Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-13 / 211. szám, szerda

12 Riport ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.ee A gyógyfürdőket ma már nem annyira a beteg, mint a tehetős emberek látogatják, hosszú kezelések helyett egy-egy hétvégére ruccannak ki Nemsokára átadják az első ötcsillagos gyógyszállói Főzőcske a hotelszobában népszerűek a welness-hétvégék pámapos gyógykúrák, egyre tő fiatal család tölt itt egy hetet a n; rí szabadságok idején, és sok a i ges rendezvény is - a hangsi érezhetően áttolódik a valót gyógyulást kereső vendégkör azok felé, akik kikapcsolódni, henni jönnek Pöstyénbe. fürdőszigetre vezető Kolonnád- don olvasható Surge et ambul; Gyógyulj és járj felirat nem ne! szól, de azért maradt egy áml szűk, de annál tehetősebb réti amelynek ideje és pénze is van ra, hogy két-három hetet Pöstyi ben töltsön, és a fürdő valamenj adottságát kiélvezze. Rájuk szál tanak a szecessziós stílusban ép Thermia Palace szálló és a kupol medencés Thermia Irma fűn komplexum felújításával, amel; a tervek szerint decemberben feji nek be. A Szlovákiában első ötc lagos gyógyszálló száztizene szobájában és tizennégy apartm; jában valóban mindent megtalá vendég, amit teste-lelke megkív - már ha a pénztárcája is bú mert a szobától függően akár ö zer korona is lehet az egynapi sz lás és ellátás ára. Hat éve enne! szállónak az ebédlőjéből lopták Alfons Mucha egyik értékes ol festményét, amelyet 2005-ben cseh rendőrök találtak meg egy! reskedőnél. A festményt most r taurálják, és a december 20-i mi nyitóig a helyére kerül. Azt kezdődhet a fürdőben a főszezi mert bizony a gazdagabb klienti is odafigyel a tavaszi árengedn nyekre, a hazai átlagember pei szülte csak üyenkor engedhet ír magának pár napos gyógykúrát pöstyéni víz és iszap főleg a reun tikus, ízületi panaszokra, idegrei szeri problémákra hat jótékony; de egész biztosan jól jön néha napos kényeztetetés azoknak akiknek a fáradtságon kívül sem bajuk. A gyógyfürdőzés ugya nem csak hévizet, masszázsok ülőfürdőket jelent, hanem szóra! zást, esti hangversenyeket, tenis zést, golfot és mindemellett ta! egy kis ártatlan flörtöt is. Úgy, m régen, amikor még unatkozó hölgyek és a szórakoztatásuk mindenre kész urak kerestek gyógyírt testi-lelki bajaikra, és e; egy többhetes kúra után ottb még hónapokig mesélték fürdőt élményeiket. A monarchia korabeli hangulatot is meg kell fizetni Az már más kérdés, hogy az oszt­rák, német, izraeli vagy orosz nyugdíjasok és népes családjukkal hónapokat Pöstyénben töltő ara­bok számára még így sem magas az ár - mi tagadás, ezért is jönnek ide, nem csupán az iszapért. Az arab or­szágokból érkező vendégek többsé­ge két-három hónapig marad, és műit megtudtuk, alaposan próbára teszik a vendéglátók idegeit. Az még csak hagyján, hogy a fekete leplekbe burkolt hölgyeknek külön órákat kell biztosítani, amikor csak őket kúrálják, mert a kádakba és medencékbe is csak csadorban, A Mankótörő rások is, máig az ő kézjegye az, amüől Pöstyén bármelyik képesla­pon vagy útikönyvben felismer­hető. A csodatevő iszap két titka A ma Pöstyénbe érkező vendé­gek ugyanolyan kényeztetésben ré­szesülnek mint annak idején Fjo­dor Saljapin, Vlasta Burian a hües cseh komikus, Kálmán Imre, vagy Sir Henry Davis, aki két fürdőkúra között a többi vendéggel tenisze­zett. Hogy az illúzió teljes legyen, a régi szállodákat az eredeti tervek szerint újították fel, sőt, az étter­mekben ma is míves porcelán és ezüst evőeszköz dukál. Az új tulaj­donos, a magyarországi Sárvár, Bükkfürdő, Hévíz, a romániai Szo- váta és a csehországi Mariánske Lázné fürdőt is birtokló Danubius Hotels Group, az utóbbi két évben 250 millió koronát költött az épüle­tek rekonstrukciójára, az ered­mény látszik is. Persze a lényeg - a négyszáz méteres mélységből fel­törő, hatvanhét fokos termálvíz és a kénes iszap ugyanolyan, mint száz-kétszáz évvel ezelőtt. Az üle­dékes, vulkanikus masszát ma is a Vág holtágából nyerik, két évig ér­lelik, majd az iszapkonyhákban ter­málvízzel keverik, és csak ezután kerülhet a sajgó testrészekre. Nem dobják el a használt iszapot sem, hanem, pontosan meghatározott arányban frissel keverik, és ismét két hétig érlelik - ez a jól bevált körforgás évszázadok óta tart Pös­tyénben, és még évszázadokig fog tartam, mert a balneológusok sze­rint az idők során semmit nem vál­tozott az iszap és a gyógyvíz kivéte­les minősége. A kúrák időtartamát jobb esetben alsószoknyákban haj­landók beülni, hiszen a berende­zést minden vendég után fertőtle­nítik. A pöstyéni szállodások nyil­ván azt is megszokták már, hogy a számukra elkülönített ebédlőben egy kicsit többet kell takarítani, de azt szemmel láthatóan nehezen vi­selik, hogy a négycsillagos szállók apartmanjaiban rezsókon főznek az arab háziasszonyok. Márpedig ezt teszik, mi is láttuk, amint faze­kakkal, hússal, zöldséggel felpakol­va szállnak be a liftbe, éreztük az fövő bükahús folyosóra kiszivárgó illatát is, azt pedig elképzelni is elég volt, mi maradhat egy ilyen főzőcske után a szőnyegen, az ülőgarnitúrán és a falakon. Na de a pénz, az pénz, a tatarozás nyilván benne foglaltatik a költségekben. A következő vendéget már újra tiszta, takaros szoba váija. Ebből is lát­szik, hogy gyógyfürdőt és szállodát üzemeltetni elég kockázatos vállal­kozás - a pöstyéni fürdő tavaly 35,5 milliós veszteséggel zárta, de idén már majdnem ugyanilyen nyereségre számítanak. Gyógyír testnek és léleknek Amint a fürdő sajtóosztályának vezetőjétől megtudjuk, évente har­mincöt-harmincnyolc ezer vendé­get fogadnak - a tendencia tehát emelkedő, de a fürdőben töltött na­pok száma egyre kevesebb. Nagyon Gyógyfürdőbe menni a múlt század elején úri divat és kiváltság volt - ma pedig lassan újra az lesz. Véget ér­tek azok az idők, amikor minden műtét vagy végtag­törés után fürdőkúrát írt elő az orvos, a krónikus be­tegek pedig évente vissza­jártak bevált gyógy­fürdőjükbe. VRABEC AAÁR1A Mostanában már csak azok en­gedhetik meg maguknak ezt a lu­xust, akik képesek tíz-tizenkéte­zer koronát is kifizetni egy egyhe­tes kezelésért. Nem beteg: vendég Bár az orvosok szerint ahhoz, hogy a kúra valóban érezhető javu­lást hozzon a beteg állapotában, legalább három hétig kell tartania, ezt csak nagyon kevesen engedhe­tik meg maguknak. Igaz ugyan, hogy a súlyosabb betegségek eseté­ben ma is előírhatja az orvos a gyógyfürdőt, de ezeknek a körét lé­nyegesen szűkítették. Itt a kezelé­sek árát teljes egészében téríti a biztosító. A B kategóriába sorolt megbetegedéseknél a kezelések árát téríti a biztosító, az ellátás pe­dig napi 150-220 koronájába kerül a páciensnek - amennyiben beéri azzal, hogy többedmagával lakik egy szobában, és WC-t, mosdót csak a folyosón talál. Aki ennél igé­nyesebb, az jobb szállodában is ke­reshet szállást, de a különbözetet maga téríti. A harmadik, C csoport­ba tartozó kliensek mindent ma­guk fizetnek, mégis közülük kerül ki a fürdővendégek túlnyomó több­sége - nyilván azért, mert akinek pénze van, annak ideje nincs a há­romhetes kezelésre és fordítva. Nem véletlen tehát, hogy a hazai gyógyfürdők egyre inkább a te­hetősebb, de időszűkében lévő vendégekre orientálódnak, a min­den igényt kielégítő gyógyszállók­kal, a néhány napos rehabüitációs kúrákkal és welness-hétvégékkel. A vendégek többsége ugyanis külföl­di szabadság helyett választja vala­melyik hazai gyógyfürdőt, sok eset­ben azzal vigasztalódva, hogy ha ugyanannyit fizet is, mint egy ten­gerparti nyaralásért, legalább utaz­nia nem kellett annyit. Drága pöstyéni patina A szlovákiai gyógyfürdők közül a legpatinásabb és talán a legdrá­gább is a pöstyéni - hiába, az efn- bernek a monarchia korabeli han­gulatot is meg kell fizetnie, mert ennek a helynek a története nem a mostani spa-divattal kezdődött. A helyi termálvíz és iszap jótékony hatását már a XVI. században felfe­dezték a helybeliek. A legenda sze­rint egy törött lábú páva rendsze­resen visszatért egy melegvizes po­csolyához, míg egyszer csak azt látták, hogy újra peckesen sétál a parkban. A páva azóta is Pöstyén nem hivatalos emblémája, az épü­letek és berendezések díszítésén is látható. Aa hévizes források kör­nyékén már a XVI. században emelték az első faépületeket. Ezek­ben még javarészt a környéken át­utazó kereskedők, és a Pöstyént is birtokló galgóci földesúr, Erdődy József magas rangú vendégei kú­rálták magukat - köztük nagy va­lószínűséggel Ludwig van Beetho­ven is, aki különböző nemesi fa­míliák meghívására többször is járt a Felvidéken. Pöstyén hamar ismert lett Európában, de a fürdő igazi virágkora akkor kezdődött amikor a helybeli Winter család bérbe vette Erdődy gróftól. A szerződést 1888 karácsonyán írták alá a galgóci kastélyban, és csak­hamar elkezdődött a Vág két ága által körülölelt fürdőszigeten az építkezés. Elsőként a munkáskór­ház készült el, aztán a vendégek szórakoztatását szolgáló „kursza- lon”, majd a pazarabbnál pazarabb szállodák: a Ferenc József, a Ther­mia Palace és a Thermia Irma. Winter Lajos, az ekkor már a vál­lalkozás minden ügyét egyedül szervező üzletember hatalmas ter­het vállalt, de nem hiába. A látvá­nyosan megújuló és fejlődő fürdőbe a huszadik század húszas és harmincas éveiben már özönlöt­tek a kíváncsi vendégek, és aki egyszer járt ott, az garantáltan visszatért. A pöstyéni iszap és ter­málvíz csodatévő hatását világ­szerte nagy művészi igénnyel ké­szült plakátok hirdették, és az 1930-ban hordszéken érkező páci­enseket már a Kolonnád-híd bejá­ratánál is egy bizalomgeijesztő fi­gura fogadta: a Mankótörő. A be­tegséget és gyógyulást egy alakban kifejező szobor Arthur Heyer nyomdai rajzoló tervei alapján ké­szült, és olyan jól sikerült, hogy máig fogalomnak számít a világ­ban. Méltán lett fogalom Winter Lajos neve is, mert amit létreho­zott, azt az államosítás és a szocia­lista kulturálatlanság évtizedei sem tudták teljesen tönkretenni. Hangulatot, arculatot adott a fürdőnek, és bár azóta sokat fejlődtek a lehetőségek és az elvá­A pöstyéni víz és iszap főleg a reumatikus, ízületi panaszokra, idegrendszeri problémákra hat jótékonyan, de egész biztosan jól jön néhány napos kényeztetetés azoknak is, akiknek a fáradtságon kívül semmi ba­juk (Somogyi Tibor felvételei) ma is szigorúan felügyelik a fürdőorvosok, bármilyen csábító is például a forrás fölé, cölöpökre épült Irma fürdő kupolás medencé­je, a negyven fokos iszapos vízben senki nem tölthet tizenöt percnél többet. Igaz, ezzel még nincs vége az élvezeteknek - következik a bő félórás lubickolás a harmichét fo­kos termálvízben, iszappakolások a sajgó ízületekre, gyógytorna, hid­roterápia akupunktúra, szauna, és a legkülönbözőbb kúrák, kinek-ki- nek állapota és tetszése - na meg pénztárcája szerint. A fürdő orvo­sai ugyanis minden vendég számá­ra egyedi gyógyprogramot állíta­nak össze, de teszik ezt nagy fifiká- val úgy, hogy az egy hét alatt maxi­mum két iszapkúra és ugyanennyi termálvizes fürdő fér bele. A többi hidromaszázs, elektrokúra, gyógy­torna - csupa jó és hasznos dolog, de olyasmi, amit máshol is megta­lál az ember. A hivatalos indoklás az, hogy a szervezetnek komoly megterhelést okoz a negyvenöt fo­kos iszap és a negyvenfokos termál­víz, de az igazsághoz talán köze­lebb áll, hogy inkább gazdasági megfontolások állnak a háttérben A kezelés időtartamára előírt és az árban benne foglaltatott napi há­rom-négy procedúra mellé ugyanis mindenki szabadon vásárolhat olyan és annyi kezelést, amilyet és amennyit csak akar. A figyelmes vendégek aztán hamar kiismerik a dörgést, és nem a pénztárnál per- kálnak le mondjuk egy iszappako­lásért négyszázhúsz koronát, ha­nem az alkalmazottak zsebébe két­százat - az áldásos hatás mellett ez a pöstyéni iszap második titka. Ter­mészetesen, a dolognak titokban kell maradni, a beavatottak száma sem túl nagy, de az alkalmazottak már tudják, kinek lehet felajánlani egy potyaiszapot, vagy olcsóbb masszázst, és végül mindenki elé­gedett. Megfigyeléseink szerint leginkább a külföldi vendégek él­nek ezzel a lehetőséggel, ami ért­hető is, hiszen ők hivatalosan min­den kezelésért kb. a dupláját fizetik annak, amit a szlovákiai egészség- biztosítók kliensei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom