Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-24 / 196. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 24. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ Romániaiak „inváziója” Az új EU-tagországokból érkező munkavállalókról szóló friss adatok uralták tegnap a brit napilapok címlapját, megosztva a közvéleményt abból a szempontból, hogy a 2004 óta beáramlott több mint 427 ezer kelet-európai jótékony hatással van-e a brit gazdaságra vagy sem. A munkavállalói engedélyt kapottak 427 ezer személy közé nem számítják be a önfoglalkoztatottakat - főleg az építőiparban dolgozókat akikkel egyes becslések szerint 600 ezer közelébe kerül a kelet-európaiak száma. A londoni kormány 2004-ben úgy becsülte, hogy körülbelül 20 ezer magánzó érkezik majd az országba. A most nyüvánosságra hozott adatok széles körű vitát váltottak ki arról, hogy Nagy-Bri- tannia túl sok külföldi munka- vállalót fogadott-e be, és hogy nyitva kell-e hagyni az ajtót újabbak előtt. Az ellenzék fő ereje, a Konzervatív Párt felszólította a kormányt, hogy korlátozza a bulgáriai és a romániai munkavállalók számát, amikor majd a két ország - várhatóan január 1-jén - belép az Európai Unióba. A kormány erről még nem határozott korábban. A The Independent egyértelműen támogatja a külföldi munkavállalók befogadását, a többi lap viszont soknak tartja az érkezők számát. A liberális lap zászlókkal teletűzdelt térképet mutat be, amely alá ezt írta: „Dicséljük a világ minden tájáról ide érkezőket, amiért azzá tették Nagy-Britanniát, ami ma”. A vélemények spektrumának másik végén a Daüy Express áll, amelynek címlap-, ján ilyen címmel szerepel a friss adatokat kommentáló cikk: „Készüljünk fel a román invázióra!” A jobbközép The Daily Telegraph amiatt aggódik, hogy a bevándorlók és családtagjaik túlságosan megterhelik a brit közszolgáltatásokat. A The Sun című jobbközép bulvárlap ezt visszhangozva, illetve Romániára és Bulgáriára utalva, felszólítja Londont, hogy előbb találjon helyet az eddig befogadottaknak, csak azután engedjen be újabbakat. A balközép The Guardian nem tanácsolja, hogy korlátozzák a két majdani EU-tagország munkavállalóinak beáramlását. A The Financial Times és a The Times hasonló véleményen van. (m) Művészek dilemmái JUHÁSZ KATALIN Készül az új könyvem. Méghozzá új kiadónál, hosszú évek után hagytam ott a régit, ismereden terepre merészkedve, gondolván, kis cég jobban dédelgeti a szerzőit, propagálja őket, sajtóvisszhangot generál, saját furgonnal terít, bemutatót szervez. Remélhetőleg így is lesz, most mindenesetre még ismeretlenek a feltételek, azt se tudni, mikor jön ki a nyomdából a mű. Az egyszemélyes kiadó igazgatója szerint minden azon múlik, sikerül-e idejében kiimádBrit szakértők szerint Irakban már nem Washington, hanem Teherán a főszereplő Iránt erősítgette Amerika Csak megerősítette Irán közel-keleti befolyását brit szakértők értékelése szerint az Egyesült Államok úgynevezett terrorizmusellenes háborúja. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az afganisztáni tálibok és Szad- dám Húszéin iraki diktátor eltávolításával Washington éppen Irán két legfőbb térségbeli ellenlábasával számolt le - olvasható a londoni Royal Institute for International Affairs nevű független politikai elemzőközpont tegnap nyilvánosságra hozott tanulmányában. Ráadásul - mutatnak rá szakértők - sem Afganisztánban, sem Irakban nem sikerült .koherens és stabil politikai struktúrát” kiépíteni a megdöntött rendszerek helyébe. A Közel-Keleten uralkodó, amúgy is ingatag helyzet a legújabb - Izrael és a Hezbollah suta szervezet között Libanonban, illetve Izrael és a palesztinok között a Gázai övezetben kirobbant - konfliktusok nyomán csak még bizonytalanabb lett, s ebből végső soron Irán húz hasznot. Az Egyesült Államok minden arra irányuló erőfeszítése ellenére, hogy fellépjen Iránnal szemben, Teheránnak „sikerült megfelelő viszonyt kialakítania szomszédaival, még a túlzott iráni befolyástól egyébként tartó szunnita arab államokkal is” - állapítja meg az elemzés, amelynek következtetése szerint Irán „figyelemre méltóan erős pozícióra” tett szert a térségben. A tekintélyes külpolitikai intézet vélekedése szerint Irakban, amelyet Teherán régóta saját hátországának tekint, az Egyesült Államok helyett már Irán a legerősebb játékos, ennek megfelelően az iszlám köztársaságnak kulcsszerepe lehet az arab ország jövőjének alakításában, arról már nem is szólva, hogy Irán Afganisztánban is feltűnően jelen van. Mint arra a brit szakértők rámutatnak, Iránnak e megnövekedett térségbeli befolyása jelentősen megnehezíti az Egyesült Államok számára azt, hogy szembeszálljon Teheránnal. Az elemzés szerint Irán, biztos lévén pozíciójában, folytatni fogja a köntörfalazást az atomprogramja körüli nemzetközi vitában. „Irán különféle - politikai, gazdasági, kulturális, vallási és katonai - okokból egész egyszerűen túl fontos szereplő ahhoz, hogy bárki félvállról vegye” - állapiba meg tanulmányában a Chatham House néven ismert londoni külpolitikai intézet. Már nem látnak összefüggést New York. Az amerikaiak többsége egy közvélemény-kutatás eredményei szerint már nem lát összefüggést az iraki háború és a terrorizmus elleni átfogóbb küzdelem között, noha George Bush elnök kitart amellett: a kettő kéz a kézben jár egymással. A The New York Times című napilap és a CBS News televíziós hírcsatorna közösen készített fölmérésének most ismertetett eredményei szerint a megkérdezettek 51 százaléFELMÉRÉS ka úgy véli, az iraki háború független a washingtoni kormány terrorizmus elleni küzdelmétől. Ez jelentős változás az Egyesült Államokban 2002-ben és 2003- ban uralkodó közvélekedéshez képest, mert az akkori felmérések tanúsága szerint a többség összefüggést látott a két dolog között. Az emberek még júniusban is 41:41 százalékos arányban oszlottak meg. Most a felmérésben részt vevő megkérdezetteknek csak a 32 százaléka mondta azt, hogy a háború fontos része a terrorizmus elleni harcnak - írta a The New York Times. Negyvenhat százaléknyian vélik úgy, hogy a Bush-kor- mány túlságosan Irakra koncentrál, és nem eléggé a világ más tájain tevékenykedő terroristákra. Ötvenhárom százaléknyian mondták most azt, hogy az iraki háború elindítása hiba volt. Ez az arány júliusban még csak 48 százalék volt. Az Amerikai Egyesült Államok elnökének elismertsége változatlanul 36 százalékon áll otthon. Népszerűségének jelentős visszaesése korábban következett be az eddig 2610 amerikai katona életét követelő iraki háború miatt. (MTI) JEGYZET _______ __________ koz niuk a beígért támogatást a sokat szidott magyarországi alapítványból. Ezekkel a dolgokkal én nem foglalkozom, ti vagytok a profik, mondom bohémesen a telefonba. Aztán együtt szidjuk a Puszták népe szerzőjéről elnevezett alapítványt, miközben kapitalista bestsellerszerző módjára arra gondolok, milyen jó lenne, ha meg lehetne élni a művészetből, ha csak arról írhatna az ember, amihez kedve van, és nem kellene úgynevezett civil foglalkozásként naponta széklábat faragnia. Aztán az is átfut az agyamon, persze szokás szerint későn, hogy meg kellett volna bulizni valamicske alkotói ösztöndíjat úgy, ahogy azt szülte mindenki praktizálja a „szakmából”. Ismerek költőt, aki két kötet ösztöndíjából és honoráriumából felújította a tóparti nyaralóját, amelyet az előző kötetek ösztöndíjából és honoráriumából vásárolt. Nem mese ež, gyermek! Ideírnám a nevet is, ha nem lennék diszkrét. Ráadásul egy grafikusművész haverom, lányos zavarba hozva engemet, felajánlotta, hogy jelképes összegért illusztrálja az anyagot. Hídja, hogy szarul áll a kiadó, ezért pénzről nem is esett szó eddig, azt állítja, megragadta valami a kéziratban, ott motoszkáltak benne a sorok, aztán kicsapódtak a rajzlapra. Nézem a kicsapódásokat, és rájövök, hogy pont ilyen kis torzszülött alakokat szoktam látni álmomban, ha előtte, mondjuk, töltött káposztát vacsorázom. Az illusztrációk jobbak lettek annál, amit illusztrálnak. A borító szintén olyan lesz, mint a mélyhűtött pizza doboza: ínycsiklandó fotó, olvadozik a sajt, mosolyognak az olívabogyók, csak úgy nyúlik a bő feltét a szelet szélén. Aztán otthon kibonlja az ember, és kiderül, megint jól megvezették, ez is csak egy szomorú, szerény, minimalista fagyasztott pizza, a jókedvet s bőséget magának kell rápakolnia. Ha nem hallottam volna a nyaralótulajdonos kolléga esetét, azt mondanám a direktornak, ossza szét a szerény szerzői honoráriumot a borítótervező és az illusztrátor között. Én meg elmegyek árufeltöltőnek egy hipermarketbe. Az legalább egyenes meló, és van is látszata... KOMMENTÁR Választ a válaszra MAL1NÁK ISTVÁN Irán kedden adott hivatalos választ a hat nagyhatalom javaslat- csomagjára, amely az urándúsítás azonnali leállítását követeli bizonyos gazdasági-kereskedelmi előnyökért cserébe. A hat közül a négy nyugati előzőleg közölte: ha a válasz nem tartalmazza az azonnali leállítást, az a csomag elvetéseként értelmezhető, s ez esetben BT-szankciókat fognak szorgalmazni. Mielőbbi büntetőintézkedéseket a négy közül egyedül az USA sürget. Azért a feltételes mód, mert hivatalosan senki nem hajlandó nyilatkozni arról, mi van a teheráni válaszban. Solana uniós főképviselő szerint idő kell a terjedelmes (20 oldalas) dokumentum tanulmányozásához. Talán ő maga sem gondolta komolyan, hogy ezt bárki elhiszi. Hiszen azok a szakértők, akik évek óta tárgyalnak Teheránnal az atomdosszié részleteiről, első olvasatra meg tudják állapítani, hogy széna-e vagy szalma. A hatok a titkolózással vélhetően időt akarnak nyerni egy olyan állásfoglalás kidolgozásához, amely nem mérgesíti el a helyzetet véglegesen Iránnal, de közben a saját arcukat se veszítsék el, és leplezzék széthúzásukat. Ami lehetetlen, hiszen evidens, hogy Kína és Oroszország - iráni érdekeltségei miatt - egészen másképp viszonyul a problémához, mint Franciaország, Nagy-Britannia, az USA és Németország. Több mint egy éve folyamatosan arról szólnak a kommentárok, Irán csak húzza az időt a tárgyalásokon, hogy közben megvalósíthassa atomprogramját. A mostani válaszról a teheráni diplomácia csak azt szivárogtatta ki, hogy többdimenziós lesz. Amit úgy is lehet értelmezni, hogy el akarja mélyíteni a hatok megosztottságát. Laridzsáni főtárgyaló a válasz átadása után pedig azt nyüatkozta, új módszerek szerint akatják folytatni a tárgyalásokat. Magyarán: a jól bevált időhúzás taktikája ez. Mert a lényegi döntést nem Laridzsáni, még csak nem is Ahmadi- nezsád elnök hozza, hanem Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője. Ő pedig előre közölte: az iszlám köztársaságot nem érdekli a nyugati csomag, megy tovább a maga útján. Ezt az utat a néhai Khomeini ajatollah, az iráni iszlám forradalom atyja jelölte ki. Ideológiája a totális dzsihád Izrael és a nyugati civilizáció ellen, maga Hatami és Ahmadinezsád is már többször megfogalmazta, hiba lenne nyilatkozataikat félvállról venni. Eszköze pedig az atomprogram mellett az a napi politikai gyakorlat, amelyet Teherán a régióban és a világban - Irak, Libanon, palesztinok, Latin- Amerika - folytat. A Nyugatnak kevés eszköze van arra, hogy nagy nyomást tudjon gyakorolni Iránra. A legszélsőségesebb, a katonai út járhatatlan, de ez önálló elemzést igényel. A BT-ben a komoly szankciókat Peking és Moszkva nem szavazza meg. Teherán a gazdasági szankcióktól egyébként sem fél, mert válaszul beveti az olajfegyvert. Amerikai gazdasági szakértők szerint sem lehetséges napjainkban olyan átfogó gazdasági büntetőintézkedések alkalmazása, mint amilyeneket Irak ellen léptettek életbe a küencvenes években, az első öbölháború után. Tanulságos lesz, milyen választ ötölnek ki a hatok. FIGYELŐ Izraelt bírálja az Amnesty Az Amnesty International (AI) azzal vádolja Izraelt, hogy szándékosan bombázott polgári célpontokat a Hezbollah libanoni suta szervezettel vívott háborúja során. Az emberi jogi szervezet úgyvéli, a zsidó állam esetleg háborús bűncselekményekért is felelősségre vonható. Az AI jelentésében megállapítja: az izraeli hadsereg nem csupán élelmiszerüzletekre mért légi- és tüzérségi csapásokat, hanem szándékosan akadályozta a segélyszállítmányok mozgását, valamint tett működésképtelenné kórházakat és közüzemi vállalatokat - például vízműveket, erőműveket - azért, hogy a (dél-libanoni) lakosságot menekülésre kényszerítse. „A bizonyítékok nyomatékosan arra utalnak, hogy a közművek, az elektromos hálózat, polgári rendeltetésű épületek és vállalatok kiterjedt lerombolása inkább szándékos volt, és az izraeli katonai stratégia részét képezte, minthogy járulékos kár lett volna” - hangoztatja a világ legnagyobb emberi jogi szervezete. Izrael azt állítja, hogy hadműveletei nem polgári célpontok ellen irányultak, a fegyvertelen lakosságot pedig felszólította Dél-Libanon elhagyására. A zsidó állam a Hezbollahot azzal vádolja, hogy polgári létesítmények, lakóépületek mellől intézett rakétatámadásokat izraeli célpontok ellen. Az AI felszólítja az ENSZ-t, hogy mihamarabb állítson fel független vizsgálóbizottságot, amely feltárná, hogy az ellenségeskedés során miként sértették meg a nemzetközi humanitárius jogot - az AI szerint mindkét szemben álló fél részéről. Az emberi jogi szervezet a libanoni infrastruktúra elleni izraeli támadások kapcsán jelentésében megjegyzi, hogy Izrael kifejezetten megsértette az erő válogatás nélküli és túlzott alkalmazását tiltó rendelkezéseket, de elkövethetett más jogsértéseket is, köztük polgári célpontok elleni közvetlen támadásokat. „Ezek a jogsértések háborús bűncselekmények” - hangsúlyozza a szervezet. A szervezet kitér arra is, hogy a Hezbollah elleni hadművelet során az izraeli légierő hétezernél is több támadást hajtott végre hétezer libanoni célpont eEen, miközben az izraeli hadi- tengerészet további 2500 tüzérségi csapást mért Dél-Libanonra. A támadások több mint 1100 ember életét oltották ki - az áldozatok egyharmada gyermek volt több mint négyezer személyt se- besítettek meg és 970 ezer embert, azaz a libanoni lakosság negyedét arra kényszerítették, hogy az arab ország északabbra fekvő területein keressen menedéket a harcok elől. ,A jelentésben vizsgált jogsértések közül sok háborús bűncselekménynek minősül, és felveti az egyéni büntetőjogi felelősség kérdését” - fűzi hozzá a szervezet. (MTI)
