Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-19 / 215. szám, kedd

10 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com A Divadelná Nitra 2006 nemzetközi színházi fesztivál szeptember 22. és 27. között valóban színházzá változtatja az egész várost Száz alkalom nem színházba menni A budakeszi Kompánia Színházi Társulat és a lévai Divadlo Póton közös előadása Léván (A szerző felvétele) Az idei Divadelná Nitra nemzetközi színházi feszti­vál is leginkább egy szenve­délyektől túlfűtött, fárad­hatatlanul és kifogyhatat­lan leleménnyel csábító szeretőhöz hasonlít. A fő­műsor mellett majd’ száz járulékos programot kínál a nemcsak kőszínházi pro­dukciókra kiéhezett nagy- közönségnek. FORGÁCS MIKLÓS A fesztivál szabadtéri happe- ninggel kezdődik pénteken este hatkor, mellyel a budakeszi Kom­pánia Színházi Társulat adja meg a színházi ünnep alaphangját és ugyanők zárják is a rendezvény- sorozatot szerdán kilenc óra negyven perctől. A Kompánia két éve a lévai Divadlo Pôtoň Szín­házzal együttműködve már be­mutatkozott Szlovákia utcáin, te­rein, egyik legsikeresebb előadá­suk pedig Gágyor Péter Szélkötő Kalamonája alapján készült. A fesztivál hét napján színházi kira­kodóvásár vátja a valóban szép tárgyak szerelmeseit. Pénteken adják át tizenegyed­szer az Évad Színházi Díjait, a DOSKY-t. A legtöbb nevezést két Csehov-dráma színrevitele kapta, az eperjesi Alexander Duchnovič Színház Ványa bácsija Svetozár Sprušanský, és a turócszentmár- toni Szlovák Kamara Színház Iva- novja Roman Polák rendezésé­ben. A két nagy vetélytárs a leg­jobb előadás, rendezés és díszlet kategóriákban csap össze, ki tud­ja, lesz-e nevető harmadik? Har­mincnyolc kritikus adta le voksát, köztük Hizsnyan Géza az egyetlen hazai magyar szavazó. Szombaton más másodszor kö­szönt be a Fehér Éjszaka, amikor is elindul a Poétikus autóbusz a Régi Színház és az Andrej Bagar Színház között, az utasokat vers­kiállítás és fiatal költők rendha­gyó szavalatai várják. A Nyitrai Galéria és a Nyitra Menti Múze­um régi zenével kísért éjjeli tár­latvezetéssel, zenei és képzőmű­vészeti happeningekkel készült. A Ravena projekten belül hat órán keresztül versben gázolhat a sétányon minden arra tévedő. A kezdő alkotók legjobb animáci­ós filmjeit is megnézhetik az ál­matlanok. A koncertek Eric Sa- tie-től Dániel Matejen, Ligeti Györgyön át Alben Bergig és a brazil avantgárdig, valamint a groovy style-tól, a smooth jazzen és a chilli popon át egészen a szving örökzöldekig kínálnak ze­nei csemegéket, de lesz ethno- pop is, meg ska-punk, és reggae, meg persze breakbeat, danchall, jungle és latino. Kreatív gyere­keknek hála kígyóinak a fények, és zenés lampionos felvonulás szeli át a várost, a tűznyelők is munkálkodnak majd forró han­gulatban. Miroslav Kasprzyk pantomim­művész szobrozni fog és élőszob­rokat mutat be az utcán. A Sel­mecbányái Animatus Lusus pa­rasztokba, futókba, huszárokba, bástyákba, királyokba és király­nőkbe lehel majd életet sikeres Élő Sakk előadásában. A „Le Mon” Színházi Egyesület projekt­jének a címe Elfeledett történetek a függöny mögött, s ez a társulat játssza el a zsinagógában a bibliai Eszter történetét. Ugyanott játsz- sza a poprádi Commedia Színház Malka című poétikus előadását. Szabadtéri kiállításra invitálja öt képzőművész a galériákba ritkán elvetődőket és a festményekre bárhol gusztust kapókat. Az utcai tárlat a fesztivál vezérmotívumát választotta címéül, táblaképeken elemzi, mi is az, hogy Örökké fia­tal? A gyerekek belekóstolhatnak a kosztümtervezés és a színházi maszk, valamint a bábkészítés tit­kaiba. A szlovák fiatalok is meg­nézhetik végre Dargay Attila kul­tikus Ludas Matyiját, de várják őket A vén bohóc történetei, a Rézsárkány, Pattogatott kukorica és fagyi, Samu, az irdatlan rossz gyerek, bohóctréfák és solymá- szat, lovaglás és balladák, Mese és Fantázia, tananyag kötetlenül és kortárs kultúra játékosan, hagyo­mányok igazán frissen. Térinstal­lációban hallgathatnak az igazán kíváncsiak hangjátékokat, a rádió kísérleti stúdiójában született mű­veket. Minden utcaszegleten, minden második épületben köl­tők, festők, színészek, táncosok rejtőznek majd, s a polcról levett könyv szabadtéren kezd önálló életet élni, a nagyon „magas kul­túra” pedig nagyon elérhető lesz, a szürke hétköznapok kiszínesed­nek, a kézzelfogható valóságot testközeli kultúrára cseréli bárki. Nem kell keresni, belébotlani le­het. Bárki betéved a fesztivál-for­gatag kellős közepébe, ha akarja, ha nem, kitör rajta a kultúrszomj. Tessék tehát füleket hegyezni, szemeket jól kinyitni, fejeket for­gatni, testeket kíváncsian von­szolni egyik-helyszínről a másik­ra, hiszen számtalan okot ad hét nyitrai nap arra, hogy ne csak színházba járjon az ember. Komáromi Jókai Színház Vendégségben a Chicagóval Budapest. Budapesten ven­dégszerepei a Komáromi Jókai Színház társulata holnap és hol­napután. John Kander - Fred Ebb - Bob Fosse Chicago című világhí­rű musicaljét adják elő, Szabó Máté rendezésében. A főbb szere­peket Szvrcsek Anita, Balogh An­na, Bandor Éva, Tóth Tibor és Fabó Tibor alakítja. Velma Kelly és Roxie Hart, a féíjgyilkos revü- sztárok története a Vendégségben Budapesten - Határon túli ma­gyar színházi estek sorozat idei évadának első produkciója. Az előadás mindkét nap este 19 óra­kor kezdődik a budapesti Thália Színházban, (-b-) ArtMa Galéria Magyar képzőművészek kiállítása Dunaszerdahely. Magyaror­szági képzőművészek alkotásai­ból nyílik kiállítás holnap 18 óra­kor az ArtMa Galériában. Borbély Károly 1980 óta szerepel magyar- országi és külföldi, egyéni és cso­portos kiállításokon. Varga György a Szigetköz festőjének vallja ma­gát. Számos művészeti díj tulaj­donosa. Munkái több magyaror­szági és külföldi köz- és magán- gyűjteményben megtalálhatók. Mindkét művész alapító tagja a 2003-ban létrejött Art Flexum Művészeti Társaságnak, emellett Varga György az Art Flexum Nemzetközi Művésztelep művé­szeti vezetője is. (ú) A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KULTURÁLIS INTÉZETE 42. POZSONYI ZENEI ÜNNEPSÉGEK koncert SZEPTEMBER Z2., I 9.30 POZSONY, SZLOVÁK FILHARMÓNIA HANGVERSENYTERME XV. NYITRAI NEMZETKÖZI SZÍNHÁZFESZTIVÁL 2006 ____________ NEMZETI SZÍNHÁZ (BUDAPEST): PENTHESZILEIA SZ EPTEMBER 23., 1 B.3D NYITRA, ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ XII. NEMZETKÖZI JAZZ FESZTI VÁL (SZEPTEMBER 27-29.)_________________ SZ EPTEMBER 29., 1 9.DD KASSA, GES-KLUB CRAZYCURATOR5 BIENNALE__________________________________________________________________ SZ EPTEMBER 30., 1 B.OO POZSONY, LAZARET U. 9. Tabukat döntögető filmjeivel számos díjat nyert külföldön Mészáros Márta hetvenöt éves MTl-PANORÁMA Ma hetvenöt éves Mészáros Már­ta Kossuth-díjas filmrendező, érde­mes művész, a Magyar Mozgókép Mestere. 1931-ben született Kispesten. Édesapja, Mészáros László szob­rászművész ösztöndíjjal több évet töltött Rómában és Bécsben. A csa­lád 1935-ben a Szovjetunióba köl­tözött, ahol apja Frunze városában a kirgiz művészeti akadémia egyik alapítója lett. Három évvel később letartóztatták és koholt vádak alapján kivégezték, a kislány és két testvére nem sokkal később elvesz­tette édesanyját is. A gyerekeket a magyar kolónia vette gondjaiba, s az ő segítségükkel tértek haza 1946-ban. Mészáros Márta min­den álma az volt, hogy filmrende­ző legyen, ezért 1952-ben tragikus emlékei ellenére visszatért a Szov­jetunióba, s beiratkozott a moszk­vai filmfőiskolára. Korai munkái közül a Szívdobo­gás volt a legsikeresebb (1961), amely egy kisfiú műtétének törté­netét meséli el. Első játékfilmje az Illés együttes közreműködésével készült Eltávozott nap volt 1968- ban, az állami gondozásban felnőtt fiatal nő szerepét Kovács Kati éne­kesnőre bízta. A szövőgyári mun­kásnők között játszódó alkotás ve­gyes visszhangra talált: sokaknak nem tetszett az öntudatos, maga sorsát határozottan irányító fősze­replőnő alakja. A rendezőt további filmjeiben is (Holdudvar; Szép lá­nyok, ne sírjatok) a nők döntés- helyzetei és magatartásformái fog­lalkoztatták. Sokan a túlzó feminis­ta jelzővel illették, Magyarorszá­gon olykor kedveződenül fogadták tabukat döntögető témáit és az ad­digiaktól eltérő szemléletmódját. (Képachívum) Külföldön viszont feminista moz­galmak hivatkoztak rá, a hetvenes években számtalan díjat nyert Nyu- gat-Berlinben, Chicagóban, Cannes-ban, San Sebastianban, s a legismertebb magyar rendezők egyike lett. Az 1975-ös Örökbefogadás egy intézeti kislány és egy negyvenéves nő egymásra találásáról szól, az egy évvel későbbi, Magyarorszá­gon indulatokat és botrányt kavaró Kilenc hónapban a főszereplő Monori Lili a filmvásznon szülte meg saját gyermekét. 1977-ben ké­szült Ok ketten című alkotása, az egyetlen film, amelyben Marina Vlady francia színésznő és félje, Vlagyimir Viszockij, a legendás orosz énekes együtt szerepelt. 1982-ben született meg a rende­zőnő pályáján új fejezetet nyitó, ön­életrajzi ihletésű Napló-sorozat el­ső része, a Napló gyermekeimnek (1987-ben követte a Napló szerel­meimnek, 1990-ben a Napló apám­nak, anyámnak, 1999-ben pedig a Kisvilma - Az utolsó napló). A ké­nyes politikai téma miatt az első rész időlegesen dobozba került. A sorozat a rendezőjéről mintázott Julcsi sorsát és eszmélését követi nyomon gyermekként, kamaszként és fiatal nőként. Az első rész az 1945-ben hazatérő család megpró­báltatásairól, a kamaszlány ébredő ösztöneiről szól. A második rész­ben a hősnő Moszkvába kerül, film­rendező lesz és apja nyomát kutat­ja, míg a harmadik részben a hősnő a forradalom végén hazatér Moszk­vából, hogy rádöbbenjen a valóság­ra. Az utolsó darab Kirgiziában ját­szódik, ahol Mészáros Márta gyer­mekkorát töltötte, s a Napló-triló­gia előzményeiről szól. 1993-ban a Magzat, amelyben egy kétgyermekes anyát állít vá­lasz elé újabb terhessége, az asszo- nyi életproblémák ábrázolásához tért vissza. Két évvel később Edith Stein, a zsidókkal sorsközösséget vállalt mártír-apáca életének drá­májáról készített filmet A hetedik szoba címmel, az 1999-es A sze­rencse lányai egy Lengyelország­ban szerencsét próbáló, de prosti­tuálttá váló asszony drámája. 2001-ben táncfilmet készített Bar­tók A csodálatos mandarinjából, az eredeti történetet a mai korba he­lyezve át. Legutóbbi nagyszabású munkája az 1956-os forradalom tragikus sorsú miniszterelnöke, Nagy Imre életéről készült A teme- tetlen halott (2004). Mészáros Mártát 1985-ben érde­mes művész címmel, 1990-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben pedig a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középke­resztje kitüntetést kapott nemzet­közileg is nagyra becsült filmjeiért, művészi munkássága elismerése­ként. A rendezőnőnek egy korábbi nyilatkozata szerint további tervei vannak, így többek közt Marie Curie-Sklodowskáról, Báthory Er­zsébetről, Karády Katalinról forgat­na filmet. Mészáros Márta több év­tizede Budapest és Krakkó között ingázva él Jan Nowicki lengyel szí­nésszel, aki filmjeinek főszereplője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom