Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-30 / 200. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com Komédiások szórakoztatták a népet, volt kirakodóvásár és lecsófőző verseny. A mostani rendezvénnyel, úgy tűnik, sikerült hagyományt teremteni. LECZO ZOLTÁN Nagykapos. Az Ung-vidék köz­pontjában a múlt hét végén ren­dezték meg a III. Nagykaposi Nyá­ri Vásárt. A rendezvény idejére a település központjában lévő uta­kat a járműforgalom elől lezár­ták, így az érdeklődők háborítat­lanul sétálgathattak az ideiglene­sen kialakított „bevásárlóutcá­kon”. A városháza előtti téren a komédiások először a legkisebbe­ket szórakoztatták, majd délután lecsófőző verseny következett. A megmérettetésre benevezett csa­patok egyenként 5-5 liternyi le­csót készítettek el, amelyek közül aztán a szakértő zsűri választotta ki a legjobbakat. A vetélkedő győztesei „dicsérő szavakat, a né­zők elismerését és szép emléke­ket” vihettek haza. A szervezők' természetesen kisebb tárgyi nye­reményekről is gondoskodtak. A városháza nagytermében ezzel egy időben zöldség- és gyümölcs­kiállítást rendeztek, melyen az Ung-vidéki kistermelők és mező- gazdasági vállalatok mutathatták be termékeiket. A Hviezdoslav-la- kótelepi nyugdíjasotthon udvarán folklóregyüttesek léptek fel, az épület előtt pedig a lakók a hagyo­mányos népi mesterségekkel is­mertették meg az érdeklődőket. A város központjában ezalatt hagyo­mányos kirakodóvásár zajlott, me­lyen az ország minden részéből ér­kezett árusok sátraikban kínálták portékáikat. A nagy hagyomá­nyokkal rendelkező Simon- és Jú- da-napi vásárt rendszerint október utolsó hétvégéjén tartják Nagy- kaposon. Az első Nagykaposi Nyá­ri Vásárt még 2004-ben rendezték, s úgy tűnik, a szervezőknek sike­rült új hagyományt teremteniük. A kaposi lecsófesztivált egyébként a közeli Csicserből érkezett Erős Em­berek Csapata nyerte. A nagykaposi nyugdíjasotthon lakói által készített tetszetős tárgyakat most bárki megvásárolhatta A városháza nagytermében zöldség- és gyümölcskiállítást nézhettek meg az érdeklődők A lecsófesztivál csicseri győztes csapata (Szabó Bernadett felvétele) Alapy Gyula emléktábláját helyezték el és avatták fel ünnepélyesen az általa megálmodott Kultúrpalota falán A fénypont a falumúzeum megnyitása volt Éltető hajszálgyökerek Falunapok Százdon Komárom. A hetven éve el­hunyt Alapy Gyula dombor­művel ékesített emléktáblá­ját avatták Szent István napján Komáromban. V. KRASZN1CA MELITTA Szilva Ilona szobrászművész és Ryšavý Boldizsár kőfaragó alkotá­sát az Alapy Gyula által megálmo­dott egykori Kultúrpalota (ma Ma­gyar Kultúra és Duna Mente Mú­zeuma) falán helyezték el. A Komárom város életében haj­dan jelentős szerepet betöltött közéleti személyiség munkáját Szénássy Zoltán tanár, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egye­sület tiszteletbeli elnöke méltat­ta. Alapy Gyula nevéhez számos tudományos, publicisztikai mun­ka fűződik, mint például Komá­rom vármegye nemesi családjai, A komáromi halászat, Komárom Jókai regényeiben. Kezdeménye­zője és alapító tagja volt az 1911- ben megalakult Jókai Egyesület­nek is. Ugyancsak ő volt, aki min­den követ megmozgatott azért, hogy a város akkori önkormány­zata e szervezetnek ajándékozza a mai múzeum alatt álló telket, ahová megálmodta a Kultúrpalo­ta épületét. „A beneši dekrétu­mok alapján megszüntették az egyesületeket, ledöntötték a szobrokat és kisajátították az épületeket - mutatott rá a tanár úr. - Sajnos a dekrétumok a mai napig érvényben vannak, amit az A domborművel ékesített emléktábla Szilva Ilona és Ryšavý Boldizsár munkája (Vas Gyula felvétele) a tény is bizonyít, hogy a Kultúr­palotát még mindig nem szolgál­tatták vissza jogos tulajdonosá­nak. Téves az a nézet, miszerint a Jókai Egyesület megszűnt volriá, hiszen az alapszabályzata szerint ez csak akkor következett volna be, ha a közgyűlés feloszlathatta volna önmagát. Ilyen azonban so­ha nem történt, 2000-ben nem egy új egyesület alakult, hanem felújította tevékenységét.” Szé­nássy Zoltán utalt arra is, hogy a városban egyre szaporodó emlék­táblák, szobrok, emlékhelyek - Beöthy, Csokonai, Jókai stb. - olyan hajszálgyökerek, amelyeken keresztül éltető energiát kapunk kisebbségi mágyar sorsunk elvise­léséhez. Alapy példamutató élete és áldozatvállalása ugyancsak üyen megtartó erővel bír a közös­ség számára. A domborművel éke­sített emléktáblát a Jókai Egyesü­let tagjainak és támogatóinak anyagi hozzájárulásával készülhe­tett el. A jelenlévők az ünnepséget követően a katolikus temetőbe vo­nultak, ahol koszorút helyeztek el Alapy Gyula sírjára. UJ SZO-H1R Százd. Két napon át - augusztus 19-én és 20-án - a Morda árnyéká­ban meghúzódó 430 lakosú Száz­don, a község önkormányzata a te­lepülés írásos említésének 745. év­fordulója alkalmából falunapokat rendezett. A szombat délután a sportról szólt, a helyi alkalmi futballcsapat sokak bánatára 5:3-ra kikapott a bajnokságban is szereplő tapasztalt ipolyszakállosiaktól. Este az evan­gélikus iskolában a múltról beszél­gettek a helybeliek a kitelepítettek- kel és azok leszármazottaival, a ré­gi Százdról és több mint fél évszá­zad sokfajta közösségi és egyéni megrázkódtatásáról, illetve az oly­kor-olykor bekopogtató örömteli pillanatokról is. Sötétedés után jött a tábortűz, a tűzijáték és a hajnalig tartó diszkó. Vasárnap délelőtt a kitelepítettek és meghurcoltak tiszteletére állított kopjafánál Kovács Gábor polgár- mester üdvözölte a kegyeleti ün­nepség valamennyi résztvevőjét. A rendezvénysorozat fénypontja a falumúzeum megnyitása volt. Bu­dai Ernő nyugalmazott pedagógus, a múzeumalapítás egyik fő szorgal­mazója sok megszívlelendő gondo­lattal próbálta cselekvő faluszere- tetre serkenteni a hallgatóságot. „Nem titkolt célunk, hogy feléb­resszük önökben a múlt megisme­résének vágyát, mert aki nem isme­ri a múltat, az nem értheti meg a je­lent sem. Szomorú tapasztalatom, hogy polgártársaim jelentős része csak lakja, de nem ismeri faluját” - mondta a szónok. Véleménye sze­rint a falunapok programjai és ez a múzeum nagyszerű lehetőség a község gazdag múltjának, értékei­nek megismerésére, aminek ered­ménye lehet a lokálpatrióta büsz­keség. A múzeumban rengeteg népviseleti anyagot, illetve külön­böző régi használati eszközt, szer­számot halmoztak fel a lelkes gyűj­tők, többek között Skrinyár Tibor, Kozákné Ozsvald Julianna, Pénz János és sokan mások. Az ünnepi istentiszteletet az evangélikus templomban tartották. A szertartást a helybeli lelkész, Hana Švečková és Zaszkalicky Pál fóti lelkipásztor végezte szlovák, il­letve magyar nyelven. A vendég lel­kipásztor igehirdetésében feleleve­nített néhány adatot a gyülekezet múltjából, szólt a második világhá­ború utáni kitelepítésekről, majd hangsúlyozta a nemzetek, feleke­zetek, az egyének közötti megbéké­lés fontosságát. Ahogy ő fogalma­zott: „Mindnyájan Krisztus kegyel­mére szoruló bűnösök vagyunk”. A délutáni órák a kultúra jegyé­ben zajlottak. Fellépett a Szőttes, az alsósztregovai Prameň folklór­csoport, a kemencei fiatalok mo­dern táncokkal, a százdi citerások, valamint a falu óvodásai és tanulói. A műsor keretében adta át a pol­gármester a kitelepítetteknek, illet­ve leszármazottaiknak az emlék­plakettet, mellékelve hozzá Százdi Sztakó Zsolt 1552 című kisregé­nyét. Tisztelegtek az elhunytak em­lékének is. A sok érdeklődőt vonzó sikeres rendezvénysorozat szerve­zésében az említetteken kívül sokat vállalt Szrna Zoltán és Ozsvaldné Pénz Gabriella is. (K. P.) 1 SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com III. Nagykaposi Nyári Vásár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom