Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-23 / 195. szám, szerda

r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. augusztus 23., szerda 3. évfolyam, 32. szám 26. oldal Egy kisközség nagy ünnepe Tizennégyen kapták meg a szetei önkormányzat elismerését Megrendezték az I. Cigány Népismereti Tábort René Lužica egyetemi oktató előadásai nagy hatással voltak a hallgatóságra 27. oldal Aratási ünnepséget rendeztek A kétszáz lelkes Kisölveden felelevenítették az „atyák örökségét" 28. oldal Várhosszúréten élnek a hagyományok - több mint tizenöt éve virágzik a faluban a kézművesipar, azóta működik itt az ország leghíresebb fafaragó műhelye Otthonra leltek a kézművesek Várhosszúrét. A Szilicei-fenn- sík északi pereme alatt meghúzódó idilli tájba bele­illeszkedő Várhosszúrét község országos jelentősé­gű intézménynek adott he­lyet, a Gömöri Kézművesek Házát avatták itt fel augusz­tus ötödikén a falunapi ren­dezvénysorozat részeként. SZÁSZ1 ZOLTÁN Kirakodóvásár, kézműves-be­mutatók, gulyásfőző verseny, jó hangulatú, magas színvonalú folk­lórműsor fűszerezte az ünnepet, a borús égbolttal ellentétben felhőt­len szórakozást, gasztronómiai és látványélmények sorát nyújtva a jó másfél ezres vendégseregnek. Várhosszúréten több mint ti­zenöt éve virágzik a kézműves­ipar, azóta működik itt az ország leghíresebb fafaragó- és műbútor- készítő műhelye. Ulmann István, Bafi Lajos és Nagy György keze nyomát számos szálloda, borozó, középület és sok templom belső tere őrzi ma már, az általuk fara­gott köztéri emlékműveket, kop­jafákat megszámolni se nagyon lehet. Mindemellett a munka mel­lett a kezdeményezőknek még ar­ra is jutott erejük, hogy megszer­zi Motolla Műhely vezzék a Gömöri Kézművesek Társulását, felvegyék a kapcsola­tot hasonló magyarországi szer­veződésekkel, tagokat toborozza­nak, nyári kézműves gyerektábo­rokat szervezzenek. A tevékeny­ség olyannyira megerősödött, hogy a község vezetésével közö­sen egy nagyszabású terv kivitele­zésébe kezdtek. Hosszadalmas szervezések és hivatali ügyintézés után egy, a pénzügyminisztérium­hoz benyújtott sikeres pályázat­nak köszönhetően megvalósulha­tott a nagy álom: kézművesházat építettek és adtak át a köz javára. A település szívében áll a kas­tély, amelyben Andrássy Dénes született, és ma iskolaként, óvo­daként szolgálja az itt élőket. En­nek a kastélynak az új építésű szárnyában kapott helyet a Gömöri Kézművesek Háza. Prak­tikusan kialakított, mívesen dí­szített épület. Külön bejáratú műhelyekben folyhat itt a mun­ka, a keramikusoknak és a tűz­zománckészítőknek égető ke­mencét is telepítettek, a fa- és csontfaragók, csipkeverők, szö­vők, csuhésok, kosárfonók pedig ideális körülmények között dol­gozhatnak majd. Várhosszúrét arról is híres, hogy 1995-ben ez volt az első szlovákiai magyar település, amely falunapokat szervezett, té­ve ezt az akkoriban nem igazán kedvező politikai helyzet ellené­re. Lelkes emberből máig sincs itt hiány, az egész falu talpon volt már napokkal a nagy esemény Birtokukba vették a házat (Szekeres Éva felvételei) Vasvirágcsodálók előtt. Klárik Gábor polgármester és a Csemadok-alapszervezet tag­jai a Gömöri Kézművesek Társulá­sával együtt igazi vásári hangula­tot teremtettek, a hazai mesterek mellett Nógrádból és Zemplénből érkezett kézművesek mutatták be tudásuk legjavát. A hanvai ková­csok munkáját szinte állandóan többtucatnyian figyelték, káprá­zatos alkotásaik ott díszelegtek a kastély mellett. Volt kádármester, A település szívében áll a kastély, amelyben Andrássy Dénes született, és ma iskolaként szolgál­ja az itt élőket. mézeskalácsos, játékkészítő, to­jásfestő, csipkeverők, kékfestő, fa­zekasok, fafaragók, bőrdíszműve­sek, bábkészítők, csuhé- és gyé­kényfonó, kosárfonó, csontfara­gó, késkészítő, s ha valamely mes­terséget kihagytam volna, az a bő­ség zavarának tulajdonítható. Vé­gigjárva a vásárt azt tapasztal­tam, mindegyik kézműves porté­kájának volt keletje. Reneszán­szát élik a természetes anyagok­ból készített dísz- és használati tárgyak. A falunapok fellépői színes, magas színvonalú műsort mutat­tak be, apró gyerekektől fogva a nyugdíjasokig. A Berkő, a vár- hosszúréti iskolások, a hárskúti Rozmaring, a Szőttes, Badin Ádám és mesemondói, a rozsnyói Búzavirág és a Haviar együttesek, a Mákvirág, a kisgyőri énekmon­dók, mind-mind igazi ünnepé va­rázsolták a várhosszúréti Gömöri Kézműves Ház avatóját és a falu­napot. A gulyásfőzők igazi gasztronó­miai csemegékkel kényeztették el a vendégeket, Klárik Gábor pedig oklevelekkel és ajándéktárgyak­kal köszönte meg szolgálatukat. Volt tombola, vígság, borkóstoló, táncház kivilágos kivirradtig. Mert egy intézmény átadását mél­tón kell megünnepelni. A további munka máris szerveződik, a kéz­művesek házában szakmai okta­tás, gyermekprogramok, táborok kapnak helyet. A gyarapodás kéz­zelfogható, a ház áll, a hagyomá­nyoknak otthona teremtődött. A városházán a napokban munkacsoport alakult a helyzet elemzésére, konkrét összeget különítenek el a városi költségvetésből kerékpárutak létesítésére Petíciót nyújtottak be, és „kitaposták” jogaikat a kassai bringások JUHÁSZ KATALIN Kassa. Kilenc biciklis demonst­ráció kellett ahhoz, hogy a város vezetése belássa, a javaslatok meg- fontolandók, a kérések megalapo­zottak, a pénz pedig kis igyekezet­tel előteremthető. A Kassai Kerékpárosok Uniója, a Kassa Szépítéséért Egyesület, vala­mint a helyi turistaklub aktivistái elérték, hogy összesen mintegy hétszáz polgár vegyen részt a meg­mozdulásokon. Legutóbb Eugen Čuňo kassai alpolgármestert is si­került rávenniük egy kis tekerésre, és a tüntetők paradox módon vele együtt kerekeztek el az óvárosi hi­vatalba, ahol átnyújtották követe­léseiket a városkerület polgármes­terének. A petícióban felhívják a fi­gyelmet a biciklisták diszkriminá­ciójára és arra, hogy a kerékpár­utakat logikátlanul jelölték ki, nem képeznek összefüggő útvona­lat a város területén. Gyakorlatilag tehát leheteden eljutni Kassa egyik végéből a másikba anélkül, hogy a bringások ne szegnének meg né­hány közlekedési szabályt. „Ha pechünk van, egy-egy ilyen kere­kezés akár kétezer koronánkba is kerülhet, ami szerintem a szabad mozgáshoz való jog korlátozása, azaz alkotmányellenes” - véli Ka­rol Labaš, a tüntetések egyik szer­vezője. Az alpolgármester kerekezésé­nek meglett az eredménye: a vá­rosházán a napokban munkacso­port alakult a helyzet elemzésére. Feladatuk az említett összefüggő hálózat térképre való berajzolása, valamint a várható költségek felmérése. A város vezetése felkéri az útkezelőséget, vonják vissza né­hány útvonal átminősítési határo1 zatát. „Év végéig új bicikliutakat jelölünk. Az új utak építésénél, il­letve az útfelújításoknál már a kerékpárosokra is jobban odafi­gyelünk, hiszen kötelességünk tá­mogatni a környezetkímélő, alter­natív közlekedési módokat. Egy konkrét összeget is meghatáro­zunk az éves költségvetésben, amelyet kerékpárutakra költünk” - ígéri Eugen Čuňo, aki szerint a város vezetése nem ignorálhatja azt a tényt, hogy Kassán több tíz­ezerre tehető a biciklik száma. „A város területén jelenleg alig négy kilométernyi a kijelölt kerékpárút, egy tanulmány szerint viszont leg­alább 136 kilométerre lenne igény” - állítja az alpolgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom