Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-26 / 198. szám, szombat

www.ujszo.com UJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 26. FÓKUSZBAN: ELÉGEDETTEK VAGYUNK AZ UNIÓVAL? 3 A legszerencsétlenebb emberek állítólag az afrikai Burundiban élnek, ám Szlovákia lakossága sem repes az örömtől, csak a 129. helyen vagyunk Dániában élnek a legboldogabb emberek a világon Vajon miben rejlik a dánok boldogságának a titka? (ČTK/AP-felvéteľ Pozsony. Ha ön boldognak tartja magát, és ezt mások­nak is hangoztatja, akkor a legnagyobb valószínűség­gel Dániában él. Egy angol közvélemény-kutatás sze­rint ugyanis épp Dániában élnek a világ legboldogabb emberei. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „A dánok meggyőződése, hogy ők alkotják az államot, illetve hogy ők maguk az állam. Jó fizetéseik és szociális juttatásaik vannak” - véle­kedik Henrik Dahl dán szociológus. A legszerencsétlenebb emberek ál­lítólag az afrikai Burundiban élnek, ám Szlovákia lakossága sem repes az örömtől - a boldog állampolgá­rokkal teli országok jegyzékén egé­szen a 129. helyen van, több mint 50 hellyel a csehek után. Az emberek boldogságának meghatározó elemei: az egészség, a kedvező pénzügyi helyzet és a műveltség. Továbbra is sokkal többen elége­detlenebbek életükkel Szlovákiá­ban, mint általában az Európai Unió 25 tagországában. Nálunk lé­nyegesen kisebb, ahg 9 százalék körüh azok hányada, akiknek ki­mondottan jó a közérzetük, míg az uniós átlag 21 százalék - derült ki az Eurobarometer közvélemény­kutatásának eredményeiből. Nagy a különbség a magukat inkább elé­gedetlennek vallók táborai között is: a felmérés szerint ugyanis Szlo­vákiában százból 27-en, az uniós huszonötök körében pedig átlag­ban 15-en sorolják magukat ebbe a kategóriába. Minimális az eltérés az inkább elégedettek aránya közt nálunk (57 százalék) és az unió egészében (60 százalék). Teljesen borúlátó a sorsát il­letően a szlovákiaiak 6 százaléka, ami alig haladja meg a 4 százalékos uniós átlagot. Az ország lakosságá­nak több mint fele gondolja úgy, hogy az elkövetkezendő 12 hónap­ban nem következik be életükben különösebb változás. Az unió és országunk lakosságá­nak egyharmada válaszolta, hogy egy éven belül pozitív irányban vál­tozik életszínvonaluk. Az uniós át­lag és a szlovákiai eredmények összehasonlításánál fény derült rá, a szlovákiai válaszadók 18 százalé­ka gondolja, hogy egy év múlva lé­nyegesen rosszabb helyzetben lesz­nek - az unióban hat százalékkal kevesebben vannak hasonló véle­ményen. „A felmérés rámutatott, hogy a szlovákiai válaszadókat a jövőt il­lető elképzeléseik megfogalmazá­sánál lényegesen befolyásolják a rövid távú, jelenlegi problémák” - áll a felmérésben. Ha az állampolgárok jelenlegi helyzetét az öt évvel ezelőttivel ha­sonlítjuk össze, kiderül, hogy az or­szág lakosságának 36 százaléka gondolja: életük jobb lett (28% az EU-ban), míg 34, hogy nem válto­zott (38% az EU-ban). „2004-ben, az ország uniós csat­lakozásának évében a polgároknak lényegesen megváltozott vélemé­nyük saját helyzetüket illetően. Ez­után a változás után az emberek­nek kevésbé negatív, inkább neut­rális, mint pozitív véleményük volt saját életszínvonalukkal kapcsolat­ban” - olvasható a felmérést összegző jelentésben. A vizsgálat arra a kérdésre is megpróbált választ adni: hogyan látják saját jövőjüket az egyes or­szágok polgárai. Szlovákia lakos­ságának 41 százaléka gondolja úgy, hogy az elkövetkezendő öt év­ben jobb lesz az életszínvonaluk, mint eddig - ezzel az eredménnyel elérték az európai átlagot. A meg­kérdezettek 18 százalékának a meggyőződése, hogy lényegesen rosszabb helyzetben lesznek, 35 százalék szerint az életük változat­lan marad. Az erre vonatkozó véle­mények szintén az ország unióhoz való csatlakozásával változtak meg a legjobban - lényegesen csökkent azok száma, akik borúlá­tóak lettek volna jövőjükkel kap­csolatban, és nőtt azoké, akik nem vártak változást. 2004-től ugyan nem változott jelentősen a polgá­rok véleménye ezen a téren, de az Eurobarometer szerint nyilvánva­ló: a szlovákiai polgárok válaszai egyre jobban közelednek az euró­pai átlaghoz. (dem,s) Az Európai Unió lakossága leginkább a saját országához kötődik, a második helyen a község van Nem szeretik a mesterségesen kialakított régiókat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Unió lakos­sága leginkább a saját országához kötődik, a második helyen a község van, míg a harmadikon a régió. Szlovákiában a polgárokat in­kább saját városukhoz, községük­höz fűzik szorosabb érzelmek, az állam csak a második helyen áll, míg a régió a harmadikon - derül ki az Eurobarometer felméré­séből. Ez egyrészt összefüggésben le­het azzal a ténnyel, hogy Szlová­kia regionális felosztása csak nemrég változott, illetve azzal, hogy az újonnan kialakított regio­nális felosztás nem felel meg a természetes régiónak. Szlovákia és az unió többi tag­országának polgárai az Európai Unióhoz való kötődést egyaránt a negyedik helyre tették. Érdekes mutató, hogy a szlová­kiai válaszadók 61 százaléka érzi szorosnak kapcsolatát Európával, míg az Európai Unióval csak 43 százalékuk, ami az európai átlag­nál hét százalékkal kevesebb. „Az EU azzal a problémával küzd, hogy akik azt állítják, hogy Európához kötődnek, azok az unióhoz egyáltalán nem, vagy csak kevéssé. Az uniónak mielőbb változtatni kellene ezen a negatív megítélésen” - áll az elemzésben. Elemzők szerint ennek legfőbb oka az lehet, hogy a polgárok túl­zottan bonyolult bürokratikus rendszernek tartják az uniót. „Ugyanakkor többen ellenzik a sok és gyakran átláthatatlan uni­ós normát, vagy egyszerűen csak csalódtak. Rengeteg polgár töb­bet várt országuk uniós csatlako­zásától, például azt, hogy az összes tagállamban megnyílik a munkaerőpiac - erre pedig nem került soť’ - foglalta össze a fel­mérés. Míg 2003-2004-ben, azaz Szlo­vákia uniós csatlakozása előtt nőtt azok száma, akik büszkék voltak rá, hogy tagjai lehetnek az egységes Európai Uniónak, 2004- től ez a mutató évről évre csök­kent, jelenleg már a 2003 előtti szinten van. A felmérés szerint a polgárok úgymond tudatosították, hogy az EU nem hoz annyi változást éle­tükbe, mint ahogy azt elképzel­ték. (dem) Hogy fogunk élni öt év múlva a jelenlegihez képest? 50% 40% 30% 20% 10% 0% □ EU 25 ■ Szlovákia Forrás: Eurobarometer Bürokratikus intézményként tekintünk az Európai Unióra (Képarchívum) Szombat 20724 Vasárnap 20725° 2006. augusztus 26., 12:00 Az átvonuló hidegfront nyomában nagy mennyiségű hideg levegő érkezik az országba, jobbára felhős, időnként csapadékos időre számíthatunk egész nap. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony változékony idő 14" 23“ sok felhő 13° 24° változékony idő 14“ 24° Nyílra változékony Idő 13" 22° változékony idő 13° 23” változékony idő 13° 23° Dunaszerdahely változékony idő 13“ 22" változékony idő 13" 24' változékony idő 14° 24" Komárom változékony Idő 13" 23° változékony idő 13" 24° változékony idő 14° 24° Ipolyság változékony idő 13" 23° változékony idő 14° 24° változékony idő 13° 23° Rimaszombat felhős ég 15" 24" felhős ég 14° 24° változékony idő 14° 23" Kassa záporok 15" 22° záporok 14° 22° felhős ég 13° 23° Királyhelmec felhős ég 15“ 22° záporok 14° 24° nincs adat Besztercebánya változékony idő 13° 24° kevés felhő 11° 25° változékony idő 10° 22° Poprád záporok 11° 20° záporok 10° 20° záporok 10° 20° Változékony időjárás valószínű, reggel helyenként kéé keletkezhet. Időnként záporok kla Szél: ÉNY, 5-25 km/h Hétfő !<—■■■ .......... A re ggeli órákban az alacsonyabban fekvő régiókban köd képződhet az Idő borult marad. I Szél: É, {5-15 km/h [Kedd Sok felhő várható, a nap csak elvétve süthet ki, gyakori esővel és záporo számolhatunk. I Szél: D, i 5-15 km/h 19724 17723 A levegő hőmérséklete 1 r Ciprus-55K Isztambul Kanári-szigetek 28732° 26732° 24729° Málta Nápoly Nizza 27729° 27726° 22723° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva L" szél melegfront n ciklon Pozsony 06:02 Pozsony 19:44 Pozsony: 365 árad ,s»” Kréta 27730° Rimini 25724° hidegfront - - okklúziós front v anticiklon Besztercebánya 05:55 Besztercebánya 19:37 Komárom: 245 árad Mallorca 25727° Szaloniki 26732° Készíti az SHMÚ Kassa 05:46 Kassa 19:28 Párkány: 160 árad

Next

/
Oldalképek
Tartalom