Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-11 / 185. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 11. www.ujszo.com Sokoldalúan hasznosítható zöldségnövény Zeller a biokertben KÖTELES GÁBOR A zeller sokoldalúan hasznosítható zöldségnövényünk. Kedvezően hat a reumatikus megbetegedéseknél és anyagcserezavaroknál, kitűnő idegrendszererősítő, a belekben és a nyálkahártyán antibakteriális és gyulladásgátló hatást fejt ki. Jó vízhajtó, ám torokfájás ellen is alkalmazzák. Növeli a nemi hormonokat kiválasztó szervek tevékenységét. Cukorbetegek is ehetik. Táplálkozási szakértők szerint a reumatikus megbetegedésben szenvedők, a cukorbetegek, a gyenge ideg- zetűek, az anyagcserezavarban szenvedők stb. akár naponta is fogyaszthatják nyers vagy főtt formában. Azonban a műtrágyákkal és különböző növényvédő szerekkel termelt zellerben a fenti kedvező hatások jelentősen csökkennek a felvett szermaradványok miatt. Ezért saját magunk vagy ismerőseink számára a zellert lehetőleg csak természetes anyagok felhasználásával termesszük. Ez leginkább bio- vagy ökomódszerekkel lehetséges. A zeller - a káposztához hasonlóan - a tápanyagban gazdag, jól öntözött talajokat kedveli. A két növény egymásra gyakorolt kölcsönhatása kedvező. A zeller nagymértékben távol tartja a káposztafélék kártevőit, mint amilyen, a földibolha, káposztalepke stb., ezért a vetésfogó nélküli biokertekben a káposztasokokba vagy azok közvetlen közelébe termeljük. A biokertben a gumós és a levélzeller is megterem. A zeller hosszú vegetációjú, melegigényű növény, ezért a kertbe, rendszerint előnevelt palántákat ültetünk. A magok vetését korán végezzük, majd a növénykéket tűzdeljük. A levélzellert a vegyeskert C soraira ültethetjük az ott termelt korai káposzta közé. Ennek kivágása után a sorokat töltögetjük a fehérített zellerlevélnyelek nyerése érdekében. A gumós zellert főleg a B sorokon termesztjük kései káposztával vegyesen ültetve, főleg a korai burgonya utóveteménye- ként. Legsikeresebben az A sorokon termelhető a karfiolok között. A zellergumók meglehetősen jól tárolhatók, így a zöldség télen is hozzáférhető. A fiatalabb egészséges zellerleveleket szárítással is tartósíthatjuk. A tökéletesen kiszáradt zellerleveleket csavaros üvegekben tároljuk. A zellerből vagy leveléből üdítőitalt is készíthetünk. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára Fotó: Hocsi A csonthéjasokon tömegesen szaporodnak a levéltetvek, ezért indokolt a fokozott védekezés ellenük A csonthéjasokat károsítják Régebben a csonthéjas növényeket hagyományos módon, gyakorlatilag növényvédelmi kezelés nélkül termesztették, s így is megfelelő termést adtak a család számára. Napjainkra alapvetően megváltozott a helyzet, betegségek egész sora fenyegeti a termést, a fákat, s figyelnünk kell a kártevőkre is. TÓTH MIKLÓS Idén korán, már június elején megjelent a csonthéjasok levélli- kasztó (sztigminás) betegsége. A korai megjelenés egyik sajátossága, hogy jellemzően a növő gyümölcsöket fertőzi meg (pl. kajszi- barackot), s ez rontja a gyümölcs minőségét. Pár nappal később a leveleken is megjelentek a jellegzetes apró, barna közepű, de lilás szegélyű foltok, amelyek kilyukadnak. A betegség terjedése korai lombvesztést okoz, ami az idei termés kinevelését, de a jövő évi termés megalapozását is rontja. A betegség gyakran a fómás levélfoltossággal társul. A kettő annyira hasonlít egymásra, hogy elkülönítésük nem könnyű feladat, de a gyakorlat számára nem is szükséges, hiszen azonos a kártétel és a védekezés is. A nyári hőségnapokon megáll a kórokozók fejlődése, újabb fertőzések nem jelentkeznek, de a nyár végén, a hűvösebb időszakban, csapadékos körülmények között ismét erősödnek a betegségek. A védekezéseket érdemes ekkor is elvégezni. Erre alkalmazhatók a kaptán, man- koceb, ditianon, difenokonazol hatóanyagú készítmények. Nem lehet várni az őszibarack lisztharmat elleni védekezésekkel, mert az szintén korán megfertőzte fáinkat. A korai tüneteket a gyümölcsökön lehet észlelni. Nem könnyű a meghatározás a fejlődő gyümölcs szőrös volta miatt, de ha halvány-sárgás foltot látunk a gyümölcs felszínén, az legyen gyanús. A folt növekszik, penészessé válik, majd befelé a gyümölcs húsába terjed. A leveleken, főként az új hajtásokon is megjelenik a tünet, torzult, kissé lilás színváltozás, majd lisztes bevonat formájában. A párás, meleg időjárás, amely jellemzi napjaink időjárását is, kedvez a kórokozó fertőzésének. Az időben elvégzett kezelésekkel meg lehet állítani a károsítási folyamatot, ehhez ajánlható a felszívódó és kontakt hatású készítmények kombinációja, pl. az előbb említett dife- nokonazol, vagy a penkonazol és kombinációs partnernek a kén, vagy dinokap hatóanyag. Minden csonthéjas növényen tömegesen szaporodnak a levéltetvek. Már többször kellet ellenük védekezni, de továbbra is szükségesek a kezelések. A fejlődő gyümölcsöket a molyok (barackmoly, keleti gyümölcsmoly, szilvamoly) károsítják. Ezek három nemzedéket nevelnek, s a kezdeti időszakban a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly lárvái a fejlődő hajtásokban rágnak, elpusztítják azokat. A 2. és a 3. nemzedék egyre inkább a gyümölcsöt veszi célba. A szilvamoly mindvégig a gyümölcsöket károsítja, s ezzel korai gyümölcshullást okoz. Az érés előtti időszakban okozzák a legnagyobb gyümölcskárt, aminek egyik oka a rágásuk és ürülékük, a másik, hogy a sérült gyümölcsöt megfertőzi a monüia. A gyümölcsbe a kocsány felől, vagy két gyümölcs érintkezési felületén rágnak be. A védekezés alapelve, hogy a tavaszi nemzedék elleni kezeléssel lehet a gyümölcskártételt megelőzni. Ha ez mégsem járt sikerrel, napjainkban használhatjuk a környezetkímélő hatóanyagokat, pl. fenoxikarb, diflubenzuron, de rövidebb élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítményeket találunk a piretroid származékok, illetve a foszforsav-észterek között. A permedébe tegyünk levéltetű elleni készítményt is, hiszen ezek az idén folyamatosan szívogatják növényeink lombozatát, s most a nyár második felében újra támadnak. A csonthéjasok védelménél csak olyan szert válasszunk, amelynek- élelmezés-egészségügyi várakozási ideje a tervezett szüret idejére letelik. A szerző növényvédelmi szakértő A darazsak az édes, cukros anyagokat szeretik, ám felkeresik a levéltetvek termelte mézharmatot is Mitévők legyünk, ha darázsveszély fenyeget? ISMERTETŐ Az érő termésekre a darazsak is ártalmasak lehetnek, különösen a gyümölcsfákra és a szőlőkre jelentenek nagy veszélyt. Éppen ezért, célszerű kártételük megelőzése. Térségünkben sokféle darázsfajta él. A redősszámyú darazsak feketével tarkázott sárga testűek. Két, hártyás szárny páijuk nyugalmi helyzetben hosszában összehajtva, redősen helyezkedik el a testükön. Innen kapták a redősszámyú elnevezést. A német darázs (Vespa germanica) a védett fajok közé tartozik. Potrohrészek vaskos, hátrafelé, csúcsosan kihegyesedik, amelyen fekete csíkjai és egy-egy fekete folt látszik. Ez a fajta számos lépből álló burokkal körülvett fészkét a talajban alakítja ki. A francia darazsak (Pólistes gallicus) feltűnően darázsderekúak, mert első potroh- szelvényük keskeny. Fekete csíkjaik egyenletesek, a második kivételével, amely középen egyesül a harmadik csíkkal. Egyeden lépből álló fészküket padlásokon, fészerekben, bokrokon rakják le. Kártételük abból adódik, hogy az édes cukros anyagokat szeretik, de nem csak az édes nektárú virágokat keresik fel, hanem a levéltetvek mézharmatát is. Legsúlyosabb kártételük azonban, hogy „megtámadják” az érő gyümölcsöket, szőlőbogyókat is. Az érő gyümölcsök héját, erős rigóikkal felsértik, és teljesen kieszik. Sokszor a házi méheket okolják, ám tévesen, mert az ő szájszervük alkalmadan az ép gyümölcsök kikezdésére. A fészeképítést áttele- lésre kizárólag a megtermékenyített nőstények kezdik meg tavasszal, korhádt farágcsálékból, nyálukból, itatóspapírszerű szürke anyagból. Az első sejt elkészülése után, már megkezdik a tojásrakást, majd a belőlük kikelt lárvák etetését is. A későbbiekben már csak tojásrakást végeznek. A fészek további építését, és a lárvák etetését az első lárvákból kikelt úgynevezett dolgozók veszik át. A nyár közepétől a dolgozók megtermékenyí- teden tojásokat raknak, amelyhői hímek, úgynevezett herék bújnak elő, és ezek termékenyítik meg az áttelelő nőstényeket. A védekezést ellenük nyár végén már nem oldhatjuk meg, ugyanis fészkeiket megközelíteni igen kockázatos, mert szüntelenül őrzik. Emiatt célszerű az első tavaszi fészekrakásul« megakadályozása. Legegyszerűbb egy üres betörtes üveget megtölteni egyharmadáig cukros vízzel és pár csepp ecettel, hogy a házi méhek ne menjenek bele. Utána celofánnal a tetejét lekötni, középen ujjal kilyukasztani. Ebbe a csapdába a darazsak csak bemászni tudnak, de kijutni már nem. így a vergő déstől elfáradva a cukros vízbe esnek és megfulladnak. Védhetjül viszont érő gyümölcseinket, elsősorban a szőlőfürtöket nejlon fóliával, műanyaghálóval, egészen a szüretig. (Ezermester) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony augusztus 10-én 10 Sk/csomó Komárom augusztus 9-én 8-10 Sk/csomó Rimaszombat augusztus 9-én 22 Sk/kg Zseliz augusztus 9-én 12 Sk/cs Losonc augusztus 10-én 10-15 Sk/cs Szepsi augusztus 9-én 21-24 Sk/kg Kassa augusztus 9-én 20 Sk/kg petrezselyem 10 Sk/csomó 15 Sk/csomó K 45 Sk/kg Wk 17 Sk/cs 15 Sk/cs 19 Sk/cs ' 15-18Sk/cs burgonya 14 Sk/kg 10-14 Sk/kg 12-15 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-13 Sk/kg 13 Sk/kg 8-15 Sk/kg tojás X 2,90-3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,40-2,60 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 19 (70-99) Sk/kg 18-20 Sk/kg, 6-10 Sk/db 20(110) Sk/kg 20 (65) Sk/kg 16-22 (120) Sk/kg 21 (85) Sk/kg 20-22 (90) Sk/kg zeller 15 Sk/db 6-10 Sk/db 16 Sk/db ■08 Sk/db 1JH 12-15 Sk/db 15 Sk/db 10-15 Sk/db zöldpaprika 25-28 Sk/kg 20-30 Sk/kg 30-35 Sk/kg 20-22 Sk/kg 20-40 Sk/kg 35-40 Sk/kg 25-30 Sk/kg paradicsom 29,90-40 Sk/kg 18-30 Sk/kg 18 Sk/kg 20-22 Sk/kg 30-40 Sk/kg 25-32 Sk/kg 10-20 Sk/kg kelkáposzta 15-18 Sk/db 16 Sk/db 20 Sk/kg X X 24 Sk/db 19 Sk/kg görögdinnye, sárgadinnye 15,20 Sk/kg 15,20 Sk/kg 17, 30 Sk/kg 10,12 Sk/kg 110-15,15-20 Sk/kg 10-20, 25-30 Sk/kg 16,22 Sk/kg alma, őszibarack x, 40 Sk/kg x, 20-28 Sk/kg 19, 25 Sk/kg 15,20 Sk/kg 15, 30 Sk/kg 15-34, x Sk/kg 10-25,30 Sk/kg káposzta, karalábé 12-15 Sk/kg, 10-12 Sk/db 12-14,4-8 Sk/db 12 Sk/kg, 12 Sk/db 5 Sk/kg,8 Sk/db 12 Sk/kg, 10 Sk/db 13,19 Sk/kg 10 Sk/kg, 5-10 Sk/db méz (diébél) 140 (250) Sk/kg 100-130 (x) Sk/kg 100-130 (x) Sk/kg 100 (100) Sk/kg 90-120 (x) Sk/kg 70-100 (100) Sk/kg X uborka, zöldbab 20, 50 Sk/kg 20 Sk/kg, 35 Sk/I 12-18, x Sk/kg 6, x Sk/kg 8-12, xSk/kg 12-22, xSk/kg 5-10-25,30 Sk/kg karfiol, kukorica 40, 5-7 Sk/db x, 6 Sk/db 40,10 Sk/db x, 10 Sk/db x,3-7 Sk/db 16, x Sk/db x, 3-8 Sk/db Fotó: Hocsi
