Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-20 / 216. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Ficónak hisz a nép Pozsony. A Statisztikai Eiivatal szeptember elején készített fel­mérése szerint a lakosság Robert Ficóban bízik a leginkább, a kor­mányfő a megkérdezettek 36,8 százalékának bizalmát élvezi. A második helyen Ivan Gašparovič végzett 14 százalékkal, Vladimír Mečiarnak a válaszadók 12,4 százaléka hisz, majd Ján Slota követ­kezik 12,2 százalékos mutatóval. Bugár Béla a legnépszerűbb el­lenzéki politikusként az ötödik helyen végzett (8,2 százalék), Mikuláš Dzurindának a válaszadók 6,3 százaléka hisz. (TASR) 39 tévéigazgató-jelölt Pozsony. Tegnapig 39 jelentkező adta be pályázatát a Szlovák Televízió elnöki tisztségére. A pályázatokat a tévétanács szeptem­ber 29-én bírálja el, amennyiben senki sem szerzi meg a szavaza­tok kétharmadát, a három szavazatnál többet szerző jelöltek be­jutnak a második fordulóba. Ha másodjára sem születik döntés, új választást írnak ki. (TASR) Halasztás hetedszer Pozsony. Hetedszerre is elhalasztották a Rudolf Schuster kezelé­se ügyében kiút tárgyalást a járási bíróságon, ezúttal egy szabadság miatt tűztek ki új időpontot, októberre. A volt államfő szakszerűtlen kezelése miatt 450 ezer koronát követel két fővárosi kórháztól, az el­ső tárgyalást már három éve meg kellett volna tartani. Annak idején Schustert kómában, válságos állapotban szállították el Pozsonyból egy ausztriai klinikára, ahol megmentették az életét. (TASR) Kaliňák újabb főrendőrt nevezett ki Pozsony. Plutzer Csabát nevezték ki a rendőrség belső ellenőr­zésének új igazgatóhelyettesévé, a belügyminiszter még pénteken avatta be. Plutzer korábban a titkosszolgálatoknál dolgozott. Az új igazgatóhelyettes elődjét, Pavel Augustínt Kaliňák közelebbről meg nem határozott okok miatt menesztette. (SITA) Rövid időre rendítette meg a forintot a rendbontás Ellenáll a korona a forint lehúzó hatásának ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. A magyar belpolitikai válság tegnap élénk ke­reskedést gerjesztett a szlovák pénzpiacon, azonban végered­ményben a korona csak minimális mértékben gyengült az igazodási pontnak számító euróhoz képest. A piac reggel 37,420 Sk/euró kurzu­son nyitott, a kedveződen regioná­lis hatások (a zloty és a forint visz- szahúzó hatása) nyomán fizetőesz­közünk 10 fillért gyengült, ám zá­ráskor már újra 37,455 Sk/euró volt az árfolyam. A forint mozgása is hasonlóan alakult. Tegnap egy ideig egyértelműen csökkent, ám utána - a hétfő délutáni trendet folytatva - ismét emelkedni kez­dett, végül 272,50 forint/euró szin­ten állapodott meg. „Az álhírek mi­att fokozatosan vált nyilvánvalóvá a külföld számára, hogy a randalí­rozó csőcselék akciói nem jelentik azt, hogy tankok szántották fel az ország útjaid’ - fogalmazott egy pi­aci szakértő. Elemzők úgy látják, hogy 3 hónapos távlatban az euró árfolyama 280 forint lehet. A Dresdner Kleinwort bankház azon­ban arra figyelmeztet, hogy a forint és a helyi piacok a héten nyomás alatt lesznek, (mfor, m, t) Több mint negyedmilliót követel az Óváros Tartozik a Csemadok? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Csemadok máig nem rendezte 1991-ből származó 274 ezer korona bérleti hátralékát, állít­ja Pozsony-Óváros önkormányza­ta. A Csemadok a Május 1 téri szék­házat 1996-ban megvásárolta a vá­rostól, addig bérelte. Az önkor­mányzat a tartozást Ondrej Dostál képviselő javaslatára továbbra sem hajlandó elengedni. Hrubík Béla, a Csemadok elnöke nem érti, miféle hátralékról van szó: „Az 1996. má­jus 21-én aláírt vételi szerződésben az önkormányzat kijelenti, az in- gadant nem terheli adósság. Az épület tehermentesítve került a bir­tokunkba. Az állítólagos tartozást nem ismerjük el.” A képviselő-tes­tület szerint a magyar közművelő­dési szövetség a háromszori, 1995- ben, 1998-ban és 2002-ben tett, is­mételt felhívására sem törlesztette adósságát. A Csemadok elnöke sze­rint elképzelhető, ha volt is tarto­zás, akkor azt a vásárláskor törlesz­tették, vagyis az összeget hozzá­csaphatták a vételi árhoz: „Ez egy tizenöt éves történet, azóta öt el­nök volt.” Hrubík Béla elmondta, amint kézhez kapják a hivatalos ér­tesítést, ügyvédek útján felveszik a kapcsolatot a várossal, (-cz-e, t) Kisebbségi főosztályvezetőt is keres a minisztérium Ismeretlenek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Továbbra sem tudni, kik szálltak versenybe az Ifjú Szi­vek Magyar Táncegyüttes igazgatói posztjáért. A pályázatokat elbíráló döntőbizottság bontja majd fel a le­veleket, tagjait azonban még nem nevezte ki a miniszter, tájékoztatott Soňa Uličná a tárca sajtóosztályá­nak munkatársa. A pályázatra hár­ajelöltek man jelentkeztek, e hét elején a ha­táridő végéig postára adott jelent­kezések már nem futottak be. A helyzetet bonyolítja, hogy betöltet­len a minisztérium kisebbségi kul­túrák főosztálya vezetőjének funk­ciója is, akinek hatáskörébe tartozik az Ifjú Szivek. Erre a posztra is pá­lyázatot út ki a minisztérium, a győztes leghamarabb október 9-én lehet kinevezve, (-cz-e) A nagy kérdés: mi történt a parkban - ennek tisztázását kéri Roman Kvasnica, a lány új ügyvéde Hedvig panaszt tett, az ügyész már tanulmányozza az aktát Maiina Hedvig (Somogyi Tibor felvétele) Nyitra. Hétfőn este e-mail- ben és faxon kapta meg a nyitrai rendőrség Maiina Hedvig fellebbezését a megtámadása körülmé­nyeit vizsgáló nyomozás beszüntetése ellen. A lány ügyvédje, Roman Kvasnica ezenkívül postára adta és tegnap személyesen is elvitte a vizsgálatot vezető nyomozónak a hivatalos panasztételt és annak huszonkilenc oldalas indoklását. ÚJ SZÓ-HÍR Információink szerint az ügyvéd az eset körülményeinek felderítését kéri, különös tekintettel arra, mi történt a parkban, ahol Hedviget saját állítása szerint megtámadták. Eddig ez a történet leghomályo­sabb részlete, a lány ugyanis héza­gosán emlékszik, a rendőrség pe­dig az eddigi nyomozás során főleg arra összpontosított, hogy az ő ver­zióját cáfolja. A rendőrségen továbbra is ér­vényben van az üggyel kapcsolat­ban elrendelt hírzárlat. Amint Re­náta Čuháková, a Nyitrai Kerületi Rendőrparancsnokság szóvivője elmondta, legközelebb akkor fog­ják tájékoztatni a nyilvánosságot, ha az ügyész elrendeli a nyomozás folytatását. A Nyitrai Járási Ügyészségen tegnap kapták meg a Hedvig-aktát. A lány ügyvédjének panaszát és a nyomozás jegyző­könyvét személyesen a vizsgálatot vezető ezredes adta át Igor Seneši járási ügyésznek. Seneši tegnap azt mondta lapunknak, a jegyzőköny­vet már tanulmányozza a megbí­zott ügyész, akinek nevét szeretnék titokban tartani, „hogy elkerüljék a média nyomásáť’. „Az akta terje­delmére és az egész ügy kényessé­gére való tekintettel biztosan nem lesz döntés két-három napon belül, és azt úgyis én írom alá” - hangsú­lyozta Seneši. A vonatkozó jogsza­bályok alapján a megbízott ügyész javaslatot tesz a járási ügyésznek a határozatot illetően, de a végső döntés az övé. Úgy tudjuk, két héten belül vár­ható döntés, a törvény egyébként nem szab meg erre határidőt. Maiina Hedviget, a Nyitrai Kons­tantin Egyetem magyar- német szakos diákját saját állítása szerint a szóban forgó napon két kopaszra borotvált fejű férfi támadta meg azért, mert magyarul beszélt. A lány az egyetemen keresett mene­déket, ahol tanárai vették észre a hátára írt, magyarokat gyalázó szö­veget, és kihívták a mentőket és a rendőrséget. Két hétig mindenki azt hitte, hogy brutális nemzetiség­ellenes támadás történt, de a rend­őrség azzal zárta le a nyomozást, hogy a lány az egészet kitalálta és a blúzára maga írta a magyarellenes mondatokat. Hedvig kitart állítása mellett és tanárai, valamint a nyitrai kórház orvosai szerint is biz­tos, hogy megverték. Ha a járási ügyész elrendeli a vizsgálat folyta­tását, akkor rendőrségi források szerint ugyanaz a csoport fog dol­gozni az ügyön, mint eddig. Robert Kaliňák az ügyészségi pa­nasz kapcsán csupán annyit mon­dott mosolyogva az újságíróknak, mindenkinek joga van ezzel a lehe­tőséggel élni, és nem kommentálja tovább az ügyet, (vm) Hedvig letette az államvizsgát Nyitra. Maiina Hedvig tegnap sikeresen államvizsgázott, értesült lapunk a nyitrai Konstantin Egyetem egy magát megnevezni nem kívánó munkatársától. Jóval az évfolyam átlaga felett teljesített - közölte forrásunk. Az öt kérdésből négyre kifogástalan választ adott, egyre pedig átlagosat, (ú) Elfogadták Gašparovič beadványát, újra alkotmánybíróságon a nyugdíjtörvény Mégis emelkednek a magas nyugdíjak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Idén minden nyugdíj összege azonos mértékben emelke­dik. Az alkotmánybíróság ugyanis felfüggesztette a szociális biztosí­tásról szóló jogszabály egyes ren­delkezéseinek hatályosságát, elfo­gadta ugyanis a köztársasági elnök beadványát. Ivan Gašparovič azt a rendelkezést kifogásolta, amely ki­mondja, hogy nem valorizálják az augusztus elseje után megítélt, 17 200 koronánál magasabb nyugdí­jakat. Az államfő azzal érvel, hogy a rendelkezés diszkriminatív, mivel az augusztus elseje előtt megsza­bott, 17 200 koronánál magasabb nyugdíjakra nem vonatkozik. A Szociális Biztosító ugyanis valori­zálja a július 1-je, vagyis a valorizá­ció hivatalos időpontja után az év végéig megszabott nyugdíjakat is, ezek értékének növelését akadá­lyozta volna meg a kifogásolt ren­delkezés. Ez Július Brocka (KDH) javaslatára került az áprilisban el­fogadott törvénybe, ő a nyugdíjak közti különbségek további növeke­dését akarta ezzel megakadályoz­ni. Javaslatát támogatta az ellen­zék, köztük a Smer képviselői is. A rendelkezést elfogadása után rög­tön bírálták az akkori kormány­pártok, mivel diszkriminatívnak, alkotmányellenesnek és végrehajt- hatadannak tartották. „A törvénymódosítás augusztus elsején lép életbe, de a nyugdíjvalo­rizációra már július elsején sor ke­rül, így minden a jelenleg érvényes szabályok szerint történik majd” - mondta akkor Iveta Radičová szo­ciális ügyi miniszter. Brocka abban bízott, hogy a köztársasági elnök megvétózza a törvényt, és a hibát a parlament még a választások előtt, rendkívüli ülésen kijavíthatja. Ez nem történt meg, Gašparovič aláír­ta a jogszabályt, majd július végén az alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő beadványáról az alkot­mánybíróság később dönt. Ivan Gašparovič tegnap aláírta a nyugdíjtörvény újabb módosítását is, mely a 2003 decembere előtt megszabott, és 2004 januárja után egyszer már felülbírált rokkantsági nyugdíjak összegének újbóli meg­határozását rendeli el. Ez a járadé­kok összegének visszaállítását je­lenti, attól az időponttól számítva, amikortól azt a 2004-ben életbe lé­pettjogszabály alapján csökkentet­ték. A nyugdíjak többségét - mint­egy kétharmadát - még idén újra megszabja és a különbözetet kifize­ti a biztosító, a többiek a jövő év elején számíthatnak erre. (lpj, t) Egészségügyi járulékok Egy hónap haladék Pozsony. Egy hónappal ké­sőbb, tehát, csak október 31-ig kell befizetniük az egészségügyi járulékot azoknak, akiknek az el­számolás alapján járulékhátralé­kuk keletkezett. Ivan Gašparovič államfő teg­nap aláírta az erről szóló tör­vényjavaslatot, mely szeptember 29-én, tehát egy nappala korábbi törvényes határidő előtt lép élet­be. A határidő az egészségbizto­sítókra is vonatkozik, vagyis ké­sőbb juthatnak a pénzükhöz azok, akiknek tavaly túlfizetésük keletkezett. Idén először kellett elszámolni az előző évben befizetett egész­ségbiztosítási járulékkal, az el­számolást június 30-ig kellett le­adniuk azoknak, akiket erre a jogszabály kötelez, (lpj) ígérete szerint az állam jövőre 6,8 milliárd koronával többet juttat az egészségügyi rendszerbe Dolgoznak a Zajac-törvények módosításán ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Három új jogszabál­lyal helyettesítené Rudolf Zajac hat reformtörvényét a Szlovák Or­vosi Kamara (SLK), jelentette be Milan Dragula, a szervezet elnöke. „A jelenlegi törvényi háttér rossz, a jogszabályok nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz, új normák­kal kell szabályozni az egészség­ügy működését” - mondta. A jog­szabályok előkészítése azonban hosszabb időt vesz igénybe, a ka­mara szerint akár két évig is eltart­hat, addig a jelenlegi törvényeket kellene módosítani. „Ez nem jár pluszkiadással, csak a jogszabály­ok emberségesebbé tételét jelenti” - véli Dragula. Az egyik módosí­tással a kamara hatáskörének nö­velését szeretnék elérni; kifogásol­ják, hogy ma csak azokat az orvo­sokat tudják büntetni az esetleges mulasztásokért, akik tagjai a ka­marának. A minisztérium elképzelései né­mileg eltérnek. Igaz, a tárca is a Zajac-törvények felülvizsgálatára készül, de nem akaija átalakítani az egész rendszert. „Lesz olyan rész, amelyik nem változik; lesz olyan, melyet kicsit módosítunk, és lesz, amelyet megszüntetünk” - mondta a napokban Ivan Valen- tovič egészségügyi miniszter. Silvia Balázsiková, a szaktárca szó­vivője szerint nem a kamara fel­adata a törvények kidolgozása. „Üdvözlünk minden javaslatot, de a törvénymódosítások előterjesz­tése a minisztérium dolga” - mondta lapunknak a szóvivő. A jogszabályok felülvizsgálata a jövő hónapban kezdődhet, azt azonban még Balázsiková sem merte meg­jósolni, mikorra kerülhetnek a tör­vénytervezetek a parlament elé. A kamara és a szaktárca egyet­ért abban, hogy növelni kell az egészségügybejutó pénz mennyi­ségét. „Figyelni fogjuk, a kormány betartja-e ígéretét, és valóban emeli-e egy százalékponttal a sa­ját biztosítottjai utáni járulék mértékét” - mondta Dragula. A kormányprogram is tartalmazza, és a koalíciós pártok vezetői hét­főn újra megerősítették, hogy az állam az átlagbér 4 százaléka he­lyett 5 százalékot fizet majd bizto­sítottjai után. Ez jövőre mintegy 6,8 milliárd korona pluszt jelent az egészségügy számára. Áz el­képzelést azonban kifogásolta a pénzügyminisztérium. Dragula szerint ügyelni kell arra is, hogy az éves növekményt arányosan osszák el az egyes szakágak kö­zött, vagyis az orvosok és a kórhá­zak is megérezzék az állami befi­zetés növelését. Opj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom