Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-30 / 200. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Orosz nem a rakétákra Fairbanks. Oroszország egyelőre nem kész csatlakoz­ni ahhoz az amerikai kezde­ményezéshez, hogy hagyo­mányos töltettel felszerelt in­terkontinentális ballisztikus rakétákat vessenek be a terro­rizmus elleni harcban, közöl­te az alaszkai Fairbanksben Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter. Ivanov amerikai kollégájával, Donald Rums- felddel tartott közös sajtótájé­koztatóján kijelentette: - „Ha jól értem, arról van szó, hogy az Egyesült Államok maximá­lisan ki akaija terjeszteni a megelőző csapásmérés lehe­tőségét. Lenni kell más meg­oldásnak is.” (MTI) Újabb amerikai veszteségek Bagdad. Összesen hat ame­rikai katona halt meg vasár­nap merényletek következté­ben Irakban. Az amerikai had­sereg hétfői bejelentése szerint négyen Bagdad északi részén vesztették életüket, mert házi­lag készített pokolgép robbant gépkocsijuk útjában. Hasonló körülmények között halt meg egy további katona az iraki fő­város nyugati körzetében, míg egy keleti városrészben lelőt­tek egy hatodik amerikait. A Pentagon adatai szerint a 2003 márciusi invázió óta 2625 amerikai katonai halt meg Irakban. (MTI) A biztonságiak hibáztak? Moszkva. A biztonsági erők hibáira mutat rá az a je­lentés, amelyet különvéle­ményként fogalmazott meg a beszláni túszdráma tragikus lefolyását vizsgáló parlamenti bizottság egyik tagja, Jurij Szaveljev parlamenti képvise­lő. A Novaja Gazeta című moszkvai lap által hétfőn, né­hány nappal a tragédia évfor­dulója előtt ismertetett jelen­tés a biztonsági erők felelőssé­gét firtatja a 332 halálos áldo­zattal járó, 2004 szeptemberi túszdráma tragikus kimenet­eléért. A szakvélemény szerint a túszok többsége az órákig tartó lövöldözés során halt meg, amelyet a hadsereg és a titkosszolgálatok egységei kezdeményeztek gránátvető­ket és lángszórókat bevető tá­madásukkal. (MTI) Az ítélet megint halál? Tripoli. A korábbi halálos ítélet megerősítését kérte a lí­biai ügyész kedden az öt bol­gár ápolónő és egy palesztin orvos ügyének újratárgyalá­sán Tripoliban. A hat személyt azzal vádolják, hogy szándé­kosan HIV-vírussal fertőzött meg több mint 400 líbiai gyer­meket. 2004. májusában első fokon halálra ítélték őket, de ők ártatlanságukat hangoztat­ták, mondván, hogy kínzással csikarták ki vallomásukat. A líbiai legfelsőbb bíróság tavaly december 25-én a per újratár­gyalását rendelte el. Az újra­tárgyalás az idén megkezdő­dött. Omar Abdulhalik ügyész a tegnapi tárgyaláson megint a haálbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra. (MTI) A vallási hovatartozás és a „különleges" szexuális hajlam is érdekli őket Terror ellen adatbankkal A legutóbbi vasúti merényletkísérletek nyomán jóval nagyobb a készség az egyes titkosszolgálatok között, hogy megosszák egymással információikat (TASR/EPA-felvétel) Berlin. Tárgyalások kezdőd­nek a német kormány és a tartományok között a ter­rorellenes intézkedésekről -jelentették be tegnap Ber­linben. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A szövetségi belügyminiszter és tartományi kollégái valószínűleg már pénteken tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy mindenekelőtt a terve­zett terrorellenes adatbank felállí­tásáról folytassanak egyeztetése­ket. Az előzetes konzultációk után kiszivárgott, hogy a német tarto­mányok túlnyomó többsége a biz­tonsági intézkedések szigorítása és az adatbank mielőbbi felállítása mellett van. Ugyancsak keddi értesülések szerint közeledtek az álláspontok a kormányzó nagykoalíció pártjai között is az elsődleges fontossá­gúnak tekintett adatbankkal, konkrétan azzal kapcsolatban, hogy az milyen jellegű és mehnyi információt tároljon a terrorista tevékenységgel gyanúsított sze­mélyekről. Ezen a téren a konzer­vatív uniópártok voltak minded­dig keményebbek, míg a szociál­demokraták óvatosabban közelí­tették meg a kérdést, elsősorban alkotmányos aggályokat fogal­mazva meg. Az utóbbi napokban azonban az SPD képviselői is en­gedtek, s egyik magas rangú biz­tonságpolitikai képviselőjük sze­rint beleegyeznek abba, hogy az adatbank Jóval több” informáci­ót tároljon. így egyebek között olyan személyes adatokat is, mint a vallási hovatartozás vagy épp a különlegesnek tartott szexuális hajlam. Az egyeztetések nem tart­hatnak sokáig, mert a német kor­mánynak eltökélt szándéka, hogy az adatbank felállítását szeptember közepéig dűlőre vigye. Addig azon­ban rá kell vennie a különböző bel­biztonsági és titkosszolgálati, hír­szerző szerveket - szám szerint több mint harmincat - hogy saját adataikat a közös bank rendelkezé­sére bocsássák. Wolfgang Schäuble belügyminiszter nemcsak tartomá­nyi kollégáival kíván tárgyalni, ha­nem az országban hivatalosan be­jegyzett muzulmán szervezetek képviselőivel is. A minisztérium szóvivője szerint arra akaija ráven­ni a szóban forgó szervezeteket, hogy a terrorizmus elleni harcban az eddiginél jobban működjenek együtt a német hatóságokkal. A dortmundi és koblenzi merénylet­kísérletek nyomán jelentősen fe­lerősödtek muzulmánellenes érzel­mek Németországban, ami több muzulmán szervezet tiltakozását váltotta ki. Franciaország a múlt héten tett ígéretet összesen 2000 katona küldésére ENSZ-tanácskozás zárt ajtók mögött MTl-ÖSSZEFOG LALÓ New York. Zárt ajtók mögött ta­nácskoztak az ENSZ libanoni béke- fenntartó erejében (UNIFIL) részt vevő országok helyi idő szerint hét­főn New Yorkban. A tanácskozáson az ENSZ békefenntartásért felelős illetékesei, illetve az Izrael és a Hezbollah síita szervezet fegyvere­sei közötti tűzszünetet felügyelő ENSZ-erőben részt venni kívánó országok képviselői és katonai szakértői voltak jelen. Hédi An- nabi, az ENSZ-főtitkár békefenn­tartásért felelős helyettese köszö­netét mondott azoknak az orszá­goknak, amelyek felajánlották részvételüket a megerősített ENSZ- erőben. Stephane Dujarric ENSZ- szóvivő a tanácskozás előtt el­mondta, hogy mindegy harminc ország vesz részt a megerősített UNIFIL-ben. Annabi közölte: leg­sürgősebb teendőjük az UNFIL 3500 katonával történő megerősí­tése a következő napokban. A béke­fenntartó műveletek szakértői kö­zölték, hogy a napokban teszik közzé a módosított műveleti tervet és a jelentkezés szabályait. Olasz­ország hétfőn hagyta jóvá két és fél­ezer békefenntartó Libanonba ve­zénylését, Franciaország a múlt hé­ten tett ígéretet összesen 2000 ka­tona küldésére, Spanyolország mé­diaértesülések szerint mintegy 1000 katonával vesz részt a műve­letben. Németország, Belgium, Dá­nia, Nagy-Britannia, Görögország, Svédország, Finnország, Norvégia és Lengyelország szintén ígéretet tett a részvételre. Hétfőn Törökor­szág is bejelentette, hogy részt vesz az UNIFIL-ben, a katonák számáról a következő napokban döntenek. Sajtóértesülések szerint 600-1200 katonáról lehet szó. Oroszország is részt vesz a csapatok küldésében. Az Egyesült Államok logisztikai tá­mogatást szándékozik nyújtani. Az UNIFIL 2007 februárjáig francia, azt követően pedig olasz parancs­nokság alatt lesz. r Behajózásra váró francia idegen- légiósok Bejrutban (SITA-felvétel) Ötven iraki lázadó fegyveres és húsz katona vesztette életét Díváníjaban Újra fellángolt az erőszak Irakban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Ötven iraki lázadó fegyveres és húsz katona vesztette életét Díváníja iraki városban a Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok fegyveres hívei és ameri­kai katonáktól támogatott iraki kormánycsapatok közt lezajlott összecsapásokban - közölte hétfőn az iraki védelmi minisztérium, mi­közben amerikai katonai forrásból az al-Kaida terrorhálózat kaki szár­nyának egyik magas rangú vezető­je elfogásáról adtak hírt. A védelmi minisztérium szóvivő­je elmondta, hogy a harcok vasár­nap este robbantak ki a Bagdadtól délre fekvő városban, amikor a lá­zadó fegyveresek rendőrőrsöket tá­madtak meg; erősítésként katonai alakulatokat küldtek a helyszínre, amelyek hétfőn végül ellenőrzésük alá vonták a helyzetet. Szadr milíci­ájának szóvivője mindössze két ha­lottról számolt be a lázadó fegyve­resek soraiban. Muktada asz-Szadr és az általa irányított suta mozgalom része az iraki kormány meghatározó erejét képező síita szövetségnek. Noha a szövetség és az iraki kormány szo­rosan együttműködik az Irakban állomásozó amerikai erőkkel, Szadr és hívei többször is szembe­fordultak már az amerikaiakkal, 2004-ben két fegyveres felkelést is indítottak ellenük. A Szadr-hívek élesen szemben állnak az ország szunnita kisebbségével is. Öngyilkos merénylő hajtott ne­ki hétfőn robbanóanyaggal meg­rakott gépkocsijával az iraki bel­ügyminisztérium előtti rendőri ellenőrzőpontnak, tizenhat em­ber halálát és további mintegy negyven sérülését okozva. Egy helyi rendőrparancsnok közlése szerint nyolc rendőr van a halálos áldozatok és tizenhét a sérültek között. William Caldwell tábornok, az Irakba vezényelt amerikai haderő szóvivője hétfőn újságírókkal azt közölte, hogy Bagdadban csak­nem felére csökkent az erőszakos cselekmények száma július óta, amikor az amerikai haderő rend- teremtés céljával „hadműveleted’ indított. Nyomást kell gyakorolnia az ENSZ-nek Szudánra Újabb katasztrófa várható MT1-H1R London. A szudáni kormánycsa­patok folyamatos érkezése Dáríúr tartományba újabb humanitárius katasztrófával fenyeget Szudánban - figyelmeztetett az Amnesty International hétfőn közzétett köz­leményében. Kate-Gilmore, a lon­doni központú emberi jogi szerve­zet főtitkár-helyettese szerint az embereket megrémíti Dárfúrban, hogy ugyanazokat a katonákat küldték oda „megvédeni” őket, akik korábban elűzték őket házaik­ból és falvaikból. A kartúmi kor­mány azt tervezi, hogy a tartomány biztosítása címén 10 500 katonát küld Dárfúrba. Az AI főtitkárhelyet­tese szerint ez a „védelmi terv” csa­lás, ezért el kell utasítani. Szavai szerint az ENSZ-nek kell nyomást gyakorolnia a szudáni kormányra, hogy fogadja el inkább nemzetközi békefenntartó erők jelenlétét Dár­fúrban. Májusban Abujában béke­megállapodást írt alá Dárfúrról a Szudáni Felszabadítási Mozgalom (SLM) többségi frakciója és a kartúmi kormány. Ugyanakkor az SLM kisebbségi frakciója, valamint a másik lázadó szervezet, a Mozga­lom az Igazságért és az Egyenlősé­gért (JEM) mindeddig nem írta alá a dokumentumot. 180 és 300 ezer közé tehető a halottak száma, és legalább 2,4 millióan kényszerül­tek elmenekülni otthonaikból a 2003 óta dúló dárfúri harcok kö­vetkeztében. Huszonhét ember sérült meg a négy robbantásban Merényletsorozat a török üdülőövezetben MTl-HÍR Ankara/Budapest. Huszonhét ember megsérült hétfőn virradóra négy törökországi robbanásban. Három detonáció a dél-törökor- szági Marmaris üdülőhelyen tör­tént, a negyedik Isztambulban. A török rendőrség szerint mind­egyik esetben pokolgépes me­rényletet követtek el ismeretlen tettesek. Az első marmarisi robbanás egy mikrobuszban történt a város egyik sugárútján. Huszonegyen sebesültek meg ebben a detonáci­óban, tíz brit turista és tizenegy török állampolgár. A két másik robbanás háromne­gyed óra leforgása alatt követette az elsőt, ezekben senki sem sérült meg. Isztambul európai részén, Bag- cilar negyedben csomagba rejtett pokolgép lépett működésbe, ha­tan sérültek meg. Celatettin Cerrah isztambuli rendőrfőnök szerint az isztambuli sebesültek valamennyien török állampolgárok. A merényletet egy radikális kurd csoport vállalta magára. Két nappal korábban a dél-törökor- szági Adanában robbant két po­kolgép, négy ember sérülését okozva. Öt palesztin halt meg izraeli katonai akciók nyomán Lelőtték az iskola őrét is MTl-HÍR Gáza/Jerikó/Jeruzsálem. Öt palesztin, köztük legkevesebb két fegyveres halt meg hétfőn a Gázai övezetben izraeli katonai akciók következtében palesztin, illetve iz­raeli források szerint. Különböző palesztin biztonsági szervek beszá­molói szerint Gázában négy palesz­tin, köztük a Hamász radikális iszlámista mozgalom legalább két fegyveres tagja halt meg egy izraeli légi csapásban. Az izraeli hadsereg közlése szerint két palesztin fegy­veres esett áldozatául egy légi csa­pásnak, kettő összecsapás során vesztette életét. Palesztin kórházi és biztonsági források szerint szombat este óta Gázának ugyan­ebben a városrészében összesen nyolcán haltak meg egymást köve­tő izraeli légitámadásokban. Kór­házi források szerint a Gázai övezet déli részén egy 22 éves palesztin ci­vil halt meg, amikor egy izraeli harckocsi tüzet nyitott Rafah frá­nyában. A ciszjordániai Dzsenín- ben vasárnap este járőröző izraeli egységek lelőttek egy palesztin ci­vilt. Szemtanúk szerint a 64 éves férfi egy iskola biztonsági őre volt, és az izraeli katonák akkor nyitot­tak tüzet rá, amikor zseblámpájá­val rávilágított az elhaladó autóra. A hadsereg azt közölte: azután lőt­tek, hogy egy háztetőn észleltek egy férfit fegyvernek látszó tárgy- gyal a kezében. Az ügyben vizsgá­latot indítanak. Izraeli katonák őrizetbe vették hétfőn Jerikóban az al-Aksza Már- tíijainak Brigádjai palesztin szerve­zet helyi vezetőjét - közölték pa­lesztin biztonsági források. A kato­nák a Jerikóban lévő Akabet Dzsáber palesztin menekülttábor­ba behatolva fogták el Burhán Mohammed Kádot. A férfi tagja volt a Palesztin Hatóság egyik biz­tonsági szolgálatának, a katonai hírszerzésnek is. Akár Oroszországba is visszamennének a bevándorlók Menekülnének Izraelből MTl-HÍR Jeruzsálem. Több száz izraeli tett lépéseket az ország elhagyásá­ra az ország északi területein élők közül a Hezbollahhal folytatott 34 napos harcok alatt, a libanoni síita szervezet rakétatámadásainak ha­tására. A legtöbb példa a volt Szov­jetunió területéről érkezett beván­dorlók körében volt erre. A cikk szerint nőtt például a beadott orosz útlevélkérelmek száma, az esetle­ges visszatérésre gondolva. Kanada izraeli nagykövetségének szóvivője pedig a francia hírügynökségnek arról számolt be, hogy ugyanezen idő alatt ötszörösére nőtt a náluk a bevándorlás lehetősége felől tájé­koztatást kérők száma. Átlagosan napi ötvenen érdeklődnek, szem­ben a háború előtti napi hattal - mondta el a szóvivő. Mivel öt év után tudják csak vég­leges nyilvántartásba venni a kül­földön letelepedőket, ezért hivata­los adatok nem állnak rendelkezés­re az Izraelből kivándorlókról. A sajtóban szereplő adatok szerint 2000 vége óta 10-15 ezren hagyták el az országot. Ugyanakkor a be­vándorlók száma növekedett 2005- ben és 2006 első hónapjaiban, fő­ként Franciaországból, Kanadából és az Egyesült Államokból érkeztek betelepülők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom