Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-10 / 184. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 10. Vélemény és háttér 7- Bevezethetnénk már az internetet. Akkor mi is láthatnánk olyan felvételeket, mint amilyen most például ez a zászlóégetés volt... - (Peter Gossányi rajza) Hamis fotó, avagy a blog mint új médiaerő szinte lehetetlenné teszi a csalásokat Könnyebb a manipulálás, de könnyebben ki is derül KOMMENTÁR Pecsenyesütögetők MAL1NÁK ISTVÁN Halasztódhat a Libanonnal kapcsolatos BT-határozatról a szavazás, a hivatalos indoklás szerint a francia-amerikai tervezetet az Arab Liga és a libanoni kormányjavaslatainak figyelembevételével akarják átdolgozni. A közel-keleti válságokkal kapcsolatban még sosem volt igazuk az optimistáknak, s most is abból kell kiindulni, hogy a BT-határozat még nem jelent majd békét. Elsősorban azért, mert béketeremtő esélye csak olyan dokumentumnak lehet, amelyet minden érintett fél elfogad, s itt nemcsak a szűkén vett izraeli-libanoni érdekekről van szó, hiszen ezeket aránylag könnyen össze lehetne hangolni (Izrael tényleg nem Libanon ellen visel háborút), hanem az Arab Ligán keresztül megjelennek a különböző iszlám államok, így a mostani konfliktus fő felelősének tartott Irán és Szíria érdekei is. És mivel BT-határozatról van szó, óhatatlanul közrejátszanak a vétójoggal bíró öt nagyhatalom közel-keleti érdekei-céljai. A konfliktusaikat is beleértve. Kedden már a Kreml is ellenséges lépésként értékelte a két orosz állami fegyvergyártó cég elleni amerikai szankciókat (az USA-ban 2000- ben elfogadott, az Iránnal folytatott fegyverkereskedelmet tiltó törvény megsértése miatt). Mi köze ennek Libanonhoz? Avi Dichter izraeli közbiztonsági miniszter nyilatkozata szerint a zsidó államot körülvevő összes terrorista szervezet - és ezt minden szakértő tudja - szovjet és orosz gyártmányú fegyverekkel van felszerelve, a kalasnyikovoktól kezdve a katyusákig. Arra tényleg nincs bizonyíték, hogy az oroszok a Hezbollahnak szállítottak volna fegyvereket, s ilyet ne is tételezzünk fel. De Iránnak igen (a rendkívül jó orosz-iráni nukleáris együttműködés miatt sem lehet hatékony BT-határozatot elfogadni a teheráni urándúsítás ellen), meg Szíriának is. Az USA és Izrael már régóta bírálta, hogy Moszkva légvédelmi, rakétaelhárító rendszereket adott el Iránnak és Szíriának. Putyin két évvel ezelőtt azzal védte a Szíriái fegyverüzletet, hogy az nem jelent veszélyt Izraelre nézve. Nos, itt az eredmény, hiszen a Hezbollah Irántól és Szíriától kapja a korszerű fegyvereket. Mindenki gondolhat, amit akar, csak azt nem szabad elhinni, hogy a BT-ben okos politikusok kizárólag humanitárius, fennkölt erkölcsi céloktól vezérelve munkálkodnak a békén. Ez akár a végszó is lehetne, de hangsúlyozni kell: minden olyan BT-határozat, amely nem garantálja - tehát nemcsak kimondja, garantálja is! - a Hezbollah kiszorítását Dél-Libanonból, valamint a leszerelését, csak ócska papírfecni marad, mert nem vágja el a konfliktus gyökereit. Szakértők szerint a Hezbollah kiszorítását erős nemzetközi csapatok és a libanoni hadsereg végre tudná hajtani, a leszerelését aligha. Erre katonailag á térségben csak Izrael képes úgy, hogy szétveri. Ezért rá kellene bízni. JEGYZET TALLÓZÓ Sólyom László politikusi tette Felelős és igazi politikusi tettnek minősítette a Právo című cseh baloldali-liberális napilap Sólyom László közelmúltban elhangzott kijelentését, mely szerint csak akkor látogat az Egyesült Államokba, ha Washington eltörli a magyar állampolgárok számára a beutazási engedélyt. „Egy okos fej egykoron a köztársasági elnököt az ország első állampolgárának nevezte, akinek kötelessége megvédem országa érdekeit, szabadságát és méltóságát. Sólyom László ezt a feladatát legalábbis vízumügyben kitűnőre teljesítette - írja Petr Schnur, Németországban élő cseh publicista, s megjegyzi: - Egy pillanatra szerettem volna én is egy lenni a magyarok közül.” Ugyanakkor rámutat: Sólyom álláspontjával ellentétben a cseh politikai képviselet magatartása miatt minden cseh állampolgár, akiben van egy kis büszkeség, csak szégyenkezhet. A cseh politikusok csak Fehéroroszországgal, Kubával vagy legutóbb a lerombolt Libanonnal szemben hősködnek, öntudatosak, viszont az Egyesült Államokkal szemben lakájként viselkednek. Miután a magyarok nem akarnak országukban amerikai rakétákat, Prágának most jó alkalma nyűt arra, hogy a rakéták elfogadásával reménye legyen arra, hogy „a készséges lakáj elnyelje jutalmát”. Csehországban nem lehet arról beszélni, hogy a politika tanult volna a múltból. „A magyaroknak ez valahogy a vérükben van” - jegyzi meg a szerző. Úgy véli, a cseheknek el kell gondolkodniuk azon, hogy a magyar nemzet miért harcolta ki autonóm államiságát Bécsben már 1867-ban, míg a cseh közvélemény az ilyen követelményt megfogalmazó politikusokat szélsőségeseknek minősítette, s a cseh politikusok egymást kielőzve próbálták meggyőzni a császárt a birodalomhoz való hűségükről. „A választ erre nemcsak az okos könyvekben, hanem a magyar elnök reakciójában is megtaláljuk” - hangsúlyozza az újság, (kés) Terrorellenes lengyel egység Különleges terrorellenes egységet hoznak létre a rendőrség kötelékében Lengyelországban a stratégiai objektumok őrzésének céljából - adta hírül a Dziennik című napilap. Az értesülés szerint a terrorcselekmények elhárításáért felelős különleges csoport biztosítja majd egyebek között hidak, gázművek és vasútállomások őrzését. „Tagjait nem a szokásos (rendőri) feladatokra vetik be, hanem a stratégia- üag fontos objektumok védelmében” - közölte egy rendőrségi szóvivő az újsággal. A rendőri alakulat nem minden tagja szimpatizál azonban az új feladattal: egy neve elhallgatását kérő rendőr „abszurdnak” minősítette a tervet, mivel állítása szerint ilyen feladatra nem képezték ki őket. Az Irakban csapatokat állo- másoztató Lengyelországot számos, később hamisnak bizonyult pokolgépes fenyegetés érte az elmúlt év folyamán. (MTI) Egy retusált felvétel a libanoni konfliktusról, amely a csaló fotós elbocsátásához vezetett, azt mutatja, a modem technika segíti az ilyen manipulációkat, de sokkal gyorsabban ki is derül a csalás az internetes médiakritikusok révén. MTI/AFP-HÁTTÉR A Reuters a napokban mondott fel egy libanoni szerződéses munkatársának, akit azzal gyanúsítanak, hogy retusált két felvételt a Photoshop programmal: befeketített és megduplázott egy füstoszlopot Bejrút felett, hogy erősítse a bombázás drámai hatását. A csalást a httlegreenfootballs.com blog- oldal leplezte le. Gérard Julien, az AFP franciaországi fotószerkesztőségének vezetője emlékeztet arra, hogy a szakmának megvannak a maga etikai szabályai: „A Photoshopot csak a fényekkel való munkához lehet használni, világosítani, sötétíteni, vagy letörölni a port a felvételről. De abszolút tilos egy nyári fotóból télit készíteni, akárcsak letörölni egy hátrányos hatású hátteret vagy környezetet.” A manipuláció .kétségeket táP1ETSCH LAJOS Kereken negyvenöt évvel a hírhedt berlini fal megépítése után még mindig nem tisztázott egyértelműen, hányán vesztették életüket az egykori keletnémet határőrök golyóitól, egy mostam hivatalos bejelentés szerint azonban százhuszonötre tehető az áldozatok száma. A potsdami Történelmi Kutatások Központjának igazgatója, Hans-Hermann Hertle a központ legfrissebb vizsgálataira hivatkozva elmondta, a korábbi keletnémet rezsim által Nyu- gat-Berlin köré emelt betonfal 1961 és 1989 közötti létezése alatt százhuszonöt olyan személy vesztette életét, aki a falon keresztül igyekezett átszökni a korábbi Nyugat-Berlinbe, illetve az akkori Nyugat-Németországba. Hertle szavai szerint a kutatók maszt az egész szakmával szemben, amelyben rendkívül komoly, alapos emberek dolgoznak, akik életüket kockáztatják” - sajnálkozik Patrick Bard, az ANJRPC-Free- lensnek, a francia szabadúszó fotóriporterek és operatőrök szövetségének alelnöke. Bard megjegyzi, az inkriminált fotós szerződéses volt, akit a képei után fizettek, ezért „a piac nyomásának áldozata volt”. A fotómanipuláció nem új jelenség. A sztálini Szovjetunióban mindennaposak voltak a meghamisított képek, hogy kitöröljék a riválisok vagy a régi, kegyvesztett káderek arcvonásait. Még az a híres fotó Ma már a ragasztó és a szike helyett a Photoshop számítógépes program segít a fotók könnyű manipulálásában. is retusált volt, amelyen a szovjet hadsereg katonája 1945 áprilisában zászlót tűz ki a berlini Reichs- tagra, hogy a lobogón jól látható legyen a sarló és a kalapács. Ma már a ragasztó és a szike helyett a Photoshop számítógépes program segít a fotók könnyű manipulálásában. 1994júniusában az eddig abból indultak ki, hogy az áldozatok száma magasabb. A korábbi adatok azonban többnyire tanúk elmondásain alapultak. Az egykori keletnémet hatóságok, illetve a korábbi NDK hírhedt állambiztonsági minisztériuma teljes mértékben eltitkolta a határőrök kegyetlen mészárlásait, s még az áldozatok hozzátartozóit sem tájékoztatták a történtekről. A potsdami intézet igazgatója sajtóértekezletén arról számolt amerikai Time magazint rajtacsípték, hogy borítóján mesterségesen befeketítették O. J. Simpson arcát. Áprilisban az EFE spanyol hír- ügynökség vont vissza egy fotót, és kénytelen volt bocsánatot kérni, mert a képen mesterségesen egymás mellé ültettek egy volt konzervatív minisztert és egy, az ETA által meggyilkolt konzervatív vezető húgát. A retusőr távozott a hírügynökségtől. „Ezzel együtt sokkal nehezebb átjutni a szűrőn - állapítja meg Jean-Francois Leroy, a Visa fotóriporter-fesztivál alapító igazgatója. - Miután az információ gyorsan jár, mindig vannak mindenütt szemtanúk, ezért gyorsan le lehet bukni.” Bard hozzáteszi: a csalást nehezíti, hogy az emberek sokkal jobban képesek „olvasni” a képeket, mint régen. Loic Le Meur, a franciaországi blogok úttörője szerint a blog mint „új médiaerő szinte lehetetlenné teszi a manipulációkat és a hazugságokat. Olyan emberi szűrőről van szó, amellyel egyetlen szerkesztő sem képes versenyezni, olyan jótékony korlát, amely egyben ingyenes is”. Le Meur példaként említi: blogosok szúrták ki, hogy George Bush amerikai elnök fülében egy fülhallgató volt látható a legutóbbi választások előtti tv-vi- ta során. be, hogy a százhuszonöt áldozat - mint fogalmazott - tudományosan bizonyított. Többségük 16 és 30 év közötti fiatal férfi, s legtöbben a fal felhúzása utáni első öt évben vesztették életüket - jelentette ki. Németországban ezekben a napokban emlékeznek meg a negyvenöt évvel ezelőtt történtekről, valamint a berlini fal áldozatairól. A szerző az MTI berlini tudósítója Egészségügy, ez van! PÉTERFl SZONYA Szinte nincs olyan, az egészségügyi berkekben járatos ember, aki ne döbbent volna meg azon, kire bízta a kormányfő a szaktárca irányítását. A bársonyszékért folytatott küzdelemben ugyanis a kinevezésig más nevek szerepeltek, Ivan Valentovičé még véletlenül sem. Már csak azért is, mert eddigi pályafutása során nem nagyon hallatta hangját, se pro, se kontra. Még akkor sem, amikor a Vladimír Mečiar kormányfő által megtett Viliam Soboňa miniszter kirúgta az egészségügyi minisztériumból, leginkább azért, mert el kellett helyezni a hithű kormánypártiakat. Nos, az eltelt évek során a mai miniszter több munkahelyet cserélt, többnyire valamelyik egészségbiztosítónál tűnt fel. Mivel Mečiarék uralkodása alatt alig akadt épeszű ember, aki egyetértett volna az egészségügyben történtekkel, Va- lentovič politikai megnyilvánulásai inkább ellenzékeknek tűntek. Mivel több mint negyed százada foglalkozom egészségüggyel, jól emlékszem a rendszerváltás utáni történésekre, arra, mikor és miért kezdődött el az ágazat pénztelensége. Soboňa miniszter volt az, aki kijelentette, a költségvetésnek nincs szüksége az állam által biztosítottakért járó anyagiakra. Amikor az ellenzék heves tiltakozásba fogott, Slota, a nemzetiek vezére sajátos módon hőbörögve - „ne károgjatok, a miniszter csak tudja, a tárcának szüksége van-e a pénzre vagy sem” - állt ki koalíciós partnere mellett. Az egészségbiztosítók képviselői - közöttük Ivan Va- lentovič is - nem tagadták, hogy ez a vég kezdete... Néhány hónappal ezelőtt a Dzurinda-kormány jóvoltából Ivan Valentovič lett a Közös Egészségbiztosító vezérigazgatója. Sejteni lehetett, politikai indíttatásból, hiszen a biztosítási szakértők szerint az új vezér szakmailag, emberileg gyenge volt a posztra. Részben igazuk lett, a Közös Egészségbiztosító anyagi helyzete - finoman fogalmazva - kedvezőtlen. Ha igaz a hír, a kormány (a miniszter) megsegíti az intézményt, kötelezni kívánja az állami alkalmazottakat arra, hogy átpártoljanak a Közösbe... Furcsa fintora a sorsnak, hogy Valentovič annak a kormánykoalíciónak a minisztere, amelyben ott vannak azok is, akik anno elbocsátásáról döntöttek. Ha igaz a szóbeszéd, Soboňa azon túl, hogy vissza akarja szerezni a szliácsi gyógyfürdőt (a jelenlegi igazságügyi miniszter hálából, hogy egykoron Soboňa vendégül látta, természetesen az állam pénzén, hozzá is segíti), nagyon be akar ülni az Általános Egészségbiztosító vezérigazgatói székébe! És majd Ivan Valentovič egészségügyi miniszter lesz az, aki kinevezi. -Ez van! Több mint kétmillióan menekültek el Berlin. A néhai keletnémet kommunista pártfőtitkár, Walter Ulbricht vezette hatóságok 1961. augusztus 13-án kezdtek hozzá a fal felépítéséhez, hogy ily módon vessenek véget a keletnémetek Nyugatra történő átszökésének. Az egykori NDK létrejötte, 1949 októbere és a fal felhúzása között több mint kétmillióan menekültek nyugatnémet területre, (pl) A kutatások szerint 125-en vesztették életüket, a többség az első öt évben Kevesebb halott volt a berlini falnál
