Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-11 / 185. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN ■/i;.':.-.*’.*; '•‘I-, - '‘í> •-• " íSSS^ Operatőri díj Zsigmond Vilmosnak Zsigmond Vilmos operatőri díjat kap az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára, október 23-ra időzített Hollywood Filmfesztiválon. Zsigmond Vilmos 1956-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Illés György tanítványaként. Mivel az 1956-os forradalom idején évfolyamtársával, Kovács László operatőrrel egy bevásárlószatyorba rejtett kamerával filmezték az eseményeket, emigrációba kényszerültek. Több más produkció után Steven Spielberg első két nagyjátékfilmjében, a Sugarlandi hajtóvadászatban, illetve a Harmadik típusú találkozásokban grandiózus látványt hozott létre, utóbbiért 1977-ben Oscar-díjjal tüntették ki. Legutóbbi munkája a Brian de Palma rendezte Fekete dália. (MTI) Meghosszabbított spanyol filmnapok Pozsony. A nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbították a Tatra moziban megrendezett spanyol filmnapokat. Mivel az első két napon csaknem nyolcszázan váltottak jegyet a vetítésekre, holnap 15.30-kor újra műsorra tűzik az Anyám a lányokat szereti, vasárnap 15.30-kor pedig a Napfényes hétfők című produkciókat, (tb) m2: A mozi mágusai - Jan Hrebejk-sorozat A Süvölvényévekkel indul ElOZETESUNK Jan Hŕebejk a kortárs cseh filmművészet egyik legnépszerűbb és legsikeresebb képviselője. Ahogy a cseh új hullám korszakában feltűnt, ifjan is zseniális Jiri Menzel, úgy robbant be néhány éve Jan Hŕebejk filmrendező is a cseh filmvilágba. Mozgóképei iróniát és melankóliát, humort és szomorúságot vegyítenek utánozhatatlan eleganciával. Hŕebejk arra törekszik, hogy minél nagyobb közönséget magához csábítva és szórakoztatva a cseh történelmi tapasztalatokról beszéljen. A II. világháborúról, az ötvenes évek tiltott zenei irányzatairól, a 68-as megszállásról vagy a közelmúlt diktatúrájáról. Szinte minden filmjével díjat nyert, Élet mindenáron című alkotását pedig Oscar-díjra jelölték. A Magyar Televízió most négy filmjével mutatja be az immár egyik legjelentősebb kortárs kelet-európai filmrendező művészetét. Holnap a Süvölvényévek, augusztus 19-én a Kuckók, augusztus 26-án az Élet mindenáron, szeptember 2-án pedig az Irány a tenger! - Pupendo című Hŕebejk- opusokat sugározza az m2 21 órai kezdettel, (ú) A Süvölvényévek zenés életkép az ötvenes évek fiataljainak kitöréséről (Képarchívum) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Szombaton a Hétről hétre c. zenés, publicisztikai magazin reggel 7-től fél 12-ig hallható. 11.30-kor a Délidőben Miklósi Péter az egészségügyben várható változásokról beszélget dr. Pásztor Lászlóval, a Magánorvosok Társulásának elnökével. 13.05-től a Tékában a Szlovákiai Magyar írók Társaságának lukanényei írótáborában készült beszélgetés hangzik el, amelyben megszólal Hizsnyai Zoltán költő és Grendel Lajos író is. 15 órától A kultúra világában Juhász Katalint, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete kassai kihelyezett irodájának munkatársát elképzeléseiről és terveiről kérdezzük, majd Varga József, aki nagy rajongója a komolyzenének, Mozarthoz fűződő viszonyáról vall. A 16 órai hírek után Köszöntő, utána az Anyanyelvűnk jelentkezik. Közvetítésünk utolsó fél órájában a Napzártát hallhatják. Vasárnap a 8 órai híreket követően katolikus műsorral jelentkezik a Vüágosság, Matus Jenő légi plébános elmélkedését halljuk. A 9 órai hírek és sportösszefoglaló után Randevú. Bemutatjuk az idei Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó verseny énekelt vers kategóriájának győzteseit, Halász Gábort és Csánó Szabinát. Huncsík Katával, aki 8 éve él Ottawában, az amerikai mentalitásról is beszélgetünk. Szót kap a kisudvarnoki Csakvan együttes, és vendégünk lesz Peter Cmorík is. 13 órakor a Térerő jelentkezik. 14 ,05-kor Kaleidoszkóp: megismerkedhetnek Gál Tibor fizikussal, a nyitrai Konstantin Egyetem docensével, aki tudományos és oktatói munkája mellet a nyitrai református gyülekezet gondnokaként is tevékenykedik; Magyart Rozáliától megtudhatják, miként támogatja a budapesti székhelyű Pro Hungaris Kulturális Alapítvány a határon túli magyarokat; Oláh Katalin csillagász a foltos csü- lagok titkaiba avat be bennünket; Karkó János mérnök a szőlője és a bora révén érte el, hogy a turisták rendszeresen felkeresik Búcsot. 15 órakor kezdődik a nyugdíjasok műsora, az Őszidő. Fél négytől néprajzi összeállításunkban Nagyboldogasszony napjához kapcsolódó énekeket, szokásokat, valamint Szent Istvánról szóló énekeket mutatunk be Ipolykérről, Gesztéről, Pogrányból és Kolonból. (bodri) „Hogyan lehetséges, hogy egy olyan szuka, mint én, nagyobb tiszteletnek örvendjen, mint Zsófia királyné?" Egy nő, aki korát szimbolizálja Adott egy látszatra maximálisan felületes narrátor, egy vélhetőleg folyamatosan ki- sebb-nagyobb hatékonyságú ajzószerek hatása alatt álló test, egy önmaga túlméretezett egojától szabadulni képtelen önimádó nő, aki pikareszk regények kalandjaiba illő eseményeket villant fel hol montázstechnikára emlékeztető módon, hol a kitárulkozó naplók átlátszó pőreségét parodizálva, mégis képes a legtriviá- lisabb emberi történést is az érzések bensőségességé- nek illúziójával egyetemes szépségűvé emelni. CSEHY ZOLTÁN Adott egy nő, aki öndefiníciója szerint „szimbolizálja azt a kort, melyben él”, vagyis „szexszimbólum vagy nemzetközi pornósztár’. Ez a nő Patty Diphusa. Pedro Almodovar kultuszkönyve, a Patty Diphusa végre magyarul is olvasható. A spanyol szubkultúra állapota, kulturális mozgásai kiválóan rajzolódnak ki az érzékenyen megjelenített emberi traumák és gyengeségek felületén. Az a mérhetetlenül humoros, öntudatos kékharisnya attitűd, ahogy Patty a világ dolgait, kivált a magas kultúra eseményeit, gyomorforgató sznobizmusát látja és láttatja, egészen unikálisnak mondható, és a csupán publicisztikainak beállított szövegformálás ellenére remek, igazi novellákat teremt. Triviálisnak épp nem tartható szerelmek, a nemi identitások féktelen kavalkádjai mind erőteljesen paro- disztikus színben tüntetik fel magát a komolyan vett, profi vagy annak álcázott, művészi vagy annak látszó regény- vagy forgatókönyvírást, miközben saját profizmust teremt, egy összehasonlíthatatlan egyedi világot. Egy elképesztő forgatókönyvterv fel is villan a kötet lapjain a törpenők és a suckerek harcáról. És Patty folyamatosan parodizálja Almodóvart és a művészfilm projektjét, folyamatosan kigúnyolja az írói vagy művészinek titulált hivatástudat aggályoskodó kisiparát. Elég egyetlen jellegzetes példa: „Azt hiszem, vissza kellene kanyarodnom mostanság a pornóhoz, amit egy kicsit elhanyagoltam mostanság, márpedig nem jó, ha egy írónő megfeledkezik a gyökereiről.” Almodóvar örök játéka az identitás megteremtésével, elbizonytalanításával, felcserélésével és megkérdőjelezésével lassan-las- san magát a szöveget veszélyezteti, a szerzői én kikapcsolására irányul. Ez jól látható, amikor például Patty önmaga létezésével kapcsolatban kétségbeesetten teszi fel a kérdést: „Miért kellett nekem mítosszá válnom?” „Hogyan lehetséges, hogy egy olyan szuka, mint én, nagyobb tiszteletnek örvendjen, mint maga Zsófia királyné?” Ez az én-vesztés a leginkább egy inteijúban demonstrálódik, melyben Patty önmaga kiagyalóját, szerzőjét, azaz Almodóvart faggatja önmagáról. Az írói attitűd paro- dizálása és az állandó szövegelés ragyogóan kiegészítik egymást. A költő Jófiú alakjában, aki transzvesztitának hazudja Pattyt, mivel anyja hisztérikus majomszeretetét csak így tudja kordában tartani, ez a paródia fölerősödik. A triviális tanulságlevonások és klisék soijázását, az adekvátan ordenáré hangnemet Almodóvar az érzelmek ellenőrizhetetlen kiárasz- tásával számolja föl, illetőleg a bi- zarrabbnál bizarrabb elemek túladagolásával. A könyv már csak azért is érdekes lehet, mivel nem egy briliáns novella visszaköszön Almodóvar egyes filmjeinek jeleneteiben is. Almodóvar magyar kötetében két további szövegciklus is található: a Töltelék című esszénovella-csokor, illetőleg a Hogyan legyünk nemzetközi hírű filmrendezők? című kézikönyv, mely a leginkább az olasz pszeudokézikönyv-író Aldo Busi stílusát idézve osztogat tanácsokat a jövő reménységeinek. Almodóvar könyve könnyeden súlyos olvasmány, a komoly dolgokkal való önfeledt játék pazar nyelvi lehetősége. (Pedro Almodóvar: Patty Diphusa, Budapest, Palatínus, 2006) Az első nap sztárzenekara egyértelműen a brit Franz Ferdinand volt a Sziget Fesztiválon „Csúszós” koncertbeszámolók JUHÁSZ KATALIN Budapest. A Sziget Fesztivál első napjának legnagyobb híre, hogy elfogytak az úgynevezett ottalvós hetijegyek, azaz egyáltalán nem biztos, hogy az újonnan érkezők találnak sátorhelyet a kijelölt zónákban. Sátorozni azonban a sziget több más pontján is lehet, ezért a dolog nem reménytelen. A maximálisan beengedhető embermeny- nyiséget hatvanötezer főben határozták meg a szervezők, ekkora tömeget még zökkenőmentesen ki tud szolgálni az infrastruktúra, ennél többet viszont már nem igazán. A programdömping nagyobb, mint valaha, az étel- és italkínálat is évről évre javul, viszont ezzel egyenes arányban drágul is. Egy félliteres palackozott üdítőért idén már 250 forintot kémek, egy korsó csapolt sör 320 forint, a harapnivaló pedig az ötszáz forintos virslitől a kétezer forintos indiai kajáig terjed, egyébként van itt minden, még nézni is tereh. Kis csúszásra számítson, aki naprakész koncertbeszámolókat vár tőlem, a programok ugyanis lapzárta után kezdődnek, ma tehát a szerdai nap „eredményeit” tudom csak közölni. A nyitónap sztárzenekara egyértelműen a Franz Ferdinand volt, és annak ellenére tomboló sikert arattak, hogy tavaly nagyjából ugyanezzel a programmal szerepeltek ugyanitt. Odahaza Nagy-Britanniában már main- stream-nek számítanak, rengeteg követővel és imitátorral, errefelé még alternatívok. Ez több zenekar esetében is így van, mivel változatlanul fáziskésésben vagyunk a zenei nagyhatalmakhoz képest, sőt számos érdekes dolog egyszerűen nem kerül be az országba, akár Magyarországról, akár Szlovákiáról légyen szó. Á vüágzenei színpadon a Franz Ferdinanddal egy időben zendített rá egy élő legenda, Robert Plant, akinek hangja még mindig olyan, mint az érckakasé, és idős korára elkapta a nosztalgia: visszatért Led Zeppelin-es korszakához, ezt „rekapitulálja”, szerencsére huszonegyedik századi köntösben. Afrikai zenésztársakra, sok dobra és egzotikus pengetős hangszerekre számítottam, ehelyett hibátlan rakend- rollt kaptam, a végén a Whola Lotta Love is felcsendült, sosem gondoltam volna, hogy ezt még meghallhatom élőben a mestertől. A nap meglepetése viszont egy Északkelet-Olaszországból érkezett zenekar, a Kosovin Odpadki volt számomra. A Roma Sátorban bukkantam rájuk, nem is értem, miért, hiszen elenyésző mennyiségű roma elemet prezentáltak, annál több balkáni dallamot, olasz kocsmazenét, punkos vehemenciát és komoly gitár-aláfestést. Egyébként meg tangóharmónika, szaxofon, trombita, hegedű, gitárok és dob - képzelhetik! Érdekesség, hogy olaszországi szlovén kisebbségiek, innen a szláv név és a szinte már érthető szövegek. Koncertszervezők, figyelem: a tömeg megőrül, ha meghallja őket, garantált a siker, és a fiúk szívesen jönnének Szlovákiába! Aki ma látogat ki a fesztiválra, ne mulassza el a nagyszínpadon a Gomez zenekart. A kilencvenes évek legeredetibb brit formációjáról van szó, ravaszul ötvözik a hatvanas évek hagyományait az amerikai folkkal, mindezt torzítják, kifordítják-befordítják, mégsem bunda a dolog, hanem invenciózus, kategorizálhatatlan finomság. Az időjárás eddig kegyes volt hozzánk, egy csepp eső sem esett, csak el ne kiabáljam! A hétvége előrejelzései ugyanis borúsabbak. Bár lehet, hogy jó zenével az esőfelhők is elhajthatok.... Szigeti pillanatkép (A szerző felvétele)
