Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-24 / 196. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2006. augusztus 24., csütörtök 3. évfolyam 28. szám PÁLYÁZÓ Tudományos ösztöndíjpályázatok AJÁNLÓ A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az oktatási tárca által kinevezett Domus Hungarica Kuratórium magyarországi tudományos ösztöndíjpályázatot ír ki külföldi magyar, illetve magyar tárgyú kutatásokat folytató külföldi nem magyar kutatók számára. Pályázni lehet: ♦ 1-3 (kivételesen 6) hónap időtartamú, folyamatos magyarországi kutatóhelyen végzendő tudományos kutatómunkára, ♦ az MTA intézetei által a pályázati kiírás mellékletében megtalálható kutatási témákra, ♦ rövid, legfeljebb 2 hetes magyarországi tanulmányútra, ♦ egyetemi, főiskolai meghívás alapján magyarországi felsőoktatási intézményekben tartandó előadás vagy előadás-sorozat tartásának támogatására, ♦ magyarországi tudományos konferencián való részvételre, dokumentálva a rendezvényen való aktív részvétel szándékát és a rendezvény fontosságát a pályázó kutatási témája szempontjából, ♦ projekt megvalósítására intézményi háttérrel, - ez esetben a projekt vezetője bizonyos hónapszámra kér ösztöndíjat, amelyet több személy a kutatómunka igényének megfelelően használhat fel. Előnyt élveznek az egy vagy több intézettel megkötött együttműködési szerződéssel rendelkező pályázatok. Sikeres munka esetén a projektkeret a következő félév(ek)re meghosszabbítható. További információk a www.domus.mtaki.hu weboldalon találhatók. Leadási határidő: 2006. szeptember 15. Elérhetőségek: telefon: (0036-1) 343-1079, (0036-1) 321-0579, e-mail: vargae@mpk.ph.hu . (ú) Hatvan alapiskolást láttak vendégül Anyanyelvi tábor határon túli magyaroknak MTl-HÍR Andruskó Imre a kormányprogram oktatásügyre vonatkozó fejezetéről nyilatkozott lapunknak Veszélyben a magyar iskolák? A nemzeti kisebbségek nyelvén való oktatás nem mehet a szlovák nyelv tanításának kárára (Somogyi Tibor felvétele) Esztergom. Kárpátaljai és szlovákiai magyar fiataloknak szervezett tábort a Rákóczi Szövetség, hogy a sajátjuktól eltérő, újszerű környezetben ismerkedjenek a magyar kultúrával és nyelvvel. „Hatvan általános iskolást láttunk vendégül, akik a magyar nyelv eltévedésének határán lévő településeken élnek, és falujukban nem járhatnak magyar iskolába” - mondta el a táborlakókról Ugrón Gáspár főtitkár. A budapesti és az esztergomi ön- kormányzat támogatásával szervezett egyhetes táborban a szervezők szeretnék a gyerekekben megerősíteni az anyanyelv, a magyar kultúra iránti fogékonyságot: a vendégek játékos „magyar nyelvtanfolyamon” vehetnek részt. A táborban a Rákóczi Szövetséggel kapcsolatban álló felvidéki nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub tanár szakos hallgatói tanítják a gyerekeket, s számukra ez a feladat szakmai gyakorlatuk teljesítését is jelenti. A tábor helyszínéül szolgáló Esztergom városa alkalmat teremt arra, hogy a táborlakók megismerkedjenek az államalapítás és nemzetünk történetével. Komárom. A kormányprogram oktatásügyre vonatkozó fejezete több olyan megfogalmazást tartalmaz, amelyek veszélyt jelenthetnek a magyar iskolák számára - állítja Andruskó Imre képviselő, a parlament oktatásügyi bizottságának tagja, a Selye János Gimnázium igazgatója. V. KRASZN1CA MELITTA Mégpedig azért, mert túl általánosan fogalmaz, és a leírtaknak többféle értelmezésük is lehet. „Bár pozitívumként értékelhető, hogy a kormány a programnyilatkozat szerint javítani szeretne a nemzetiségi oktatás feltételein, főleg ami az anyanyelven való tanulást illeti, a következő mondat viszont már úgy hangzik: a nemzeti kisebbségek nyelvén való tanításának nem mehet a szlovák nyelv oktatásának kárára - mutatott rá Andruskó. - Ez utóbbival elvileg egyet lehet érteni, hiszen a nemzetiségi iskolák érdeke is, hogy a diákok jól megtanulják az államnyelvet. A kormányprogramban szereplő megfogalmazásba viszont, mivel semmilyen közelebbi támpontot nem ad e cél elérésének mikéntjéről, akár a rossz emlékű alternatív oktatás bevezetése is belefér. És mivel az oktatási tárcát Szlovák Nemzeti Párt kapta, ez nagyon is elképzelhető.” Művelődési utalványok Andruskó negatívan értékeli a művelődési utalványok eltörlését is. Ezeket az utalványokat vagy az iskolák, vagy más intézmények, sportklubok, szabadidőközpontok által működtetett szakkörök finanszírozására lehetett felhasználni. „A Selye Gimnázium számára például csaknem 600 ezer korona bevételt jelentett, hogy a diákjaink többsége intézményünkben használta fel a művelődési utalványokat - mondta. - Ebből a pénzből tudtuk honorálni a tanárok többletmunkáját, amelyet a szakkörök vezetésére, a diákok versenyekre való felkészítésére fordítottak, de például ebből finanszíroztuk a Gimisz irodalmi színpad három csoportjának tevékenységét is. Több alapiskoláról tudok, ahol pedig a napközik fenntartására használták ki a pénz „Nem állítom, hogy az általam felvázolt aggályok biztosan bekövetkeznek, de nem árt résen lennünk...” egy részét.” Az új kormány elképzelése szerint a művelődési jegyeken megspórolt pénzt az önkormányzatok kapnák a gyermekekkel és az ifjúsággal való munkájuk támogatására, ami a képviselő szerint kevésbé hatékony felhasználást eredményezne. A felsőfokú oktatás terén az új kormány meggyorsítaná az egyetemi és nem egyetemi szintű felsőoktatás differenciálását, amit Andruskó elfogadhatónak tart. A Selye János Egyetem egyes szakjainak, akkre- ditációját viszont megnehezítheti az új garnitúra. Az iskolák klimatizációja Az iskolák finanszírozása terén az egyenlőség elvét hirdeti a program, mégpedig az oktató-nevelő munka gazdasági igényességének figyelembevételével. „Ez a megfogalmazás azt is jelentheti, hogy az északi területeken található iskolákat a hosszabb fűtési idény miatt nagyobb mértékben támogatja majd az állam. Arra viszont senki nem gondol, hogy a déli országrészekben az iskolák klimatizációjára lenne szükség - elemezte Andruskó. - Nem lenne jó az sem, ha az egyenlőség elve alapján a nemzetiségi iskolák bérköltségét lefaragnák, hiszen jelenleg a magasabb óraszám miatt ezek az iskolák a szlovák iskolákhoz képest 108 százalékos bérköltséget kapnak.” Jóval kevesebb az oktatásra A program pozitívumának számít, hogy az oktatás támogatására szánt összeget fokozatosan a bruttó hazai össztermék 5 százalékára emelné, a gond csak az, hogy ebbe az Európai Uniótól érkező összegeket is belekalkulálták. Azaz: hazai forrásból továbbra is ennél jóval kevesebb pénzt kőkénének az oktatásra. Andruskó szerint ugyancsak jó elképzelés, hogy a kormány számol az óvodáknak az iskola- rendszerbe történő beemelésével. Ezzel kötelezővé válna az óvodalátogatás, ami főleg a hátrányos szociális hátterű, ingerszegény környezetben élő családok gyermekeinek nevelése szempontjából lenne hasznos. „Nem állítom, hogy az általam felvázolt aggályok biztosan bekövetkeznek, de nem árt résen lennünk, és időben fel kell hívni a figyelmet minden olyan törekvésre, ami a nemzetiségi oktatást bármilyen formában veszélyeztetheti” - hangsúlyozta végül a képviselő. Az egyetemre kerülő tanulók egy részének gondja van a szövegértelmezéssel és az önkifejezéssel, ennek egyértelműen a rossz középiskolai gyakorlat az oka A nyitott gondolkodás az európaiság egyik alapfeltétele BORKA ROLAND Keserű Józseffel, a Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatójával a 20. századi irodalom oktatásáról, a hivatásbeli helyzetéről és a jövőbeni elképzeléseiről beszélgettünk. Mindig is nyilvánvaló volt, hogy tanár szeretne lenni? Nem volt teljesen egyértelmű. A tanulmányaim során mindig is érdekeltek a könyvek, szerettem olvasni. Aztán rájöttem, mennyire jó dolog az irodalmi művekről beszélni és beszélgetni. Végül is az irodalom szeretete vitt a tanári pályára. Aztán ráéreztem az ízére. Miért pont a 20. századi irodalom lopta be magát a szívébe? A múlt századi írók művei által lehetőségem van olyan értékek „A tanári pálya nem túl vonzó, mert hiányzik az erkölcsi és az anyagi közvetítésére, melyekkel azonosul- megbecsülés" (Somogyi Tibor felvétele) ni tudok. Könnyen megtalálta a diákokkal a közös hangot? Van, akivel igen, van, akivel kevésbé. Nem vagyunk egyformák (szerencsére), és meg kell tanulnunk alkalmazkodni egymáshoz. A legnagyobb gondot számomra az okozza, amikor azt tapasztalom, hogy a diákoknak nincsenek kérdéseik. Ez olykor megdöbbentő. Minden órámat igyekszem problémacentrikusan felépíteni, és mindig lehetőséget biztosítani a kérdezésre. Csak hát, ha nincs kérdés. Nem biztos azonban, hogy ez minden esetben csakis a diákok hibája. Az egyetemre kerülő tanulók egy részének gondja van a szövegértelmezéssel és az önkifejezéssel, és ezért egyértelműen a rossz középiskolai gyakorlatot okolom. Tanítottam középiskolában is, úgyhogy tudom, mennyire nehéz a magyartanár dolga. De ha a diákok számára az irodalom csupán életrajzi adatok halmaza, ha nem szoktak hozzá, hogy kérdéseket tegyenek fel, s hogy kifejtsék saját véleményüket, azért nem pusztán a rendszer a felelős, hanem a tanár is. Én mindenképpen a diákközpontú oktatás híve vagyok. Müyen a tapasztalata a hallgatók olvasottságát tekintve? A jelentkezők nagy része keveset vagy egyáltalán nem olvas irodalmi műveket. A Daniel Steel- vagy a Vavyan Fable-könyvek fogyasztását nem nevezném olvasásnak. Az egyetem azonban sokat tehet azért, hogy ez megváltozzon. Itt lehetőségük nyílik arra, hogy használható ismereteket szerezzenek, táguljon a látókörük. Nemrég egy tanítványom elmondta, hogy sokáig a fent említett írónők egyike volt a kedvence, ma már azonban képtelen őt olvasni, mert látja a gyengéit. Szeretném hinni, hogy ebben az egyetemnek is van némi szerepe. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy sajnos sok olyan hallgató van, aki csak azért jelentkezik, hogy diplomát szerezzen, és az irodalomhoz egyáltalán nincs semmi viszonya. Bevallom, az ilyenekkel nem igazán tudok mit kezdeni. Szerencsére azonban minden csoportban akadnak olyanok is, akik rendkívül nyitottak. Tőlük én is nagyon sokat tanulok. Ezek szerint a hallgatók zöme nem a tanári pályát választja hivatásul. Igen, sokan vannak, akik már most, az elején nyíltan bevallják, hogy nem fognak és nem is akarnak tanítani. És ez okoz némi zavart. Mert az én feladatom elsősorban az, hogy felkészítsem a hallgatókat a tanári pályára. Ez egy nagyon szép hivatás, szerintem a legszebb. Kár, hogy manapság sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsülik eléggé.
