Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-19 / 215. szám, kedd

32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com Huszárok, betyárok, gyalogosok és tüzérek elevenítették fel a tavaszi hadjárat legvéresebb és legdiadalmasabb csatáját. A bemutatót történész kommentálta A nagysallói diadalra emlékeztek Hatvanöt katona, huszonkét lőfegyver, két ágyú és féktelen harci virtus volt a csatatéren (Zsidó Péter felvételei) Kilenc katonai hagyományőrző egyesület elevenítette fel a tavaszi hadjárat legdicsőbb harci történéseit Nagysalló. Az 1848-49-es szabadságharc egyik legdia­dalmasabb, de legvéresebb csatája zajlott Nagysallón. FORGÁCS MIKLÓS A szabadságharc leverése után a térség székhelye egészen 1884-ig Nagysalló volt, a lévai nemzetőrség aktivitását büntették ezzel az oszt­rákok. A jelenlegi település 1965- ben jött létre Nagysalló, Kissalló és Hölvény egyesítésével. Az idei falu­napokon ezt a jubileumot ünnepel­ték. A 2003-ban létrejött Magyar Hagyományőr Világszövetségnek köszönhetően a helyi alapiskola sportpályáján megelevenedtek a tavaszi hadjárat dicső csatájának jelenetei. Fülöp Tibor Zoltán, a szervezet ügyvezetője elmondta, Nagysallóra kilenc egyesület majd’ hetven tagja látogatott el. Nekik köszönhetően a szép alakzatok és látványos támadások, huszárcsí­nyek és változó hadi szerencse, be­tyárhagyományok és huszárvirtus, gyalogos lelemények és a tüzér­mesterség csínja-bínja mind-mind látható volt. Pelyach István törté­nész igazította el magyarázataival a közönséget. „Képzeljék el, hogy több ezer ember hömpölyög a csa­tatéren, lüktető, hullámzó akciók, támadás, visszavonulás, előrenyo­mulás követi egymást” - magyaráz­ta a látványos eseményeket Pe­lyach. Kiderült az is, hogy zöldnad- rágos huszárokkal nem lehetett ta­lálkozni, hiszen a török idők óta egy magyar vitéz sem hergelte vol­na ülepén Mohamed szent színével az ellenséget, s ez megmaradt ké­sőbb is. A felderítők találkoztak, parancsnokok párbajoztak, a sor­tűz után a lőfegyverek szúrófegy­verekké váltak. Harminc lövés után belevizeltek puskacsőbe, mert me­legvízzel kellett átmosni az elkok- szosodott fegyvert. Megunhattuk, hogy a több tízezer embert úgyne­vezett hírlövő mozsarakkal, hang- és fényjelzésekkel irányították. Harci bemutatót tartott a helyi Arcus csoport is, ősi törzsi viadalo­kat jeleníttek meg, nehéz kardok­kal, harci szekercékkel. A 86 éves Somogyi Pál maga is harcolt a keleti fronton, s elesett bajtár­sainak emlékművénél nem tudta visszatartani könnyeit A falunapokon több mint har­minc nagysallói születésű sze­mélynek adott át emlékplakettet Marián Kotora polgármester. Négy nap alatt húsz rendezvényen több mint háromszázan léptek fel. A re­formátus fiatalok sportvetélkedő­ket szerveztek, a nagysallói Szabi, aki a szlovák Való Világ 2 résztve­vője volt, három másik valóság- show sztárral dedikált a helyi parkban. A magyarországi testvér- települések, Bátaszék és Kondoros hagyományőrzői is fölléptek. Egy évtizednyi szünet után ismét mű­ködik a legendás Szivárvány me­nyecskekórus. Bátaszékről a né­met kisebbség, Kondorosról pedig a szlovák önkormányzat képviselői is jelen voltak. A Falunapok utolsó eseménye a II. vüágháborúban elesettek em­lékművének leleplezése volt. Het­venhat nagysallói férfi halt meg a keleti fronton, az ő nevüket véste bele Tóth Gyula zselízi kőfaragó­mester a Szűcs László tervei alap­ján kifaragott kőtömbbe. Pod­horská Mária nyugdíjas pedagó­gus évek óta gyűjti a katonanap­lókat, leveleket, az özvegyek, le­származottak visszaemlékezéseit. Marián Kotora polgármester el­mondta, eddig csak az I. világhá­ború áldozatainak volt emléktáb­lája a községben. Azt 1933-ban ál­lítatták közadakozásból, de saj­nos tönkrement az idők során. A mostani emlékmű egy lebombá­zott ház helyére került. A leleple­zésen részt vett a 86 éves Somo­gyi Pál, aki harcolt a Donná, és sok évi fogság után térhetett csak vissza Nagysallóra. I I I I 1 I ( Ipolyság sportéletének több mint egy évszázados történetét Révész Ferenc gimnáziumi tanár tekintette át képekkel illusztrált előadásában Pazar tarkaság a 25. Honti Kulturális Napokon KORPÁS PÁL (Štrba Péter felvétele) A Honfi Kulturális Napok törté­nete még 1967. június 10-11-én kezdődött. Akkor a Lévai Járási Művelődési Központ támogatásá­val az Ipolysági Városi Nemzeti Bi­zottság szervezte, I. Honfi Ünnep­ségek néven. A kimondottan nép- művészeti seregszemle a történel­mi Hont vármegye lakosainak éle­tét, szokásait, folklórját mutatta be szlovák és magyar hagyományőrző együttesek felvonultatásával. A pártállami időszakban mindig va­lamilyen ideológiai töltettel is fű­szerezték a programot, 1975-ben pl. a szovjet felszabadítók iránti há­lát volt hivatott tolmácsolni. Ez a szellem 1981-ig uralkodott s utána tíz év szünet következett. Az 1991-ben újra indult feszti­vált Honfi Napokra keresztelték, az új koncepció szétfeszítette a hagyo­mányőrzés kereteit. A folklórműso­rok mellett teret kaptak az irodal­mi, történelmi, környezetvédelmi programok, kiállítások, a különbö­ző műfajú hangversenyek, sőt a sportrendezvények is. Két évre rá megint névváltoztatásra került sor, tehát 1993 óra ismert a rendezvény Honfi Kulturális Napokként (HKN), melyet idén rendeztek meg 25. alkalommal. Az idei rendezvénysorozat szep­tember 14-én kezdődött helytörté­neti előadásokkal. A városházán Pálinkás Tibor múzeumvezető tör­ténelmi visszapillantásában el­mondta, 200 évvel ezelőtt született az a Hont megyei határozat, mely­nek értelmében Kemencéről Ipoly­ságra kerül a megyeszékhely. Ezzel Ipolyság estély kapott arra, hogy regionális központtá fejlődjék. Koczó József vámosmikolai isko­laigazgató, helytörténész Reformá­ció, ellenreformáció és katolikus megújulás Dél-Hontban a XVI.-XVIII. században címmel tar­tott igencsak elgondolkodtató elő­adást. Főleg azt domborította ki, milyen következményekkel, embe­ri tragédiákkal járt a felekezeti tér­kép szüntelen változása. Emellett szó esett számos pozitív fejlemény­ről is. Kiss László orvostörténész Hont vármegye fizikusairól, főorvosairól beszélt. Főleg az 1752-től 1918-ig teijedő időszakra összpontosítva rajzolt meg érdekes portrékat, köz­ben felvázolta több mint másfél év­század egészségügyi valóságát. Ipolyság sportéletének több mint egy évszázados történetét Ré­vész Ferenc gimnáziumi tanár te­kintette át képekkel illusztrált elő­adásában. Szólt egyebek között az 1902-ben alakult Honfi Sport Club­ról és áldásos tevékenységéről. A sportélet mozgatója és támogatója a század első évtizedeiben Szokoly Alajos volt, az 1896-os athéni olim­pia 100 méteres síkfutásának bronzérmese. A városban országos teniszversenyeket is szerveztek, ké­sőbb a labdarúgásban is jelesked­tek az ipolyságiak. Elmondása sze­rint rengeteg feldolgozásra váró dokumentumot halmozott fel, me­lyek egy részét a 2002-es sporttör­téneti kiállítson hallhatták az ér­deklődők. A délutáni órákban megkoszo­rúzták az I. és II. világháború áldo­zatainak, a meghurcoltaknak, az 1945 után kitelepítetteknek tavaly leleplezett emlékművét, majd a kö­zeli Simoni Lajos Galériában meg­nyitották a szobi Zimán Lajos szob­rainak kiállítását. A Menora Saak Centrum Artis volt a színhelye a 25. Honti Kultu­rális Napok tulajdonképpeni meg­nyitójának. Lőwy János, Ipolyság polgármestere hangsúlyozta, ez a fesztivál az Ipoly mente legpatiná­sabb rendezvényeihez tartozik. Ugyanitt megtekinthette a közön­ség Kutak Adrienn ipolysági kera­mikus munkáinak kiállítását, mely­nek címe A tűz hatalma. A művész­nő alkotásait Farkas Veronika mű­vészettörténész mutatta be. Ugyancsak itt nézhették meg a résztvevők A Honfi Kulturális Na­pok 25 éve című kiállítást. A meg­nyitó ünnepség részeként a polgár- mester köszönőlevelet és emlék­plakettet adott át annak a 44 pol­gártársnak, akik az elmúlt évtize­dekben tevékenyen részt vettek a rendezvény szervezésében. Az Irodalmi Kávéházban Kiss László orvostörténész Orvostörté­neti helynevek a Felvidéken című könyvét, valamint a Honfi Kulturá­lis Napok 25 éve című kiadvány Akadt vásárfia bőven mutatták be. Pénteken a vásári hangulat, a különböző szórakozta­tó műsorok, majd a hajnalig tartó utcabál dominált. Szombaton is gazdag választékot kínáltak a szer­vezők a közönségnek. A 13. Honti Kupa nemzetközi karateversenyen három női és nyolc férficsapat vett részt. A honfi folklórcsoportok fellépé­sét az Ifjú Szivek műsora zárta. A komolyzene szerelmesei megcso­dálhatták a magyarországi Halmos Eszter szopránénekes gyönyörű hangját, aki - egyebek mellett Mo­zart-, Beethoven-áriákat adott elő. Ugyancsak jelesre vizsgázott a két ( tangóharmonikás, Iván Tibor és j Frčko Dominik is. Közben a Fő té­ren rockzene szólt és Nádas György humorista majd Charlie szórakoz- i tatta a közönséget. A 25. Honfi Kulturális Napok méltó befejezése volt a Komáromi Teátrum Színházi Polgári Társulás vasárnapi előadása. A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom