Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-19 / 215. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 19. Vélemény és háttér 7 „ Az infláció az, amikor egyre drágább berúgni..." (Peter Gossányi karikatúrája) A megerősödött szélsőséges csoportok Izrael eltörléséről beszélnek Kissinger: a dzsihádisták ellen új stratégia kell FIGYELŐ Markó: rossz az alapszerződés Bár szükség volt a román­magyar alapszerződés tíz évvel ezelőtti aláírására, az nem tartalmazta azokat a megoldásokat, amelyekkel rendezni lehetett volna a ro­mán-magyar viszonyt, s nem szolgálta az erdélyi ma­gyarság alapvető célkitűzé­seit sem - mondta Markó Béla romániai miniszterel­nök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség (RMDSZ) elnöke. Markó emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt az RMDSZ nem sza­vazta meg a román-magyar alapszerződést, ugyanis tar­talmát tekintve kevésnek tartotta azt. Kevés fogódzót biztosított a magyar közös­ség célkitűzéseinek, főként a különböző autonómiafor­mák vagy az önálló magyar állami egyetem létrehozásá­nak eléréséhez - hangoztat­ta az RMDSZ-elnök, aki sze­rint ugyanakkor mégis volt valamilyen haszna a szer­ződésnek. Megszűntek u- gyanis a viták a megállapo­dás körül, ezáltal segítve az RMDSZ-t céljai elérésében, bár a dokumentum nem rendezte a nemzetiségek e- gyüttélésének alapvető kér­déseit. (m) A bolgárok maradnak A bolgárok nem fogják el­árasztani az uniós munka­erőpiacot, amikor hazájuk a tervek szerint 2007-ben csat­lakozik az Európai Unióhoz - állapította meg a Gallup közvéleménykutató intézet felmérése. A felmérés szerint a 15 és 60 év közötti bolgár lakosság 11 százaléka szeret­ne kivándorolni, ami csök­kenő tendenciát mutat a 2001-ben mért 15 százalék­hoz képest. A felmérés sze­rint e korosztályból csak 36 ezren kívánnak a 2007-re ter­vezett csatlakozás után az Európai Unióban élni és hosszabb távon munkát vál­lalni. Több EU-s tagállam, különösen a munkaerőpiacát az új tagok előtt nyitva tartó Nagy-Britannia tart attól, hogy bolgár és román mun­kavállalók özöne fogja növel­ni a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamok munkavállalóinak beáramlá­sát. A Gallup szerint azok kö­zül, akik az EU-ban szeretné­nek élni, 40 százalék akarja elhagyni Bulgáriát a követ­kező két-három évben, és többségük Németországba vagy Spanyolországba men­ne. Az Egyesült Királyság, mely 2004. óta a hivatalos adatok szerint 425 ezer új ke­let-európai munkavállalót foglalkoztat, csak a hatodik helyen áll a bolgárok legked­veltebb célországainak listá­ján. Az EU-csadakozásra pá­lyázó országok közül Török­ország kivételével Bulgáriá­ban a legalacsonyabbak a bé­rek, havonta átlagosan 150 euró. A kommunizmus buká­sa óta a lakosság száma folya­matosan csökken. A 2005-ös népszámlálási adatok szerint az 1992-ben följegyzett 8,5 millióról 7,7 millióra apadt, amivel Bulgária a népesség szempontjából a vüág egyik leggyorsabban hanyatló álla- ma lett. (MTI/Reuters/APA) Henry Kissinger volt ameri­kai külügyminiszter szerint a Nyugatnak gyökeresen új stratégiát kell kidolgoznia a dzsihádisták elleni nemzet­közi háborúban. A legutób­bi libanoni tűzszünet nem zárta le a közel-keleti hábo­rút, ellenkezőleg, új sza­kasz kezdődött, amelyben a dzsihádisták a nemzetközi jogrendre, a szuverén és független államok rendsze­rére akarnak csapást mérni. MT1-F1GYELŐ A The Washington Postnak nyilatkozva a külpolitikai sza­kértő úgy vélekedett, határokon átnyúló, civüizációk közötti há­borúról van szó egy atomfegy­verrel felszerelt Közel-Kelettel a háttérben. Kissinger, aki Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt nyolc éven keresztül külpo­litikai, illetve nemzetbiztonsági Egy közös nemzetközi urándú­sító létesítmény felállítását indít­ványozta vasárnap Frank-Walter Steinmeier német külügyminisz­ter az atomfegyverek terjedésé­nek megakadályozása és az iráni atomválság megoldása érdeké­ben. A Handelsblatt című tekin­télyes gazdasági-üzleti napilap­nak nyüatkozva a berlini diplo­mácia vezetője azt az elgondolást fejtette ki, hogy a szóban forgó lé­tesítményt - elképzelése szerint - több ország közösen használná. A közös létesítményt olyan terüle­ten állítanák fel, amely egyeden ország felségterülete alá sem tar­tozna, s annak tevékenységét a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (IAEA) irányítaná. Az ér­dekelt országok - köztük Irán - azután szigorú felügyelet alatt onnan tudnának az urándúsítás­hoz szükséges nukleáris fűtő­tanácsadó és külügyminiszter volt, arra figyelmeztetett, hogy ezt a háborút nem lehet a Bizton­sági Tanács ad hoc határozatai­val és az azokról folyó napi ér­dekegyeztetésekkel megvívni. A Nyugatnak és a mérsékelt arab államoknak közös atlanti politi­kában kell megegyezniük a dzsi­hádisták ellen, még akkor is, ha az ezzel kapcsolatos eddigi ta­pasztalatok kiábrándítóak. A befolyásos külpolitikai gon­dolkodó szerint a hagyományos háborúk fogalmaival nem körül­„A hagyományos háborúk fogalmaival nem körülír­ható és megoldási mód­szereivel nem kezelhető az újfajta hadviselés.“ írható és megoldási módszereivel nem kezelhető az újfajta nemzet­közi hadviselés. Dél-Libanonban a jog szerint Izrael és Libanon harcolt egymással. Valójában anyagot szerezni, kizárólag pol­gári célokra. Az újság hétfői számában meg­jelenő, de a Handelsblatt interne­tes kiadásában már előző nap kö­zölt ismertetésben Steinmeier be­számolt arról, hogy az indítvány­ról tájékoztatta Mohamed el-Ba- radeit, az IAEA főigazgatóját. A külügyminiszter a javaslatot előterjesztve arra hivatkozott, hogy egy üyen multilaterális léte­sítmény felállításához megvan a jogi alap. Az IAEA alapszabályza­ta ugyanis tartalmazza azt a le­hetőséget, hogy az ügynökség ilyen célból saját intézményeket hozzon létre, s ezeket maga üze­meltesse. „Az iráni atomválság megoldá­sa még várat magára. Ezen túl­menően több ország is tervezné az atomenergia felhasználását, de nincs meggyőződve arról, hogy ehhez saját urándúsításra lenne szüksége” - indokolta javaslatát a azonban az évezredes szunnita­síita ellentét leküzdésére történt kísérlet az Izrael és Amerika elle­ni gyűlölet bázisán. A háborúnak célja volt ezenkívül a figyelem el­terelése az iráni atomprogram­ról, valamint annak demonstrá­lása, hogy nagy nemzetközi nyo­más alatt Izrael tússzá válhat. Henry Kissinger úgy véli, a dél­libanoni háború mérlegét első­sorban pszichológiai és politikai síkon kell megvonni. A Hezbol­lah - noha katonai és emberi vo­natkozásban súlyos vesztesége­ket szenvedett - pszichológiai ér­telemben érintetlen maradt. A Hezbollahon kívül a Hamász és több más olyan dzsihádista cso­port is megerősödött, amelyek a mérsékelt arab és izraeli ve­zetőkkel szemben nem a határok kiigazításáról, hanem Izrael el­törléséről beszélnek. Az új fana­tizmus legyőzése érdekében új közel-keleti útitervre, az eddigi­ektől gyökeresen eltérő átfogó rendezési elképzelésre van szük­ség - hangsúlyozta a volt ameri­kai külügyminiszter. szociáldemokrata politikus, han­goztatva: a nukleáris fűtőanyag felhasználásának nemzetközivé tételével lehetne elejét venni an­nak, hogy más országokban is olyan fejlemények történjenek, mint Iránban. Véleménye szerint így lehetne erősíteni a nukleáris fegyverek terjesztését tiltó atom­sorompó szerződést. Steinmeier azt is hangsúlyozta, hogy a fűtőanyag biztosítását nemzetközi szállítási garanciák­kal kellene szavatolni, s ezáltal pótolható lenne saját urándúsító létesítmények létrehozása. A kül­ügyminiszter továbbá utalt arra, hogy a javaslatot a jövő év első fe­lében esedékes német európai uniós elnökség napirendjére kí­vánják tűzni. Németország egyike azon nyugati államoknak, ame­lyek a iegelkötelezettebben szor­galmazzák az iráni atomválság békés, tárgyalások útján történő rendezését, (m) A német külügyminiszter Iránt is bevenné a nemzetközi projektbe Berlin közös urándúsítást javasol ÖSSZEFOGLALÓ _____ KOMMENTÁR Kétségek között... BARAK LÁSZLÓ A dolgok jelenlegi állása szerint, nyilván nincsen e tájakon ha­landó, aki meg merne esküdni arra, hogy Maiina Hedviget szlo­vák nacionalista suhancok verték meg. Holott, nyilván van Szlo­vákiában is számos olyan alak, aki csak arra lehet büszke, hogy milyen nemzetiségű anya szülte őt a világra. Az ebbéli büszke­séghez, főként, ha ráadásul zsigeri indulatokkal párosul, egyál­talán nem kell okosnak lenni. Sőt! Ez ugyanis talán az egyetlen dolog - mármint, hogy milyen nemzetiségű anyától születik az ember - amit a világon senki nem tud befolyásolni. Elrontani pedig csak azzal lehet, hogy meghülyül tőle egy-egy delikvens... Például csak azért kezd gyűlölni másokat, mert mások, mint ő maga. Az ilyesmi persze elsősorban az elmeorvosi ágendákba való. Ha nincs is azonnal konkrét társadalmi következménye. Ha Maiina Hedviget tényleg nacionalisták verték meg, az két­ségkívül komoly társadalmi következménynek számít. Olyan­nak, amely a legkevésbé sem igazolható egy civilizált közösség­ben. De ugyanígy igazolhatatlan, ha a szóban forgó kislány vala­milyen oknál fogva színlelte a verést. Vagy esetleg másként szenvedte el azt...! Ez esetben nem lehet mentsége, hogy esetleg sejtelme sem volt, milyen lavinahullám szabadulhat el miatta e tájakon... Ugyanilyen ijesztő akár belegondolni is, hogy egy ál­lam élén olyan őrültek állhatnak, akik képesek egy bűncselek­mény során lefolytatott nyomozást politikai haszonszerzés cél­jából az áldozat ellen fordítani. Mert erről lenne szó tulajdon­képpen, ha esetleg mégis a rendőrök a hunyok. Mindenek előtt ezért kellene mielőbb igazságot tenni ebben a mérhetetlenül kényes ügyben. Indulatok, kibicek és eszelős provokatőrök ké­retlen asszisztálása nélkül. Kártékony kibicek, eszelős provo­katőrök azonban sajnos mindig akadnak. Külhoniak is. Akik ál­talában, úgymond, „anyaországi“ támogatókként keresik a bajt, mit sem törődve azzal, hogy önmutogató jelenéseikkel esetleg sokkal nagyobb kárt okozhatnak vélt védenceiknek, jelen eset­ben a szlovákiai magyaroknak, mint amennyit használni képe­sek. Konkrétan arról a Toroczkai nevű hóhányóról van szó, aki szombaton Pozsonyban kívánta megváltani a nagy magyar vilá­got a belügyminisztérium épülete előtt. Miután hetek óta virtu­ális háborút folytat a világhálón szlovákiai pandanjai, a szlovák nacionalista csürhét képező szélsőséges egyletek tagjai ellen. Célkeresztjében tartva egyszersmind azokat a magyarországi és külhoni „lightmagyarokat” is, akik nem hajlandók még manap­ság is személyes kudarcélményként kezelni a trianoni átkot... Miközben szegény Hedvigünk esetét a vélt vagy valós „tót atya­fiakkal” nyilván csupán ajzószerként használja, hogy napjában akár többször kielégülhessen - nemzetileg is... Nyilván ennyire telik tőle. Amint a szlovák rendőröktől is, hiszen Toroczkaival pontosan azt tették, amire vágyott. Lefogták őt „tiltott gyüleke­zés” vádjával, majd öt évre kitiltották Szlovákiából. Szerepelt! Hogy odahaza is büntetlenül pengesse majd tovább a gyűlölkö­dés húrjait. Mi pedig itt maradtunk továbbra is kétségek között, hogy Hedviget verték-e meg vagy ő maga adott-e egy hatalmas pofont - a szarnak... ? Ezt nagyon elk.rtuk NAGY ANDRÁS Gyurcsány Ferenc és kormánya hazudott a magyar állampolgá­roknak, amikor dübörgő gazdaságról, pannon pumáról és ha­sonlókról beszélt a tavaszi választások előtti kampány során. Tudták ezt a kormányoldalon, tudta az ellenzék, és tudta min­den értelmes magyar ember. Amikor az előző szocialista kor­mányfőt, Medgyessy Pétert sajátjai megbuktatták, és Gyurcsány került a kormány élére, már közölte a környezetével - persze nem a médián keresztül - hogy bár nagy szükség lenne rá, ő a ciklus végéig semmilyen reformot nem engedélyez. Mert meg akarják nyerni a választásokat, reformokkal meg nem lehet, így majd csak azután jöhet a nadrágszíj-összehúzó program. Vajon a magyarok tényleg azt gondolták, hogy nem fog történni sem­mi? Es ez nem csak a baloldali, de ugyanúgy a jobboldali szava­zókra is érvényes, hiszen Orbán Viktorék soha nem a költekezé­sért, a bőséges támogatásokért kritizálták a kormányt. És akkor most a birka magyar nemzet egy kiszivárogtatott Gyurcsány fel­szólalás után őszinte felháborodásában forradalmi zászlókat bontogat. Kivonulva az utcára a miniszterelnök lemondását kö­veteli, mert hazudott neki. Hazudott az ország helyzetéről. De érdekes módon egyelőre nem a sajátjai háborodtak fel a legin­kább, hanem azok, akik eddig sem zárták szívükbe a baloldali kormánygarnitúrát. Őket meg nem csapta be, hiszen a jobbol­dali szavazók soha semmit sem hittek el Gyurcsány Ferencnek. Furcsa egy ellentmondás, az biztos. Ha a baloldali szavazók elégedetlenek a kormányfővel, ők majd megbüntethetik a ma­guk módján az önkormányzati választások során. Ha. Ha ez az egész ügy nem pont az ellenkezőjét szolgálja. Ha a baloldali fe­negyerekek már megint nem direkt provokálják ki a jobboldal­ból a szélsőséget, a tömegtüntetéseket, a füttyögőket, meg a hasonlókat. Talán nem derült ki már két választás során, hogy a felhergelt jobboldali tömegek nem csak a saját, de a baloldali szavazók választási hajlandóságát is növelik? Nem furcsa senki­nek, hogy a miniszterelnök most simán felvállalja az akkor mondottakat, sőt „büszke a szöveg tartalmára, mert szavai ékes bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az utolsó porcikájáig átéli a történelmi jelentőségét“? Hazudni egyáltalán nem szép dolog, az országokat vezető politikusoknak ez viszont nem jelent gon­dot. Az amerikai elnökök közül is csak Nixon bukott bele. Gyur­csány meg talán azt gondolja, ha a többieknek sikerült, neki mi­ért ne? Egy választást már megnyert vele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom