Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-30 / 200. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com Pier Paolo Pasolini a Velencei Filmfesztiválon Vetített végrendelet MTl-HÍR Amikor az egyik gyűjtő szenvedélyével megfertőzi a másikat - ezt tette Oltványi Imre Radnai Bélával A Radnai-gyűjteményt látni kell! Derkovits Gyula Igásfogat című alkotása is a gyűjtemény része (Képarchívum) Velence. Pier Paolo Pasolini utolsó filmjéből készült összeállítással visszatér a Velencei Film- fesztiválra Sergio Bertoluccinak köszönhetően. A Saló avagy Szodoma 120 napja, amely csak 1975 novembere, Pasolini halála után jelent meg a mozikban, De Sade márki perverzióit ülteti át a Mussolini-féle „Salói Szociális Köztársaságba”. Végletes film, szinte elviselhetetlen erőszakkal, kegyetlenséggel, az emberi értékek semmibe vételével. Az emberileg, eszmeileg meghasonlott író-filmrendező egyfajta végrendeletének tekinVégletes film, szinte elviselhetetlen erőszakkal, kegyetlenséggel, az emberi értékek semmibe vételével. tette - írta Corriere della Sera című olasz napüap. A film, mint Pasolini minden alkotása, botrányt keltett és a cenzúra alaposan megnyirbálta. Giuseppe Bertolucci az eredetiből kivágott részekből és abból a 9 ezer fotóból állította össze 50 perces filmjét, amelyet Deborah Beer készített. A fotókat Gideon Bachman, Beer társa őrizte, aki maga is készített inteijút Pasolinival. Ez az in- teíjú is része Bertolucci filmjének. A két legérdekesebb, annak idején kihagyott jelenet közül az egyik azt Vígjáték egy mániákusan társat kereső fiúról, önéletrajzi elemekkel. A filmben két történetszál váltogatja egymást: egy burleszk- szerű társkeresési hajsza és egy tragikomikus szerelmi történet. A főhős életformája az ismerkedés: ismerkedik utcán, bulikon, kerthelységben, táncházban, házibulin, koncerten, könyvtárban, múzeumban, buszon, a Margitszigeten, chaten, moziban és a Szigeten. A háttérben dübörög a budapesti éjszaka: a Zöld Pardon, a West Balkán, a Pecsa, az A38, a Sziget. A hazai elektronikus és alternatív zene legjobbjai szólalnak meg DJ Palotai szerkesztésében (Amb, Beatman Ludmilla, Colors- tar, Ez a divat, Kispál és a borz, Másfél, Membran, Modul, Neo, Quimby, Toy Division). A komikus, egyre abszurdabbá váló társkeresést egy felszabadult, tragikus, őrült szerelem képei oldják fel. A fiú a Szigeten megismerkedik egy lánnyal, akivel elvonul- tan élnek a Kopaszi gáton. Lázadásuk a világ ellen lassan aláássa kapcsolatukat. A lány romlott nőként viselkedik, mindenki prédájaként úja le magát. Kiderül, mutatja be, hogy a kínzók hogyan válogatják ki egy lövészárokból fiatal áldozataikat. A másikban, amely eredetileg a film befejező része lett volna, az egész stáb - Paso- linit is beleértve - táncol előbb lassú, majd gyorsabb rockzenére. Érdekes a film keletkezésének története is. Erről Pasolini beszél a fentebb említett inteijúban. Az ötlet az impresszárióé volt, aki a Dekameron után egy új írót keresett erotikus forgatókönyvhöz. Először Pupi Avatit kérte fel, majd Sergio Cittit, Franco Cittinek, Pasolini egyik kedvenc színészének író-rendező bátyját. Ők ketten végül is csak bedolgoztak Pasolini forgatókönyvébe. Pasolini azért fogadta el a felkérést, mert megragadta a gondolat, hogy a Salói Köztársaság fasisztáinak tobzódását a jelen metaforájává változtathatja. Amikor Bachman az interjúban megkérdezte tőle, hogy szerinte a fiatalok hogyan fogadják a filmjét, így válaszolt: „Egyáltalán nem fogják szeretni. Egészen más dolgok vannak a fejükben.” Azokban az években több olyan film is készült, amely a fasizmust és a nemi perverziókat közös nevezőre hozta. Már idesorolható- Luchino Visconti 1968-as Elátkozottak című filmje, majd 1976- ban elkészült a milánói neonácikról szóló San Babila egy napja. Ugyanebben az évben forgatta Bernardo Bertolucci, Sergio bátyja, a Huszadik századot, hasonló megközelítéssel. Sergio Bertolucci filmjét szeptember 8-án mutatják be a fesztiválon. hogy a fiú volt az egyetlen az életében. A fiú elkergeti a lányt, és ekkor döbben rá, hogy ő volt élete szerelme. A két történet egymásnak kölcsönös folytatásai, végtelen kört alkotva. Az Egyetleneim sajátos, nyers, fésületlen stílusban, szédítő kameramozgásokkal, 4500 vágással jeleníti meg a mindnyájunk által ismert helyzeteket és helyszíneket. A film két főszereplője Kovács Krisztián és Tóth Orsi, a többi fiatalt amatőr színészek játsszák improvizatív, happeningszerű jelenetekben. Kiemelt szerepet játszik a kortárs magyar alternatív és elektronikus zene, mely gigantikus klippé varázsolja a filmet. Tóth Orsolyát a lány megformálásáért a 2006-os Magyar Filmszemlén a legjobb női alakítás díjával jutalmazták. Magyar játékfilm. Rendező: Nemes Gyula. Szereplők: Kovács Krisztián (a fiú), Tóth Orsolya (a lány), Kovalik Ágnes (Luca), Szép Ági (Laura), Lábán Kati (az anya), Balkay Géza (az apa), Sztankay István (a taxisofőr), Kenyeres Bálint (Bálint), (port.hu) A győri Városi Művészeti Múzeum központi épületében a második világháború előtti magyar képzőművészet legjelentősebb fennmaradt magángyűjteményéből kapnak ízelítőt a látogatók. A híres Radnai-gyűjtemény válogatása immár fél éve állandó kiállítás formájában szerepel a Király utca 17. alatt található Esterházy-palotában. NÉMETH ÁDÁM Dr. Radnai Bélát elsősorban az egységes magyar gyorsírás feltalálójaként és az első budapesti gyors- és gépíró magániskola megalapítójaként tartják számon, mely utóbbi meglehetősen jól jövedelmező vállalkozásnak bizonyult. Radnai a húszas évek felében Oltványi Imrén, a csoport lelkes pro- pagátorán és gyűjtőjén keresztül került kapcsolatba a Gresham kávéházban rendszeresen találkozó, képzőművészekből és kritikusokból álló asztaltársasággal, amelyet törzshelye után ma Gresham-kör néven ismerünk. Ezt követően gyűjtőszenvedélye főként ennek a - leginkább Bemáth Aurél, Szőnyi István, Egry József, Berény Róbert, Ferenczy Béni és Pátzay Pál nevével fémjelzett - csoportnak a műveire összpontosult. A Gresham-kör sohasem képviselt egységes stílust, létrejöttét inkább a kor szülte kényszer, mintsem valamiféle közös program motiválta. Olyan alkotókat tömörített, akik a radikális avantgárddal szakítva, a hazai képzőművészet hagyományaihoz és folytonosságához igazodva, a modernség és a természetelvűség speciálisan magyar ötvözetét fejlesztették ki művészetükben. Műveiket különös, lírai hangulat jellemzi, a belőlük sugárzó intimitás és nyugalom éles ellentétben állt a két világháború közti társadalmi valóság feszült légkörével, a tekintély elvű Horthy-rendszert elutasító alapállásuk utólag egyfajta csendes, passzív ellenállásként, is értelmezhető. És visszatértek ugyan az impresszionisztikus figurativitás- hoz, de ezt már az avantgárd V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Hétfőn tartotta évadnyitó társulati ülését a Jókai Színház. A bevezetőben egy rövid klipet láthattak a színészek és a megjelent újságírók; a néhány perces összeállítást több hazai és magyarországi városi, valamint regionális televízióhoz el szeretnék juttatni, ilyen formában is próbálva felkelteni a közönség figyelmét a színház iránt. „A komáromi Jókai Színház él! Mi itt vagyunk! És Önök?" - hallható a rövid összeállításban. Remélhetőleg a közönség sem marad távol, hiszen ismét műfajüag színes kínálatot állított össze Tóth Tibor igazgató és Verebes István főrendező. Az első bemutatót október 13- án tartják, Molnár Ferenc-Kellér Dezső-Zerkovitz Béla: Doktor úr című zenés vígjátéka Schlanger András rendezésében kerül színre. Decemberben Szép Ernő: Patika című színművét láthatja a közönség Verebes István rendezésében, majd Lukáts Andor állítja színpadra Martin McDonagh: Macskabaj című gengsztervígjátékát. A tavalyi évadból az ideibe halasztott elsősorban a fauve és az expresszionista - tapasztalat birtokában tették, tehették meg, amikor az ábrázolt motívum nem egyszerűen az optikai látvány illúziójának visszatükröződése maradt, hanem időtlen értékek, állapotok hordozójává lett. Az újszerű, rendhagyó esztétika, valamint az attól elválaszthatatlan erkölcsi példamutatás volt az, ami Radnait és a hozzá hasonló haladó értelmiségieket megfogta a Gres- hamben, és az ő érdemük is, hogy ez a szellemi-alkotói közösség az utókor szemében oly magasra emelkedett. (Kár, hogy a morális tartás a pártállam idején a csoport egyes tagjai, például Bemáth Aurél és Pátzay Pál esetében meggyengült.) A gyűjtő érdeklődése azonban a befelé forduló magánlíra képviselőin túl, azoktól merőben eltérő művészekre is kiterjedt. Előítéletektől mentes hozzáállását mi sem példázza jobban, mint az, hogy vásárlásaival olyan, a társadalmi igazságtalanságok elleni aktív harcot hirdető festőket is támogatott, mint Derkovits Gyula és Dési Huber István. Derkovits - Egryhez, Szőnyihez, Bernáthoz hasonlóan Dosztojevszkij drámát, a Karamazov testvéreket Martin Huba rendezi. A legkisebbekre két darabbal gondoltak: szeptember 20-án láthatja először a komáromi gyermekközönség Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című bábos mesejátékát Pille Tamás rendezésében, a Ghymes együttes pedig Csak a világ végire... címmel ad mesekoncertet. A stúdiószínpadra egy saját és két vendégelőadást terveztek, Jon Fosse: Az őszi álom című drámáját Lévay Adina rendezi majd. A Tatabányai Jászai Mari Színház társulata Tasnádi István: Nézőművészeti főiskola című komédiáját hozza el Komáromba, Pozsgai Zsolt: Liselotte és a május című tragikomédiáját pedig Nagy- Kálózy Eszter és Görög László előadásában láthatja a közönség. Újdonságnak számít az idén első ízben meghirdetett Stúdió bérlet, amely a felsorolt három darabra szól. Az első előadás alkalmával szeretnék megtartani a stúdió névadóját is; a név Tóth Tibor reményei szerint tükrözi majd a stúdió arculatát, amit a kísérletező-kezdeményező, modem színjátszás jellemez. Novemberben több estén nem egy főművével van jelen a gyűjteményben, így például a Cukorkaárus és az Igásfogat kihagyhatatlanok életművének elemzésekor. Az ő vásznam sokkal direk- tebb módon, hátborzongató közelségben jelenik meg a húszas-harmincas évek szociális kontextusa. Radnai ismételten felajánlotta Derkovitsnak ingyenes anyagi segítségét, a festő azonban végig visszautasította a polgári mecenatúrát, és csupán képei eladásából, az elvégzett munkából volt hajlandó - végső soron sikertelenül - megélni. A gyűjtemény legrégebbi darabja Ferenczy Károly egyik korai alkotása 1878-ból, a legkésőbbiek pedig az 1950-es évek második feléből származnak. A sor Ferenczy után a századforduló további nagy klasszikusaival, Mednyánszkyval, Rippl-Rónaival és Gulácsyval folytatódik, őket a Nyolcak követik, majd a világháború végén, a forradalmak idején fellépő avantgárd mozgalom egyéniségei, többek között Uitz Béla és Kmetty János következnek. A két világháború között működő, már említett művészeken kívül Barcsay Jenő (aki egy ideig szintén a Gresham törzsvenkeresztül a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház vendégszerepei Komáromban Örkény István: Tóték című tragikomédiájával. A jövő nyári bemutató - Gárdonyi Géza: A bor című zenés népszínműve - a dél-komáromi Monostori Erőd Kht.-vel való megegyezés alapján az erőd szabadtéri színpadán kerül színre. Egy igen kellemetlen hírről is kénytelen volt beszámolni az igazgató: mára teljesen tönkrement a forgószínpad. A vezérlő és a motor cseréje elkerülhetetlenné vált, ami több százezres, de akár dége volt) és Nagy István szerepelnek nagyobb számú művel, főként tájképekkel a kollekcióban. Ennek, illetve a kiállított válogatásnak nem csak festmények, hanem grafikák és szobrok is részét képezik. A rajzok szerzői közül megemlíthető Bartha László, Gallé Tibor, Hincz Gyula, Koffán Károly, Novotny Emil Róbert, valamint Sza- lay Lajos, a plakettek és plasztikák pedig a korszak legjelesebb szobrászainak, Medgyessy Ferencnek, Ferenczy Béninek, Pátzay Pálnak, Borsos Miklósnak és Vüt Tibornak az alkotásai. Győr városa Radnai Béla özvegyének adományozása révén jutott a kétmilliárd forint értékűre becsült, több mint 900 műalkotást tartalmazó gyűjteményhez. Miután tavaly óta itt van tartós letétben a 20. század második felére koncentráló Vasilescu-gyűjte- mény, illetve itt található a város kulturális infrastruktúráját kiépítő volt polgármester, a már elhunyt Kolozsváry Ernő ezt sok szempontból kiegészítő magánkollekciója, elmondható, hogy Győrben összpontosul a modem magyar képzőművészet egyik legreprezentatívabb keresztmetszete. milliós nagyságrendű beruházást feltételez. Á helyzetről értesítik a fenntartót, Nyitra megye önkormányzatát, amelytől, a helyzet rendezésére, anyagi segítséget is vár a színház. A forgószínpad meghibásodása miatt idén már nem játszhatják a nagy sikerű Chicago musicalt. A 2005/2006-os évadban 151 előadást tartott a Jókai Színház, összesen több mint 47 ezer néző előtt. Komáromban 118, tájelőadásokon 25, Magyarországon pedig 8 alkalommal gördült fel a függöny előadásai előtt. A zene gigantikus klippé varázsolja a filmet (port.hu) A Jókai Színház társulata (Vas Gyula felvétele) MOZIJEGY Egyetleneim Évadnyitó társulati ülést tartottak a komáromi Jókai Színházban. Előadásaik tavaly 47 ezer nézőt vonzottak. „Mi itt vagyunk! És Önök?”
