Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-19 / 215. szám, kedd
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com Huszárok, betyárok, gyalogosok és tüzérek elevenítették fel a tavaszi hadjárat legvéresebb és legdiadalmasabb csatáját. A bemutatót történész kommentálta A nagysallói diadalra emlékeztek Hatvanöt katona, huszonkét lőfegyver, két ágyú és féktelen harci virtus volt a csatatéren (Zsidó Péter felvételei) Kilenc katonai hagyományőrző egyesület elevenítette fel a tavaszi hadjárat legdicsőbb harci történéseit Nagysalló. Az 1848-49-es szabadságharc egyik legdiadalmasabb, de legvéresebb csatája zajlott Nagysallón. FORGÁCS MIKLÓS A szabadságharc leverése után a térség székhelye egészen 1884-ig Nagysalló volt, a lévai nemzetőrség aktivitását büntették ezzel az osztrákok. A jelenlegi település 1965- ben jött létre Nagysalló, Kissalló és Hölvény egyesítésével. Az idei falunapokon ezt a jubileumot ünnepelték. A 2003-ban létrejött Magyar Hagyományőr Világszövetségnek köszönhetően a helyi alapiskola sportpályáján megelevenedtek a tavaszi hadjárat dicső csatájának jelenetei. Fülöp Tibor Zoltán, a szervezet ügyvezetője elmondta, Nagysallóra kilenc egyesület majd’ hetven tagja látogatott el. Nekik köszönhetően a szép alakzatok és látványos támadások, huszárcsínyek és változó hadi szerencse, betyárhagyományok és huszárvirtus, gyalogos lelemények és a tüzérmesterség csínja-bínja mind-mind látható volt. Pelyach István történész igazította el magyarázataival a közönséget. „Képzeljék el, hogy több ezer ember hömpölyög a csatatéren, lüktető, hullámzó akciók, támadás, visszavonulás, előrenyomulás követi egymást” - magyarázta a látványos eseményeket Pelyach. Kiderült az is, hogy zöldnad- rágos huszárokkal nem lehetett találkozni, hiszen a török idők óta egy magyar vitéz sem hergelte volna ülepén Mohamed szent színével az ellenséget, s ez megmaradt később is. A felderítők találkoztak, parancsnokok párbajoztak, a sortűz után a lőfegyverek szúrófegyverekké váltak. Harminc lövés után belevizeltek puskacsőbe, mert melegvízzel kellett átmosni az elkok- szosodott fegyvert. Megunhattuk, hogy a több tízezer embert úgynevezett hírlövő mozsarakkal, hang- és fényjelzésekkel irányították. Harci bemutatót tartott a helyi Arcus csoport is, ősi törzsi viadalokat jeleníttek meg, nehéz kardokkal, harci szekercékkel. A 86 éves Somogyi Pál maga is harcolt a keleti fronton, s elesett bajtársainak emlékművénél nem tudta visszatartani könnyeit A falunapokon több mint harminc nagysallói születésű személynek adott át emlékplakettet Marián Kotora polgármester. Négy nap alatt húsz rendezvényen több mint háromszázan léptek fel. A református fiatalok sportvetélkedőket szerveztek, a nagysallói Szabi, aki a szlovák Való Világ 2 résztvevője volt, három másik valóság- show sztárral dedikált a helyi parkban. A magyarországi testvér- települések, Bátaszék és Kondoros hagyományőrzői is fölléptek. Egy évtizednyi szünet után ismét működik a legendás Szivárvány menyecskekórus. Bátaszékről a német kisebbség, Kondorosról pedig a szlovák önkormányzat képviselői is jelen voltak. A Falunapok utolsó eseménye a II. vüágháborúban elesettek emlékművének leleplezése volt. Hetvenhat nagysallói férfi halt meg a keleti fronton, az ő nevüket véste bele Tóth Gyula zselízi kőfaragómester a Szűcs László tervei alapján kifaragott kőtömbbe. Podhorská Mária nyugdíjas pedagógus évek óta gyűjti a katonanaplókat, leveleket, az özvegyek, leszármazottak visszaemlékezéseit. Marián Kotora polgármester elmondta, eddig csak az I. világháború áldozatainak volt emléktáblája a községben. Azt 1933-ban állítatták közadakozásból, de sajnos tönkrement az idők során. A mostani emlékmű egy lebombázott ház helyére került. A leleplezésen részt vett a 86 éves Somogyi Pál, aki harcolt a Donná, és sok évi fogság után térhetett csak vissza Nagysallóra. I I I I 1 I ( Ipolyság sportéletének több mint egy évszázados történetét Révész Ferenc gimnáziumi tanár tekintette át képekkel illusztrált előadásában Pazar tarkaság a 25. Honti Kulturális Napokon KORPÁS PÁL (Štrba Péter felvétele) A Honfi Kulturális Napok története még 1967. június 10-11-én kezdődött. Akkor a Lévai Járási Művelődési Központ támogatásával az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság szervezte, I. Honfi Ünnepségek néven. A kimondottan nép- művészeti seregszemle a történelmi Hont vármegye lakosainak életét, szokásait, folklórját mutatta be szlovák és magyar hagyományőrző együttesek felvonultatásával. A pártállami időszakban mindig valamilyen ideológiai töltettel is fűszerezték a programot, 1975-ben pl. a szovjet felszabadítók iránti hálát volt hivatott tolmácsolni. Ez a szellem 1981-ig uralkodott s utána tíz év szünet következett. Az 1991-ben újra indult fesztivált Honfi Napokra keresztelték, az új koncepció szétfeszítette a hagyományőrzés kereteit. A folklórműsorok mellett teret kaptak az irodalmi, történelmi, környezetvédelmi programok, kiállítások, a különböző műfajú hangversenyek, sőt a sportrendezvények is. Két évre rá megint névváltoztatásra került sor, tehát 1993 óra ismert a rendezvény Honfi Kulturális Napokként (HKN), melyet idén rendeztek meg 25. alkalommal. Az idei rendezvénysorozat szeptember 14-én kezdődött helytörténeti előadásokkal. A városházán Pálinkás Tibor múzeumvezető történelmi visszapillantásában elmondta, 200 évvel ezelőtt született az a Hont megyei határozat, melynek értelmében Kemencéről Ipolyságra kerül a megyeszékhely. Ezzel Ipolyság estély kapott arra, hogy regionális központtá fejlődjék. Koczó József vámosmikolai iskolaigazgató, helytörténész Reformáció, ellenreformáció és katolikus megújulás Dél-Hontban a XVI.-XVIII. században címmel tartott igencsak elgondolkodtató előadást. Főleg azt domborította ki, milyen következményekkel, emberi tragédiákkal járt a felekezeti térkép szüntelen változása. Emellett szó esett számos pozitív fejleményről is. Kiss László orvostörténész Hont vármegye fizikusairól, főorvosairól beszélt. Főleg az 1752-től 1918-ig teijedő időszakra összpontosítva rajzolt meg érdekes portrékat, közben felvázolta több mint másfél évszázad egészségügyi valóságát. Ipolyság sportéletének több mint egy évszázados történetét Révész Ferenc gimnáziumi tanár tekintette át képekkel illusztrált előadásában. Szólt egyebek között az 1902-ben alakult Honfi Sport Clubról és áldásos tevékenységéről. A sportélet mozgatója és támogatója a század első évtizedeiben Szokoly Alajos volt, az 1896-os athéni olimpia 100 méteres síkfutásának bronzérmese. A városban országos teniszversenyeket is szerveztek, később a labdarúgásban is jeleskedtek az ipolyságiak. Elmondása szerint rengeteg feldolgozásra váró dokumentumot halmozott fel, melyek egy részét a 2002-es sporttörténeti kiállítson hallhatták az érdeklődők. A délutáni órákban megkoszorúzták az I. és II. világháború áldozatainak, a meghurcoltaknak, az 1945 után kitelepítetteknek tavaly leleplezett emlékművét, majd a közeli Simoni Lajos Galériában megnyitották a szobi Zimán Lajos szobrainak kiállítását. A Menora Saak Centrum Artis volt a színhelye a 25. Honti Kulturális Napok tulajdonképpeni megnyitójának. Lőwy János, Ipolyság polgármestere hangsúlyozta, ez a fesztivál az Ipoly mente legpatinásabb rendezvényeihez tartozik. Ugyanitt megtekinthette a közönség Kutak Adrienn ipolysági keramikus munkáinak kiállítását, melynek címe A tűz hatalma. A művésznő alkotásait Farkas Veronika művészettörténész mutatta be. Ugyancsak itt nézhették meg a résztvevők A Honfi Kulturális Napok 25 éve című kiállítást. A megnyitó ünnepség részeként a polgár- mester köszönőlevelet és emlékplakettet adott át annak a 44 polgártársnak, akik az elmúlt évtizedekben tevékenyen részt vettek a rendezvény szervezésében. Az Irodalmi Kávéházban Kiss László orvostörténész Orvostörténeti helynevek a Felvidéken című könyvét, valamint a Honfi Kulturális Napok 25 éve című kiadvány Akadt vásárfia bőven mutatták be. Pénteken a vásári hangulat, a különböző szórakoztató műsorok, majd a hajnalig tartó utcabál dominált. Szombaton is gazdag választékot kínáltak a szervezők a közönségnek. A 13. Honti Kupa nemzetközi karateversenyen három női és nyolc férficsapat vett részt. A honfi folklórcsoportok fellépését az Ifjú Szivek műsora zárta. A komolyzene szerelmesei megcsodálhatták a magyarországi Halmos Eszter szopránénekes gyönyörű hangját, aki - egyebek mellett Mozart-, Beethoven-áriákat adott elő. Ugyancsak jelesre vizsgázott a két ( tangóharmonikás, Iván Tibor és j Frčko Dominik is. Közben a Fő téren rockzene szólt és Nádas György humorista majd Charlie szórakoz- i tatta a közönséget. A 25. Honfi Kulturális Napok méltó befejezése volt a Komáromi Teátrum Színházi Polgári Társulás vasárnapi előadása. A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com
