Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-13 / 211. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com RÖVIDEM Szabadtéri mise Berlin. Valamennyi Mári­ának gratulált tegnap a ke- let-bajorországi Regensburg melletti Islinger Felden be­mutatott szabadtéri miséjén, több mint 250 ezer hívő előtt XVI. Benedek. A pápa el­mondta, édesanyja és testvé­re is a Mária nevet viselte. A szentmise keretében a kato­likus egyházfő a hit szerepé­ről beszélt. Szavai szerint a hit köti össze az embereket, a hit ad nekik célt és re­ményt. (MTI) A NATO nem vállalja Brüsszel. Az egyre kiter­jedtebb afganisztáni ópium­kereskedelem elleni fegyveres fellépésre kérte kedden a NA- TO-t az ENSZ illetékes hivata­lának vezetője. Maria Costa, az UNODC elnöke felhívta az Afganisztánban állomásozó NATO-csapatokat, számolják fel az ópiumlaboratóriumo­kat, semmisítsék meg az ópi­umbazárokat, támadják meg az ópiumot szállító konvojo­kat és segítsenek bíróság elé állítani az ópiummal nagyban kereskedőket. A múlt héten Jaap de Hoop Scheffer NATO- főtitkár úgy foglalt állást, a szövetség nem kíván vezető szerepet vállalni az afganisz­táni drogkereskedelem elleni harcban. (MTI) Orosz főtisztek légibalesete Moszkva. Az orosz hadse­reg 11 magas rangú tisztje halt meg hétfőn, az Észak-Ka- ukázusban bekövetkezett heli­kopter-katasztrófában; A gép fedélzetén 12 tiszt és a három­tagú személyzet tartózkodott. A tegnapi közlés szerint a heli­kopter a ködben túl alacsony­ra ereszkedett, s a fák közé sodródott Vlagyikavkaz köze­lében. A halottak között több tábornok van. (m) Újabb lapot tiltottak be Teherán. Iránban hétfőn betiltották a Sark (Kelet) cí­mű reformpárti napilapot, az iszlám köztársaság kemény­vonalas elnökének egyik leg­tekintélyesebb ellenzőjét. Az újság azért nem jelenhet meg, mert a kiszabott határ­időre nem váltották le Mo­hammed Rahmánjan főszer­kesztőt, akinek az irányítása alatt a lap a sajtófelügyeleti testület megállapítása sze­rint 70 jogsértést követett el, többek között istenkáromlás, valamint vallási és világi ve­zetők megsértésének vétsé­gét. Az iráni médiában leg­gyakrabban azt emlegetik a hatósági tilalom okaként, hogy a 100 ezres példányszá­mú lap múlt csütörtöki szá­mában karikatúrát jelente­tett meg a sokat vitatott iráni atomprogramról. Az elmúlt hat évben Iránban mintegy 100 sajtótermék megjelené­sét tiltották be, sokat közü­lük azzal bélyegezve meg, hogy a Nyugat játékszerei voltak, vagy azt hozva föl el­lenük, hogy megpróbálták aláásni az iszlám köztársaság vallási vezetését. (MTI) Hatástalanított pokolgép, jól működött a szír terrorelhárítás, mind a négy támadó fegyverest megölték Hiábavaló tiltakozások Aknatűz az amerikai nagykövetségre A szír biztonsági erők teljesen lezárták a nagykövetség környékét (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Washington. Négy, vallási jelszavakat kiabáló fegyveres támadta meg kedden az Egyesült Államok damaszkuszi nagykövetségét, de egyetlen ame­rikai diplomata sem sebesült meg. A biztonsági erők a támadást visz- szaverték, egy biztonsági őr és a támadók életüket vesztették. Mindezt az amerikai külügymi­nisztérium is megerősítette. Bá- szam Abdul-Mádzsid belügymi­niszter közölte, az ügyben vizsgá­lat indult. Helyi tisztviselők sze­rint az amerikai nagykövetség minden diplomatája épségben és biztonságban van, ezt megerősí­tette a nagykövetség szóvivője is. Egy eltévedt lövedék ugyanakkor eltalált és megsebesített egy kínai diplomatát. Akkor érte a lövés, amikor az amerikai nagykövetség melletti kínai diplomáciai képvise­let tetején álldogált. A körzetben, ahol több diplomáciai képviselet is van, sűrű füst terjengett, és heves géppisztolytűz volt hallható. Egy nyugati diplomata szerint az ame­rikai képviseletet több aknalövés­sel vették célba, amit nagy robba­nások kísértek. A terrorelhárító erők hatástalanítottak egy, a nagy- követség épületénél parkoló autó­ba rejtett pokolgépet is, amit a me­rénylőknek nem sikerült felrob­bantaniuk. Szemtanúk elmondták, a helyi biztonsági erők bekerítették a nagykövetséget, és lezárták a tér­séget. Az amerikai diplomáciai képviselet a főváros Rauda negye­dében található, ahol számos biz­tonsági létesítmény, magas rangú Szíriái tisztviselők lakásai, vala­mint külföldi nagykövetségek épületei találhatók. Peter Ford da­maszkuszi brit nagykövet úgy vél­te, nem egy jelentősebb, az al-Kai- dára jellemző akcióról van szó, ha­nem egy kisebb csoport támadásá­ról. Egyelőre nem esett szó a tá­madók kilétéről, de a szíriai biz­tonsági erők az elmúlt hónapok­ban többször összecsaptak iszlám fegyveresekkel, akiket őrizetbe akartak venni. Oldrich Hlaváček damaszkuszi szlovák nagykövet közölte: szlo­vák áldozata vagy sérültje nincs az incidensnek. Újabb elnöki beismerés: a Szaddám-rezsimnek nem volt semmi köze 2001. szeptember 11-hez Bush hihetően cáfolgatja Busht Washington. George Bush hétfő esti - közép-európai idő szerint tegnap hajnali - televíziós beszédében beis­merte: nem igaz az a kon­zervatív politikusok által korábban hangoztatott állí­tás, hogy Szaddám Húszéin rendszerének köze lett volt a 2001. szeptember 11-i ter­rortámadásokhoz. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai elnök két héten be­lül a második olyan nyilatkozatot tette, amellyel meghazudtolta az amerikai kormány és a vezető kor­mányzati hivatalnokok korábbi ál­lításait. Bush ezzel a televíziós be­széddel zárta a szeptember 11-i megemlékezést, eredendően az volt a célja, hogy megnyerje az amerikaiak többségének támoga­tását az iraki háborúhoz és az ame­rikai külpolitikai törekvésekhez. Mi dőlt meg azzal a beismerés­sel, hogy a Szaddám-rezsimnek semmilyen szerepe nem volt a 2001. szeptember 11-i terrortáma­(Reuters-felvétel) dásokban? Az iraki háború egyik érzelmi alapja éppen annak a sejte- tése volt, hogy az iraki rezsimnek köze lehetett a támadásokhoz. A kormány korábbi álláspontja sze­rint ezt bizonyította az az állítóla­gos találkozó, amikor a merénylők vezetője, Mohamed Atta Prágában egyeztetett az iraki titkosszolgálat egyik tisztjével. De az amerikai kor­mány rendszeresen állította azt is, hogy Bagdad pontosabban meg nem határozott kapcsolatot ápol az al-Kaidával. A Guardian szerint Bush kijelentésével egyértelműen megtagadta a neokonzervatívok korábbi érvelését, miszerint Szad­dám felelőssé tehető a New Yorkot és Washingtont ért támadásokért. Az elnök emellett megemlítette: elképzelhető, hogy más hibákat is vétettek Irakban. Ennek ellenére az iraki hadműveletek támogatására kérte az amerikaiakat, az al-Kaida ellen folytatott küzdelmet pedig korunk kultúrák közti összecsapá­sának nevezte. „Sokan kérdezik, miért vagyunk Irakban, ha Szad­dám Húszéin nem felelős a szep­tember 11-i merényletekért... A vá­lasz az, hogy Szaddám rendszere tiszta fenyegetés volt... veszélyt je­lentett a világra.” A hajnali beismerés legalább olyan fordulat, mint a múlt heti, a titkos CIA-börtönökkel kapcsola­tos: az eddigi tagadás helyett Bush elismerte, hogy az al-Kaida elfo­gott, feltételezett vezetőit ilyen he­lyeken tartották fogva. Michael Hayden, a CIA vezetője tegnap kije­lentette: 9/11 óta ötezer terroristát vettek őrizetbe vagy öltek meg. Bush politikájának megítélése továbbra is kedvezőtlen, az ameri­kaiak 60 százaléka nem ért egyet azzal, ahogy a kormányzat az iraki kérdést kezeli, (origo, sita, ú) Külpolitikus elnök kellene Washington. Az amerikaiaknak rá kell ébredniük, hogy a külpo­litika is része életüknek, és a 2008-as elnökválasztáson a külpoliti­kához is értő jelöltre kell majd szavazniuk - írta a Time magazin. Az utóbbi 30 évben a választók többnyire belpolitikusokat, kormány­zókat küldtek a Fehér Házba; a legutolsó öt elnök közül négy ilyen volt. A kormányzók pedig általában nem bővelkednek külpolitikai tapasztalatokban. A Time szerint 9/11-el minden megváltozott. Nemzeti párbeszédet kell kezdeni a külpolitikáról, az ország közös érdekeiről, értékéből. Az USA-ban a külügyi kérdésekben eddig egy szűk szakértői, politikusi réteg döntött, (m) Üdvözölte az EU a palesztin egységkormány tervét - Izrael elengedi a minisztereket Hamar eloszlatta a reményeket a Hamász ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Gáza/Jeruzsáletn. Az Európai Unió tegnap üdvözölte a nemzeti egységkormány létrehozá­sáról szóló palesztin megállapo­dást, kifejezve reményét, hogy az izraeliek és a palesztinok felújítják béketárgyalásaikat. A tárgyalások felújítása a leendő kormány részé­ről nem ütközik majd akadályba - mondta ugyancsak tegnap a Hamász-kormány egyik tisztségvi­selője. Az EU soros finn elnöksége nem utalt arra, felveszi-e a kapcsolatot az egységkormánnyal, és felújítja-e a palesztinok segélyezését. Az EU megszakította a kapcsolatot a pa­lesztin kormánnyal, mert a Hamász nem ismeri el Izrael létét, és nem hajlandó lemondani az erő­szakról. Az ellenzéki Fatah mozgalmat vezető Mahmúd Abbász palesztin elnök és Iszmáil Háníje, a Hamász- kormány miniszterelnöke hétfőn állapodott meg arról, hogy a pa­lesztinok nemzetközi elszigetelő­désének megszüntetésére és a nemzetközi segélyhez jutás érde­kében egységkormányt hoznak lét­re. Gázi Hamad, a távozó Hamász- kormány szóvivője az izraeli hadse­reg rádiójának kijelentette: az egy­ségkormány nem gördít majd aka­dályt az elé, hogy Abbász tárgyal­jon Izraellel, mindazonáltal ismét azt mondta, a mozgalom nem is­meri el a zsidó államot. A Hamász vezette kormány mindig hangoz­tatta: az elnök szabadon tárgyalhat Izraellel, de mivel a parlamentben a mozgalom tagjai vannak több­ségben, az Abbász által kötött meg­állapodásokat nem iktatnák tör­vénybe. Nem sokkal később Haníje kormányfő öntött tiszta vizet a po­hárba. Hangsúlyozta: a most meg­alakuló palesztin egységkormány sem fog tárgyaim Izraellel. Ezzel alaposan lehűtötte az egységkor­mányhoz fűződő reményeket. Egy izraeli katonai bíróság teg­nap elrendelte 18, a Hamászhoz tartozó parlamenti képviselő és mi­niszter szabadlábra helyezését. A katonai ügyészség kérésére azon­ban a döntés végrehajtását 48 órá­ra felfüggesztette. Ezalatt az ügyész fellebbezhet. Az izraeli erők mintegy harminc Hamász-vezetőt, köztük a parlamenti elnököt és há­rom minisztert fogtak el, miután palesztin fegyveresek elraboltak egy izraeli katonát. Szabadon en­gedésüket Abbász elnök tegnap is követelte Izraeltől. (MTI, t, ú) Bemutatták a 9/11-es filmet Washington. A tiltakozások és az erős politikai nyomás ellenére bemutatták az ABC amerikai televí­zióban a 2001. szeptember 11-i ter­rormerényletekről szóló dokumen­tum-játékfilmet. Az alkotók csak egy percet vágtak ki a filmből. Az öt évvel ezelőtti merényletek évfordu­lója alkalmából vasárnap és hétfő este vetítették le az összesen ötórás sorozatot. A film egyik újdonsága annak bemutatása, hogyan szalasz­totta el a Clinton-kormányzat Oszama bin Laden terrorvezér kéz­re kerítését. A film úgy állítja be, hogy a washingtoni kormány nem vette elég komolyan a terrorve­szélyt, a felderítő szervek ezzel kapcsolatos figyelmeztetéseit, sőt 2000 előtt leállíttatott egy afganisz­táni akciót, amikor kézközeiben volt bin Laden elfogása. Clinton ál­lítólag a Monica Lewinsky-féle szexbotrány miatt nem adott pa­rancsot bin Laden meggyilkolására. Bill Clinton személyesen tiltakozott az ABC televíziónál, pontatlannak nevezve a filmet. A hibák kijavítását vagy a film visszavonását követelte. A Clinton Alapítvány közölte, a film újraírja a történelmet, levetítése amerikaiak millióit vezeti félre. Madeleine Albright volt külügymi­niszter - aki a film szerint megaka­dályozta, hogy az amerikai erők csapást mérjenek a terrorista vezér búvóhelyére, egy ízben pedig az amerikai rakétatámadásról Pakisz­tánt értesítve lehetővé tette bin Ladennek a menekülést - hazug­nak mondta az ABC sorozatát. A 9/11-hez vezető út című filmet 13 millióan látták az USA-ban, a máso­dik legnézettebb műsor volt vasár­nap este az NBC futballprogramja mögött. (MTI) Clinton megsértődött (Reuters) Rendőrségi vizsgálat Topolánek fejét követelik Prága. Magyarázatot követel Mirek Topolánek polgári demokra­ta cseh kormányfőtől a sajtó azzal kapcsolatban, hogyan finanszíroz­ta tavaly prágai luxuslakásának megvásárlását. Topolánek 8,5 mil­lió koronáért vett lakást Prágában, közel a Hradzsinhoz. Saját bevallá­sa szerint 5,25 millió koronás hitelt vett fel 15 évi törlesztésre, míg az összeg fennmaradó részét saját megtakarításaiból, vállalkozásai nyereségéből teremtette elő. Ezek között egy 2,5 millió koronás össze­get is említett, amelyet a korábban általa vezetett VAE cég részvény- csomagjának az eladásáért kapott. A Mladá fronta Dnes és a Hospo- dáíské noviny szerint azonban a részvénycsomag eladása körül több kérdés nem világos, s ezek tisztázá­sa nélkül Topolánekre hitel- és vál­tócsalás gyanúja vetül. Jirí Parou- bek, volt szociáldemokrata kor­mányfő az üggyel összefüggésben a hét végén úgy nyilatkozott, Topo- láneknek távoznia kellene a politi­kai színpadról. Az ügyet augusztus vége óta a rendőrség korrupcióelle­nes csoportja vizsgálja, (kokes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom