Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-29 / 174. szám, szombat
E heti vendégünk: az ananász 28. oldal egészségünkre Zsirégeto torna mindenkinek 31. oldal 2006. július 29., szombat 4. évfolyam 29. szám A fertőzött állatot is kerülni kell! Az emberi bőrbetegséget okozó gombák a földben, az élőlényeken szaporodnak 26. oldal A nap sem árt neki Fontos, hogy típusunknak megfelelő termékekkel ápoljuk hajunkat! 29. oldal 31. oldal A vitaminkoktélok veszélyei Ha az ember kiegyensúlyozottan táplálkozik, az étrend nem szorul kiegészítőkre Víz mellett még csak-csak kibírható a rekkenő hőség... Fotó: archív A folyadékhiány befolyásolja az erőnlétet, a szív- és érrendszer, valamint a vese működését Hosszú, forró nyár... Az első nagy, kissé hosszúra sikeredett „hőpróbán” túl vagyunk. A hőmérő higanyszála több napon keresztül harminc fok fölé kúszott. Volt olyan nap, amikor csak a fővárosban százan lettek rosszul a nagy hőségtől. A meteorológusok szerint pedig még nincs vége a nyárnak. Többször foglalkoztunk már azzal, hogy mit kell ilyenkor tenni, de nem árt elismételni. FELDOLGOZÁS A kánikula nem kis egészségi kockázatokat rejt magában, különösen a gyenge immunrendszerű embereknek, gyerekeknek és időseknek, de megkínozza azokat is, akik egyébként egészségesek. Elegendő folyadék, árnyék és pihenés. így foglalhatnánk össze a legfontosabb tudnivalókat. Azok figyelmébe ajánljuk, akik egy forró nap végén nem szeretnének kórházba kerülni. Ha ezeket a tanácsokat figyelmen kívül hagyják, fáradtságra, a teljesítő- képesség csökkenésére, nem utolsósorban pedig egészségi panaszokra számíthatnak. Ha nem iszunk elegendő folyadékot, fejfájás jelentkezhet, de rosszabbul is végződhet az eset: a folyadékhiány ugyanis befolyásolja az erőnlétet, a szív- és érrendszer, a vese működését elsősorban akkor, ha a folyadékhiány túl sokáig tart. Nem elég csak annyit ütni, amennyit normális körülmények között szoktunk. Figyelembe kell venni, hogy nagy hőségben jobban izzadunk, a test egész felületén párolog, s rengeteg folyadékot veszítünk. Az sem mellékes, hogyan iszunk. A szakemberek azt tanácsolják, hogy egyszerre kis adagokat fogyasszunk, hogy a szervezet maximálisan hasznosítani tudja a folyadékot. Kánikulában kockázatos a hosszú utazás főleg kisgyermekeknek és időseknek. A zárt közlekedési eszközben a levegő elhasználódik, a hőmérséklet magas, az utasokat dehidratálás és felhevülés fenyegeti. Különben ez akkor is előfordulhat, ha hosszú ideg tartózkodunk a napon. „Tízéves kislányunkkal kirándultunk, de sajnos a végén kórházba került. A diagnózis dehidratálás és túlhevülés volt” - mesélte egy édesanya. Hosszú órákat töltöttek gépkocsiban, a kislány időnként valamit ivott ugyan, de sokkal kevesebbet, mint amennyire szüksége lett volna. A folyadékhiány, a napsugár és a fáradtság kombinációja megtette a magáét. Egyszer csak rosszul lett és elájult. Nagyon megijedtek a szülők, hívták a mentőt. Később magához tért, de azért megmutatták az orvosnak. Helyre kellett állítani a vízháztartását. A légkondicionált autó sem jelent megoldást, mert a túlságosan hűvös levegő inkább árt, mint használ. Ha ugyanis a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség több mint 10 fok, a szervezet szenved. Az ilyen hőmérséklet-különbség gyengíti az immunrendszert, s az ember könnyen fertőzést kap. A rosszul karbantartott klímaberendezéseknek van még egy nagy hátrányuk: baktériumokat is terjeszthetnek. A légutak vírusos fertőzése mellett nyáron nagyon gyakoriak a vírusos emésztési problémák. A súlyosabbak bakteriális eredetűek, és láz kíséri őket. Fertőzött ételektől kaphatjuk, ezért nyáron kerüljük a fertőzést okozható ételeket. Az emésztési problémák különösen a gyerekek és az idősek számára veszélyesek, mert szervezetük gyorsan kimerülhet és dehid- ratálódhat. Jó, ha naponta 2-2,5 liter vizet iszunk, nagy hőségben akár négy litert is. Természetesen cukor nélkül. Még a gyerekeknek is legalább két litert kell meginniuk. Jó tanácsok mindenkinek Vigyen magával innivalót! Próbálja megszokni, hogy mindig legyen önnel egy flakon folyadék, hogy bármikor tudjon inni! Krémezze magát! Azt gondolja, hogy napozó krémet csak a tengernél vagy a halastónál kell használni? Tévedés. Még akkor se menjen ki nélküle, ha sétálni indul a városba, különösen 11 és 14 óra között! A faktorszám lehet alacsonyabb, mint víz mellett. Könnyű ételt fogyasszon! A nagy hőségben a szervezet amúgy is szenved, ne terhelje még azzal is, hogy nehéz, zsíros, sült ételeket fogyaszt! A zöldségsaláta a legjobb választás, ráadásul pozitív változás állhat be a fogyókúrájában is. Csak kivételes esetben keljen útra! A legnagyobb kánikulában kerüljék a felesleges utazást - főleg a gyerekek és az idősek. Ha mégis muszáj, vigyen magával folyadékot és közben pihenjen. Rendszeresen pihenjen! Tanuljon meg pihenni. Annak például nincs értelme, hogy nagy hőségben nagy sportteljesítményre törekedjen. Ha nem jön álom a szemére Melegben nehezen jön álom a szemünkre. Segíthet a rövid esti séta akkor, amikor már enyhül a nagy meleg. Lefekvés előtt szellőztesse ki a szobát, ne vacsorázzon, ne igyon alkoholt! A gyönge fföccs segíthet a felfrissülésben. (Az MFD alapján: ki) GYOGYTURMIX Kézmosáshoz joghurtot Probiotikus kézfejfürdőt ajánl kézmosás utánra az egészségügyi személyzetnek egy brit kutató, a baktériumok természetéből kiindulva. Az orvosok és ápolók számára - nemcsak a műtétek előtt - kötelező a gyakori kézmosás, hogy ezzel is elkerüljék a beteg szervezet baktériumos megfertőzését. Általában vízzel, majd szappannal, vagy más sterilizáló anyaggal történik a kézmosás, azonban a fertőzést elindító baktériumok ezekre a fertőtlenítőszerekre mind gyakrabban re- zisztensek. Mark Spigelman, a londoni University College kutatója ebből a felismerésből kiindulva tett első hallásra igencsak meglepő kijelentést: talán hasznosabb lenne, ha a kórházakban halálos veszélyt jelentő mikroorganizmusok leküzdésére inkább joghurttal mosnának kezet! Spigelman arra az ismert tényre építi javaslatát, hogy a baktériumok nem tudnak több, egymást fedő rétegben szaporodni. Márpedig a bőrt természetes körülmények között jóindulatú baktériumok fedik, amelyeket éppen a kézmosással elpusztíthatunk, így nyitva helyet a káros baktériumok megtelepedésének, elszaporodásának. Spigelman azt tanácsolja, hogy a kézmosás után az érintettek merítsék kezüket egy „probiotikus fürdőbe”, például, jó” baktériumokkal teli joghurtba, amely azután megakadályozná más baktériumok megtapadását a kézfejen. (MTI-Press) Rettegés a betegségtől Ha valaki rendszeresen minden apróság miatt panaszkodik, azt hamar képzelt betegnek nyilvánítják. Pedig a hipochondriát komolyan kell venni. A pszichiátriában ezt és a hasonló állapotokat szomatoform betegségnek nevezik, és legtöbb jellegzetessége, hogy a páciensnek panaszai vannak, amelyek okát nem lehet megállapítani. Aki hipochonder, nem hisz abban, hogy egészséges. Ha nem sikerül szervi betegséget megállapítani, lelki okokra gyanakszanak. Erről a beteg azonban hallani sem akar. De vajon mi váltja ki? A pszichoanalitikusok belső konfliktusokra gyanakszik, amelyeket a beteg nem képes megoldani és a testére irányítja a figyelmet, hogy ne kelljen a konfliktus okaival foglalkoznia. Pszichoterápiával lehet kezelni. (MTI-Press) Vörösborral az élesebb hallásért A vörösbor - persze mértékletesen fogyasztva - késleltetheti a korral összefüggő süketség kialakulását, s csökkentheti a zaj, vagy egyes antibiotikumok okozta hallásromlást - olvasható a New Scientist című londoni folyóiratban. Mindennek az a magyarázata, hogy az úgynevezett szabad gyökök, azaz a szervezetben termelődő káros vegyületek (valamint a zaj és bizonyos típusú antibiotikumok) megkárosíthatják a belső fül sejtjeit, márpedig ezek létfontosságúak a hallás szempontjából. Ugyanakkor az antioxidáns vegyületek (ilyenek találhatók például a vörösborban, de a zöld teában is), valamint az aszpirin fő hatóanyaga, a szalicilát, képesek felvenni a harcot a szabad gyökök ellen, s így bizonyos védelmet nyújtanak a hallásromlás folyamatával szemben. (MTI-Press) ORVOSMETEOROLOGIA Lassú változás kezdődik ZLATA ČABAJOVÁ Ma még nagyon meleg és fülledt lesz az idő, de jó hír, hogy az időjárás fokozatosan változni kezd. Az előrejelzések szerint holnap csökken a hőterhelés, gyakoribbak lesznek a zivatarok, viharok, amikor is átmenetileg felerősödhetnek a szubjektív egészségi panaszok: a reumatikus fájdalmak, a régi sérülések fájdalma, továbbá nyugtalanság, idegesség, szorongás léphet fel. A hét elején tovább tartanak ezek az időjárási hatások. Az időjárás változása, a hőhatás csökkenése, a panaszok erősödése - főleg a mozgásszervi betegségek során - a hét közepén még erősebb lesz, de a hét végén már valóban enyhül a hőhatás, vagyis érezhető lesz a hőmérséklet csökkenése. Arról, hogy az augusztusi időjárás milyen hatással lesz az emberi szervezetre, még nem tudunk sokat mondani, mert a havi előrejelzések eléggé bizonytalanok, de olyan hosszú ideig tartó hőhatás, mint amelynek most voltunk tanúi, talán már nem vár ránk, s ennek sokan örülhetnek.
