Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-19 / 215. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com e-maif: regio@ujszo.com , fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Szidta a romákat, késsel támadott Kassa. Eljárás indult egy 19 éves fiú ellen, aki előbb rasszista meg­jegyzéseket tett, majd késsel támadt rá egy 37 éves nagymihályi férfi­ra. Karol M. először a romákat kezdte szidni, mire az áldozat felszólí­totta, hogy hagyja abba. Az erőszakoskodó elment, majd derékig le­vetkőzve, késsel a kezében visszatért és megpróbálta hasba szúrni a férfit. A penge a sértett kezét sebezte meg, gyógyulása tíz napot vesz igénybe. A támadó felsőtestén a Ku-klux-klan tetovált szimbólumát is megtalálták, a fiú akár tizenkét évre is a rács mögé kerülhet. (SITA) Nyilvánosan meztelenkedtek Epeijes. Meztelenül, a járókelők szeme láttára mártózott meg a Csorba-tóban két cseh férfi, a fürdőzőket őrizetbe vették a rend­őrök. A páros viselkedésével felháborította a turistákat, a két, negyvenes éveiben járó meztelenkedő ellen eljárás indult. (SITA) Háborús lövedéket találtak Felsőhímes (Vyšná Pisaná)/Mákos (Makovce). Két helyen is második világháborús lőszerekkel akadt dolguk a hétvégén a kele­ti tűzszerészeknek. A felsővízközi járásbeli Felsőhímesen egy er­dőben találtak bombát, a Sztrokpói járásban fekvő Mákoson a fa­luban került elő egy légelhárító lövedék. A tűzszerészek hatástala­nították a robbanóanyagot, személyi sérülés nem történt. (SITA) Betörések, karambolok, 8 milliós kár Besztercebánya. Több mint hárommillió koronás kárt okoztak a betörők a múlt héten a Besztercebányai kerületben. A legtöbb esetet a Zólyomi, a Losonci, valamint a Besztercebányai járásban jegyzőkönyvezték. A múlt héten 120 közlekedési baleset történt, a karamboloknak egy halottja és öt súlyos sebesűltje van. Az anyagi kár meghaladja a 8,2 millió koronát. (TASR) 17 milliós tűzkár egy hét alatt Pozsony. Összesen 240 tűzesetet jegyzőkönyveztek Szlovákiában a múlt héten, a lángok okozta kár meghaladja a 17 millió koronát. Fő­ként a természetben keletkezett tüzek okoztak sok problémát a tűzol­tóknak, sok esetben a hulladékégetésnél gyújtott, elharapódzott lán­gok miatt kellett beavatkozni. Az év elejétől kezdve már több mint hétezer alkalommal volt szükség a tűzoltók segítségére. (TASR) Roma nemzetiségi magazin a világhálón So vakeres? KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. A So vakeres? nevű roma magazin a napokban felkerült az RPA roma hírügynökség honlapjá­ra, ahonnan egyenesen lejátszható vagy számítógépbe letölthető. A magazint az RPA közösen készíti a Szlovák Televízió kettes csatornájá­val. A havonta jelentkező magazin­nak jelenleg a szeptemberi, au­gusztusi és júliusi száma hozzáfér­hető a világhálón, és fokozatosan felhelyezik az eddigi összes mű­sort, melyet február óta készítettek. Az RPA ügyvezető igazgatója, Kristína Magdolenová szerint a leg­főbb cél a műsort minél szélesebb rétegek számára elérhetővé tenni, lehetővé tenni, hogy a tanárok az iskolai munka folyamán felhasz­nálhassák. A műsor készítői fontosnak tartják a romák életének bemutatását. Jelenleg ugyanis a médiában - Magdolenová szerint - a negatív hozzáállás a domináns, ezért a roma magazin és a roma hírügynökség ennek ellensúlyozá­sára törekszik. Lehetőleg minden pozitívumot be akarnak mutatni, amire a roma nép büszke lehet. A romákról kialakult jelenlegi kép is azt eredményezheti, hogy sok ro­ma titkolni szeretné származását, vagy nem érzi magát a közösség­hez tartozónak. A roma magazin ezt az állapotot szeremé megvál­toztatni. A műsorban roma szár­mazású szerkesztők dolgoznak, akiket a szakma és a társadalom el­ismer, példaként arra, hogy a szár­mazás nem akadálya az önmegva­lósításnak. Mivel a romák nagy része más szociális körülmények között él, mint a többségi nemzet, az igénye­ik is mások. Ezen az igényekre a te­levízió általában nem reagál. A ro­ma magazin ezért egyfajta szolgál­tatást is szeretne nyújtani a jövő­ben: olyan információk feldolgozá­sával, melyek például a szociális szféra változásait, a munkalehető­ségeket, a nők társadalmi helyzetét vagy az iskolás gyerekekkel szem­beni elvárásokat érintik. Az eddigi felmérések szerint a magazint 150 ezer nem roma származású néző követi, a roma nézők száma való­színűleg ennél is több. A nézettség nehezen mérhető a nehéz szociális helyzetben lévő közösségeknél. „Mi bemutatjuk azokat az embe­reket, akik a többségi nemzettel együttműködnek, és értékes dolgo­kat csinálnak, így azt is közvetítjük nézőinknek, hogy a siker az akarat­tól függ, és a lehetőségeknek ko­rántsem teljes kiaknázása, hogy ta­nári asszisztens vagy szociális dol­gozó váljon egy romából” - mondja Magdolenová. A So vakeres? magazint a 2003- ban megkezdett roma integrációs program keretében hozták létre. A négyéves integrációs program célja a többség és a roma kisebbség közti kapcsolat javítása, (rpa) Újabb gyár bezárását tervezik, ezúttal Nógrádban, a lónyabányai Lovinit működése került veszélybe 450 ember kerülhet az utcára Lónyabánya. Csődeljárás előtt áll a lónyabányai Lovinit, a cég alkalmazottai már az augusztusi bérüket sem kapták meg. SZÁSZ1 ZOLTÁN A magnezittéglákat és speciális szigetelő elemeket gyártó cég be­zárásával négyszázötven dolgozó kerülhet az utcára, a tömeges elbo­csátás komoly következményekkel jár a régióban, ismét romolhatnak Nógrád gazdasági mutatói. A Lovinit Dušan Macuška egyko­ri HZDS-es parlementi képviselő tulajdonában van, a korábban jól jövedelmező cég alig három éve még 800 millió koronás forgalmat bonyolított, több tízmillió koronás hasznot hozott. A cég jelenleg 140 millió koronával tartozik az Általá­nos Hitelbanknak, amely a tarto­zások miatt zárolta a számlákat, így a Lovinit nem tudja fizetni az energiaszámláit sem. Ha szeptem­ber 18-án a délutáni órákig nem fi­zeti ki a tartozást, elzárják a gáz­csapokat, az égetőkemence leáll, újraindítása pedig óriási összegbe kerül. Lapzártakor még működött a kemence, a gyár vezetése tovább­ra is tárgyal a hitelezőkkel. Infor­mációink szerint a cég tulajdono­sai még próbálkoznak a lónya­bányai üzem megmentésével, ám ehhez olyan nagy tőkebefektetésre lenne szükség, amire pillanatnyi­lag nincs kilátás. A tulajdonosok a korábban konkurens Slovmag lubenyíki üzemét is megvásárol­ták, ezzel - a magát megnevezni nem kívánó tudósítónk szerint - a saját konkurenciájukat vették meg. Lubenyíkon 970 munkás dol­gozik, a technológia jóval moder­nebb és gazdaságosabb, közelebb van a nyersanyagforrás mint Lónyabányán, a piaci keresletet már ezzel az egy, modernebb gyár­ral is képesek kielégítem. Az el­múlt csütörtökön a Lovinit tulajdo­nosai és a lónyabányai üzem dol­gozói feszült hangvételű szakszer­vezeti gyűlésen konfrontálták ál­láspontjaikat, jelen volt Ivan Sak- tor szakszervezeti vezető is, aki szerint az azonnali csődeljárás megoldhatná a problémát. A csü­törtöki gyűlésen kemény bírálat érte a cégtulajdonosokat, akik vé­gül azt ígérték az alkalmazottak­nak, szeptember 27-ig bejelentik a csődeljárás megkezdését és javas­latot tesznek az elbocsájtások fel­tételeit illetően. Az Általános Hitel­bank nem a gyár bezárását szor­galmazza, inkább a termelés foly­tatását támogatná, de nem a jelen­legi feltételek mellett. Csúsz Péter, a losonci körzeti hi­vatal elöljárója szerint, aki részt vett a csütörtöki egyeztetésen, nem úgy tűnik, hogy a tulajdonosok a probléma megoldását keresik. „Nem szólhat bele az állam a ma­gánvállalkozások gazdasági ügyei­be, az viszont komoly gond, hogy a Losonci járásban napokon vagy he­teken belül közel félezemyi ember elveszítheti a munkáját. Azzal, hogy a cég tulajdonosai megvásá­rolták a korábbi konkurens vállala­tot, olyan helyzetbe kerültek, amelyben dönteniük kell arról, me­lyik üzemet tartják meg, hol tervez­nek leépítést és hol kezdenek fej­lesztésbe. Egyelőre úgy néz ki, Ló­nyabányán bezár a téglagyár, amely tavasszal már elbocsájtott több mint száz alkalmazottat. Na­gyon feszült a helyzet, az emberek elkeseredettek, a községben és a tá- gabb régióban mindenki erről be­szél. Sajnos a térség gazdasági éle­tére alaposan rányomja majd a bé­lyegét ez az újabb gyárbezárás” - mondta Csúsz Péter. A település a környezetvédelmi minisztériumtól 2,8 millió koronás támogatást nyert el Napokon belül készen lesz a járda Ragyolcon SZÁSZl ZOLTÁN Ragyolc. Néhány napon belül megszűnik a nógrádi Ragyolc köz­ségben a gyalogjáró építése miatti forgalomlassító korlátozás, a szlo­vák-magyar határ felé vezető 585- ös főút mellett ugyanis befejezésé­hez közeledik az építkezés. A tele­pülés a környezetvédelmi minisz­tériumtól 2,8 millió koronás, az infrastruktúra fejlesztésére fel­használható támogatást nyert el, ebből a vízvezeték megépítése mellett 250 méter esővíz-elvezetőt és 300 méter gyalogjárót építenek meg a vízvezeték építésének har­madik szakaszaként. Amint azt György Péter, Ra­gyolc polgármestere elmondta, a községen átvezető nemzetközi fő­út óriási terhelést és komoly bal­esetveszélyt jelent, ezért is tartot­ták szükségesnek, hogy a vízveze­ték megépítésekor már eleve szá­moljanak a gyalogjárók kiépítésé­vel is a legveszélyesebb útszakasz­okon. Az infrastrukturális befekte­Ez a szakasz napokon belül elkészül tések Ragyolc rendezési tervében is szerepelnek, a befejezéséhez kö­zeledő rész kiépítésével párhuza­mosan a falu belterületén több más, veszélyesnek mondható te­rületen kezdték el a gyalogjárók megépítését és kiszélesítését, így például a templom és az óvoda környékén. Ezeken a területeken nagy a gyalogosforgalom, ennek biztonságosabbá tételét kiemelten kívánja kezelni az önkormányzat. „Az 585-ös nemzetközi főúton óri­ási a forgalom, csak a szerencsé­nek köszönhető, hogy nem volt még komolyabb baleset a község belterületén. Amikor kidolgoztuk Ragyolc rendezési tervét, már szá­moltunk a gyalogjárók kiépítésé­nek szükségességével, ám van egy komoly probléma: egyszerűen ke­vés a hely, így csak az a megoldás jöhet szóba, hogy a korábban víz- elvezetésre szolgáló árkok átalakí­tásával, befedésével csinálunk he­lyet a járdáknak. Ez viszont alapo­san megnöveli az építés költségeit. A terveink szerint a legveszélye­sebbnek minősülő szakaszokon még idén megépülnek a gyalogjá­rók, a jövőben pedig a főút teljes szakaszán ki kell építeni mind a járdákat, mind pedig az esővíz-el­vezető rendszert. Sok mindent si­kerül saját erőből megvalósítani, ám mindenképpen külső anyagi forrásokat is kell találnunk, hogy ezt a problémát végleg megold­juk” - mondta György Péter, Ra­gyolc polgármestere. Továbbra is az úttesten fekszik az az aszfaltszállító kamion, amely a Šturec hegyi átkelőn borult fel a múlt szerdán. A jármű kiemelését ne­hezíti, hogy rakománya az egyelőre sértetlen tartályból könnyen kiömölhet, és komoly károkat okozhat a környezetben. Egyelőre nem tud­ni, mikor távolíthatják el a kamiont, a sofőröknek addig is kerülgetniük kell a táblákkal jelzett roncsot. (Jón Krošlák felvétele) (Szekeres Éva felvétele^

Next

/
Oldalképek
Tartalom