Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-02 / 202. szám, szombat
14 Családikor ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 2. www.ujszo.com ÉRDEKESSÉG Mulattató, pajzán térképszemle 4. koronázási ünnepségek Negyedszer rendezik meg a háromnapos fővárosi koronázási ünnepségeket - az eseményt holnapig tekinthetik meg az érdeklődők. Az utcákat ismét belengi a borok és a sült pecsenye illata, találkozhatunk a királyok korabeli jelmezekbe bújt kereskedőkkel, hóhérokkal és muzsikusokkal. Az Óvárosba látogatók részesei lehetnek II. Habsburg Mátyás 1608-beli megkoronázásának is. Az ünnepség részeként rászoruló gyerekeknek szerveznek gyűjtést, (ú) Fantáziaképek Fantáziaképek címmel tekinthető meg az a nemzetközi kiállítás, amelyet harminc neves képzőművész, gyermekeknek szánt könyvekben található illusztrációiból kínál válogatást. A gyűjtemény a fővárosi Bibiana épületében (Panská 41) szeptember 15-ig tekinthető meg. (ú) Sokan csak most, a kánikulai időszak és az autópályák zsúfoltságának megszűnése után indulnak hosszabb utakra, előre becserkészve választott úti céljukat a térképen. Az atlaszok böngészése hasznos időtöltés, ám mulattató foglalatosság is lehet. JUHAN1NAGY JÁNOS A térkép talányai olykor meg- fejthetők, olykor megnevettetnek. Nem véletlenül emelhette az irodalmi anekdota rangjára Moldova György a Fejér megyeiek évődését, hogy vajon Szár lakói loptak-e ékezetet Vereb lakosaitól, avagy ez utóbbiak ajánlották-e fel amazoknak, hogy ne legyenek nyakig - a falujukban. De kuncogunk akkor is, ha a hazai Malackáról hallunk. (Remélhetőleg nem testvértelepülése a nógrádi Szalonna.) Aki tud dánul, jót mulat, amikor a Lem nevű helységre bukkan, ez a szó ugyanis nemcsak végtagot jelent, hanem valamennyi lógó testrészt. A viking ivadékok tudvalévő- leg szeretik a sört, nem csoda hát, hogy ez az ital több dán település- névben is felbukkan: Ölstykke (Sördarab), Ölgod (Jó sör). Németül tudóknak elég délnyugati szomszédaink országánál felütniük a világadaszt. Ausztriában található ugyanis Kotzendorf, amely magyarul - minek szépíteni - Okádásfalva. Létezik a sógoroknál Hundessen (Kutyaevés), kicsit játékosabb átültetésben Kutyafalófalu. Busendorf fordítása Kebelfalva, míg Mösendorf (csakis a neve alapján) Koszfészek. Magyarország térképén viszont van Bugyi, Tök, Csömör, Baj, Akasztó. Nem kevésbé megmosolyogtató Kisbér, Kemendollár vagy Nagybajom, továbbá Bolhás, Beled, Bázakerettye vagy Bödönhát neve sem - a Tüskevárhoz közeli Apácatornáról vagy a nyírségi Bájbokorról nem is beszélve. Ökörsegg, Lóhágató, Fingókút és a többiek A nyelvészek persze többnyire tudják, miért és honnan kapta a nevét Bősárkány, Fiad, Gyülevész, a somogyi Ebédvesztőpuszta és a térkép többi talánya. A Veszprém megyei Karakószörcsök humoristák céltáblája volt hosszú időn át. Többen azt hitték, hogy ilyen nevű település nem is létezik. A nyelvtudomány szerint Karakószörcsök előtagja a szláv Krakov vagy Krakkó hely- és víznévből képződött (a szó eleji mássalhangzó-torlódást a magyar úgynevezett ejtéskönnyítő magánhangzó betoldásával oldja fel, innen a Karakó), utótagja pedig galagonyást jelent. Karakószörcsök másképpen tehát Galagonyáshely. Ez, ugye, szebben hangzik? A szép hangalak, s a szalonképes jelentés azonban nem mindig szempont a térképen látható nevek kialakulásakor. Ezért furcsa és csúnya helységnevek is vannak. A Veszprém megyei Zalaendrődöt hajdanában Nyavalyádnak hívták. Fura nevét, amelyen 1337-ben tűnt fel először, első földbirtokosától, Nyavalyádi Henriktől nyerte, s viselte 1889-ig, míg át nem keresztelték mai nevére. Dr. Domyay Béla helytörténész, egykori keszthelyi múzeumigazgató volt talán az első, aki 1927-ben megjelent bakonyi útikalauzában nyomtatásban meg merte jelentetni az alábbi helyrajzi neveket: Ökörsegg, Lóhágató, Fingókút, Gatyaszárrét, Balogsegg és effélék. Domyay könyvében nem szerepelt ugyan, de tény, hogy Városlőd és Farkasgyepű között volt a Lófingatódomb. Valamikor e meredek, a lovakat erőlködésre késztető kaptatón át vezetett a régi piaci út. A néveredet felderítéséhez nem kell nagy fantázia. A Debrecenhez közeli Ondód vagy a Zemplén megyei Pornóapáti viszont nem azt jelenti, amire első értelmezésben kaján vigyorral gondolnának a térképet böngészők. Van, akit mosolyra fakaszt Rábatöttös és a tokaji borvidék egyik települése, Makkoshotyka éppúgy, mint a Pest megyei Bugyi vagy a gömöri Dobfenek. NAGY EMBEREK KICSIBEN Brahe, az ezüstorrú fizikus OZOGÁNY ERNŐ A nagyközönség körében számtalan tévhit él a híres emberekről, sok esetben pedig nem is ismerik a történelem nagy alakjait. Mivel az új ismeretek iránt legfogékonyabbak a tizenévesek, ezért sorozatunk különösen az ő figyelmüket hivatott felhívni azokra a dicső elődökre, akik példaképül szolgálhatnak számukra. Tycho de Brahe (1546-1601) A közvélemény leginkább a világtól elzárt laboratóriumokba képzeli a tudósokat, akiknek a hétköznapi dolgokhoz vajmi kevés közük van. Nos Tycho de Brahe ennek az elvárásnak részben megfelel. Annyiban, hogy egy szigeten töltötte élete egy részét, a csillagos eget bámulva. De szobatudós nem volt, az biztos. Olyannyira nem, hogy még az orrát se tudta igazán lógatni. Alig múlt húszéves, amikor az egyetemen Manderup Parsbjerg nevű diáktársával egy matematikai tételen összeveszett. Nemesi gőgjére jellemzően párbajra hívta ki ellenfelét: döntsön a kard, ha már kifogytak az érvekből. Döntött is: a küzdelem hevében az ellenfél levágta Tycho de Brahe orrát. Ettől fogva a dán csak ezüstből készített orrvéggel mert megjelenni a nyilvánosság előtt. Hogy mennyire nem megfelelő döntőbíró a fegyver, arra a legjellemzőbb példa, hogy a diáktárs neve csak e szerencséden esemény kapcsán maradt fenn, viszont Brahe a tudomány legnagyobbjai közé küzdötte fel magát. A szerencséden párbaj ellenére az orránál jóval messzebb látott. Olyannyira, hogy talált a Cassiopeia csillagképben egy szupernóvát. Ezzel a felfedezéssel kivívta II. Frigyes király barátságát és csodálatát. Az uralkodó fejedelmi bőkezűséggel egy egész szigetet ajándékozott neld tudományos kísérletei végzésére. A középkorban persze ez azt jelentette, hogy valamennyi településével és lakóival egyetemben Hven szigete Brahe hűbérbirtoka lett. Nem is volt rest: felépítette magának a csillagvizsgálóval kiegészített Uraniborg kastélyát, mellette cselédlakásokkal, papírmalommal, nyomdával és a legkülönfélébb műhelyekkel, ahol az általa kigondolt műszereket készítették el jobbágyai. Az ezerhektáros sziget az ő jóvoltából vált a csillagvizsgálók paradicsomává. Pechjére csak néhány évtizeddel a halála után találták fel a távcsövet, így kénytelen volt megfigyeléseit szabad szemmel végezni. A mérési pontosság növelése érdekében hatalmas műszereket kellett készíttetnie. Legnagyobb kvadránsának sugara hat méter volt, negyven ember kellett a mozgatásához. Az ívén a szögperc egyhatod részét is mérni lehetett, így aligha csodálható, hogy korának legpontosabb mérési eredményeit produkálta. Ráadásul a mai napig érvényes ádagolási módszer kidolgozása is az ő nevéhez fűződik. Napjaink középiskolásai jól tudják: minden mérést többször kell elvégezni, a kapott értékek ádaga adja a megközelítőleg helyes eredményt. Bármily meglepő, a fizika több évezredes fejlődése után Brahénak jutott ez az eszébe először. Emiatt méltán tekinthetjük őt az első kísérleti fizikusnak. Nem fogadta el a modern világképet Minden zsenialitása ellenére nem fogadta el a kopernikuszi világképet, vagyis hogy a Föld a Nap körül kering, annak ellenére, hogy lengyel elődje ekkor már fél évszázada halott volt. Ez is bizonyítja, hogy olykor még tudós körökben sem könnyű érvényt szerezni egy új gondolatnak. Abban a hiszemben kémlelte hosszú éveken át az eget, hogy Földünk a világegyetem középpontja. Sejthető, hogy de Brahe paradicsomi élete nem tarthat örökké. O. Frigyes halálát követően izgága természetének köszönhetően vitába keveredett, aminek száműzetés lett a vége. Nem Brahe, hanem az új király volt a vétkes: képtelen volt ellenállni egyik udvarhölgye, Karen Annersdatter virágzó bájainak. A baj az volt, hogy a hölgyike szemet vetett a Brahe által felvirágoztatott Hven szigetére. Nem volt nehéz a hirtelen természetű tudóst felher- gelni, majd bebizonyítani, hogy az ilyen alaknak nincs helye a királyi udvarban. Brahe nagy szerencséjére volt Európában egy olyan uralkodó, aki jobbára kétes, izgága alakokkal vette körül magát. Fő hobbija az alkímia volt, mindenáron aranyat szeretett volna a bölcsek kövével csinálni. így került műszereivel és munkatársai kis csapatával II. Rudolf prágai udvarába, ahol kísérleteit tovább folytatta. Olyannyira gyökeret eresztett a száz- tornyú városban, hogy a mai napig sem hagyta el: az Óváros téri Týn-székesegyházban alussza örök álmát. A gótika e remekének megtekintése közben igazán érdemes néhány percet eltölteni annak a tudósnak a síremléke mellett, aki ugyan nem fogadta el a modern világképet, viszont kísérleteivel és mérési eredményeivel maga készítette elő a talajt annak győzelméhez. CSALÁDI KVÍZ A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA MttMNsaaiB§M£^@BNM8SgsagaNBÍMHMnKsssBMi^@äMM^8iiMB Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasnia hétvégi magazinunk írásait, s gond nélkül megjelölnie a helyes válaszokat kvízkérdéseinkre. A megfejtést levelezőlapon küldje el a Családi Kör címére - ne feledje el feltüntetni a saját elérhetőségét sem! Ha velünk játszik, nemcsak jól szórakozhat, hanem kis szerencsével az Új Szó ajándékát is megnyerheti. A beküldési határidő: szeptember 6. 1. Mi a könyv címe, amelyet Adél apukája szinte kívülről fiíj? a) Én is felnőttem b) Iskolás lettem c) Már óvodás vagyok 2. Mi történt a Holt költők társasága tanítójával? a) új találmánya sikert aratott b) kitüntették c) elbocsátották állásából 3. Ha a férfinek problémája van, szeret elvonulni: a) a barlangjába b) a saját bolygójára c) a szobájába. 4. Melyik életkorban fejeződik be a picik kézfejének cson- tosodása? a) 7-8 éves korra b) 9-10 éves korra c) 11-12 éves korra 5. Hol található Hundessen település? a) Németországban b) Ausztriában c) Dániában Szőlő eltartása Ez csak kisebb mennyiségű szőlőre vonatkozik, amelyet azonban így kis helyen egészen tavaszig eltarthatunk. Kell hozzá nagyobb agyagedény és tökéletesen száraz korpa. A tiszta edénybe ujjnyi korpát teszünk, ráhelyezünk néhány szőlőfürtöt, megint egy réteg korpát és folytatjuk, míg az edény megtelik. A fürtök egymást ne érintsék! A korparéteget tiszta papirossal takarjuk le, és az edényt szurokréteggel zárjuk el. Hűvös, száraz helyen kell tartani, sötétben. Szőnyeg portalanítása Ha nincs porszívónk, és porolni kell a szőnyeget, mindig csak a baloldalán verjük ki, különösen a valódi perzsa- vagy szmirnasző- nyeget. Egy évben háromszor po- roltassuk őket, fölösleges többször! Ellenben naponta söpörjük le a szál hányában, szőnyegsöprűvel, és utána jól kinyomott vizes ruhával töröljük le! Takarítás előtt, de lehetőleg már előző este, hajtsuk fel, amivel nagyon megkíméljük! Ha nagyon sáros idő van, szőnyegvédő, vastag vászonfutókkal lehet beborítani. Felfrissíti a szőnyeget a savanyú káposzta levével vagy szalmiákos vízzel való lemosás. Úgyszintén lemoshatjuk ecetes vagy langyos vízzel. Minden esetben tiszta vízbe mártott ruhával utána kell törölni. Ez az eljárás felüdíti az elfakult színeket. Ha a mosás által nagyon megpuhult, a bal oldalán vékonyan bekenhetjük asztalosenywel. Kitűnő tisztítószer a hó. Terítsük ki télen a frissen hullott hóra, a színével lefelé és a bal oldalát verjük ki! Mo- lyos szőnyegeket alapos kiporolás és kikefélés után szalmiákos vízzel kell lemosni, és néhány órára forró napra termi. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 Az augusztus 26-i Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2a, 3b, 4b, 5c. Az Új Szó ajándékát Szilasi Magdaléna tornai olvasónk nyerte. CSALÁDI KOR Szerkeszti: Agszer Krisztina Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 442, fax: 02/59 233 469
