Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-04 / 153. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 4. Gazdaság és fogyasztók 9 A Smer kamattámogatása csak az új kormány rossz híre és költekezése által keltett veszteségeket fedezné Újra drágább lehet a hitelkamat Egymillió koronás hitel kamatköltségei (Sk) Futamidő 5 év 10 év 15 év 20 év 25 év 30 év Hitelkamat 5,0% Havi részlet 18 871 10 607 7908 6600 5 846 5368 Teljes díj 1 132274 1 272 786 1 423 429 1 583 894 1 753 770 1 932 558 Pluszdíj 132 274 272 786 423 429 583 894 753 770 932 558 Pluszdíj % 13,23 27,28 42,34 58,39 75,38 93,26 Hitelkamat 6,0% Havi részlet 19 333 11 102 8 439 7164 6 443 5 996 Teljes díj 1 159 968 1 332 246 1 518 942. 1 719 435 1 932 904 2 158 382 Pluszdíj 159 968 332 246 518 942 719 435 932 904 1 158 382 Pluszdíj % 16,00 33,22 51,89 71,94 93,29 115,84 Hitelkamat 7,0% Havi részlet 19 801 11 611 8 988 7 753 7 068 6 653 Teljes díj 1 188 072 1 393 302 1 617 891 1 860 717 2 120 338 2 395 089 Pluszdíj 188 072 393 302 617 891 860 717 1 120 338 1 395 089 Pluszdíj % 18,81 39,33 61,79 86,07 112,03 139,51 (Forrás: FinCo & Partners) Pozsony. A választások után felálló Smer vezette kor­mány újra szeretné bevezet­ni a jelzáloghitelek állami támogatását. A nemzeti- szocialista vezetés 1-1,5 százalékpontos kamattá­mogatást ígér, várhatóan azonban csalódást okoz azoknak, akik ezután ol­csóbb hitelekre számítanak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jobboldali kormány az el­múlt években azért számolta fel a jelzáloghitelek kamattámoga­tását, mivel a gazdaság jó telje­sítőképességének köszönhetően a jelzáloghitelek folyamatosan csökkentek. Ennek köszön­hetően az adófizetőket a kor­mány megkímélte attól, hogy a lakosság egy szűk rétege számá­ra több százmillió koronával já­ruljon hozzá a lakhatási problé­mák megoldásához. Az elmúlt napokban azonban jelentős mér­tékben csökkent a korona árfo­lyama, ami a jegybankot az elkö­vetkező időszakban a kamatok emelésére késztetheti. A gazda­sági elemzők szerint ezt legha­marabb a jelzáloghiteleket fel­vevők érezhetik meg. így nem csoda, ha az új kormány egyik első lépéseként a jelzáloghitelek állami támogatását jelentette be. Megugorhat az alapkamat A pénzügyi elemzők szerint a jegybank az év végére akár egy százalékponttal, 5 százalékra emelheti az alapkamatot, vagyis nagyjából ilyen mértékben nőne a jelzáloghitelek ára is. Mindezt az új kormánykoalíció által beje­lentett baloldali intézkedések­nek a számlájára írhatjuk, hiszen az elmúlt napokban ezek miatt zuhant a korona árfolyama, ami a jegybankot idővel a kamatok növelésére ösztönzi. Az új kormány beiktatása a jö­vőben a komoly állami kiadások­kal járó kamattámogatások ellen­ére is magasabb hiteleket ered­ményezhet. Ezt elsősorban azok sínylik meg, akik rákaptak az egy évvel korábbi olcsó jelzáloghite­lekre, és a kamatszintjüket nem fixálták több mint egy évre. Nem egy ilyen ügyfél, aki 2005 elején 3,5 százalékos kamatozásra vett fel hitelt, mára megkapta a fel­szólítást, hogy a kamata ezentúl 6,94 százalék. Mindez azt jelenti, hogy például a korábbi 8974 ko­rona havi törlesztés helyett 11 244 koronát kell majd fizetni. Ez az összeg a kamattámogatások ellenére az elkövetkező hónapok­ban tovább nőhet. A hazai pénz­ügyi elemzők jelenleg képtelenek felmérni, hogy fixált vagy szabad kamatozású hiteleket éri-e meg felvenni. Mindez ugyanis az el­következő hónapok kamatemelé­seitől függ, amelyek egyelőre bi­zonytalanok. Jelenleg 10 hazai pénzintézet nyújt jelzáloghiteit, amelyek között rendkívül erős konkurenciaharc dúl. Ennek kö­szönhetően a kamatemelések nem lesznek olyan jelentősek, mint egyébként lennének. Kama­tok tekintetében persze lényeges különbségek lehetnek az egyes pénzintézetek között is. Behatárolt hitelkeret A hazai pénzintézetek meg­egyeznek abban, hogy a hitelkére­lem idején nem kell, hogy az ügy­felük legyünk. Ezzel szemben, ha már van számlánk a bankban, ak­kor nem egyszer kedvezőbb felté­telek mellett juthatunk kölcsön­höz. Tévedünk azonban, ha azt hinnénk, hogy ezzel nyert ügyünk van, hiszen a kedvező elbírálás alapja a bankoknál a jó hitelké­pességünk. Ezt a bank az általunk benyújtott dokumentumok alap­ján dolgozza ki, elbírálva, hogy mire használjuk fel a kölcsönt és képesek leszünk-e időben vissza­fizetni. A bankok természetesen biztosítékot kérnek az általuk fo­lyósított nagyobb összegű hitelek­re. Nagyon jó biztosítéknak szá­mít az ingatlan, hiszen hosszú tá­von az értéke folyamatosan emel­kedik. Ha az adós nem fizet, ak­kor a bank eladja a biztosítékként lekötött ingadant, a vételárból le­vonja a tartozás hátralékát, a ma­radékot pedig kifizeti a volt tulaj­donosnak. A bankok általában alacsonyab­ban határozzák meg a hitelfede­zeti értéket, mint amennyi a piaci érték, hogy ezzel is nagyobb le­gyen a biztonságuk. Ezért senki ne lepődjön meg, ha az 1 millió koronás lakás hitelfedezeti értéke csak 900 ezer korona lesz. Ezen összeg 60-70 százalékáig nyújta­nak a bankok hitelt, ami a valós vételárhoz - a piaci értékhez - ké­pest csak 50-60 százalék. Tehát annak ellenére, hogy saját erőre elvileg nincs szükség, nagyon is behatárolt a hitelfelvételi le­hetőség. A bankok ezenkívül ra­gaszkodnak ahhoz, hogy az ügy­fél a hiteltörlesztés mellett meg is tudjon élni. Ezért a család havi nettó jövedelmének az egyharma- dát nem nagyon haladhatja meg a hitel. Ha jelzáloghiteit igénye­lünk, a baiikok több igazolást is követelhetnek tőlünk. Ezek közül az egyik legfontosabb a jövede­lemigazolás, ami az alkalmazot­tak esetében a munkáltató által kiállított igazolás, a nyugdíjasok esetében pedig a nyugdíj igazol­vány és az utolsó havi nyugdíj­szelvény vagy bankszámlakivo­nat. Egyéni vállalkozó esetén jö­vedelemigazolás, vállalkozói iga­zolvány és előző évi adóbevallás. Beindulhat a pénzszórás A baloldali Smer tervezett bőkezűsége a későbbiekben ko­moly többletkiadásokat gerjeszt. Vegyük sorban a már ismert vagy körvonalazódó intézkedések ha­tásait! Az SNS kezébe kerülő épí­tésügyi tárca a párt elképzelése szerint minden, gyermeket váró ifjú házasnak egy éven belül bér­lakást akar biztosítani. Napjaink­ban évente mintegy 2500 bérla­kás épül, ami messze nem elég az SNS elképzeléseinek kielégítésé­re. Ezt a számot évi 9500-ra kelle­ne növelni, ami Rafael Rafaj, a párt szóvivője szerint megvalósít­ható. Ján Tóth, az ING Bank ve­zető közgazdásza szerint ilyen vo­lumenű lakásépítési hullám akár évi 20 milliárd koronába is kerül­het, ami egybevethető összeg a tartósan leginkább költségigényes állami vállalkozással, a sztrádaé­pítéssel. A Fico-kormány el akarja törölni az egészségügyben már lassan megszokott 20 és 50 koro­nás befizetéseket, azaz a vizitdíjat és a kórházi ágyhasználati díjat. A rendszer működésének közel 3 éve során az egészségügy mintegy 7 milliárd koronás bevételre tett szert, most ettől elesik, és a kieső összeget természetesen az állami kasszából kell állni, ami évente legalább 2,5 milliárdos többletki­adást jelent. További kiadásger­jesztő tényező az általános forgal­mi adó 2007 januártól várható kétkulcsossá tétele. Még nem vilá­gos, hogy az alapvető élelmisze­rekre és gyógyszerekre vonatkozó alsó áfakulcs hány százalékos lesz. Előzetes számítások szerint egy szélesebb körű áfacsökkentés minden egyes százalékpontja mintegy 2 milliárd koronától fosztja meg az államkasszát, azaz a 10%-os alsó kulcs esetében ez akár 18 milliárd korona kiesést je­lenthet. Végezetül Robert Fico ra­dikálisan emelni akaija a mini­málbér mértékét, mégpedig a mostani 6900 koronáról, ami az átlagbér alig 40%-a, egészen a mindenkori átlagbér 60 százalé­kára, ami napjainkban mintegy 10 300 koronát jelentene. Ilyen ma­gas minimálbér már több mint 500 ezer fő bérezését befolyásol­ná. Vállalkozói körök szerint e lé­pés növelné a munkanélküliséget és visszafogna az ország verseny- képességéből. A minimálbér eme­lésének költségei pedig csak milli­árd koronákban mérhetők. Egy­előre úgy tűnik, a 19 százalékos jövedelem- és társasági adó ma­rad, az újbóli osztalékadó tervét is jegelték, ami valamelyest meg­őrizheti Szlovákia vonzerejét a külföldi beruházók szemében. Ha a felsoroltakat összegezzük, beleértve a kamattámogatásokat és a lebegtetett karácsonyi nyugdíj- kifizetéseket is, akkor könnyen el­jutunk az évi 50 milliárd koronát ostromló többletkiadásig, ami pad­lóra küldené az állami költségve­tést, hallatlanul elmélyítené a hi­ányt, végezetül biztosan elodázná az euró 2009-re tervezett beveze­tésének lehetőségét. Mivel a priva­tizációs bevételek is elmaradnak, így nem világos, miként erősítik meg a bevételi oldalt, (mi, shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Drágább lehet a horvát nyaralás Zágráb. A szlovákiai turisták legkedveltebb nyári célpontja, a horvát tengerpart az elkövet­kező időszakban még drágább lehet, mint eddig. „Meg aka­runk szabadulni az olcsó ide­genforgalmi célpont hírnevé­től” - állítja Zdenko Mikié, a horvát idegenforgalmi tárca ál­lamtitkára. Mikié szerint az el­következő időszakban a kisebb családi szállodákat szeretnék fejleszteni, 500 ezer fekvőhe­lyet létrehozva. Az ország brut­tó hazai termékének a negye­dét adja az idegenforgalom, miközben a turisták 80 százalé­ka az Európai Unió országaiból származik. A legtöbb turista Németországból, Olaszország­ból, Szlovéniából és Csehor­szágból érkezik. (TASR) Kisebb a félévi állami deficit Pozsony. Az idei első félév­ben lényegesen alacsonyabb az állami költségvetés hiánya, mint azt eredetileg feltételezték. Jú­nius 30-án a deficit 10,245 mil­liárd koronát tett ki, miközben a bevételek 11,556 milliárd koro­nával magasabbak, mint az el­múlt év azonos időszakában. Peter Papanek, a pénzügymi­nisztérium szóvivője szerint mindez elsősorban az elmúlt hónapokban hozott reformok­nak köszönhető. Tavaly a szlo­vák költségvetés 33,886 milli­árd koronás hiánnyal zárt, a ter­vezett 61,524 milliárd helyett. A 2004-ben bevezetett, 19 száza­lékon egykulcsos adórendszer hatásáról a pénzügyminisztéri­umban úgy véli, hogy több folyt be a vártnál, és az idén az adó­bevétel további növekedésére számítanak. (TASR) Elstartolt végre a Peugeot-Citroen Nagyszombat. A francia PSA Peugeot Citroen Nagy­szombatban már beindította a gyártását, sőt júniusban már ezer gépkocsit gyártottak a szlovákiai üzemükben. Alain Baldeyrou, a nagyszombati cég vezérigazgatója szerint az itte­ni gyár egész Európa számára szállít majd gépkocsikat, mi­közben már jelenleg 2400 al­kalmazottat foglalkoztatnak. Augusztus végére szeretnének áttérni a kétműszakos gyártás­ra, így akkorra már 3 ezer al­kalmazottal számolnak. Idén 60 ezer autót terveznek legyár­tani, a teljes kapacitásra 2008- ra térnek át, amikor 300 ezer gépkocsi hagyhatja el a gyárat. Az autók nagy részét Ausztriá­ba, Szlovéniába és Olaszor­szágba exportálják. (TASR) Holnap drágább a magyar benzin Budapest. Ha az elkövetkező napokban Magyarországra sze­retnénk utazni újra magasabb benzinárakkal számolhatunk. A MÓL holnaptól 8 forinttal emeli a 95-ös benzin, és 7 forinttal a gázolaj literenkénti nagykeres­kedelmi árát. Az emelést kö­vetően a kutaknál 300 forint fö­lötti átlagos benzinár, és 290 fo­rint körüli gázolajár alakul ki, de az egyes üzemanyag-állomások árai között 10-15 forintnál na­gyobb különbséget is tapasztal­hatunk, így mielőtt tankolnánk, érdemes felmérni a lehetősége­ket. A MÓL az áremelkedést az­zal magyarázza, hogy a forint az elmúlt időszakban jelentősen gyengült a dollárhoz képest. A szakértők szerint azonban rövid időn belül további áremelésre számíthatunk. (m, t) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 38,418 Lenqvel zloty 9,510 Anqol font 55,435 Maqvar forint (100) 13,600 Cseh korona 1,350 Svéd korona 4,170 Dán korona 5,152 Szlovén tollár (100) 16,035 Japán ien (100) 26,204 Sváici frank 24,519 Kanadai dollár 27,043 USA-dollár 30,041 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,37-39,37 29,11-30,77 1,32-1,38 13,00-14,30 OTP Bank 37,42-39,37 29,19-30,81 1,32-1,38 13,06-14,06 Postabank 37,45-39,39 29,27-30,81 1,32-1,38 11,80-15,40 Szí. Takarékpénztár 37,41-39,33 29,19-30,72 1,31-1,39 12,97-14,19 Tatra banka 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 UniBanka 37,42-39,38 29,29-30,82 1,31-1,38 13,25-13,94 Általános Hitelbank 37,36-39,36 29,17-30,73 1,31-1,39 13,15-14,16 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2006. júl. 2-től) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČS0B 0,20-0,50 1,30-1,90 1,70-2,30 2,05-2,65 2,35-2,85 1,05-1,65 0,20 Privatbanka 0,70 1,50 2,20 2,50 2,80­0,10-0,50 HVB Bank Slovakia 0,70-0,80 0,80-1,00 0,90-1,10 1,50-1,70 1,50-1,70 2,00-2,20 0,10 OTP Bank 0,50 1,90-2,20 2,10-2,40 2,30-2,60 2,75-3,00 2,90-3,15 0,00-0,75 Istrobanka 0,90-1,05 1,50-1,80 2,10-2,40 2,40-2,70 3,00­0,15 Ľudová banka 0,45 1,65-1,85 1,95-2,15 2,15-2,45 2,50-3,05 2,50-3,05 0,20-0,70 UniBanka 0,70-0,80 0,75-0,90 0,80-1,00 1,45-1,65 1,55-1,75 individuális 0,15 Dexia banka­1,20 1,90 2,40 2,80 2,80 0,10 Tatra banka 0,30 1,65-1,85 1,95-2,15 2,45-2,65 2,55-2,75­0,30 Slovenská sporiteľňa­1,80-2,00 2,15-2,35 2,40-2,60 2,60-2,80 2,60-2,80 0,10-1,10 Všeobecná úverová banka­1,25-1,90 1,70-2,25 1,95-2,75 2,35-3,10. 1,75 0,10-1,00 Poštová banka 1,30 1,50-1,80 1,60-1,90 1,70-2,00 2,10-2,40 2,20-2,50 0,10-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2006. júl. 2-től) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 0,90 1,00­1,00­­0,10 Privatbanka 1,15 1,25­1,35­1,50 0,20 OTP Bank 1,50 1,70 1,90 1,95­2,00 0,55 Istrobanka 1,90­­­­­0,50 Ľudová banka 1,25 1,35­1,50­1,50 0,50 UniBanka­1,10­1,20 1,20 1,20 0,30 Poštová banka 1,00 1,10­1,20­1,30. 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­0,50 Slovenská sporiteľňa 2,15-2,35 2,40-2,60­2,60-2,80­2,60-2,80 0,10 Všeobecná úverová banka 1,25 1,35­1,50­1,15 0,40

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom