Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-29 / 174. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 29. www.ujszo.corr RÖVIDEN EU-segélyek palesztinoknak Gáza. Megkezdte a segé­lyek átutalását a palesztin or­vosoknak és nővéreknek az EU. Ezt Benita Ferrero-Wald- ner uniós biztos irodája jelen­tette.'A közlemény szerint az EU mérsékelt összegeket juttat el közvedenül 13 ezer egész­ségügyi dolgozó bankszámlá­jára. Az EU segélyprogramja így kikerüli a Hamász-kor- mányt, amelynek egészség- ügyi minisztere ezért felszólí­totta a kórházak igazgatóit, utasítsák vissza az uniós kez­deményezést. (MTI) ENSZ-bírálat Washingtonnak Genf. Az emberi jogok érvé­nyesülésével foglalkozó ENSZ- bizottság azt követeli az USA- tól, zátja be áz összes titkos börtönt, és tegye lehetővé a vöröskeresztnek, hogy azon­nal kapcsolatba léphessen a fegyveres konfliktusokban el­fogott személyekkel. A függet­len jogászokból álló testület a polgári és politikai jogokról szóló 1966-os nemzetközi konvenció teljesítését vizsgálja az aláíró 156 országban. A teg­nap kiadott jelentés szerint szavahihető információk van­nak arról, hogy az USA titok­ban letartóztat és titkos helye­ken fogva tart személyeket hó­napokon és éveken át. (MTI) Nem járnak el Pamuk ellen Isztambul. Elutasította egy isztambuli bíróság török naci­onalisták keresetét Orhan Pamuk író ellen, aki azt állítot­ta egy svájci lapnak adott in­teijúban, hogy 1915-ben több mint egymillió örményt és 30 ezer kurdot mészároltak le az Oszmán Birodalomban. Pa- mukot Kemal Kerincsiz nacio­nalista ügyvéd és öt társa pe­relte be, és fejenként 3700 euró kártérítést követeltek tőle „sértő, megalázó kijelentései­ért és hamis vádjaiéit”. Az író az inteijúban azt is hangsú­lyozta, hogy Törökországban a mai napig senki sem mer be­szélni a több mint 90 évvel ez­előtti népirtásról. (MTI) Orhan Pamuk, a legismer­tebb török író (SITA/AP) Kémrepülők Varsónak Washington. Távirányítású kémrepülőgépek eladását ter­vezi az amerikai kormány Len­gyelországnak, a teljes vételár lehetséges legmagasabb ösz- szege 73 millió dollár. A Pen­tagon szerint a Shadow 200 RQ-7B típusú eszközöket Len­gyelország a terrorizmus elle­ni harc keretében, az uniós és NATO-hadtestek támogatásá­ra használná. A gépek alkal­masak felderítő és hírszerző feladatokra is. (MTI) Tony Blair már a jövő héten BT-határozatot szeretne a Közel-Keletről - Izrael szerint a világszervezet erői teljesen alkalmatlanok Visszavonulnak az ENSZ kéksisakosai ENSZ-megfigyelők segítenek a dél-libanoni lakosság'menekítésében. Az EU finn elnöksége pedig közölte: már az összes uniós állampolgárt - mintegy 18 ezer főt - evakuálták Libanonból, többnyire Cipruson keresztül. (SITA/AP-felvétel) Bejrút/Jeruzsálem/New York. Az izraeli hadsereg Patriot típusú rakétaelhárító rendszert telepít Tel-Aviv térségébe. Béketervet fo­gadott el a libanoni kor­mány az Izraellel folyta­tott harcok lezárása érde­kében. ÖSSZEFOGLALÓ Kivonja a világszervezet a fegyvertelen megfigyelőket az izraeli-libanoni határ térségében lévő állásaikból - jelentette be tegnap a libanoni ideiglenes ENSZ-megfigyelők (UNIFIL) szó­vivője. A döntés azután született, hogy a héten izraeli légicsa­pásban meghalt négy ENSZ-meg- figyelő Dél-Libanonban. „Ezek fegyvertelen emberek, és- az in­tézkedés a védelmüket szolgálja” - hangsúlyozta Milos Strugar, az UNIFIL szóvivője. Mélységes megdöbbenését és aggodalmát hangoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsa helyi idő sze­rint csütörtökön elfogadott nyilat­kozatában a libanoni ENSZ-meg­figyelők izraeli bombázása miatt. A tervezettnél enyhébb hangvéte­lű szövegből kimaradt a halálos áldozatokat követelő incidens el­ítélése. A politikai nyilatkozatot, amelynek súlya kisebb a BT-hatá- rozatokénál, több mint egy napon át tartó tárgyalások után fogadta el a 15 tagú testület. Izrael elítélé­sét az Egyesült Államok akadá­lyozta meg. Jeruzsálemben közölték: Izrael ellenzi, hogy ENSZ-erők vigyáz­zanak a libanoni határra, mivel eddigi tapasztalatai alapján ha­tástalannak tartja a világszerve­zet ilyen irányú tevékenységét. Az izraeli-libanoni határtérségben 1978 óta szolgálnak ENSZ-erők, de Izrael szerint annyira alkal­matlanok erre a feladatra, hogy a Hezbollah libanoni síita szervezet néha menedékként is használja őket. Tony Blair brit miniszterelnök a Biztonsági Tanács gyors hatá­rozathozatalát kívánja sürgetni az izraeli-libanoni konfliktus ügyében George Bush amerikai elnökkel tartandó pénteki (az időeltolódás miatt lapzártánk utáni) találkozóján. Ezt Blair szóvivője mondta újságíróknak tegnap délután a Washingtonba tartó repülőgép fedélzetén. Blair szerint a határozat mielőbbi megszületésére van szükség, le­hetőség szerint már a jövő héten. „Nagyobb sebességbe kell kap­csolnunk (...), növelni akarjuk a tempót a diplomáciában” - mondta a szóvivő. Az izraeli hadsereg amerikai, Patriot típusú rakétaelhárító rendszert telepít Tel-Aviv térségé­be, hogy felkészüljön nagyobb ha­tótávolságú rakéták támadásaira - jelentették be tegnap" Jeruzsá­lemben. Egy katonai szóvivő el­mondta, ilyen rakéták már van­nak az északi országrészben, Haifa környékén. A Patriotokon kívül Nyíl (Hec) típusú elfogó ra­kétákat is telepítenek. A Nyíl ra­kétarendszert az IÁI izraeli álla­mi cég és az amerikai székhelyű Boeing fejlesztette ki, miután Irak 39 Scud-rakétát lőtt ki Izrael­re az 1991-es öbölháború idején. A csütörtök estétől újult erőve indított izraeli légicsapások teg nap is folytatódtak. Hajnalbal több mint hatvan légitámadás intéztek repülőgépek és helikop terek a dél-libanoni Bekaa-völg déli részén egy, a Hezbollah álta ellenőrzött körzet ellen. A helj lakosok szerint a környéken ra kétakilövő rámpákat épített ki Hezbollah, amely alaposan be vette magát a terület peremén lé vő mintegy tucatnyi síita telepii lésre. Mohamed Dzsavad Halifa liba nőni egészségügyi miniszter kő zölte: a több mint két hete foly izraeli offenzíva során libanor oldalon feltehetően 600 civ vesztette életét. Ebbe szerinte bt letartozik az a 200 ember is, aki a lebombázott épületek romj; alatt rekedtek. Halifa veszteséj listája jóval meghaladja a korábl adatokat, amelyek a kórházakb szállított holttestek számána összesítése alapján kb. 400 civ haláláról szóltak. Az új listájá nem szerepel az a 20 elesett kat< na, akiknek halálát a libanoi hadsereg megerősítette, sem Hezbollah 35 gerillája, akikne halálát elismerték. Izrael szerint Hezbollah sokkal több, kb. 20 embert vesztett. (MTI, t, s, ú) Otthon ölt a Hezbollah Szemtanúk szerint 18 kém­kedéssel gyanúsított libanonit végeztek ki a dél-libanoni Szúr (Türosz) kikötőváros­ban. Ezt egy evakuáltakat kí­sérő müncheni orvos közölte, aki egy menekülteket szállító hajó német utasaitól szerzett róla tudomást. Az utasok a szerdára virradó éjjel látták, amint a Hezbollah tagjai vagy a szimpatizánsai 18 libanonit lőttek agyon azzal a váddal, hogy segítséget nyújtottak az izraeli légierőnek, (m) DIÓHÉJBAN ♦ Elérte a szíriai partokat az az olajfolt, amely az izraeli légicsa­pások során eltalált dzsijei erő­mű olajtartályaiból ömlött a ten­gerbe. SANA hírügynökség sze­rint a 10 kilométeres olajfolt el- Hamidíje és al-Mintar között, Tartúsz várostól délre jelent meg. ♦ Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter visszatér a Kö­zel-Keletre, hogy további tárgya­lásokat folytasson az izraeli- libanoni háborúról, pontos me­netrendet mindazonáltal nem adott meg. Rice erről az ASEAN regionális biztonsági fórumát követő sajtóértekezleten beszélt. ♦ Az izraeliek nagy többsége, 71%-a a Libanon elleni offenzíva keményítését követeli, és támo­gatja újabb tartalékos egységek mozgósítását. Ez derült ki a Jediót Ahronót nagy példány- számú izraeli lap tegnap közzé­tett közvélemény-kutatásából. ♦ Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szerint Izrael a Libanon el­leni támadással „tulajdonkép­pen az önmegsemmisítés gom­bot nyomta meg”, (m) Iráni atomdosszié: a Biztonsági Tanácsban akár a jövő héten is szavazhatnának Állítólag létrejött a megállapodás MTl-HÍR New York. Nem hivatalos meg­állapodásra jutottak az ENSZ BT ál­landó tagállamai - helyi idő szerint csütörtökön - az Iránnal kapcsola­tos határozatról. Ebben felszólíta­nák Iránt vitatott urándúsító és - átalakító tevékenységének felfüg­gesztésére, ellenkező esetre pedig szankciókat helyeznének kilátásba. Erről diplomáciai források számol­tak be. A határozat tervezetét elő­ször a BT vétójoggal rendelkező öt állandó tagállama - az USA, Nagy­Britannia, Franciaország, Oroszor­szág és Kína -, valamint az Iránnal folytatott tárgyalásokba szintén be­kapcsolódott Németország kormá­nyának kell jóváhagynia. A nyugati országok, amelyek két hete alkudoznak Oroszországgal és Kínával a szövegtervezetről, egy héttel ezelőtt még derűlátónak mu­tatkoztak a megegyezés esélyeit il­letően, ám a tárgyalások azóta is­mét nehézkesen folytak. A delegá­ciókhoz közel álló két diplomata most viszont arról számolt be, hogy a hat ország között „ideiglenes megállapodás” alakult ki. Ha ez igaznak bizonyul, úgy a BT már a jövő hétfőn szavazhat a határozat­ról, miután annak tervezetét a tes­tület mind a tizenöt tagállama - köztük Szlovákia - megismerte. Irán vehemensen ellenzi a határo­zat elfogadását, azt hangoztatva, atomprogramja kizárólag békés cé­lú, az áramtermelést szolgálja. Te­herán jelezte azt is, hogy kivonulhat az atomfegyverek terjedésének megakadályozására hivatott nem­zetközi atomsorompó-szerződés- ből, ha a BT elfogadja a határozatot. Carla del Ponte csodálta Milosevicset Berlin. Lenyűgözőnek találta Szlobodan Milosevics néhai jugo­szláv vezető szereplését az egyko­ri Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó há­gai törvényszék fővádlója, Carla Del Ponte egy inteijúban. „Túdta, hogy miként kell az emberekre hatni. Lenyűgöző volt, ahogy egyes tanúkat kihallgatott. Én ezt csodáltam. Ő volt az egyet­len vádlott, aki egyedül védeke­zett. Vannak vádlottak, akiket úgy ítélnek el, hogy szavukat sem lehet hallani. Milosevics mindig beszélt. Ó volt Jugoszlávia elnö­ke. Egy fokozattal mindig gyor­sabban pörgött, mint a többiek...” - mondta a Frankfurter Allge­meine Zeitungban tegnap megje­lent inteijújában. A svájci fő­ügyész asszony Milosevics várat­lan halálát „vereségnek” minősí­tette, de szerinte a volt jugoszláv vezető védőként való szereplésé­nek szakasza már a végéhez kö­zeledett. „Volt még néhány fontos tanúja, akiket mi is szívesen ke­reszttűz alá vettünk volna, ezek az emberek beavatottak voltak.” Del Ponte azt mondta, még nem érte el célját, mert hat, háborús Carla Del Ponte (Képarchívum) bűnökkel vádolt személy még mindig szabadlábon van. Hozzá­tette, most Ratko Mladicsra, a boszniai szerbek egykori katonai vezetőjére összpontosítanak, mert tudják, hol van. (MTI) Mégsem lesz az idén amerikai csapatcsökkentes Hosszabbít a Pentagon MTl-HÍR Washington. Százhúsz nappal meghosszabbította Donald Rums­feld védelmi miniszter három és fél ezer amerikai katona iraki szolgálati idejét. Szeretnék ugyanis visszaszorítani a csilla­podni nem akaró bagdadi erő­szakhullámot. A Pentagon döntése azt jelzi, az amerikai haderő feladta a re­ményt, hogy idén fokozatos: csökkentheti az arab országb; állomásozó csapatainak a létsz mát. Jelenleg mintegy 130 ez amerikai katona szolgál Irakba A hosszabbítás annak a tervnél részét képezi, amelynek érteim ben ötezer amerikai katonával velük együtt páncélozott harcjí művekkel és harckocsikkal erő tenék meg a biztonsági erői Bagdadban. Ötödszörre sem választottak házelnököt Prágában tart a patthelyzei KOKES JÁNOS Prága. Kudarccal végződött tegnap is a cseh házelnökválasz­tás. Az immár ötödik sikertelen kí­sérlet azt jelenti, az alsóháznak két hónappal a választás után sincs új elnöke, ami lehetetlenné teszi az eddigi kormány lemondá­sát és az új kormány felállítását. Az egyetlen jelölt ezúttal is Jan Kasai koalíciós képviselő volt, aki nem kapta meg a szükséges több­séget. Kasait csak a koalíció képvi­selői támogatták. A következő házelnökválasztásra egy hét múl­va kerül sor. A patthelyzet felold­hatatlannak tűnik. Miroslav To- polánek, a polgári demokraták (ODS) elnöke a jövő héten számol be Václav Klaus államfőnek ki mányalakítási tárgyalásai ere ményéről. A házelnökválaszt; megelőző vita - a korábbiakh hasonlóan - most is nagyon inc latos volt, s a felek egymásra há tották a felelősséget azért, hog; kormányalakítási tárgyalás megfeneklettek. Jirí Paroub kormányfő ismét hangsúlyoz pártja számára a hárompárti jól közép koalíció projektje halott nem fogja támogatni. Szerinte koalíció két hónapot veszített: zal, hogy egy olyan elképzel akart keresztülvinni, amelyr nincs többségi támogatása. F szólította a koalíciót, tárgyaljai végre egy kompromisszumos k mányprogramról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom