Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-04 / 203. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Kiterjedt NATO-offenzíva Kabul. Jelentős veszteségeket okozott a táliboknak a NA- TO-vezetésű afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) az ország déli részén szombaton indított nagyszabású offenzívája során. Scott Lundy szóvivő közölte, Kandahár tartományban a kanadai katonák az afgán hadsereggel és rendőrséggel karöltve megkezdték a tálib gócok felszámolását. Harci repülőgépeket, valamint géppuskákkal felszerelt helikoptereket is bevetettek a Medúza hadműveletben. Szombaton 14 brit katona életét vesztette, miután az őket szállító repülőgép baleset következtében Kandahár tartományban lezuhant. (MTI) Áttérésre buzdít az al-Kaida Dubaj. Az al-Kaida egy internetre feltett videoüze- netben felszólította a nem muzulmánokat, különösen az amerikaiakat: téljenek át az iszlám hitre, hagyják el tévút- jaikat, különben megbánják. A felvételen beszélő személy „Azzám, az Amerikai” néven mutatkozott be, de Adam Yahiye Gadahn néven is ismeri az FBI a muzulmán hitre áttért kaliforniait. A felvétel elején az al-Kaida második számú vezetője, Ajmán az-Zavahri rövid nyilatkozatot tett - 2006. szeptemberi dátummal arra biztatva a nézőket, hogy figyelmesen hallgassák meg az üzenetet. (MTI) Lehallgatták Markó Bélát Bukarest. Az egykori román kommunista titkosrendőrség, a Securitate három éven át lehallgatta és követte a nyolcvanas években Markó Bélát, az RMDSZ mostani elnökét. Ez derült ki abból a vaskos dokumentum-csomagból, amelyet maga az érintett mutatott be sajtótájékoztatóján. A volt Securitate levéltárát vizsgáló országos bizottságtól kikért, mintegy 1218 oldalas dosszié Markó mindennapi életéről, szerkesztőségi munkájáról, írói tevékenységéről szóló elemzéseket tartalmaz. Magában foglalja az őt megfigyelő tisztek jelentéseit és azoknak a beszélgetéseknek a leiratát, amelyeket Markó telefonon keresztül, illetve a lakásán folytatott. Szerinte a dosz- sziékat olyan személyek esetében kell kötelezően nyilvánosságra hozni, akik közvedenül vagy közvetve hatással vannak a közéletre, és akiknek befolyásuk van a társadalmat érintő döntésekre. A társadalom érdeke, hogy elsősorban a politikusokat és tisztségviselőket világítsák át. (MTI) Markó úgy véli, az egyházfőket is át lehet világítani (Somogyi Tibor felv.) Szinjóra rendre kikosarazza Olmertet - a Bundeswehr sem tudja útnak indítani a kétezer fős kontingenst Folytatódik a dúsítás Bejrút miatt késnek a kéksisakosok SSÍSSf Megérkeztek az olaszok Szúr térségébe. Itália adja a legtöbb kéksisakost. (SITA/AP-felvétel) Bejrút/Berlin/Jeruzsálem. Olaszország adja a legtöbb katonát a békefenntartó erőkbe. A libanoni belső viták több országban is hátráltatják a döntést a kéksisakosok kiküldéséről. ÖSSZEFOGLALÓ Tegnapra megérkezett a dél-libanoni kikötőváros, Szúr (Türosz) térségébe az ott szolgálatot teljesítő olasz alakulatnak több mint a fele. Az első olasz kéksapkások huszonnégy órával korában szálltak partra Szúrnál. A világszervezet megerősített libanoni haderejének (UNIFIL II) keretében az olasz katonák Szúr környékén 900 fővel teljesítenek szolgálatot. A kontingensben pedig összesen 2500 katona vesz majd részt, ezzel Olaszország adja a legtöbb katonát a béke- fenntartó erőkbe. A vasárnap hadihajókon érkezett katonák a háborgó tenger miatt nem gumicsónakokon szálltak partra, hanem helikopterekkel szállították őket a szárazföldre. A nap folyamán 200 olasz katona érkezett Bejrútba is. A libanoni belpolitikai helyzet, illetve ebből fakadóan a megfelelő ENSZ-mandátum hiánya miatt a német kormány elhalasztotta eredetileg mára tervezett ülését, amelyen döntött volna a Bundeswehr libanoni részvételéről. A halasztást London. Utcainál is több gyanúsítottat vett őrizetbe a szombatra virradó éjszaka a brit terrorelhárítás londoni rajtaütések során. A Scodand Yard terrorelhárítási főnöke szerint a biztonsági szolgálatok több ezer terrorgyanús személyt kísérnek folyamatosan figyelemmel. A14 őrizetbe vett személy közül 12-t a dél-londoni The Borough negyedben, a London Bridge közelében, egy arab-kínai étteremben fogtak le. A zsúfolt étterembe a tulajdonos szerint 50-60, rohamfelszerelést viselő rendőr hatolt be. A vendégeknek azt mondták, kikérdezésük a 2000-ben kelt terrorelleÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az amerikai hatóságok hivatalosan átadták az Abu Graib börtön feletti ellenőrzést az iraki félnek. Az iraki kormány szóvivője szombaton közölte: a hírhedt börtönben már egyeden foglyot sem őriznek. Azt nem mondta el, hogy az iraki hatóságok milyen célra használják majd az épületet. Az év elején még 4500 fogoly raboskodott Abu Graibban, de közülük több mint kétezret szabadlába helyeztek a Núri al-Máliki iraki miniszterelnök által meghirdetett nemzed megbékélési politika jegyében. Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnök rendszerének idején politikai foglyok ezreit kínozták meg és végezték ki Abu Graibban. 2004-ben a börtön számos iraki szemében a megszállás gyűlöletes, jelképévé vált, miután kiderült, hogy amerikai katonák embertelen módon kínozták az ott őrzött rabokat. Rendreutasította az kaki minisza berlini kabinet szóvivője jelentette be tegnap délután, utalva arra, a döntést Angela Merkel kancellár és Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök telefonbeszélgetése előzte meg. Szinjóra tájékoztatta a kancellár asszonyt arról, hogy a libanoni belső viták miatt egyelőre nem tudja a békefenntartással kapcsolatos konkrét igényeit az ENSZ elé nes törvény alapján folyik, és a lefo- gottakat is e törvényre hivatkozva vették őrizetbe. Az éttermi akcióval egy időben a rendőrség több más londoni címen is rajtaütéseket hajtott végre. A BBC szerint a nagyszaterelnök tegnap az autonóm iraki kurd régiót, ahol a kurd zászló használatát vezették be az iraki nemzed zászló helyett. Núri al- Máliki közvetve azt is kifejezésre juttatta, a kurd zászló nem tekinthető legitimnek. A zászlócseréről Maszúd Barzani kurd elnök pénteken rendelkezett. A zászlóvita rámutat az iraki arab és kurd népesség közötti növekvő feszültségre, ami a szunnita és a síita muzulmán irányzat közötti ellentéthez társulva veszélyeztetheti Irak jövőjét. A kurdok nagy része az arab nacionalizmussal és az elűzött diktátor, Szaddám Baasz pártjával azonosítja az iraki lobogót. Elfogták az al-Kaida iraki részlegének második számú vezetőjét. Ezt tegnap jelentette be Muaffak ar-Rubai, az iraki kormány nemzet- biztonsági tanácsadója. Beszámolója szerint Hámed Dzsuma Fárisz asz-Szuaidit június közepén Baa- kúba környékén tartóztatták le, nem messze attól a helytől, ahol Abu Musza az-Zarkávi, az al-Kaida terjeszteni. Ebből következően pedig a világszervezet nem képes megadni a békefenntartó erők libanoni tevékenységéhez szükséges mandátumot. A német kormányszóvivő elmondta, hasonló okok miatt más országok, köztük Dánia, Norvégia, Svédország és Hollandia is felfüggesztette a részvétellel kapcsolatos bású akciónak nincs köze az augusztus 10-i terrorriadóhoz. A múlt hónapban több tucat személyt vettek őrizetbe a brit hatóságok azzal a gyanúval, hogy Londonból az USA-ba tartó utasszállító gépeket iraki parancsnoka életét vesztette. George Bush visszautasította szombaton azt a véleményt, hogy Irak polgárháborúba süllyedt. Az amerikai elnök annak ellenére állította ezt, hogy Bagdadban véres fe- lekezetközi harcok folynak, ráadásul a Pentagon legújabb jelentése szerint is megvannak a polgárháhivatalos döntés meghozatalát. Ezek a országok - akárcsak Németország - elsősorban a haditengerészeti erőkben működnének közre. A berlini parlament kulcsfontosságúnak tartott ülését a hét közepére irányozták elő, annak támogatása nélkül ugyanis nem kerülhet sor a libanoni német közreműködésre. Egyébként tegnapi sajtójelentések szerint már konkrét formát öltött a német részvétel az UNIFIL-ben: a Bundeswehr kétezer katonával képviselteti magát. A bajor belügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a libanoni békefenntartó részvéténél minden valószínűség szerint növekszik Németország terrorfenyegetettsége. Ehud Óimért izraeli kormányfő felajánlotta Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnöknek, hogy találkozzanak és kössenek békemegállapodást - fedte fel vasárnap maga Óimért. A többszöri kezdeményezést Szinjóra rendre elutasította. Az izraeli hatóságok tegnap bejelentették, letartóztattak két cisz- jordániai palesztint, akik a Hezbollah libanoni síita szervezet segítségével házilag gyártott rakétákat próbáltak meg kilőni Izraelre. Az izraeli biztonsági illetékeseket régóta aggasztja annak lehetősége, hogy a Gázai övezethez hasonlóan az izraeli nagyvárosokhoz közelebb fekvő Ciszjordániából is rakétákat lőhetnek ki izraeli célpontokra. (MTI, s, ú) akartak felrobbantam az utastérbe felvitt folyékony robbanószerekkel. A terv lelepleződése után Nagy-Bri- tanniában és az USA-ban is a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget, több napra szinte megbénult a repülőterek forgalma. A legújabb rajtaütések állítólag olyan nagy-britanniai táborok feltételezett működtetésével vannak összefüggésben, amelyekben a hatóságok gyanúja szerint terrorcselekményekre képeznek ki embereket. Peter Clarke, a Yard terrorelhárításért felelős főparancsnok-helyettese azt mondta: nem akar pontos adatokkal szolgálni, de ezrekre rúg azoknak a száma, akik iránt a rendőrségnek „érdeklődést kell tanúsítania”. ború feltételei Irakban. Bush, aki újult erővel próbál javítani csökkenő népszerűségén a szeptember 11-i évforduló és az igen fontos novemberi kongresszusi választások előtt, úgy jellemezte az Irakról szóló vitát, hogy az a jelenlegi irányvonal tartása és a sietős kivonulás között folyik. (MTI, s, ú) Teherán/Brüsszel. Az iráni elnök tárgyalni kíván az ország nukleáris programjáról, de nem áll szándékában felfüggeszteni az urándúsítást a reménybeli tárgyalások előtt. Ezt közölte Kofi Annan ENSZ-főtitkár, miután tegnap találkozott Mahmúd Ahmadine- zsáddal. Irán az ENSZ augusztus 31 -i határidejét és kilátásba helyezett szankcióit figyelmen kívül hagyva nem fagyasztotta be a nukleáris programot. Míg az USA pénteken jelezte, megbeszéléseket kezdett európai országok kormányaival a határozatban említett szankciókról, az EU további tárgyalásokat szeretne és két hetet adott Teheránnak álláspontja tisztázására. Az unió külügyminiszterei szombaton a finnországi Lap- peenrantában megállapodtak: két hetet szánnak arra, hogy Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő tisztázó jellegű megbeszéléseket folytasson iráni illetékesekkel. Solana, aki e héten találkozik Ali Lándzsám iráni főtárgyalóval, viszont azt mondta újságíróknak, hogy „nincs határidő, bármikor befejezhetjük. (...) A következő napokban kezdjük, és remélem, hogy igen rövid lesz. Nincs szükségünk sok találkozóra”. Más EU-miniszterek közlése szerint Solana szeptember 15-én számol be nekik Brüsszelben, addig sem- müyen lépést sem tesznek Iránnal szemben. Uniós diplomaták elmondták: a kéthetes határidőt az indokolja, a 25-ök külügyminiszterei szeptember 15-én tartják következő rendes ülésüket, az ENSZ- közgyűlés pedig 19-én ül össze. Geoff Hoon, az EU-ügyek brit minisztere szerint Irán már így is bőséges időt kapott. (MTI) Német kitelepítettek Külföldi aggodalmak Berlin/Varsó. A kitelepítettek sorsára való közös európai emlékezésre, és ennek kapcsán a lengyel és a cseh aggodalmak figyelembe vételére szólította fel a II. vüághá- ború alatt és után kitelepített németek szervezeteit a német államfő. Horst Köhler a Szülőföld napja nevű rendezvényén szólalt fel Berlinben. Szerinte egyértelművé kell tenni, hogy Németországban egyetlen komolyan vehető politikai erő sem létezik, amely át akarná írni a történelmet. Jaroslaw Kaczyn- ski lengyel kormányfő szinte azonnal reagált. Újságíróknak kijelentette: Köhler látogatása az említett találkozón „egyike azoknak a nyugtalanító eseményeknek, amelyek az utóbbi időben Németországban történtek”. Van Németországban egy „nagy, az állam által támogatott csoport, amely szakadatlanul azokra a lengyel területekre hivatkozik, amelyek egykor a Német Birodalomhoz tartoztak” - tette hozzá. (MTI) Beszlani emléknap Feloszlatott tüntetés Moszkva. Feloszlattak egy tegnapi tüntetést Moszkvában, amelyen orosz embetjogvédők és demokrata aktivisták a teljes igazság feltárását követelték a beszlani túszejtés véres kimenetelének második évfordulóján. A tüntetők között voltak két Ids liberális párt vezetői is. A hatóságok a demonstrációt nem engedélyezték, 13 tüntetőt előállítottak. (MTI) Újabb rajtaütések Londonban - sokan megjárták a hírhedt afganisztáni kiképző táborokat Több ezer embert figyel a brit terrorelhárítás MH-ÖSSZEFOGIALÓ Bejrútban a német hírszerzés feje Bejrut. Öt héttel a kudarcot vallott németországi vasúti merényletkísérletek után Libanonban tárgyalt a német hírszerzés (BND) főnöke. Emst Uhrlau kérte, Libanon adja ki Berlinnek azt a három gyanúsítottat, akik a merényletkísérletek után külföldre szöktek. Ezzel párhuzamosan a libanoni főügyész hat személy - öt libanoni és egy szíriai állampolgár - ellen emelt vádat a németországi merényletkísérletekkel kapcsolatban. A vád szerint tömeggyilkosságot akartak elkövetni a német vonatokon elhelyezett robbanószerkezetekkel (műszaki hiba miatt nem léptek működésbe), (m) Zászlóvita robbant ki a kurd és az arab politikusok között - elfogták az al-Kaida 2. számú vezetőjét Abu Graibot már az irakiak ellenőrzik Abu Graib - sok iraki szemében a megszállás dicstelen jelképe (SITA/AP-felvétel)
