Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-30 / 200. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 30. Szülőföldünk 27 Az oszmán uralom alóli felszabadulásra emlékeztek az érsekúlyvári emlékműnél Augusztustól már van lehetőség gyógytornára Sokat szenvedtek a töröktől Érsekújvár. A Czuczor Gergely Alapiskola parkjában található török emlékműnél találkoztak néhány nappal ezelőtt az érsekújvári és régióbeli lakosok, hogy az * oszmán uralom alóli felszabadulás 321. évfordulójára emlékezzenek. SZÁZ ILDIKÓ Juraj Kisely, Érsekújvár alpolgármestere köszöntötte az emléke- zőket, beszédében kiemelte, büszkék lehetünk arra, hogy Érsekújvár a törökellenes védelem központjává fejlődött a mai Nyugat-Szlovákia területén a 16. században és a 17. század elején. Az erőd építésének katonai felügyeletét egy Gerotin Frederik nevű nemes látta el. A munkák teljes befejeztével Érsekújvár az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjobb erődítményévé vált. A város jelentőségét az a tíz török támadás is bizonyítja, amelyeket az erőd másfél száz esztendő alatt élt túl. A tizenöt éves háború folyamán Érsekújvárt és környékét Ibrahim pasa nagyvezér és a krími tatárok pusztították. Az oszmán hadsereg hadjáratának - amelyet a nagyvezér, Ahmed Köprülü pasa vezetett - célja Érsekújvár erődje volt. Védelmét gróf Forgách Ádámnak, Érsekújvár katonai parancsnokának meggondolatlansága gyengítette meg, aki az oszmánok dunai átkelését a pontonhíd elpusztításával akarta megakadályozni, de alábecsülte az ellenség erejét, és megsemmisítő vereséget szenvedett. Ahmed Köprülü nagyvezér pasa Érsekújvárt egy új tartomány központjává kiáltotta ki, azt remélve, hogy újabb területeket hódíthat meg. Érsekújvár (Eyalet- Iuyvar) első helytartója Kurd Mehemed lett. Röviddel halála után az új helytartó Sary Hüsejin pasa. Bevételeit a török különböző adók és természeti illetékek behajtásával biztosította. A jobbágyság, a város és környéke sokat szenvedett a török fennhatóság alatt. Csak 1685. július 7-én indultak Lotharingiai Károly és Jeissler ezredes katonai akciói Érsekújvár ellen. Körülkerítették a várost, és amikor 1685 augusztusában Ibrahim pasa nagyvezér Esztergomot ostromolta, Érsekújvár alatt Caprara tábornagy maradt, hogy a Nyitra folyón át vezető gázlókat biztosítsa, ne jöhessen segítség az ostromol- taknak. A belső erőd bástyáinak lövetésére összpontosítottak. Ebben az időben égett le az élelmiszerraktár és a Ferenc-rendi templom. A császáriak csak 1685. augusztus 19-én jutottak az erődfalakhoz, és legyilkolták a török katonákat. Az erőd 22 éves török fennhatóság után felszabadult. Sajnos a törökök után csak kevés emlék maradt fenn, az érsekújváriak azonban nem felejtenek, és minden évben megemlékeznek az akkori eseményekről. Az emlékműhöz minden évben sokan ellátogatnak (Csuport István felvétele) Rehabilitációs központ nyílt ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Szímő/Tardoskedd. Feleslegessé vált Szímőn az egyik óvodai épület, amelyben három hónap leforgása alatt, mintegy kétszázezer korona beruházással korszerű rehabilitációs központot nyitottak. Augusztus elsejétől a Relax Kft. bérli az épületet, amelynek már Érsekújvárban és Komjáton is van rendelője. A cég képviselőjétől, Dana Csákváriovától megtudtuk, ezzel egyidejűleg nyitották meg Tardos- kedd központjában is a rehabilitációs központot. „Nagyon jó volt az együttműködés a két falu polgár- mesterével, ők ajánlottak nekünk megfelelő épületeket ahhoz, hogy komplex rehabilitációs szolgáltatásokat nyújthassunk a betegeknek, úgy, ahogy azt korábban az érsekújvári kórházban megszokták. Elektromágneses, lézeres kezelésre, Vojta-módszerrel végzett gyakorlatokra egyaránt van mód, képzett nővérek vezetésével” - tette hozzá Csákváriová. Bara Mihály, Tardoskedd polgármestere elárulta, háromszázezer koronába került az épület átalakítása. A helyiek megelégedésére szolgál, hogy heti két alkalommal a jól ismert orvosnő látogat el hozzájuk. A falu központjában idősek otthonát szeretnének létrehozni, mert az Érsekújvári járás egyik legnagyobb településének - más falvak- höz hasonlóan - meg kell birkózni a lakosok elöregedésével járó problémákkal. ,A falu önkormányzata a közhasznú munkások bevonásával nemrég lehetővé tette, hogy a helyi gyógyszertár az átalakított egészségügyi központba költözzön, ahol a körzeti orvos mellett már gyermekorvosi és fogorvosi rendelő is működik. Az óvoda, ahol a rehabilitációs központ található, szintén a falu központjában van” - tájékoztatott Bób János, Szímő polgármestere. Tardoskedden és Szímőn a lakosok elégedettek az új rehabilitációs szolgáltatásokkal, elsősorban azért, mert nem kell utazniuk Érsekújvárba, amivel időt és pénzt takaríthatnak meg. (száz) Tardoskedden idősek és fiatalok egyaránt látogatják a rehabilitációs központot, a legtöbben az ülő foglalkozással járó gerincproblémákkal küzdenek (Csuport István felvétele) Hagyományteremtő céllal szervezték meg az l. Dyaky Ifjúsági Citeratábort Deákiban A szombati falunapon gálaműsort adnak fOStk Szent István-búcsú Kolonban A haladók már maguk is ki tudják cserélni az elszakadt húrt (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Deáki. Nemcsak az ezeréves mátyusföldi faluban, de szlovákiai viszonylatban is első alkalommal rendeztek citeratábort a felvidéki érdeklődőknek. Az augusztus 20- án kezdődött és 27-ig tartó tábor rendezője a helybeli Dyaky Citera Egyesület. Szímőről, Királyrévből, Tardoskeddről, Péterfalváról és más településekről több mint félszáz gyerek és fiatal érkezett a táborba, hogy tökéletesítse citerajá- tékát, vagy hogy egyáltalán megismerkedjen a hangszerrel. Az oktatást tapasztalt hazai és magyarországi citerások vállalták. Ketten, Bódi György és Szőke Péter a tiszakécskei Tisza ‘83 citeratábor oktatói, egyébként pedig nagy múltú és messze földön híres citeraze- nekar tagjai. Kuncz Mária szintén Magyarországról érkezett, de az egyetlen szlovákiai oktató, a nyá- rasdi Balogh László is a tiszakécskei citeratáborban való részvételének köszönheti, hogy felkérték tanítani; László mintegy 23 éve citerázik, a táborban a péterfalvi és a kürti kis citerásokkal foglalkozott. A szombati falunapi gálaműsorra Palóc népdalcsokorral készülnek Ág Tibor gyűjtéséből. A tábor résztvevői között az alig tízévestől huszonévesig vannak. A citeratábor nem csak a citeráról szólt, minden délelőtt énekgyakorlással kezdődött az oktatás a peredi Pásztor Adrianna énektanár vezetésével. A citera- órák közé kézműves-foglalkozást is beiktattak, volt táncház, és a falu történelmével is megismerkedtek a résztvevők, ellátogattak a műemlék római katolikus templomba is. A táborlakók teljes ellátást, szállást, kosztot is kaptak a kulturális minisztériumtól szerzett támogatásnak, a Nyitrai Megyei Önkormányzatnak, a deáki községi önkormányzatnak és helybeli vállalkozóknak köszönhetően. A szervezőknek hagyományteremtő ambícióik vannak, remélik, jövőre is sikerül hasonló tábort szervezniük. Ezért is nevezték el a mostanit I. Dyaky Ifjúsági Citeratábomak. Széchényi György esztergomi érsek, városalapító szobránál emlékeztek az államalapítóra Időszerűek István király fiához intézett intelmei Szent István nagyságára, intelmeinek időszerűségére emlékeztek az érsekújváriak (Csuport István felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Az érsekújváriak idén első alkalommal Széchényi György esztergomi érsek és városalapító szobránál emlékeztek Szent István király államalapítóra. Ünnepi szentmisével kezdték a megemlékezést, amelyet Bartal Károly jászóvári apát celebrált. Az állam- alapító király fiához, Szent Imre herceghez intézett intelmeiből idéztek a város fiataljai. Peczár Károly a Mécs László Társulás nevében köszöntötte a vendégeket, az ünnepi szónok kiemelte, az intelmek máig sem veszítettek időszerűségükből, és valamennyiünknek. meg kellene fogadni azokat megmaradásunk érdekében. A koszorúzást követően, az esti órákban a főtéri kultúrházban folytatódott az ünnepség, a Felvidéki Rockszínház előadásában a közönség megtekinthette a Megfeszített című rockoperát. (száz) Másfél évtizedes barátság köti össze községünket a kelet-balatoni Csajággal. E két község önkormányzatának, Vörös Gyula csajági, illetve Jamrich Margit koloni polgármestereknek köszönhetően a templomunk előtt felállított Szent István-szoborral az egyház előtt is megerősítettük e barátságot. Jamrich Margit bevezető szavai után Vörös Gyula emlékezett az eltelt 15 évre, a csereakciókra, sítúrákra, a szoros baráti kapcsolatokra. Szent István életnagyságú szobrát Kondé Pál helyi esperes áldotta meg, és segítségét kérte e barátság megőrzésében, az ünnepi szentmisén a többnemzetű keresztény állam alapításáról, a keresztény hit szerepéről és az intelmekről elmélkedett. És zengett az ének Szent Istvánról, árva népéről és a Himnusz.. Templomunk egyike azoknak, melyek a király rendeletére épültek, és így államalapító királyunk, Szent István a védőszentje, aki az oltárképen Szűz Máriának ajánlja fel országát, 2006. augusztus 20- ától pedig a két község barátságának a védelmezője. Horváth Lajos bálatonfőkajári fafaragó, népi iparművész örömmel vállalta a szobor elkészítését, mely arra a helyre került, ahol „a legenda szerint István király vadászat közben kíséretével megpihent, hogy megvacsorázzon, mivel erősen esteledett, sietve indultak Nyitra várába. Útközben vették észre, hogy a király ezüst evőeszköze a vacsora helyén maradt, a keresésére küldött csatlós két égő gyertya között találta meg. Ennek a csodának az emlékére rendelte el István király, hogy azon a helyen templom épüljön”. A régészek szerint Szent László uralkodása alatt, 1070 körül épült a templomunk, mostantól pedig előtte áll az, aki elrendelte az építését. Horváth Lajos lassan fél évszázada foglalkozik fafaragással, a kezdetekben szórakozásból az idő múlatására farigcsált, később kisebb közösségek előtt mutatkozott be. Máig több kelet- és nyugat-európai országban csodálhatták alkotásait. A búcsú alkalmából Kolon lakosai és a búcsúra érkezett vendégek közös kiállításon láthatták alkotásait. Horváth Lajos mellett két fiatal koloni fafaragó is bemutatkozott, ifj. Balkó György és Peter Fiala, kiknek ígéretes jövőt jósol a népművész. Balkó Gábor Kolon
