Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-10 / 184. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN „Gondolkozz, miközben fényképezel” Berlin. A világ (egykor) legjobban megfizetett magyar származá­sú fotóművészének, Munkácsi Mártonnak nyűt retrospektív kiállítása az egyik legnevesebb berlini múzeumban, a Martin-Gropius-Bauban. A kolozsvári születésű, 1963-ban az USA-ban elhunyt művész 1940- ben, a Ladies’ Home Journal fotósaként százezer dollárt keresett, mi­közben az amerikaiak 95 százaléka kénytelen volt kevesebb mint 4000 dollárból kijönni. A november elejéig nyitva tartó kiállításon a művész 350 fényképe látható. Munkácsi karrieijének csúcspontjait berlini, majd amerikai évei jelentették, egyaránt mestere volt a ri­portnak és a társasági témáknak. A Hamburgban is bemutatott anyag Budapest-Berlin-New York alcíméhez a rendezők hozzáfűzték Munkácsi mottóját: „Gondolkozz, miközben fényképezel”. (MTI) Életrajzi film készül Philip K. Dickről Legendás író INDEX Valószínűleg Paul Giamatti, A re­mény bajnokában nyújtott játéká­ért Oscar-díjra jelölt színész alakít­ja majd a legendás sci-fi szerzőt, Philip K. Dicket a róla készülő élet­rajzi filmben, adta hírül a Variety. Tony Grisoni úja a film forgató- könyvet, aki a Hunter S. Thompson életét feldolgozó Félelem és reszke- tés Las Vegasban történetét is jegy­zi. Állítólag a film sztoriját Dick éle­téből és az utolsó, befejezetlen re­gényéből (The Owl of the Daylight) építi fel Grisoni. A.filmet a Touchy Feely Films, az Anonymous Con­tent és az Electric Sheperd Pro­ductions gyártja. Az igazán csak halála után híres­sé váló író ötletei olyan kasszasike­rek alapjául szolgáltak, mint pél­dául a Szárnyas fejvadász, ami az Álmodnak-e az androidok elektro­mos bárányokkal? című regényből készült. A későbbiekben több elbe­szélését és regényét is megfilmesí­a vásznon tették: az Emlékmás, A felejtés bé­re, Különvélemény. Az 1982-ben szívelégtelenségben elhunyt Dick hagyatéka több tucat regényt és el­beszélést tartalmaz. A cyberpunk szerzőként ismertté vált író munkáit jelenleg nagyon keresik Hollywoodban. Phüip K. Dick 1928. december 8- án született, ikertestvére egy hó­nappal születésük után meghalt, később édesanyjával élt együtt Ka­liforniában. Dick a Berkeley Egye­temre járt, de tanulmányait nem fejezte be, DJ-ként és lemezbolti el­adóként tartotta el magát. 1952- ben adta el élete első, Roog című novelláját, és emiatt főállású íróvá válhatott, ráadásul 1955-ben egy kiadó megvette első regényét, a Solar Lotteryt. Az ötvenes évek ne­héz időszak volt a számára, mivel kapcsolatba került a Kommunista Párttal, ami miatt az FBI is figyelte. Magánélete is izgalmasan alakult: öt alkalommal nősült, két lánya és egy fia született. (Képarchívum) Paul Giamatti SZÉPIRODALMI PÁLYÁZAT WEB S ' HMBHH BB5 SSMWtm HlSS ■ 1 - '' * A Jókai Közművelődési és Mú­zeum Egyesület (Rév-Komárom, Szlovákia) és a Falvak Kultúrájá­ért Alapítvány (Budapest, Ma­gyarország) pályázatot hűdet: 1. A pályázat címe: Jókai-díj 2. A pályamunkák beérkezési határideje: 2006. október 30. 3. A pályázatról: (a) 2006. évi téma: Jókai Mór és szülővárosa: Komárom (b) Pályázni nyomtatásban meg nem jelent szépirodalmi írással vagy tanulmánnyal lehet, melynek terjedelme nem halad­hatja meg a 25 A4-es oldalt, 12- es betűmérettel és normál sortá­volsággal, s amelynek közlési jo­gával a szerző rendelkezik. (c) A pályázatokat egy nyom­tatott példányban, minden olda­lán jeligével ellátva és digitális formátumban (flopi vagy CD) kell benyújtani a lentiekben megjelölt címre. A pályaműhöz külön, zárt borítékban csatolan­dó szerzőjének neve és lakcíme. Ezen a borítékon kérjük feltün­tetni a pályázó jeligéjét. A külső borítékra kérjük ráírni: Jókai- díj, pályázat. (d) Egy szerző csak egy művel vehet részt a pályázaton. A pá­lyázatok értékelésre kerülnek. Áz alapítók a pályázatra érke­zett, arra érdemes írásokból egy évkönyv kiadását tervezik. 4. A döntés és értesítés: A leg­magasabb értékelést kapott mű­vek közül az alapítók által dele­gált nemzetközi bíráló bizottság 2007. február 15-ig hozza meg döntését. 5. A Jókai-díj tárgyiasult for­mája Jókai Mór kezének már­ványlapon elhelyezett festett gipszmásolata, melyhez 30 000 szlovák korona pénzjutalom társul. 6. Az elismerés 2007. február 18-án, Jókai Mór születésnap­ján Rév-Komáromban kerül át­adásra. 7. A díjnyertes mű első felhasz­nálási joga az alapítókat illeti. 8. Á nem díjazott szövegeket az alapítók nem őrzik meg, s nem küldik vissza. Levélcím: Jókaiho všeobecnovzdelávacie a múzejné združenie - Jókai Köz- művelődési és Múzeum Egyesü­let, Valchovmcka 2 (Csapó u. 2), 945 01 Komárno, Szlovákia TU Schweiger színész rendezőként egy csodás elemekkel tarkított vígjátékot alkotott a tiszta érzelmekről Bájos mezítlábas szerelem Könnyed nyári mese. Nem több. Modern Csipkerózsi- ka-történet. Ahol azonban a mostoha nem mostoha, ha­nem édes, vagyis szülő­anya, aki a lányát kemény kézzel elzáija a világ elől, így annak környezete felé semminemű kommunikatív készsége nem alakul ki. TALLÓSl BÉLA Az elzárt lány, vagyis Csipkeró­zsika körül így áll meg az élet, mély álmát a szabad, szeretettel teli vi­lágról egy ideggyógyintézetben ál­modja. ide jön el érte álmai herce­ge, hogy csókjával felébressze... de ne vágjunk a dolgok elébe. A film érdekessége, hogy rende­zője a németek nagy színészked- vence, Til-Schweiger, akit a leg­többen A felügyelőnő című, az STV által is sugárzott bűnügyi te­levíziós sorozatból ismerhettek meg, amelyben a felügyelőnő minden lében kanál, talpraesett segédét, Nick Siegel nyomozót alakította. Első mozifilmes mun­káját is vetítették mind a magyar- országi, mind a szlovákiai mozik: ez a Mindenki másképp kívánja cí­mű vígjáték, amelyben Axelt ala­kítja, a minden nőre felálló ke­mény heterót, aki azonban na­gyon jól érzi magát a melegek vilá­gában. Egy idő után aztán beke­ményítettek körülötte, s megkez­dődött a jóvágású Til Schweiger filmes rosszfiús élete. Elítélteket, börtöntölteléket, menekülő fog­lyokat alakít, előbb német - mint pl. a Mennyország kapujában és a Börtöntöltelékek című -, nem ép­pen A kategóriás produkciókban, majd néhány amerikai mozgóké­pben. De játszott történelmi ka­landfilmben is, a Merlin legenda köré épülő Arthur királyban be­font szakállú germán hadfit alakít. Til Schweiger a Mezítlábas sze­relem - eredeti címe: Barfuss - for­gatókönyvére is a tengerentúlon bukkant rá, és eredeti elképzelése szerint hollywoodi produkcióként szerette volna vászonra vinni, de tervétől el kellett állnia, mert a megfilmesítést nem támogatták az álomgyárban. Talán azért vona­kodtak, majd mondtak le róla telje­sen, mert a Barfuss a Micsoda nő! című klasszikusra hajaz, mivel itt is hasonló az alaphelyzet, csak a felál­lás módosult egy Idssé: a meghódí­tandó hölgy nem prostituált, ha­nem egy ideggyógyintézetbe el­zárt, zavart szellemű leányzó. Az if­jú szülész jó pár évvel később im­már Németországban vetette fel új­ra a megfilmesítés ötíetét, s a jogo­kat megszerezve a német környe­zethez és valósághoz adaptálva a forgatókönyvben leírtakat, elkezd­ték a forgatást. Talán a forgató- könyv eredete miatt nem beazono­sítható tipikus német helyszíneken, hanem kozmopolita környezetben játszódik a cselekmény. Amely rém egyszerű: egy bör­tönviselt ifjú, Nick (ki más alakíta­ná, mint Til Schweiger) szabadu­lása után új életet akar kezdeni, tisztességes munkából szeretne megélni. És az első kockától kezd­ve biztosak lehetünk benne, hogy meg is fog: Tűre, illetve Nickre csak rá kell nézni, olyan mint a vaj, kenyérre lehetne kenni, nincs a lényében semmi rossz, taszító, ellenszenves, gonosz, vérengző, a fene gondolná, hogy nem feddhe­tetlen a múltja. De hát az üyen szívhez és lélekhez szóló kedves filmes mesékben, mint amilyen a Mezítlábas szerelem is, általában a modellkatalógusból kivágott, tö­kéletes vágású, rosszfiúknak beál­lított legényekből lesznek élet­mentő angyalok. Munkát keresve Nick egy elme­gyógyintézetben köt ki, hogy puc­cos takarítófiúként ott gyakorolja börtönszakmáját. Kissé kelledenül rá is veti magát a puceráj-eszkö­zökre, a vödörre meg a felmosó­rongyra, és indul, hogy tükörfé­nyesre sikálja az egész kócerájt. Ám hamarosan menesztik, mert kiderül, hogy gyakorlatban nem a takarítófiúk gyöngye. De mielőtt odébbállna, megment a halál tor­kából egy leányzót, aki a fürdőszo­bában önakasztással készül véget vetni az életének. így gabalyodik az elmegyógyintézeti elzárásra ítélt Csipkerózsika, vagyis a kissé kattant Leila életébe, és egy mókás WC-s jelenet után, mivelhogy nem tudja levakarni magáról, megszök­teti őt. Ezzel elkezdődik egy moz­galmas - jó pár mesés, csodás elemmel tarkított - road movie, amelyben a mindig mezítláb járó Leüát keresve Nicket üldözik, s amelynek a végére a két örökösen menekülő fiatal úgy összerázódik, hogy ásó-kapával sem lehetne szétválasztani őket. Hogy mit üzen a fűm? Valami olyasmit, hogy az érzelmek tiszta­sága mindent legyőz. Túl romanti­kus lenne? Jeleztem, ez csak egy bájosan helyes mese. Nyárra meg a kandallók melege elé, karácsonyra. Szigorodott a házirend, sok a külföldi, autó helyett a tömegközlekedést ajánlják a szervezők Első nap a szigeten JUHASZ KATALIN Budapest. „Váijuk az eseme- seket! Melyik szigeten rendezik a Sziget Fesztivált? A - Fidzsi-Szi- getek, B - Hajógyári sziget.” E fur­fangos kérdés megválaszolásával a minap két napijegyet lehetett nyer­ni az egyik kereskedelmi tévé reg­geli műsorában. (Ez azért gáz, mondom halkan a szervezőknek, akik persze azzal védekeznek, hogy a kérdéseket a műsor szer­kesztői ötlik ki. Ez igaz, de azért mégis!) Hát, kérem szépen, (copyright: Karinthy) Én már itt vagyok a „szi­getországban”, jöjjenek önök is, bárhogyan, csak ne autóval! Ezt kérik a szervezők, mivel a feszti­válhelyszín környékén gyakorlati­lag nincs parkolási lehetőség, a rendőrök viszont büntetnek seré­nyen, ezért tilosban hagyni a kocsit nem igazán éri meg. A tömegköz­lekedés idén is flottul szervezett, a menetrend szerinti HÉV-járatok mellett különjáratok is működnek egy héten át, sőt az elmúlt években oly népszerűvé vált hajójáratok is közlekednek, az egyik a Jászai tér­ről, a másik a Batthyány térről. Kedves újítás, hogy belépéskor a motozó munkaerők mindenfajta italt elszednek az embertől, legyen az üdítő, dobozos sör, gyomorke­serű vagy cumisüveg. Tessék csak odabent vásárolnia a kedves ven­dégnek! Az ottalvós és hazamenős hetijegyrendszer bevezetése is okozott némi gondot, főleg a kül­földiek körében. A valamivel ol­csóbb karszalagos hazamenők ugyanis nem vihetnek be sátrat, és ez gyakran csak a helyszínen derül ki. Áz ellenőrök azt ígérik, ha rájuk bukkannak egy sátorban, könyör­telenül kifizettetik velük a külön- bözetet. Erre a nóvumra azért volt szükség, mert tavaly elfogytak a hetijegyek, a sátorhelyek korláto­zott száma miatt ugyanis csak 25 ezret lehetett kiadni belőlük. így viszont a hazamenős jegyekkel együtt többet is tudtak adni. Máris sikerült megtudnom néhány érde­kességet, például azt, hogy mennyi volt az idei legnagyobb sztárgázsi. Nos, úgy füleljenek, hogy valaki a nagyszínpadon több mint 200 ezer euróért fog bazseválni, és ez a va­laki nem a Radiohead lesz, ahogy az logikus lenne... Tévednek, ha azt hiszik, ez a plafon, a Red Hot Chili Peppers vagy a Metallica 0,5- 1 millió euró közötti összegért szórakoztatná a nagyérdeműt, ami a szervezőknek már nem érné meg. A nagyszínpados magyar ze­nekarok listája legalább nyolc-tíz éve nem változik, úgy látszik, tar­tósan Kispálék, a Tankcsapda és az Anima Sound System a legjobbak az anyaországban. A hazaiak gá­zsija egyébként néhány százezer­től kétmillió forintig mozog, pedig A Sziget fesztivál plakátjának francia változata a párizsi metróban (A szerző felvétele) nincs okuk szégyenkezésre, leg­többen bátran versenyre kelhet­nek a külföldiekkel. Apropó, külföldiek. Tavaly már a résztvevők összlétszámának húsz százalékát tették ki, és me­gint itt van egész Európa, a néme­tekkel és a franciákkal az élen. Ez utóbbiak ismét a vüágzenei nagy­színpad mögötti parcellákat vették birtokba, és bonusz-műsorként is­mét szívesen mutatják be zsonglőr- és jojóbűvölő tudományukat. A pá­rizsi metró egyébként a nyáron Sziget-plakátokkal volt kitapétáz­va, le is fotóztam, hogy elhiggyék nekem. Mint látják, arrafelé egé­szen más nevekre geijed a nép. De ez a téma már mélyebb tanul­mányt érdemelne... (Képarchívum) Leila (Johanna Wokaiek) és Nick (Til Schweiger)

Next

/
Oldalképek
Tartalom