Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-18 / 191. szám, péntek
6 Külföld UJSZÓ 2006. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Vizsgálat Óimért ellen Jeruzsálem. Kihallgatja Ehud Óimért izraeli kormányfőt és feleségét, Alizát Izrael állam főellenőre egy kedvezményes lakásvásárlás ügyében. A Háárec szerint Óimért még 2004-ben 500 ezer dolláros engedményt kapott új je- mzsálemi lakásának árából. A lap úgy tudja, Olmerthez közel álló személyek segítették azt a vállalkozót, aki eladta, majd felújította a lakást, hogy engedélyt kapjon a belső építkezésre ugyanabban a műemléknek minősülő épületben, és ezáltal megduplázza a lakások alapterületét. (MTI) Áthelyezett nagykövetség San José/Jeruzsálem. Costa Rica áthelyezi izraeli nagy- követségét Jeruzsálemből Tel- Avivba - jelentette be Oscar Arias Costa Rica-i elnök. „Itt az idő kijavítani egy történelmi tévedést, amely károkat okoz nekünk nemzetközi téren, s amely megfoszt bennünket szinte minden kapcsolattól az arab világgal és általában az iszlám civüizációval, amelyhez az emberiség 60 százaléka tartozik.” Arias hangsúlyozta: még Izrael legszorosabb szövetségei sem szállnak szembe a nemzetközi törvényekkel oly módon, hogy Jeruzsálemben tartják nagykövetségüket. Az izraeli külügy sajnálkozott. Már csak Salvador az egyeden állam, amely nagykövetségét Jeruzsálemben tartja. (MTI) Tiltakoznak az ausztrálok Jakarta/Sydney. Nagy felháborodást keltett Ausztráliában, hogy csökkentették a 2002-es, 202 halálos áldozatot követelő báli merényletek kilenc elítéltjének büntetését. Erre az indonéz nemzed ünnep, a holland gyarmati uralom alól való felszabadulás évfordulója alkalmából került sor. Valamennyiüknek 4 hónappal kevesebbet kell börtönben tölteniük 5-től 16 évig terjedő büntetésükből. A báli áldozatok közül 88 ausztrál állampolgárvolt. (MTI) Meghalt a volt diktátor Brazíliaváros. Egy brazü kórházban, 93 éves korában meghalt Alfredo Stroessner tábornok, Paraguay volt diktátora. Harmincnégy évig uralkodott, a latin-amerikai diktátorok doyenjének számított. 1954-ben államcsínnyel ragadta magához a hatalmat. Diktatúráját 1989. február 3- án döntötte meg Andrés Rodriguez tábornok. (MTI) Mostanáig brazíliai száműzetésben élt (Képarchívum) Brüsszeli források szerint Szlovákia is küldene békekatonákat - megnyílt a bejrúti reptér is - senki sem akarja leszerelni a Hezbollahot Dél-Libanon megint libanoni kézen Reggel keltek át a Litáni-folyón a libanoni hadsereg egységei (Reuters-felvétel) Jeruzsálem/Bejrút/New York/Brüsszel. A libanoni hadsereg egységei reggel átkeltek a Litáni-folyón, hogy 38 év után újra átvegyék az ellenőrzést a korábban a palesztinok, majd Izrael, végül a Hezbollah uralta Dél-Libanon fölött. A jövő hét elején érkezhetnek Libanonba a megerősített ENSZ-erők új alegységei. ÖSSZEFOGLALÓ Öt hét után újra megnyílt a bejrúti repülőtér is, délutánig két személyszállító gép szállt le. Ezzel befejeződött a Libanon feletti izraeli légi blokád, igaz egyelőre csak részlegesen. A tengeri blokád a tűzszünet ellenére egyelőre fennmarad. A libanoni katonák tegnap hajnalban harckocsikon és páncélozott csapatszállító járműveken indultak el kijelölt körzeteikbe. Hevenyészve emelt ideiglenes hidakon keltek át a folyón, mert a 33 napos háborúban az izraeliek lerombolták az összes térségbeli hidat és összekötő utat. A csapattelepítés felgyorsítása végett a katonák egy részét tengeri úton szállítottákszállítják északról Szúrba. Összesen 15 ezer libanoni katona épít majd ki harcálláspontokat a folyó déli partvidékén, hogy elejét vegyék az izraeli hadsereg és a Hezbollah közötti ellenségeskedések kiújulásának. Déltájban azt jelentették, hogy a libanoni csapatok már vagy harminc település felett vették át az ellenőrzést, a helyi lakosság kitörő örömmel üdvözölte őket. Előzőleg, szerda este az izraeli hadsereg átadta a libanoni ENSZ- erőknek (UNIFIL) az általa Dél-Li- banonban megszállt övezetek felének ellenőrzését. Az izraeli hadsereg szóvivője a kivonulás menetéről hangsúlyozta: „Szakaszosan hajtjuk végre. Elvileg az egész csapatmozgás néhány napot vesz igénybe, de minden attól függ, az UNIFIL és a libanoni hadsereg mennyúe lesz képes átvenni egész Dél-Libanon ellenőrzését.” A libanoni kormány utasította a hadsereget, tartsa tiszteletben a kék vonalat és azokat a törvényeket, amelyek nem a hadsereg birtokában lévő fegyverekre vonatkoznak. E jogszabályok nem kötelezik a Hezbollahot fegyverei beszolgáltatására, csak kitiltják e fegyvereket a közterületekről. A kabinet egyértelműen értésre adta, nem tekinti feladatának a Hezbollah lefegyverzését, és nem fog konfliktusba keveredni emiatt a „Hezbollah-beli testvérekkel”, akik oly kemény ellenállást tanúsítottak az izraeli invázió idején. Hamarosan csatlakozik a libanoni erőkhöz az ENSZ 15 ezer fős békefenntartó kontingense. Alain Pellegrini tábornok, a libanoni kéksapkások parancsnoka tegnap azt mondta, a jövő hét elejére várható a megerősített ENSZ-erők első új alegységeinek érkezése. „Az ENSZ új békefenntartó ereje nagyon különbözni fog a régitől. Sokkal erősebb és nagyobb létszámú lesz, új szolgálati szabályzattal” - mondta a francia tábornok. Az izraeli erők kivonulásáról úgy nyilatkozott, ,jó esély van arra, hogy nem tart tovább két hétnél”. Hozzátette: a kéksapkások mindig ügyelnek arra, hogy egy kisebb ütközőövezet maradjon az izraeli és a libanoni erők között. Az UNIFIL parancsnoka is azt hangsúlyozta: a Hezbollah lefegyverzése nem tartozik a kéksapkások hatáskörébe, „ez libanoni probléma”, de nem tartotta kizártnak, hogy a síita szervezet hátravonja fegyvereit, a Litáni-folyótól északra. Még mindig nem végleges, hogy mely országok adják össze a nemzetközi haderőt. Brüsszeli források jelezték, az EU 25 tagállama közül 12 jelezte, hogy kész részt venni a Libanonba telepítendő ENSZ-erő- ben. A12 ország: Belgium, Németország, Franciaország, Nagy-Bri- tannia, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Csehország, Szlovákia, Svédország, Luxemburg és Írország. Cipi Livni izraeli külügyminiszter New Yorkban azt mondta, Izrael nem ellenzi, hogy a békefenntartók soraiban muzulmán országok katonái is részt vegyenek. (MTI, t, s, ú) Letartóztatott tábornok Bejrut, Ahmed Fatfat ügyvezető libanoni belügyminiszter utasítást adott a dél-libanoni biztonsági helyzetért felelős tábornok letartóztatására. Az ok: Adnan Daud a megszálló izraeli erőkkel barátkozott. A tárcavezető két televízió felvételének a megtekintése után rendelte el a tábornok leváltását és őrizetbe vételét. A filmkockák tanúsága szerint a főtiszt mardzsajúni irodájában békésen teázgatott izraeli katonákkal. Daud annak a 1500 fős katonai és csendőri vegyes alakulat parancsnoka. (MTI) Meg akarták ölni Háled Mesaalt Damaszkusz. Izrael júliusban a szíriai fővárosban el akarta tenni láb alól Háled Mesaalt, a Hamász palesztin szervezet politikai vezetőjét. A Hamász - egyik vezetője szerint - számos információt kapott az izraeli külső hírszerzés (Moszad) Mesaal elleni tevékenységéről., A kísérlet mindazonáltal nem lépett a megvalósítás szakaszába” - fűzte hozzá. Sajtóhírek szerint a Moszad emberei a Libanon elleni offenzíva megindulása után, magukat segélymunkásnak kiadva érkeztek Damaszkuszba, hogy megöljék Mesaalt. Sem Szíria, sem az izraeli kormány nem volt hajlandó kommentálni ezeket az értesüléseket. (MTI) Izraelben bizottság vizsgálja a libanoni háborút Néhány hónapot még várni kell a javaslatra Európai rakétabázis MTl-HÍR Jeruzsálem. Amír Perec védelmi miniszter elrendelte egy vizsgálóbizottság létrehozását, a testület a libanoni Hezbollah elleni hadműveletek levezénylését fogja értékelni. A bizottság vezetésével Amnon Lipkin Sahak volt vezérkari főnököt bízták meg, ő a hadjárat előkészítését és a hadműveletek gyakorlatban való végrehajtását fogja tanulmányozni. Az izraeli kormányt és a hadsereget hevesen bírálják Izraelben a háborúban tanúsított határozatlanságáért és amiatt, hogy a harcok 34 napja alatt nem sikerült szétzúzni a Hezbollahot. A konfliktus 160 emberéletet követelt Izraelben, a halálos áldozatok negyede polgári személy. Izraelben eddig két alkalommal alakult bíró által vezetett állami vizsgálóbizottság háborús ügyekben. Először 1973 októberét, a jóm-kipúri háborút követően, hogy kivizsgálják az izraeli hadsereg felkészületlenségének okait. Másodszor 1982 szeptemberében, a libanoni háború idején a Szabra és Satüa menekülttáborokban elkövetett vérengzések után. Az első esetben az Ag- ranat-bizottság a hadsereg vezetését tette felelőssé, de szankci- ókra nem került sor. A második esetben a Kahane-bizottság úgy ítélte meg, az izraeli vezetőknek közvetlen felelősségük volt az Izraellel szövetséges keresztény milíciák által elkövetett tömeggyilkosságban. Ez Ariel Sáron akkori védelmi miniszter - a későbbi, jelenleg kómában fekvő kormányfő - lemondásához vezetett. (MTI, ú) Washington. Az USA néhány hónapon belül javaslatot tesz az európai rakétaelhárító támaszpont helyére. A The Washington Post szerint Lengyelország és Csehország mellett Nagy-Britannia is a lehetséges helyszínek között szerepel. A Pentagon rakétavédelmi ügynöksége közölte, az európai földi telepítésű rakétavédelmi bázis létrehozására az üáni katonai fenyegetés elhárítása céljából van szükség. A bázis annak a pajzsnak lesz az egyik eleme, amely a Közel- Keletről esetleg indítandó rakéták ellen nyújt védelmet. Az amerikai rakétavédelmi pajzs földi bázisait eddig Kaliforniában, a Vandenberg légi támaszponton, és Alaszkában, Fort Greelyben hozták létre, elsősorban az észak-koreai ballisztikus rakéták ellen. A Pentagon 10 elfogó rakétát szándékozik telepíteni 2011 végéig a majdani európai bázisra. Kaliforniában és Alaszkában a tervek szerint addigra már 43 rakétaelhárító rakétát állítanak hadrendbe. Pakisztánban mégis az al-Kaidát gyanúsítják Mégis hajlandó tárgyalni a dél-koreai árvízsegélyről Kártérítést követelnek Phenjan kegyesen elfogadja ÖSSZEFOGLALÓ London. Ajman az-Zavahíri, az al-Kaida második embere hagyta jóvá a Nagy-Britanniából USA-ba tartó utasszállító gépek elleni támadásokat egy névtelenül nyilatkozó pakisztáni titkosszolgálati forrás szerint. A tiszt az AP hír- ügynökségnek nyilatkozott, hangsúlyozva, az al-Kaidának benne lehetett a keze az összeesküvésben. Korábban más biztonsági szakértők úgy vélték, ezek a merénylettervek nem az al-Kaidára jellemzőek. A brit rendőrség tegnap bejelentette: vádemelés nélkül elengedték a tervezett terrortámadások egy őrizetbe vett gyanúsítottját. A hatóságok szerint nincs semmi szokatlan abban, ha egy nagyszabású rajtaütés egyes gyanúsítottjai vádemelés nélkül szabadlábra kerülnek, ilyesmi minden nagyobb, szerteágazó rendőrségi műveletben előfordul. Egy bíróság ugyanakkor időt adott a hatóságoknak arra, hogy folytassák további 23 őrizetes kihallgatását: 21 gyanúsítottat még egy hétig tarthatnak őrizetben, két személyt pedig öt napig. Akár 300 millió font-sterlingre (445 millió euró) is rúghat a légi- társaságok kártérítési követelése a brit kormánnyal szemben a terrorveszély elhárítása érdekében hozott intézkedések miatt. Több légitársaság is foglalkozik kártérítési igény benyújtásának gondolatával a bekövetkezett forgalomkiesés kompenzálására. A légitársaságok több száz járatot voltak kénytelenek törölni, ráadásul Szállodákban kellett elhelyezniük a reptéren rekedt utasokat. A kártérítési igény benyújtásának kezdeményezőjeként az ír Ryanair légitársaság lépett fel. (MTI, SITA) MTl-HÍR Szöul. Észak-Korea mégis hajlandó tárgyalni annak a segélynek az elfogadásáról, amelyet Dél-Ko- rea ajánlott fel a nem hivatalos értesülések szerint 54 700 áldozatot követelő és nagy rombolást véghezvitt júliusi árvíz következményeinek enyhítésére. A szöuli országegyesítési tárca szóvivője tegnap bejelentette, a tárgyalások holnap lesznek a Gyémánt-hegység nevű észak-koreai turistaparadicsomban. A dél-koreai kormány 70 milliárd von (72 millió dollár) értékű segélyt ajánlott fel civil szervezetekkel együtt. Szöul szerint a rendkívüli ajánlat nem változtat Dél-Korea azon döntésén, amellyel felfüggesztette a rendszeres segélyfolyósítást a múlt hónapban végrehajtott 7 észak-koreai rakétakísérlet miatt. Észak-Korea kommunista vezetése egyelőre néht erősítette meg, hogy több tízezer ember meghalt vagy eltűnt volna az áradásokban. Az országban cenzúra uralkodik, nagyon nehéz bármilyen információt szerezni az ottani eseményekről, balesetekről, az emberek helyzetéről. Phenjani hivatalos adatok szerint több százan pusztultak el a július közepi áradásokban. A Good Friends (Jó Barátok) nevű, szöuli székhelyű segélyszervezet viszont azt állítja, a halottak és az eltűntek tényleges száma eléri a 54 700-at, 2 és fél mülióan pedig hajlék nélkül maradtak. A segély- szervezet úgy értesült, hogy az árvíz elmosott legkevesebb 230 hidat, és tönkretette a termést több százezer hektáron, tovább rontva az amúgy is ínséget szenvedő északi lakosság helyzetén. A szervezet szakértői szerint Észak-Korea történetének legsúlyosabb áradásáról volt szó. (MTI, ú) Török szigorúság Átvizsgált iráni gépek Ankara/Jeruzsálem. Törökország leszállásra kényszerítette területén az üáni légitársaság két teherszállító repülőgépét, és megvizsgálta, a Szíriába tartó gépek visznek-e a fedélzetükön fegyvereket, köztük rakétákat. A Hürriyet nagy példányszámú török lap jelentette ezt először, s tegnap az ankarai külügyminiszter is megerősítette a hűt. A lap jelentése szerint előbb július 27-én, majd augusztus 8-án történt üyen eset. Mindkét alkalommal az ország délkeleti részén fekvő Diyarbakir repülőterére szállították le az iráni gépeket. Egyik esetben sem találtak rajtuk fegyvereket. Namik Tan török külügyi szóvivő szerint ez az eljárás teljes mértékben összhangban van a nemzetközi joggal, és nem is okozott semmilyen súrlódást Ankara és Teherán között. (MTI)