Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-20 / 216. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 20. Kultúra 11 Kaiser Ottó friss albumában, a Határtalan irodalomban Grendel Lajos és Tőzsér Árpád is szerepel Kép és szó erős szimbiózisa Szép könyv, értékes könyv, a maga nemében páratlan könyv Kaiser Ottó most megjelent albuma, a Határ­talan irodalom. Vállalkozás­nak sem mindennapi, hogy egy fotográfus azért vág ne­ki a világnak, hogy a ma­gyar irodalom külföldön élő nagyjait a maga szem­szögében láttassa. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kaiser Ottó nagy tehetségű fotó­művész. Nemcsak lát - érez is. Nemcsak láttat - közöl is. Képeiről kitűnik: mindig a legjobb pillanat­ban nyomja meg a gombot. Tehát remek pszichológus. Fénnyel és árnyékkal mesterien bánik. Akár egy festő. Portréival verseket, tö­mény négysorosokat ír. Költői lá­tásmódja vitathatadan. Volt fotóil­lusztrátor és műtermi fotográfus, rangos magazinok munkatársa. Az emberi arcok mellett házakat és lakásbelsőket, kastélyokat, vá­rakat és palotákat, sőt még boros­pincéket is fényképezett. Sassze­me van. A legapróbb rezzenéseket is ésžreveszi. Határtalan irodalom című albu­mával ismét maradandó értéket hozott létre. Saját környezetükben, otthonukban kereste fel a Magyar- ország határain kívül élő, magukat magyarnak valló írókat és költőket. Portréalbum? Irodalmi képes­könyv? Nevezhetjük ennek is, an­nak is. A lényeg: képek és írások be­szélnek sorsokról, sajátos életutak- ról, múltról és jelenről, szökések­ről, kényszerű távozásokról, törté­nelmi határhúzásokról, de nem kis mértékben a jövőről is, hiszen ez a huszonöt írói nagyság, köztük még a legidősebb, a kilencvenhét esz­tendős Fejtő Ferenc is újabb köte­tekben gondolkozik. Ami pedig kö­zös bennük: a sorstól kapott vagy választott hazájuk irodalmi életé­ben ugyanolyan erővel vannak je­len, mint az eleve oda születettek, s közben azon is kitartó munkával dolgoznak, hogy a magyarországi olvasóközönség számára se legye­nek ritka vendégek. Huszonöt arc, huszonöt életmű. Párizsból heten (Adam Biro, Fejtő Ferenc, Lorand Gáspár, Karátson Endre, Méray Tibor, Nagy Pál, Sipos Gyula), Németországból hár­man (Dalos György, Doma Ákos, Terézia Mora), Svájcból hárman (Gahse Zsuzsanna, Ágota Kristóf, Irma Rakusa), Olaszországból ket­ten (Tomaso Kémény,Christina Vi- ragh), Erdélyből hatan (Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Kovács And­rás Ferenc, Sütő András, Tompa Gábor, Visky András), Szlovákiából ketten (Grendel Lajos, Tőzsér Ár­pád), Hollandiából Kibédi Varga Áron, Újvidékről pedig Végei Lász­ló került be az Alexandra gondozá­sában megjelent, több mint három­(Kaiser Ottó felvételei) Grendel Lajos Pozsony szívében Tőzsér Árpád könyvei előtt száz oldalas, finom ízléssel kivitele­zett kötetbe. Hogy miért éppen ők? „Ez sok mindenen múlott, de legin­kább a véledenen, mert semmilyen szempont nem vezetett bennünket a kiválasztásuknál. Elindultunk, aztán hagytuk vezettetni magun­kat azon a nagyon szimpatikus ös­vényen, amelyen az írók sorra hív­ták fel a figyelmünket a többiekre: ezt innen, azt onnan, azután ki ne hagyjuk...” - úja a könyv előszavá­ban Kaiser Ottó. Ugyanitt azt is el­árulja: nem valami előre megsza­bott filológiai sablon szerint szer­kesztettek életrajzokat és bibliográ­fiákat, „mert ahhoz nem volt min­denkinél elegendő s egyformán el­érhető, megbízható adat, csak av­val a szándékkal, hogy ez is a meg­ismerést segítse. Ezzel persze vál­laltuk a tudománytalanság ódiu­mát.” Ez a huszonöt írói világ ter­mészetesen különböző művekkel egészül ki, amelyeket maguk az írók választottak ki. Grendel Lajos, aki Mészáros Sándor szerint „masszívan ellenáll annak a sére­lem- és panaszkultúrának, ami a ki­sebbségi létben szinte kikerülhetet­len és mérhetetlenül fárasztó”, Süllyedő hajón című írásával szere­pel a könyvben. Tőzsér Árpád a ró­la készült képeket kommentálja pontosan, szellemesen, miközben írói pályáját is vázolja. Vágtass bo­lond című versével pedig „kivénült kóbor lovag” képében jelenik meg, aki „már unja a meddő szolgálatot, mégis lohol, liheg”. A portrék szűk környezetükben, városukban, házukban, dolgozó- szobájukban, tárgyi világukban mutatják az írókat. Grendel Lajos Pozsonyban belvárosi sétára hívta Kaiser Ottót, de a könyvtára előtt is jól viseli a fotózást. Tőzsér Árpádot sem tükör által homályosan, ha­nem könyvei által élesen mutatja, aztán elkíséri szerkesztőségi szobá­jába, a Madách-Posonium Könyvki­adóba és a Comenius Tudomány- egyetemre, ahol hosszú évekig ta­nított régi magyar irodalmat, vagy ahogy ő mondja: tizenhárom évig magyarázta a régi magyar költők, írók és a reneszánsz bölcsek szere­lemfilozófiáját. A Határtalan irodalom ma már újabb kapukat nyitogat. Huszonha­todikat, huszonhetediket, huszon­nyolcadikat és még ki tudja, há­nyat. A sorozat következő köteteibe angliai, svédországi, amerikai, ka­nadai, ukrajnai, szerbia-monteneg- rói, izraeli, s további németországi, romániai, olaszországi szerzők lép­nek be. Az eddig megkeresett írók és költők ugyanis újabb és újabb nevekre hívták fel Kaiser Ottó fi­gyelmét. „A bemutatásra joggal várók rangos listája ma már több mint száz nevet tartalmaz” - úja a szerző. Határok, amelyek csak földrajzi vonalak, határok, amelyek elmo­sódnak. Az úodalom erejével. A ké­pek erejével. Az úott szó és a foto­gráfia izgalmas szimbiózisával. Transfígures címmel látható szeptember végéig Gály Katalin hazai képzőművész kiállítása Budapesten, a Magyar Telecom Székházban (Krisztina Krt. 55). Tavasszal jelenik meg Tolkien újabb regénye New York. Fia adja ki Tolkien befejezeden művét jövő tavasszal - jelentették be brit és amerikai ki­adók. Christopher Tolkien harminc éven át dolgozott J.R.R. Tolkien The Children of Hurin (Hurin fiai) című regényének egybeszerkeszté- sén. A történetet az apa 1918-ban kezdte el úni, de sosem fejezte be, bár egyes részei külön-külön meg­jelentek. Tolkien nagy sikerű triló­giája, A gyűrűk ura több mint öt­venmillió példányban kelt el világ­szerte. (MTI) RÖVIDEN Mikola Anikóra emlékeznek Pozsony. Mikola Anikó költő, író, publicista halálának tizedik évfordulója alkalmából megemlékezés és könyvbemutató lesz pénteken 15 órától a Csemadok Május 1. téri nagytermében az AB- Art Könyv- és Lapkiadó, valamint társrendezők szervezésében. Mi- kóla Anikó életpályáját Haraszti Mária, a kiadó művészeti vezetője idézi fel, verseiből Bárdos Ágnes összeállításában és előadásában hangzik el válogatás. Prózájáról Bárczi Zsófia tart előadást a kö­zelmúltban A menekülés címmel megjelent novelláskötete kap­csán. A kötetből Kamenár Éva olvas fel részleteket. Közreműködik a Halász Gábor - Csánó Szabina énekpáros, (e) Meghalt Mickey Hargitay Los Angeles. Nyolcvanéves korában Los Angelesben meghalt Mickey Hargitay magyar származású testépítő bajnok, filmszínész. Az egykori Mr. Universe, aki ezt a címet 1955-ben nyerte el a Mr. America és Mr. Olimpia titulus mellett, Hargitay Miklós néven szüle­tett 1926-ban Budapesten. 1947-ben menekült el Magyarországról a katonai behívó elől. Clevelandben telepedett le, itt kezdett testépítés­sel foglalkozni, majd bajnoki győzelme után bejutott Mae West New York-i revüjébe. 1958-ban azzal került az amerikai lapok címlapjára, hogy a kor egyik szexbálványának, Jayne Mansfieldnek lett a félje. Három gyermekük közül Mariska Hargitay elismert, Emmy-díjas szí­nésznő lett. Maga Mickey Hargitay elsősorban horrorfilmekben, wes- ternekben és olyan, erotikus jellegű filmekben szerepelt, amelyek­ben elsősorban fizikai adottságai érvényesültek. (MTI) Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor lesz a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Lacza Tihamér Bűvös táblázat című, a kémiai elemek kultúrtörténetét feldolgozó könyvének bemutatója. A könyvet Ozogány Ernő művelődéstörténész ismerteti, (ú) James Dean az Édentől keletre egyik kockáján (Képachívum) Újranézhetjük a filmtörténet legendás darabjait A Projekt 100 kínálata A napokban kezdődött Pozsony­ban és december 14-ig tart Szlová­kia városaiban a Projekt 100 ván- dorvetítéseinek sorozata. 29 tele­pülés - köztük Kassa, Besztercebá­nya, Léva, Losonc, Nyitra, Érsekúj­vár, Rimaszombat, Nagykürtös - 36 filmklubjában mutatják be e szemle filmjeit. Évekkel ezelőtt azért alapították meg a Projekt 100 szemlét, hogy a filmtörténet klasszikusai közül és a legújabb termésből válogatva évente tíz olyan filmet tűzhessenek műsorra, amelyek koruk meghatá­rozó alkotásai voltak, illetve ame­lyek a közelmúltban rangos feszti­válokon díjaztak. A tavalyi évfo­lyamhoz hasonlóan idén is az őszi hónapokban rendezik meg a szem­lét, mivel mindenekelőtt a főisko­lások érdeklődésére számítanak, s ezzel az időponttal nekik akarnak kedvezni. A Projekt 100 szemlét előbb Csehországban tartják, ahol több mint 57 ezren voltak kíván­csiak a filmekre. Nálunk a tavalyi szemlére megközelítőleg 13 ezren váltottak jegyet. A Projekt 100 egyedi lehetősége­ket kínál felújított klasszikusok új- ranézésére, ott, ahova azok készül­tek, vagyis a moziban. Idén egy iga­zi ritkaság is műsorra kerül, Szergej Eizenstein 1925-ös munkája, a „lá­zadás hőskölteményének” nevezett Patyomkin páncélos, amelyet műi­den idők legjobb filmjévé választot­tak az 1958-as brüsszeli szavazá­son. Egy legenda is újraéledhet a Projekt 100 révén hazai filmvász­nainkon: John Steinbeck klassziku­sának mozgóképes adaptációja, Elia Kazan remeke, az Édentől ke­letre. E nyomasztó hangulatú film egy modem Káin és Ábel-történet, amelyben az érzékeny, bonyolult lelkű, nyugtalan természetű Cal ve­tekedik alkalmazkodó és konflik­tuskerülő ikertestvérével, Áronnal, hogy megszerezze szigorú apja sze- retetét. A társadalmi előjogok elle­ni küzdelem légkörét teremtette meg egy elnyomó rendszerű szigo­rú tanintézményben Lindsay An­derson Ha... című 1968-ban készült filmjének történetével. E mozgó­kép, amelyet 69-ben Cannes-ban Nagydíjjal jutalmaztak, ugyancsak megtekinthető a Projekt 100 vetíté­sein. Amiként a francia újhullám nagy öregjének, Jean-Luc Godard- nak Kifulladásig című munkája is, amely 1960-ban Berlinben elnyerte az Ézüst Medvét. Újranézhetjük Alan Parker Commitments című 1991-ben készült zenés filmdrámá­ját, amelyet 2005-ben minden idők legjobb ír mozijának kiáltottak ki. Az újabbak közül a kínálatban ta­láljuk Walter Salles Che Guevara: A motoros naplója című moziját, amelynek címszerepét Gael García Bernal alakítja, valamit Lars von Trier Manderlay című drámáját. Bár új, 2005-ös produkció, kevésbé figyelünk rá, mint amennyire meg­érdemelné, ezért is örvendetes, hogy láthatjuk a Dardenne fivérek, Jean-Pierre és Luc A gyermek című munkáját. Már előbbi, A fiú című munkájuk és ez is új színt hoz a francia filmbe különös komor-na­turális hangvételével, (tébé) ÚJ SZÓ-IN FORMÁCIÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom