Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-08 / 207. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 8. Kertészkedő 17 Növényeink kiváló előrejelzők - hamarább figyelmeztetnek az időjárásváltozásra, mint a meteorológusok Zöld időjósok környezetünkben Ha a tavirózsa virágai reggel nem jönnek elő, eső várható (Képarchívum) Az időjárás változásaira mindenki kíváncsi már ősidők óta, hisz tervezett programjaink sikere, vagy kudarca múlhat rajta. Ezen kívül az ízületi, keringési és számos más betegségben szenvedők közérzetére is hatással van. ISMERTETŐ A XXI. század elején többféle módot találhatunk arra, hogy szakavatott meteorológusok tanácsait figyelembe véve döntsünk: vigyünk e magunkkal esernyőt vagy sem, ha pár órára kimozdulunk otthonról? Ám ha sem a televízióban, sem a rádióban nem mondanak éppen időjárás jelentést, és újság sincs kéznél, csak körbe kell nézzünk, és a növények segítenek eldönteni a dilemmát, mert rövidtávú előrejelzésben verhetetlenek. Megbízhatóságukhoz nem fér kétség, mivel gyors reakcióiknak köszönhetően tudják megvédeni magukat a természeti ártalmaktól. A növények jelzéseinek megfejtése nem nehéz dolog, ráadásul szép számmal találunk zöld időjósokat környezetünkben, sőt esetenként lakásunkban is. Eső előtt könnyek Egyesek „könnyezéssel” jelzik a csapadék érkezését. A könnyezőpálma (Monstera deliciosa) prognózisát pár órával az időjárás változása előtt adja tudtunkra, hasonlóan néhány hazánkban vadon élő kollegájához, amelyek leggyakrabban a vízparti vegetáció tagjai. Ezek például a nyílfű, a kolokán, a hídőr, a fás szárúak közül a nyár-, éger- és a fűzfélék. Hosszabb távú csapadékjelentés érdekében pedig a vadgesztenyét (1-2 nap), és a juharokat vizsgáljuk, mivel ez utóbbi növénycsoport megfigyelések szerint 3-4 nappal az eső eleredte előtt elkezd már könnyezni. A könnyezésnek - guttációnak - élettani okai vannak, amelyek a vízfelvétellel és a levegő pára- tartalmának megváltozásával szorosan összefüggnek. A növények a tápanyagokat vízben oldva veszik föl, emiatt egész testükben szinte folyamatos a vízforgalom. A párologtatás a gázcsere-nyílásokon keresztül történik. Ez hűti is a növényt (mint az embereket az izzadás), továbbá elősegíti az összefüggő vízoszlop mozgását, ami a gyökértől a száron keresztül a levelekig tart, és a tápanyagokat is szállítja. Ha a levegő páratartalma emelkedik (ez pedig eső előtt mindig így van) a gázcsere-nyílásokon nem tud zavartalanul kiáramlani a vízgőz a környezetben lévő szintén magas koncentráció miatt. De a tápanyagáramlásnak ekkor is folytatódnia kell, ezért a növény a vizet cseppekben préseli ki magából. Egyes virágok összecsukják szirmaikat Más zöld időjósok egész „viselkedésükkel” utalnak a verőfényes napsütés közelgő megszűnésére. Szép időben virágjuk nyitott, leveleiket a lehető legnagyobb felülettel fordítják a Nap felé. Az égi háború közeledtével azonban szirmaikat összecsukják, megvédve magukat a vízcseppek károsító hatásától. így tesz a kertekben gyakran fellelhető körömvirág (Calendula officinalis), ami meteorológiai tudományán kívül egyik leghasznosabb gyógynövényünk; a rózsák többsége és az úton-útfé- len megtalálható pitypang valamint az apró szulák is. Egyre több kertben tartanak kis tóban, vagy dézsában tavirózsákat. Ezek virágai reggel 8 óra körül nyílnak, este 20 óra körül csukódnak, majd a zárt virág kissé a víz alá merülve éjszakázik, mert a víz lassabban hűl le a levegőnél. Ha reggel nem jönnek elő a virágok, eső várható. Külön említést érdemelnek a madársóskafélék (Oxalis sp.), amelyek leveleiket éjszakára összecsomagolják. Míg napközben a leginkább négylevelű lóheréhez hasonlítanak, este felé a levélnyélhez simulva térnek nyugovóra. Abban az esetben, ha reggel nem simulnak ki, az időjárás hamarosan megváltozik. A virágjukat összecsukókhoz hasonlóan itt is a sérülések megelőzése a cél. A vöröshagyma héja a télről árulkodik Egyes megfigyelések szerint a nektártermelés intenzitása növekszik a levegő páratartalmának növekedésekor. Ebből következik, hogy ha a virágok körül a szokottnál több rovar serénykedik, az is a csapadék közeledtét jelzi. Ezt legkönnyebben a fehér akácon, lon- cokon vehetjük észre. Régi népi megfigyelés az is, ha a vöröshagymának a héja vékony, akkor enyhe, ha pedig vastag és durva akkor hideg tél várható. Amióta világ a világ, az ember képtelen befolyásolni az időjárást, csupán alkalmazkodni tud hozzá, de néha ez is elegendő. Remélhetőleg ezt az alkalmazkodást fogja megkönnyíteni, ha ezentúl megfogadjuk azon élőlényeknek a „tanácsait”, amelyek nem képesek egy épület vagy egy esőkabát védelmét kihasználni, ha megérkezik a zivatar. Ők is jól tudják ezt, ezért sokkal hamarabb elkezdenek készülődni. (Ezermester) A körömvirág szép időben nyitott, leveleit a lehető legnagyobb felülettel fordítja a Nap felé (Fotó: Hocsi) A biokertben termesztett zöldbab nemcsak kiváló táplálék, hanem az emberi szervezetet is gyógyítja Ne késlekedjünk a hüvelyek betakarításával KÖTELES GÁBOR A bab őshazája Mexikó. Az Újvilág lakossága olyannyira megkedvelte ezt a táplálékot, hogy Amerikában jelenleg is a szülte naponta fogyasztott ételek, köretek közé tartozik. Európában először a karósbab jelent meg a 16. században, és csak később vált ismertté a bokorbab. Zöld és sárga hüvelyű babokat ismerünk; azonban térségünkben a háziasszonyok a sárga hüvelyüket kedvelik, pedig a zöld hüvelyű éppen olyan jóízű, és csak később kezd szálkásodni. Viszont Európa nyugati részén szinte kizárólag a zöld hüvelyű babfajtákat termesztik, és előnyben részesítik az ún. ceruzababokat. A zöldbab kitűnő táplálék, s emellett az emberi szervezetet is gyógyítja. A bio körülmények között termesztett bab héja serkenti a károsult hasnyálmirigy megújulását. Mivel a babhéj elősegíti a hasnyálmirigy folyamatos regenerálódását, még az egészséges embernek is ajánlott rendszeres fogyasztása. Ezt elsősorban a zöldbab fogyasztása révén érhetjük el. A zöldbabot - a babhéj hasnyálmirigy-regeneráló képességéért - lehetőleg vegyszermentesen termeljük. A Gertrúd Franck féle biodinamikus vegyes kertben a „B” sorokon termelhető karalábéval, esetleg retekkel vegyesen, vagy a „C” sorokon hónaposretek, fejessaláta utóvetemé- nyeként, ám sikeresen termeszthető a biokert gyümölcsfákkal beültetett részében is a sorközökben termesztett szamóca sorok között. A bab melegigényes növény, melynek csíranövénye nagyon érzékeny a fagyokra. Ezért csak a fagyok elmúltával - májusközepe táján - vethető biztonságosan. Kedvező idő esetén kisebb mennyiségben érdemes korábban, április 25-e után elvetni. Elfagyás esetén esetleg újravethetjük. A babot a sorokban 7-8 cm távolságra vetjük, vagy pl. korai karalábé közé fészkenként 3-4 szemet 4 cm mélyen. A biokertben szakaszosan, július közepéig vethető. A hüvelyek betakarításával ne késlekedjünk. Az optimális időben végzett betakarítással jobb minőségű és nagyobb termést érhetünk el. A hüvelyeket csípjük le a bokorról és semmiképp se szakítsuk, hogy a bokor ne károsodjon. A zöldbabból hagyományosan leves, vagy főzelék készül, ám köretek, húsutánzó ételek alapanyaga is lehet. Újabban divatos lett a franciás elkészítése: sósvízben kifőzzük majd tejföllel, sajttal, vagy öntettel ízesítjük. A zöldbab kiválóan mélyhűt- hető, így a házikertben akár egész évi készletünket is megtermelhetjük. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára Jelenleg is támadnak a kórokozók Tartsuk be az egészségügyi várakozási időt TÓTH MIKLÓS Nyár végén egyre kevesebb a növényvédelmi munka, ennek oka egyrészről, hogy az egészséges termést korábban elvégzett hatékony kezelésekkel kellett megtermelni, másrészről a betakarítás idején már nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehet védekezni. Pedig ebben az időszakban is támadnak a károsítok. A paradicsomot augusztusban az alternáriás foltosság és a fitof- tóra támadja meg. Az idén a nyári hónapokban és augusztusban is elegendő csapadék hullott ahhoz, hogy napjainkra a paradicsomvész egyre nagyobb területen jelenjen meg, s gyorsan terjedjen. Jellemző tünete a növények leforrázott képe. A nedves, barna foltok leveleken, száron és a gyümölcsökön is megjelennek, gyorsan terjednek. A lombját vesztett növény nem tudja beérlelni termését, s megújulni sem képes. A csapadék és az ilyenkor egyre gyakoribb páralecsapódás segíti a kórokozó fertőzését. A védekezést nehezíti a folyamatos szedés, ilyenkor alaposan meg kell fontolni, mikor, mivel permetezünk. A védekezésnél első lépés az állomány alapos megszedése, hogy a kezelés után 7 napig tudjunk várni a következő szedéssel, betartsuk az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Az alkalmazható készítmények közül hatékonyabbak a felszívódó és kontakt hatóanyag kombinációját tartalmazó szerek. Felszívódó hatóanyagok a metala- xil, dimetomorf, efozit-Al, iprova- likarb, s ezekhez kombinálják a mankoceb, rézoxiklorid hatóanyagokat. A nyár folyamán fokozatosan szaporodott a gyapottok bagolylepke. Ez a kártevő a virágot és a termést fogyasztja, így többek között a paprika, paradicsom termését is. Napjainkban a gyors lebom- lású, rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű piretroid származékok közül használhatunk, pl. deltametrin, lambda ci- halotrin hatóanyagú készítmények. A paprika állományokban újra gyarapodik a levéltetű állomány, figyeljünk rájuk, s ha szükséges a rövid várakozási idejű nikotinszármazékok valamelyikét alkalmazhatjuk. A csapadékos idő hatására megjelent a baktériumos betegség nemcsak leveleken, hanem a termést is károsítja. Jellemző tünete a bogyón megjelenő vizes folt, ami gyorsan nő, lágy rothadásba megy át. A bogyó héja marad meg csak. Ellene réztartalmú készítményekkel védekezhetünk, de itt is meg kell tartani a várakozási időt (általában 7 nap). Sokan már szedik a hagymát. A hagymalégy több nemzedéke károsított a tenyészidőszakban, sajnos a kifejlett fejeket is rágja a nyű, s ennek nyomán rothadásos folyamat indult el. Éppen ezért alapos átválogatás után tároljuk el a termést, illetve ellenőrizzük annak egészséges állapotát, mert a rothadás az egész tételt tönkre teheti. A válogatás során a hagymapero- noszpóra vagy a szürkepenész károsítását is kiszűrhetjük. (MR) A szerző növényvédelmi szakértő Hasznos tanácsok kertészkedőknek Távolítsuk el a vízhajtásokat ÖSSZEFOGLALÓ Még mindig eredményesen dugványozható a muskátli, a hi- biszkusz, a leander és a fukszia. Ezekben a hetekben az új hajtások szövetei elég érettek ahhoz, hogy gyökereket fejlesszenek, de még nem fásodtak el. Karózzuk a magas növésű dáliákat, mert a szél könnyen kidöntheti őket. Ezekről a fajtákról egy hajtáson csak egy virágbimbót hagyjunk meg, így szép, erőteljes virágok fognak fejlődni. Az elvirágzott évelő növényeket most ültethetjük át, így őszig ismét kellőképpen be tudnak gyökeresedni. A legtöbb évelőt tőosztással könnyen szaporíthatjuk, amire az átültetés alkalmával keríthetünk sort. Metsszük le a leter- mett málnavesszőket és az egyéb gyümölcstermő bokrok bármilyen okból pusztulásnak indult részeit. A gyümölcsfák ágain és törzsén fejlődő vízhajtásokat tőből vágjuk le. Csak azokat hagyjuk meg, amelyekből esetleg pótolni tudjuk a korona hiányzó részeit, (kertpont.hu) Virágzó hibiszkusz (Fotó: Hocsi)
