Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-26 / 198. szám, szombat
14 Családikor ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 26. www.ujszo.com HÉTVÉGI OLVASMÁNY NEM CSAK HORGÁSZOKNAK A kis hal is hal Csak jászkeszegből jött majd egy tucatnyi (A szerző felvétele) ÍRÓ OLVASÓK A csend és én Délben kezdődött. Untatott a tévé, a rádió. Még a kedvenc könyvemet sem tudtam a kezembe venni. Mozduladanul feküdt mellettem, fellapozott oldalairól ásítottak rám a betűk. Visszaásítottam, majd fáradtan végighevertem az ágyon. A plafonra szegeztem a tekintetem. Minden elhalkult körülöttem, szülte meghalt a világ. A legyek zümmögése alábbhagyott, és az órák ketyegése mind messzebbről hallatszott. Ketten maradtunk: a csend és én. Hirtelen rám zuhant a bénító nyugalom. Abban a pillanatban nagyon egyedül éreztem magam. A hirtelen támadt csendben a gondolataimat véltem visszahallani a bútorokról, a falakról. Ekkor csengettek. Kint veszettül ugattak a kutyák, ez visszarántott a rideg valóságba. Odalett a nyugalom. Minden életre kelt. Zümmögtek a legyek körülöttem, és az órák megint fülsü- ketítően ketyegtek. Kénytelen voltam elvegyülni a hangzavarban. Ekkor jöttem rá: néha jobb a csend. Sokkal jobb, mint a zaj körülöttem. (Balogh Katalin) Jól járnak az ifjú házasok Valószínűleg a lévai járásbeli Kéty az egyeden olyan szlovákiai település, amely vissza nem térítendő támogatást nyújt az újdonsült házasoknak. A helység évente kb. 100 ezer koronát különít el erre a célra. Mikus Irén polgár- mester asszony szerint évente öt házasulandó pár juthat hozzá a 20 ezer korona körüli összeghez. A támogatást kérvényezni kell; a fiatal családok jobbára háztartási berendezések vásárlására vagy ki- sebb-nagyobb felújítási munkálatokra használják fel. A hétszáz lakosú községben idén ez ideig három lakodalmat tartottak - mondta a polgármester asszony, (t, s) Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli - tartja a mondás. Csak hát a horgász olyan állatfajta, aki mindig és mindenhol nagyot szeretne fogni. Kapitálisát. Pontyból tizenöt kilósat, csukából minimum nyolcasat, dévérből legalább szeneslapát méretűt. KÖVESDl KÁROLY Szeret eldicsekedni a haverok előtt, legendás, botot recsegtető halakról mesélni. Atavisztikus ösztöne kielégítheteden, különösen, ha volt szerencséje néhányszor nagy halat fogni. Azon túl mindig azokról álmodik. Csakhogy Fortuna istenasszony nem fogadja mindig kegyeibe a horgászt, olykor hagyja, hogy főjön a saját levében. A kapástalan napok között aztán ünnepnek számít a jó fogás. Rekordhajhászás De kezet a szívre: hogy nézne az ki, ha minden alkalommal csupa nagy halat fognánk? Ha úgy működne a dolog, ahogyan a bojli- gyártó cégek által készíttetett reklámfilmekben, ahol két nap leforgása alatt több mázsa pontyot d- bálnak a partra a nagy profik, s engednek vissza sportszerűen a vízbe? El nem tudom képzelni, minek tudnak örülni egy idő után az üyen nagyágyúk? A húszkilós pontymatuzsálem után a huszonegy kilósnak? S ha az megvan, csak a hu- szonkettes érdekes? Nyilván nem így van, de a rekordhajhászásnak szerintem meglehetősen kevés köze van a sportos pecához (bár annak nevezik), különösen látva a bivalyerős szerelékeket, amelyekkel percek alatt kivontatják a partra szegény halat. A pecában épp a kiszámíthatatlanság a vonzó, az adja meg a bukóját. Hogy egyszer hopp, máskor kopp. Ha a napokig tartó sikertelenség után egyszer csak beakad egy-egy szép hal. Kis horog, nagy horog Barátommal bíbelődünk a holtág partján. Mutattam neki egy új horogkötést, azt gyakorolja már vagy fél órája angyali türelemmel, amikor hirtelen hozzám fordul, s megkérdi:- Miért horgászol műidig üyen kis horgokkal? A nagy halhoz nem nagy horog ülik?- Jegyezd meg, barátom, hogy . kis horoggal foghatsz kis halat is, közepeset is, nagyot is, de nagy horoggal csak nagyot. Feltéve, ha szerencséd van. Ha nincs, ücsöröghetsz szárazon. Hümmög egy sort, látom, érti, de valahogy nincs ínyére a dolog, így hát elmesélem neki azt a pár évvel ezelőtti fogásomat, amikor tizenhét küós amurt fárasztottam ki keszegező felszereléssel. Azzal téve pontot a mese végére, hogy nagy horoggal, durva, vastag zsinórral lehet, hogy kapásom sem lett volna. A halak olykor nagyon rafináltak és óvatosak. Ez nem jelenti azt, hogy ésszerűtlenül finom szereléket keü mindig használni, de könnyebben be lehet csapni őket, ha ismerjük a szokásaikat. A hal ugyanis megszokja a csalit. ízét, súlyát, ülatát. Ha például egy-két kukoricaszemet nagy kampóra tűzünk fel, a ponty számára azonnal gyanús lesz a dolog, amikor fölveszi. Nehéznek találja, természeteüenesnek. Ezért használnak egyre többen hajszálelőkés módszert, amelynek az a lényege, hogy horgon kívül kínáljuk fel a csalit, így csapva be a rafinált halat. Nem találja gyanúsnak a kaját, felszippantja, s vele együtt a horgot is. A többi már csak ügyesség meg szerencse dolga.- Ha ez így igaz, miért fognak tavasszal nagy, húsos horoggal, durva, harmincötös zsinórral pontyot, ráadásul pufókával, amely szülte súlytalanul lebeg? Azt nem találja gyanúsnak a hal?- Nem, mert ezek a potykák előnevelt, többnyire ősszel telepített halak, s nem természetes környezetből kerülnek a halastóba. Ezek olyanok, mint a porszívó, mindent megesznek. De próbáld meg őket becsapni később, nyár vége felé, amikor már utána vannak egy-egy szúrópróbának, leakadásnak, vagy megtapasztalták fajtestvérük elvesztését. A hal nem hülye, a jó és a rossz tapasztalatokat ugyanúgy elraktározza, mint a többi élőlény. Persze mindig más a helyzet a halastavak és a természetes vizek esetében. Márpedig mi a természetes vizeket, a folyókat, holtágakat szeretjük. Kis csali, nagy csali Ebben megegyeztünk. Nyár este volt, lógattuk a kanócot a Kis-Duna holtágán. Előttünk hódpatkány tempózott a túlpart felé, majd lebukott, és csak egy loccsanás jelezte, hogy ott járt. Békák tocsogtak, fújták monoton szimfóniáik valamelyikét. A halak valahogy nem voltak étvágyuknál, késő délutántól alig fogtunk néhány kárászt meg pár közepes dévért. Ráadásul csalihalunk sem volt, hogy éjjel megpróbáltunk volna a süüők eszén túljárni. Jobb híján egy félküós keszeget raktam fel harcsázó szerelékre, hátha a bajszik erre járnak. De mivel a csali túl súlyos volt, a fenék iszapos, döglötten tűztem fel, fenekezőre, megtunkolva egy kis polisztirénnel, hadd lebegjen a fenék fölött. Még az oldalát is beű- daltam, hogy áradjon belőle az ü- latanyag. Aztán söröztünk, beszélgettünk. Tipikus pihenős pecára jöttünk, nem volt kedvem kilométereket kajtatni és keresni a halat. Hamarosan el is szunnyadtunk. Igyekeztem éber maradni, mégis barátom riadt fel: a harcsás szereléken felcsapódott a kapásjelző, majd muzsikáim kezdett a nyeletőíek. Úgy pörgött az orsó, hogy öröm volt nézni. Nem soká vártam, visszakat- tintottam a nyeletőféket, és belesuhintottam a sétába. Egy hatalmas rúgás válaszolt, majd azonnal megkönnyebbült a szerelék. Kihúztam a horgot a hal szájából.- Na, ez az a bizonyos nagy csali, nagy horog esete - mondtam a havernak mérgesen, és kihúztam a szerelést. Szerencsétlen csalihal összetrancsűozva fityegett a hatalmas kampó végén. Hogy mi kapott rá gusztust? Valószínűleg harcsa, de az is lehet, hogy valami öreg csuka, amely éjjel nem igen táplálkozik, de a kivétel erősíti a szabályt.- De hiszen ennyi idő alatt torokra nyelhette a hal a horgot - méltatlankodott a barátom.- Igen, csak túl nagy volt a csalihal, és nem akadt a horog. A kisebb falat, kisebb horog eredményesebb lett volna. Csalit cseréltem, és nem nagy meggyőződéssel dobtam be vissza a horgot a túlparti bokrok elé. Az reggeíig érintetlenül ott is maradt. Hasonlóképpen az úszós szerelékek: a kukoricás és a gilisztás is. Még csak nem is böködték a halak a horgot. Reggel aztán lebaüagtam egy közeli helyre, ahol egy tökleve- les alakult ki, talán az egyetlen üyen az egész holtágon. Addig nézelődtem, míg megpülantottam a felszálló buborékokat, ami arról árulkodott, hogy valakik ott turkálnak. Közvetlenül a növényzet meüé dobva, egymás után fogtam két termetes dévért, majd visszaballag- tam a haverhoz:- Látod, ma nem fogunk nagy halat. Be keü érnünk ezekkel. Az „ezek” kategória alatt félküós keszegeket keü érteni. Ha az ember nem azzal a szándékkal ül ki a vízpartra, hogy malacnyi pontyot, asztalnyi harcsát akar fogni, remek szórakozást és szép eredményt hozhat a dévérezés, kárászozás. Sőt az eperfa alatt dőzsölő jászke- szegek, amelyek közül kispecával egy óra leforgása alatt kikapdos- tam hat darabot. Kis horoggal, két- három szem csontival. Igyekeztem oda pöccinteni a horgot, ahol éppen vízbe cuppant egy-egy eperszem, mert a halak mindig oda startoltak. Szépek voltak, jó szórakozást nyújtottak. Délelőtt, amikor pakolni kezdtünk, szemrevételeztük a zsákmányt: 7-8 küó halat fogtunk, igaz, nem kapitálisakat, de szép, vaskos jaszkókat, dévéreket és pár termetes kárászt, nem szólva két méret alatti süüőről, amelyeket természetesen azonnal visszaengedtem. Ók is esőgilisztára jöttek, Ids horogra. Mindent összevetve jól szórakoztunk, és nem azon agyaltunk, hogy rekordokat keüett volna döntögetnünk. Bár az a bizonyos elrontott nagy kapás nehezen lesz felejthető. CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem keü mást tennie, csak figyelmesen elolvasnia hétvégi magazinunk írásait, s gond nélkül megjelölnie a helyes válaszokat kvízkérdéseinkre. A megfejtést levelezőlapon küldje el a Családi Kör címére - ne feledje el feltüntetni a saját elérhetőségét sem! Ha velünk játszik, nemcsak jól szórakozhat, hanem kis szerencsével az Új Szó ajándékát is megnyerheti. A beküldési határidő: augusztus 30. 1. Az amerikai hétköznapok legmeghatározóbb élménye: a) az öröm b) a szabadság c) a rettegés. 2. Ki volt az a filozófus, aki mindig azonos időben indult sétálni? a) Kant b) Rousseau c) Heidegger 3. Mi a hajszálelőkés módszer lényege? Hogy a csalit: a) pufókával kínáljuk fel b) horgon kívül kínáljuk fel c) polisztirénnel kínáljuk fel. 4. Kikhez alkalmazkodnak a gyerekek tévénézési szokásaikban? a) testvéreikhez b) szüleikhez c) barátaikhoz 5. Mi a babonaság táptalaja? a) az ismeretlentől való félelem b) a bizonytalanság c) a tudatlanság 50MORJAI DISPUTA (1.) At éti) szlovákiai magyar IrSthrtbég c. szimpózium előadásai Miklós Dénes Kertészek könyve Az augusztus 19-i Családi kvízünk helyes megfejtése: la, 2b, 3c, 4c, 5a. Az Új Szó ajándékát Szép János csicsói olvasónk nyerte. _______________ A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Szód abikarbóna Azon szerek közé tartozik, amelyekre a háztartásban és a konyhában gyakran szükség van. Savtala- nítja a túlságosan sok savat tartalmazó gyümölcsöt, úgy, hogy például gyümölcsíz készítésénél meglehetősen sok cukrot takaríthatunk meg, ha dupla szénsavas nátront teszünk bele. Savanyú tejet, savanyú levest nátron hozzáadásával meg lehet menteni. A túlságosan savanyú ecetet savtalamtja, a túlságosan édes málnaszörpöt pikánssá teszi. Élesztős tészta hamarabb megkel, a kávé és a tea ízletesebbé válik, a hüvelyes termények köny- nyebben puhulnak, ha kevés nátront adunk hozzá. A főzelék (paraj, saláta, kelkáposzta, zöldbab) megtartja friss, zöld színét, ha nátronos vízben főtt meg. Zsűos edényt sokkal gyorsabban és könnyebben lehet elmosni, ha a mosogatóvízbe egy kis nátront teszünk. Megjegyezzük, hogy az élelmiszervegyészek és fiziológusok eltérően vélekednek a nátronról. Míg némelyek ajánlják, vagy engedélyezik a nátron használatát a konyhában, mások szigorúan tiltják. A háziasszonyok jól teszik, ha mérsékelten használják, mert igaz ugyan, hogy a savakat leköti, viszont elveszi az ételek finom ízét. Szőlő télire Télüe eltett szőlőt többféle módon konzerválhatunk: a teljesen száraz fürtökről leszedjük a rossz szemeket, a szár végét pecsétviasz- szal lezárjuk, és úgy akasztjuk fel a fürtöket, hogy egymást ne érintsék. Ha időközben egy-egy szem megromlik, szárával együtt vágjuk le a fürtről! Ha nincs módunkban felakasztva eltenni, szalma közé rakjuk le, de gyakran forgassuk meg, és műidig távolítsuk el a romló szemeket! Puha szemű szőlő nem alkalmas télűe. Ha nem nagy mennyiségben teszünk el szőlőt, úgy is konzerválhatjuk, hogy az egyes fürtök szárait vízzel telt üvegekbe dugjuk, és az üveg nyakát viasszal elzárjuk, hogy a víz el ne párologhasson. Egyszerűbb a fürtök szárait krumpliba vagy almába dugni, így is soká friss marad a szőlő, ha egyenletes hőmérsékletű, fagymentes pincébe felakasztjuk. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Agszer Krisztina Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 442, fax: 02/59 233 469
