hosszú a prizmánk, akkor kürtőből tízméterenként számoljunk egyet- egyet, még ha ez az állati kártevők bejutásának veszélyét is magában hordozza. A zöldségeket ömleszt­ve vagy nedves homokkal rétegez- ve helyezhetjük el a prizmában. Erre jön egy szalmaréteg, majd föld, újra szalma, és végül a taka­róföldes fedés. A pincék, kamrák megépítése már költségigényesebb a vermek­hez és a prizmákhoz viszonyítva, de számos előnyük is van. Itt fo­lyamatosan ellenőrizhetjük a tá­rolt termék állapotát, és alkal­manként kisebb mennyiséget is ki­tárolhatunk, nem kell az egész egységet megbontani. A pincék­kel, kamrákkal szembeni fő köve­telmény, hogy jó hőszigetelő anyagból készüljenek a falak. A döngölt földre vagy betonozott aljzatra helyezzünk farácsot a szellőzés érdekében. A gyökér­zöldségeket ládákba, homokba ré- tegezve helyezzük el, a gyümöl­csöket pedig homok nélkül, le­hetőleg egysoros ládában hordjuk be a pincébe. Hosszú idejű tárolásra alkalmas fajok A burgonyát felszedés után két hétre helyezzük szellős, 10-15 C fo­kos szikkasztóhelyiségbe, hogy ez idő alatt a sebek bepárásodjanak, és a héj vízáteresztő-képessége, permeabüitása is csökkenjen. A burgonyát 4-5 hónapos tárolása so­rán 4-5 C fokon tartsuk, sötétben, 80% relatív páratartalom mellett. A vöröshagymát is szikkasszuk két hétig tárolás előtt. A szárait vágjuk vissza kb. 3 cm-re, és az el­száradt földes takarólevelek felső egy rétegét is távolítsuk el. Ládá­ban, vagy ritka szövésű zsákban is eltarthatjuk a hagymát 70-80% re­latív páratartalom mellett. A hagy­ma a -2 C fokot is károsodás nélkül elviseli, de ne rakjuk más termé­nyek közelébe erős szaga miatt. A káposztafélék (fejeskáposzta, kelkáposzta, vöröskáposzta, kar­alábé, karfiol, brokkoli) torzsa­csonkjait 1-2 centisre vágjuk visz- sza, a levelekből, csak a sérülteket távolítsuk el. Ezután torzsával fel­felé, szalmával bélelt prizmába ré- tegezzük. A gyökérzöldségeknek (sárgarépa, petrezselyem, paszti- nák, zeller, téliretek-félék) tárolás előtt pár napos szikkasztás is ele­gendő. Ezalatt a nagy leveleket, az apró kezdemények kivételével tá­volítsuk el, és válogassuk ki a sé­rült, beszakadt példányokat. Eze­ket kis vesztséggel tárolhatjuk ver­mekben, prizmákban, de ládákban homokba rétegezve is jól elállnak a pincében. A sárgarépa tárolásánál semmiképp ne használjunk szal­mát, mert az fuzáriummal fertőzheti meg, a zeller oldalgyöke­reit pedig csak kitárolás előtt távo­lítsuk el. Gyümölcsök közül hosszabb el­tartásra alkalmas fajtái az almának (Jonathan, Starking, Golden Deli­cious, Idared), körtének (Vilmos, Hardy, Clapp kedveltje), birsnek, szőlőnek vannak. A gyümölcsök tá­Általános szabály, hogy csak sérülésektől és kórokozóktól mentes növényi részeket tegyünk a tárolóba. A rágott, vágott vagy sebzett burgonyát válasszuk külön az egészségesektől! (Fotó: Hocsi) Tolásakor a szellőztetésnek még nagyobb a jelentősége, mint a zöld­ségek esetén, mert érésük során etilént termelnek. Ez a gáz hatással van a többi gyümölcsre. így ha na­gyon megemelkedik a tárolóban a koncentrációja, akkor pár nap alatt képes túlérlelni az összes ott lévő gyümölcsöt. Az almafélék optimá­lis tárolási hőmérséklete fajtától, függően -2 és +2 C fok közötti in­tervallumban van. Szőlők közül azok a csemegefajták alkalmasak tárolásra, melyek vastag héjjal és erős kutikulával rendelkeznek. Ezt a héjat borító viaszos réteget pró­báljuk meg a szedés, rakodás során minél jobban megőrizni, mert akár egy érintéssel is letörölhető. A szőlőfürtöt fejjel lefelé lógatva tá­roljuk úgy, hogy az aljára kötjük a madzagot. Ennek a természetellen­es megoldásnak a célja, hogy a sze­mek kevésbé érintkezzenek egy­mással. Szőlőt nedves fűrészpor­ban (fenyő nem jó!) és tőzegkorpá­ban is tárolnak, ez főleg a mediter­rán országokban jellemző. Érdekességek az elmúlt századokból Az 1880-as években kiadott Gyü- mölcsészeti és konyhakertészeti fü­zetek című havilap is számos prak­tikát említ a zöldség- és gyümölcs­tárolás témaköréből. Ez nem meg­lepő, hiszen akkoriban hűtőszekré­nyek és fejlett tartósítószerek híján csak így lehetett megoldani a téli élelmiszerellátást. A nyers gyümöl­csök hosszú eltartásához maláta­lisztben történő rétegezést ajánlot­tak, ám egyes körtefajták árpasze­mek között való érlelése, és tárolá­sa helyenként még ma is alkalma­zott módszer. Mint az előző példában az árpa­szemek tároló-közegként szerepel­tek, de más növények termései is alkalmasak lehetnek ilyen célra. Napjainkban a műszaki cikkek do­bozát térkitöltővel, légbuborékos fóliával bélelik ki, ami óvja a sérü­lésre érzékeny alkatrészeket. Né­hány évtizede a Szovjetunióban ehelyett pattogatott kukoricát használtak. A dobozba szórva ez kitöltötte a hézagokat, és törés elle­ni védelmet nyújtott a bele csoma­golt termékeknek. A burgonyát már a XIX. század­ban is szalma között tárolták, amely felszívta a gumókból kipá­rolgó nedvességet. A benedvesedő szalma rendszeres cseréjével me­gelőzhető volt a rothadás. Az egyik legérdekesebb burgonyatárolási ötlet Párizsból származik: ott a gu­mókat raktározás előtt 1-2 percre forró vízbe mártották, majd meg­szárították, végül pincébe rakták. A forró víz megölte a csírákat, így nem kellett a tél folyamán több al­kalommal átválogatni, és csírátla- m'tani a burgonyát. Az enyhébb te- lű országok házikertjeiben sok gaz­da nem szedte fel ősszel a krumplit, hanem a talajban hagyta tavaszig. A téli fagymentes napokon a család szükségletének megfelelő mennyi­séget lehetett így folyamatosan fel­szedni. Évtizedekkel-évszázadokkal ez­előtt a nehezen tárolható termések tárolásával is kénytelenek voltak foglalkozni elődeink. Az uborka nem a tárolhatóságáról híres zöld­ség, ám erre is találtak megoldást a kertészek. A frissen leszedett ubor­kát tojásfehérjével bekenték, ezt rá­szárították, majd száraz helyen tá­rolták hónapokon keresztül. Néhol találunk még téli paradi­csomfajtákat, amelyek kis szeren­csével akár december végéig is el­tarthatok. Ennek a termése nagyon kemény és a megszokott paradicso­mokhoz képest alacsony nedves­ségtartalmú. E előnytelen tulaj­donsága miatt ez a változat a nyári szezonban nem pályázhatna gaszt­ronómiai díjakra, de ez az ára an­nak, hogy akár karácsonyig is el­tartható. (Ezermester) v ígrosehzviks Tisztelt barátaink, partnereink és a mezőgazdasági technika iránt érdeklődők. Szeretettel meghívjuk önöket a 2006 - OS ZÖLD NAPOKRA egybekötve a JOHN DEERE 6030 és 7030 traktorok szlovákiai premierével • 2006. 10. 3. PreŠOV - Záhorské irányába • 2006. 10. 6. Očová - Očovai szövetkezet szántóföldi reptere irányába • 2006. 10. 10. Trenčín - az autópálya Banská Bystricai leágazásánál • 2006. 10. 12. Močenok časť Gorazdov - és a Dusio šaľa között Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt, több mint 100 mezőgazdasági gép 2007-es év teljes kínálatával, amelyeket nemcsak láthatnak hanem ki is próbálhatnak közvetlenül a szántóföldön. • Program: naponta egyforma 9:00- Prezentáció 9:30- Megnyitó 10:00- Szántóföldi bemutató, próbavezetés, szabad program, frissítők, tombola r Prešov Trenčín OčoVá Močenok časťGorazdov • Információ: AGROSERVIS spol. s r.O. Hadovská cesta 6, 945 01 Komárno mobil: 0903 - 723 574, tel.: 035 - 774 05 56, info@agroservis.sk , www.agroservis.sk BP-6-14065

Next

/
Oldalképek
Tartalom