Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-04 / 153. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 4. Kitekintő - hirdetés 13 Egyre több strandon a tengervíz kiváló minőségét jelző kék zászló lobog Az azúrkék tenger fürdőzésre csábít A nyaralók körében egyre népszerűbb a horvát ten­gerpart. Sokan a legköze­lebbi célpontot, az Isztriai- félszigetet keresik fel. Hoz­zánk a közös műit miatt áll közel, de földrajzi értelem­ben is néhány órás autózás­sal elérhető a tengerpart. Tapasztaltam: Isztria ma is igazi békebeli hely. PÉTERFl SZONYA Isztria déli részén, a Kvarner- öböl menti üdülőhelyek, települé­sek a 19. század végén alakultak ki. A nyugalmat árasztó Abbáziá­ban, a mai Opatijában 1844-ben Hignio Scarpa fiumei (rijekai) patrícius pazar villát építtetett fe­lesége számára. A Villa Angiolina neves személyiségeket fogadott, elsőként Jellasics horvát bánt lát­ták vendégül. Ezt követően az Osztrák-Magyar Monarchia szí- ne-java pompás villákat, nyári la­kokat építtetett Abbáziában. Az elegáns nyaralóhelyet nem kerül­te el Ferenc József sem - néhány éve emlékét a nevét viselő tenger­parti sétány őrzi, de járt a város­ban II. Vilmos német császár, II. Oszkár svéd király, a bolgár cár, valamint Európa szinte vala­mennyi uralkodója is. A politiku­sokon kívül neves művészek is el­látogattak a hangulatos Abbáziá­ba: Isadora Duncan, Csehov, Puc­cini, Mascagni, Benjamino Gigli, Lehár Ferenc és Kálmán Imre. A monarchia történelmi le­vegőjét ma is őrzi az üdülőhely, bár az épületek nem annyira fényűzőek, mint száz évvel eze­lőtt. Abbázia parkjaiban temérdek rózsa nyílik, a botanikus kertben pedig Távol-Keletről, Dél-Ameri- kából, Ausztráliából hozatott kü­lönleges növényekben - himaláji cédrus, ginko-biloba, magnólia és japán kamélia - gyönyörködhet a nyaraló. A mediterrán éghajlat­nak és több gyógyforrásnak kö­szönhetően Abbázia klimatikus gyógyhellyé vált, ahol jelenleg is, tavasztól őszig asztmában és reu­mában szenvedők kezeltetik ma­gukat. Pettyek a tengerben Manapság egyre többen vágy­nak arra, hogy körbehajózhassák a Kvarner-öböl kisebb-nagyobb szigeteit. Mert míg napközben a kies, háborítatlan öblökben úszásra, búvárkodásra, napozásra van lehetőség, délután, illetve es­te, amikor a sziget fővárosában ki­köt a hajó, a nyaraló a várossal is­merkedhet. A legkönnyebben Krk szigete A pagi csipkét tűvel varrják közelíthető meg, melynek északi része sziklás és a bora szél miatt kopár, déli oldala viszont zöld, lankás és nyaralásra alkalmas. Az azonos nevű fővárosnak 5500 la­kosa van (a szigetnek 18 ezer), ám a fő idényben megötszö­röződik a létszám. Ennek ellenére nincs tumultus, elegendő a szál­láshely, és falatozókban, taver­nákban, hangulatos éttermekben enyhítheti a vendég éhét, szomját. Egyre több strandon a tenger­víz kiváló minőségét jelző kék zászló lobog, de a tagolt tenger­part kisebb és nagyobb plázsain is áttetsző, kristálytiszta az Adria. A szigeten több nudistastrand (FKK) működik, az elkerített és őrzött területek zavartalan, kuk- kolásmentes pihenést nyújtanak. A helybeliekkel borozgatva tu­dom meg (a nagy hőségben vízzel keverjük a vörösbort, a bevanda a legjobb szomjoltó), hogy három­féle Isztria létezik: fehér, vörös és szürke. A félsziget belseje kopár, szürke sziklák jellemzik a tájat. Az északnyugati part a Fehér Iszt­ria nevet kapta, hiszen a sziklákat a tenger hullámai nyaldosták fe­hérre. A déli vidék a talaj színe miatt - rózsaszínből vérvörössé válik - a Vörös Isztria. Elpana­szolták, hogy bár a szőlőtőkéken óriási, mézédes szőlő, a gyümöl­csösben őszibarack és füge terem, a fiatalok elhagyják őseik földjét, mert a talaj felszántása, művelése emberfeletti erőfeszítéssel jár. Só, juhsajt és csipke Ugyancsak kettős arculatú az 50 kilométernyi, hosszúkás Pag szigete is. Körbehajózva egyik ko­pár sziklás oldala holdbéli tájhoz hasonlít. De amikor kikötünk, majd bejárjuk a sziget egyes vá­roskáit, számos csodával szembe­sülünk. Nem a rendezett homo­kos, illetve apró kavicsos strandok látványa fogott meg, hiszen a Kvarner-öbölben ez a természe­tes, hanem Pag város hangulata, látványosságai. Ilyen a helyi sóle­párló, amely Horvátország só szükségletének 70 százalékát ad­ja. Vagy a pagi csipke. Nem horgo­lótűvel készül, hanem hagyomá­nyos tűvel. Ugyanis varrják. A 84 éves Maria Fabiani tíz éves kora óta, napi 8-10 órán át varija a csipkét. A város hírnevét öregbíti az idén megalakulásának 100. év­fordulóját ünneplő csipkeiskola, újabban az alapiskolákban, vá­lasztott tantárgyként oktatják. A helyi sajtüzem terméke, a pagi juhsajt világhírű. Jellegzetes ízét a hegyoldalak növényzete adja. Télen a szél felkorbácsolja a ten­gert, a sós víz pedig bepermetezi a legelőket. A juhok teje ettől vá­lik különlegessé. „A sajt meg at­tól, hogy legalább öt hónapon át érlelik, rendszeresen forgatják, és olíva olajjal kenegetik, tisztítják. Hét liter tejből egy kiló sajt készül, nem győzzük kielégíteni az igé­nyeket, 200 tonna sajtot gyártunk évente, de a paski sirből csak 80 tonnát” - magyarázza Ante Ošta- rič, majd megjegyzi: száraz vörös­borhoz illik a legjobban. Kipróbál­tuk, igaza volt. Naturista-paradicsom Rab szigetén 1934-ben VIII. Edwárd angol trónörökös és kedvese, Simpson asszony vezet­ték be a meztelen fürdőzést. A jól felszerelt FKK strand mellett Rabon sok a hangulatos kis plázs, a leglátogatottabbak a San Marinói Rajska plaza és a lopári homokos strand. Aki magányra vágyik, a több kilométeres par­ton talál megfelelő fürdési le­hetőséget. A tenger mindenütt áttetsző, tiszta, ne tévesszen meg senkit a közelinek tűnő ten­gerfenék látványa. Ne számoljon azzal, hogy még le tud állni, gyakran 5-10 méteres a mélység. A horvátok óvják kincsük tiszta­ságát, bár akadnak rosszmájúak, akik szerint csak azért tiszta a tenger, mert a náluk bedobált szemetet az áramlás az olasz partokhoz sodorja. Lehet benne valami, s talán ez az oka annak, hogy az olaszok tömegei töltik a nyarat Horvátországban. Rab kultúrtörténeti különleges­ségein kívül - a középkori város­mag négy harangtornya, a köny- nyező Krisztus-szobor, a ferences­rendi kolostor - érdekesek a feke- tetölgy-erdők és az örökzöld cser­jék. A szigeten honos 5-8 méteres viperáknak ugyan nincs méregfo­guk, a lakatlan hegyoldalakon azért inkább kerüljük a velük való találkozást. Árak A horvát pénznem a kuna, az árakat azonban az euróhoz vi­szonyítják (1 euró 7 kuna; 1 kuna 5,40 korona). Egy gom­bóc fagyiért 5 kunát kérnek. Fél liter csapolt sör 15 kuna. A presszókávé 5 kuna, tejjel 6, a kapucsínó 7 kuna. A másfél li­teres palackozott ásványvíz 5,70-7 kuna. A spagetti 40, a csevapcsicsi 38, a pizza 20-40, a kenyér 6-7 kuna. (p) Cres szigete (Viera Václavková felvételei) Ezen a nyáron rendesen Élj át olyan nyarat, amilyet még nem éltél meg 3 perces beszélgetés után minden egyes továbbiért maximum 0,10 koronát fizetsz! Nincs Easy-kartyád? Kiváló ajánlatunk van számodra Easy-kártya mindössze 99 koronáért 100 koronás kredittel és CLIP szolgáltatással 30 napig ingyen. Csak az Easy-vel a T-Mobile-tól. Az ajánlat 2006. Vili. 31-éig érvényes bármelyik típusú, legalább 500 koronás feltöltés esetén a feltöltőszelvényes kivételével. Az ára negyediktől a hatvanadik percig tartó hívásokra vonatkozik a T-Mobile hálózatán belül. T* ■ -Mobile Easy-vonal 12345 ■ www.t-mobile.sk BP-6-12955

Next

/
Oldalképek
Tartalom