Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-02 / 177. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 2. Szülőföldünk 27 A kisebb gyerekek is kíváncsiak voltak az LSD és a normál bélyeg közti különbségre (Csuport István felvételei) Klobusitzky György, a budapesti Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa és a „diszkós" vízibolhák Nem árt az óvatosság, a diszkókban könnyen a drogdílerek áldozatává válhatnak a fiatalok - sokan azt sem tudják, mikor került „anyag" a poharukba Nincs gyógyult kábítószeres, csak tünetmentes Érsekújvár. Tragikusan vég­ződő diszkós autóbalesetek filmkockáit pergette le be­vezetőként az érsekújvári magyar diákoknak, szülők­nek és pedagógusoknak Klobusitzky György, a bu­dapesti Rendőrtiszti Főis­kola adjunktusa. SZÁZ ILDIKÓ A Czuczor Gergely Alapiskolába a szülői szövetség vendégeként ér­kező előadó valósággal sokkolta a hallgatóságot azokkal a számada­tokkal, amelyeket a függőség kap­csán felsorakoztatott. „Évente har­minc fiatal hal meg autóbaleset­ben. A leggyakoribbak a diszkóból hajnaltájt hazatérők balesetei, ami­kor a különféle ajzószerek hatására lankad a sofőr figyelme. Óránként hárman veszítik életüket a dohány­zás miatt, a rendszeresen cigarettá­zó fiatalok, középiskolás éveik alatt 1,4 millió forintnak megfelelő ciga­rettát szívnak el, amin akár egy au­tót is vehetnének maguknak” - ér­velt Klobusitzky György. Az előadó a magyarországi drogproblémát egyfajta jéghegyként jellemezte, amelynek csúcsán 150 ezer olyan ember található, akik legális ajzó­szereken élnek, ugyanakkor 400 ezerre becsülik ma a gyógyszerfüg­gők számát. Míg gyógyszert, niko­tint, koffeintartalmú italokat bár­hol vásárolhatunk, a drogokat csak düertől, és a minőségüket senki sem garantálja. Előbb élvezeti cikk, később az élet értelmévé válik A zsargonban anyagnak vagy cuccnak titulált drog jelentős mér­tékben megváltoztatja az agy mű­ködését, az érzékelés minőségét. Javítja ugyan a közérzetet, de ez csak átmeneti állapot, mivel a szer­vezet hamarosan megszokja a kábí­tószer hatását, és nagyon hamar függővé válik tőle. Klobusitzky mindezt egy képzőművész példá­ján szemléltette, aki LSD-t hasz­nált. Amikor bevette a szert, lefes­tette a kezelőorvosát, ezt tette két, három, négy, végül hat óra múlva is. A diákok láthatták, hogy az LSD hatása a harmadik órában olyan volt, hogy a kezelőorvos arca már csak elmosódott vonalakká válto­zott, a mélypontot jelentő negyedik órában pedig a festő már nem volt képes végighúzni a vonalakat. „Szülők mesélték, akiknek a gyere­keik az iskolában, kétes társaság­ban hozzájutottak az LSD-hez: megesett, hogy a fiukat saját vize­letében ülve találták odahaza, mert egyszerűen nem volt képes kimen­ni a toalettre. Öt-hat órára van szüksége a drogosnak ahhoz, hogy kikerüljön a kábszer hatása alól, többnyire erre az időre elrejtőzik, kikapcsolja a mobilját. Gyerekek, figyeljetek egymásra! „Az első dolog, ahol tetten érhe­tő a fiatal, az időzavar. A gyerek nem tud elszámolni azzal az idő­vel, amíg rejtőzködött. A másik, hogy pénzfüggővé válik, kölcsön­kér, majd egyre ritkábban adja visz- sza. Otthonról ellopja az értéke­sebb tárgyakat, és pénzzé teszi azo­kat. Később már lopott dolgokat árul, hogy pénzhez, ezáltal pedig az adagjához jusson. Hajdú-Bihar megyében a 9-17 évesek között végzett felmérésben száz fiatalból 11 kábítószerezik, 12 szipózik, 59 iszik és 65 dohányzik!” - hangsú­lyozta Klobusitzky. A rendhagyó előadáson az elsö­tétített teremben diszkózenei alá­festéssel, szappanbuborékok és füstfelhők elegyében különös han­gulatba került a diákokból és fel­nőttekből álló közönség. Köny- nyebb volt megértem a techno­zenére tomboló fiatal lelki állapo­tát, aki bizony hajnali kettőig-háro- mig serkentőszerek nélkül képte­len lenne talpon maradni, és bírni az iramot felajzott társaival. „Az ectasy tablettákat (régebben kato­nák, majd kamionsofőrök hasz­nálták) a düerek nemegyszer a szájukban viszik be a diszkóba. Ott egyszerűen csak szájon csó­kolják azt, aki kér a szerből. Az aj­zószer mellékhatása az iszonyú szomjúság. A diszkó tulajdonosai ezért nemegyszer elzárják a mos-' dókban a hideg vizet, és csillagá­szati áron kínálják az ásványvizet. Az ilyen helyeken a boltban 65 fo­rintért kapható vizet 1300 forin­tért árulják. A rendőrségi razziák során az első tehát, amit ellenőriz­nek, van-e hideg víz a mosdókban. Sajnos a diszkókban az is megtör­ténhet, hogy az újoncokat megkí­nálják kristályvízzel, de abba tit­kon beledobják a tablettát, hogy a félénk kislány levetkőzze gátlása­it... Csak magunk vásárolta üdítőt fogyasszunk, és azt sose hagyjuk az asztalon, amikor táncolni me­gyünk, mert bármit belekeverhet­nek!” - figyelmeztetett az előadó. Hasmarsot akarsz, vagy őrjítő repülést?! A rendőrtiszti főiskola adjunk­tusának sziporkázó előadásából nem maradt ki a történelem sem. A gyerekek megtudhatták, hogy Kolumbusz Kristóf a paprikával, kukoricával együtt behozta Euró­pába a dohányt is, hogy Hunyadi Mátyás nem ehetett még paprikás krumplit, és mit sem tudhatott Amerika felfedezéséről. Meg azt is, hogy a Coca-Colába 1907-ig kokainlevél-származékot is kever­tek. Klobusitzky György szerint, az újságokban megjelent hírek a vadkenderről teljes mértékben alaptalanok. A vadkendernek és ipari kendernek ugyanis semmifé­le ajzó hatása nincs. Csupán az in­diai kender, a marihuána hatásos, amelyet a hollandiai coffee shopokban széles választékban kínálnak. „Egy fiatalember az internetről leleste, hogy is néz ki a kender, és hamarosan felfedezte, hogy a szomszédjánál pont ilyet látott a kertben. Ehhez tudni kell, hogy az indiai kender és vadken­der közti különbség igen nehezen kivehető. A fiatalember különös bulira hívta meg a barátait, meg­kínálta őket a növényből sodort cigarettával. Az első percekben ugyan semmit sem éreztek, de kisvártatva az egyik legény nagy sietve berohant a bokorba, hama­rosan követte őt egy másik is. A vadkender ugyanis irtózatos has­menést okozott valamennyiüknél. A bemutató végén egy meglepő állatkísérletet mutatott be Klobusitzky. Vízibolhák vizébe, drogot fecskendezett, a bolhák pedig hamarosan fékevesztett táncba-cikázásba kezdtek. Még több szert kaptak, amit még job­ban élveztek. Később azonban a mozgásuk lanyhult, végül pedig elernyedtek és élettelenül lebeg­tek a víz felszínén. Égő mécses­sel, temetést rendezett nekik az előadó, hangsúlyozva, nem léte­zik gyógyult kábítószeres, csak átmenetileg tünetmentes. Min­den drogos útja a halálba vezet, ha nem tér le róla idejében. A leg­jobb éppen ezért ki sem próbálni a drogot. Év végéig látható a néprajzi kiállítás a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában. A tárlat három mozzanat: a születés, a lakodalom és a temetés köré épül. Ünnepek és találkozások a múzeumban V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Ünnepek és találko­zások címmel nyüt néprajzi kiállí­tás a Magyar Kultúra és Duna Men­te Múzeumában. Az iskolás csopor­toknak sem kell lemaradniuk róla, hiszen egészen december végéig látható lesz a múzeum főépüle­tében. „Eredetileg három múzeum,, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a veszprémi Laczkó De­zső Múzeum, valamint a komáromi intézmény közös szervezésében szerettük volna megalkotni a tárla­tot, ám a román hatóságok nem en­gedélyezték a tárgyi emlékek kiho­zatalát az országból - mondta Fe­hér Csaba múzeumigazgató. - így végül is a veszprémiekkel együtt­működve született meg a kiállítás, amelyet vándoroltatni kívánunk. Jövő tavasszal Sepsiszentgyörgyre, majd Veszprémbe kerül az anyag, azt követően pedig szeretnénk, ha Szlovákia más, nemcsak magyar­lakta vidékein is bemutatnák.” ■' \ A lakodalom A kiállítás, mint a neve is jelzi, azon ünnepeink köré épül, amelye­ket a találkozások jellemzik. Ilyen ünnepek, jelentős életfordulók a születés, a lakodalom és a temetés; a kiállítás szervezői e három ese­ményt a búcsújárással egészítették ki. „A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma elsősorban a la­kodalom témakörét dolgozta fel, egy zoboralji lakodalmas bemuta­tásával - mondta Sipos Anna nép­rajzkutató, a tárlat egyik kurátora. - A látogató egyfelől a hagyomá­nyos dunnavivést láthatja. A meny­asszony keresztanyja és további ro­konok vasárnap délután, a litániát követően vitték az ajándékokat a lakodalmas házhoz. Ez volt az a napszak, amikor sok falusi ember kiült a háza elé beszélgetni, pihen­ni, így a lehető legtöbben láthatták a menetet. A dunnán, párnán kívül főkötőt, fűzővéget, fejkendőt és tyúkot vagy kakast is vittek.” A cso­dálatos népviseletbe öltöztetett ba­bák mellett a múlt század negyve­nes éveiből származó, dunna- és nyoszolyófavivést ábrázoló képek is láthatók Manga János felvétele­in. A kiállítás további része a lako­dalmas ház fő jellemzőit mutatja be, a díszes párnákkal megvetett ággyal és az esküvőre készülő menyasszonnyal. „A lakodalmas háznál még a függönyt is elhúzták, hogy az utcáról beláthassanak a felpámázott ágyra. Ezzel is tudat­ták a faluban élőkkel, hogy abban a házban bizony lakodalomra ké­szülnek” - fűzte hozzá a néprajzku­tató. A lakodalmi hangulat átélését segíti, hogy a teremben zoboralji lakodalmas dalok szólnak Manga János és Vikár László gyűjtéséből, és az érdeklődők videóról megte­kinthetik a Gímes Hagyományőrző Csoport zsérei lakodalmasát is. A születés A veszprémi múzeum munka­társai Lackovits Emőke néprajz- kutató vezetésével a három továb­bi témakört, a keresztelőt, a teme­tést és a búcsújárást dolgozták fel. A következő teremben bakonyi, pontosabban szentgáli paraszt- polgári berendezésű, kisnemesi szobabelsőt láthatunk, gyermek­ágyban fekvő anyával, gyermeké­vel és egy idősebb nőrokonnal. Az asztalról nem hiányozhat a koma­kosár, amelyet étellel-itallal meg­rakodva a gyermekágyas anyának vittek a rokonok. Érdemes jobban szemügyre venni az anya által vi­selt fehér lyukhímzéses hálókabá­tot és a hímzett párnákat. Az egyik sarokban zsérei mezei böl­cső áll. A búcsújárás és a temetés Szinte hihetetlen, hogy a Ba­konyban és a Balaton-felvidéken milyen díszes, gazdagon mintázott halotti lepedőket hímeztek; ezek­ből is láthatunk néhányat a kiállí­táson. Csakúgy, mint a búcsújáró helyeken készült offereket, ame­lyek viaszból készültek és azokat a testrészeket - általában kezet és lá­bat - ábrázolták, amelyek a búcsú idején „csodás módon” meggyógy­ultak. A búcsújáró helyen hagyott mankókról készült felvételek is e zarándokhelyek csodatévő hatását hivatottak bizonyítani. A számta­lan búcsú közül egyébként a híres csatkai kegyhelyet emelték ki a tár­lat készítői. A december végéig látható tárlat anyagából kis füzetecske is ké­szült, amely segítségével az érdek­lődők otthon ismét átélhetik a kiál­lítás hangulatát, és alaposabb is­mereteket szerezhetnek őseink szokásairól. A tárlat létrejöttéhez egyébként a különböző intézmé­nyeken kívül nagyon sok magány- személy is hozzájárult, kölcsönad­va vagy éppenséggel a múzeum­nak ajándékozva az évtizedek óta féltve őrzött ruhákat, berendezési tárgyakat, ereklyéket. Dunnavivés a Zoboralján (Vas Gyula felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom