Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-29 / 174. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 29. www.ujszo.com Egy „sikeres" kivizsgálás legalább ezer korona volt Vádemelés egy korrupt pszichológus ellen ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A Korrupcióellenes Hiva­tal több, nemrégiben felderített ügyben vádolja csúszópénz elfoga­dásával Emilia L. pszichológust, aki egy kassai vállalat alkalmazásában követte el ezeket a bűncselekmé­nyeket. A hivatal még februárban kezdeményezett büntetőeljárást az 59 éves asszony ellen, mert fölme­rült annak gyanúja, hogy a vállalat alkalmazottaitól pénzt fogad el a kötelező pszichológiai vizsgálatok elvégzéséért. Az orvost májusban tartóztatták le, közvetlenül azután, hogy 3000 korona csúszópénzt vett át egy 39 éves páciensétől. A nyomozók nemcsak a korrupt orvos ellen emeltek vádat, hanem a vesztege­tést végző R. Beátával szemben is eljárást kezdeményeztek. A nyo­mozás az ügyben azonban tovább folytatódott. Ennek során derült ar­ra fény, hogy Emilia L. a vállalat al­kalmazottaitól több esetben kért és fogadott el csúszópénzt azért, hogy a cégnél 1992-től kötelező pszicho­lógiai vizsgálatokat elvégezze. Egy sikeres kivizsgálás legkevesebb 1000 koronába került a páciensek­nek, de akadt olyan is, áld 10 ezret fizetett az orvosnak. A nyomozók júliusban újabb öt esetben tettek vádemelési javaslatot, hat további személyt pedig vesztegetéssel gya­núsítottak meg. Ha a bíróság a pszi­chológust bűnösnek találja, akkor akár háromtól nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatja. A vesztegetők hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak, (leczo) A régi kőfalat kijavították, mintegy másfél méter magasságban ez adja majd az épület alapját Templom a Szent László-forrásnál Debrőd. Különleges temp­lom épül a debrődi Szent László-forrás mellett. Egy több száz éves romtemplom megmaradt alapjain úgy építik meg a templomot, hogy a romok között nőtt két terebélyes fát meghagy­ják az épület közepében. KOZSÁR ZSUZSANNA Magyarországi szakértők szerint a régi Szent László-kápolna több száz éves, a 16. században szen­téllyé alakították, és hozzáépítettek egy főhajót a szerzetesek. A temp­lomon később tönkrement a zsin­dely. A debrődi plébánia, a jászói papság és a rozsnyói püspökség nem tudott megegyezni abban, ki javítsa meg az épületet, végül senki sem vállalkozott rá. A gazdátlan, megrongálódott templomnak a debrődi mészégetők adták meg a kegyelemdöfést, elhordták a követ a mészégető kemencékhez. Csu­pán néhány falmaradék emlékeztet a régi templomra. Idén azonban nagy vállalkozás­ba fogott a helyi önkormányzat. Az elképzelések szerint a régi kőfal alapot kijavították, mintegy másfél méter magasságban ez adja majd az épület alapját, Ehhez járul a vö­rösfenyőből épített tetőszerkezet, mely a maradványok között növek­vő vadkörtefa és bükk számára is biztosítja a tetjeszkedést, valamint az elegendő fényt. Kő helyett to­vábbra is fű borítja majd az épület padlóját, és kívülről futónövények­kel teszik még természetközelibbé a „növénytemplomot”. A ma is álló kőkápolna helyére egy kőoltárt ter­veznek. Mindez a falu polgármes­terének, Papp Annának köszönhe­tő, valamint azoknak az emberek­nek, akik az egy évvel ezelőtti ötle­tet realizálni akarták. Szántai Lajos magyarságkutató elképzelését Ta­más Gábor építész dolgozta ki épí­tészeti tervvé. Anyagi fedezet az építkezésre nincs, ám szponzorok akadnak. „Debrőd környékén nem jó a föld, a mezőgazdaságból nem le­het megélni. A falusi turizmust kell tehát fellendíteni - mondta Papp Anna. - Debrőd évszázadokon át a Felvidék legismertebb búcsújáró helye volt Szent László napján, pe­dig a templom már nem állt. Az új templomnak az lesz a küldetése, hogy Debrődöt újra ismertté te­gye.” Az épület a tervek szerint szeptember elejére lesz kész. Fran- kovics László, a debrődiek 81 éves lelkipásztora itt szeremé megtar­tani gyémántmiséjét. {Szűcs Éva felvétele) A két fát meghagyják az épület közepében Megrongálják a kaptárakat Medvék garázdálkodnak Klenóc környékén SZÁSZl ZOLTÁN Klenóc. Jelentős károkat okoz­tak a közelmúltban a Klenóc kör­nyékén garázdálkodó, a méhesek­ben pusztító medvék. Több mé­hészgazda kaptárait megrongálták és a méhcsaládjait is elpusztították a Gömör-szepesi Érchegységben ilyenkor gyakran előforduló barna- medvék. A most elektromos kerítés kihelyezésével próbálnak meg vé­dekezni. Tizenkét voltos akkumu­látorokra rákapcsolt alacsony fe­szültségű, de nagy erejű áramot ve­zérnek a drótokba, az állat az elég erős áramütés után inkább elkerüli a méhkaptárakat. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, üyen módon akár két-három hétig is jól védhe­tők a méhesek, május vége óta, amikor a legnagyobb károkat okoz­ták a medvék, nem fordult elő újabb eset. A klasszikus fából vagy lemezből épített kerítések nem okoztak komoly problémát a nagy testű állatoknak, idén tavasszal több mint húsz kaptár esett áldo­zatul az édes csemegére vágyó mackóknak. Az elmúlt két évben nem volt különösebb gond a med­vékkel, idén azonban a megszapo­rodott esetek miatt kénytelenek voltak védekezni a méhészek. A Klenóc környéki erdőkben Pavol Struhár polgármester szerint leg­kevesebb negyven-ötven mackó él, nem árt az óvatosság errefelé. A medvék elsősorban ragadozók, ám nem vetik meg az erdei gyümöl­csöket és a tapasztalatok szerint a mézet sem. Ondrej Sihelský mé­hésznek például 36 kaptárából tu­catnyit tettek tönkre, az így oko­zott kár kaptártípustól és a méh­család értékétől függően elérheti akár az ötven- hatvan ezer koronát is. A méhészek remélik, a villany­pásztorok elveszik a medvék ked­vét a méztolvajlástól. regio@ujszo. com A nagy meleg nemcsak az emberek, hanem az állatok szervezetét is megviseli. A hőség és az oxigénhiány miatt az erőbádonyi (Badín) víztá­rozóban egy tonna hal, az állomány egynegyede elhullott összesen 300 ezer korona értékben. Jozef Lipták, a helyi halászszövetség elnöke el­mondta, a halászok a könnyeikkel küszködtek, amikor meglátták a felszínen úszó tetemeket. A melegen kívül a halpusztulásban jelentős sze­repet játszott az is, hogy a környékbeli kerttulajdonosok az öntözésre használt vizet is a tározóból merítették. (Ján Kroslák felvétele) A városi önkormányzat szimbolikus összegért, egy koronáért adta bérbe hosszú távra az ingatlant a működtetőnek, a kulturális központnak Otthonra lelt Királyhelmecen a Bodrogközi és Ung-vidéki Múzeum LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Nemrégiben döntés született arról, hogy a Bod­rogközi és Ung-vidéki Múzeum a gróf Maüáth József által építtetett Tisza-szabályozó Vállalat egykori székházában működik majd. A19. század végén emelt ingatlant a vá­ros vezetése szimbolikus össze­gért 15 évre bocsátotta a múzeu­mot üzemeltető Bodrogközi és Ung-vidéki Kulturális Központ rendelkezésére, amelynek csak a működéssel kapcsolatos kiadáso­kat kell fedeznie. Nagy Dezső polgármester el­mondta, az épületből az elmúlt hetekben kiköltöztették a buda­pesti Corvinus Egyetem kihelye­zett tagozatát. Az oktatási intéz­mény diákjai számára a helyi ön- kormányzat ingyen biztosított he­lyet egy másik városi ingatlanban. Á székház épületszárnyait 2017-ig bérlő Lorántffy Zsuzsanna Polgári Társulással szintén sikerült megál­lapodni, az egyesület képviselői­nek semmiféle kifogásuk nem volt az ellen, hogy az ingatlanban a re­gionális múzeum kapjon helyet. Zvolenský Kiss Gabriella, a Bod­rogközi és Ung-vidéki Kulturális Központ igazgatója elmondta, örül annak, hogy sikerült a problé­mát megnyugtató módon rendez­ni, ugyanis a várossal kötött hosz- szú távú bérleti szerződésnek kö­szönhetően a fenntartónak így le­hetősége nyílik arra, hogy az in­tézmény fejlesztésére pályázatok útján szerezzen anyagi támoga­tást. A helyi könyvtár továbbra is a Tisza-szabályozó Vállalat egykori székházában működik, ám szeret­nék azt elérni, hogy az intézményt Királyhelmec egy másik pontján helyezzék el. A múzeumban idő­szakos és állandó jellegű kiállítá­sok lesznek, a pincében pedig bor­múzeumot rendeznének be. Gon­dot okoz azonban, hogy az épület egyelőre nincs rákapcsolva a város szennyvízhálózatára, így a közeli emésztőgödörből a víz az alagsori helyiségekbe szivárog. Az ingatlan felújításra szorul: a tető beázik, a nyílászárókat cseréim kell, és egyéb tatarozási munkálatokat is el kell majd végezni. Az épület mögötti telek - melyet parkosítani szeretnének - magántulajdonban van, így problémát jelenthet majd a múzeum megközelítése és a par­kolás is. Nagy Dezső lapunkat úgy tájékoztatta, ezt a gondot részben sikerült orvosolniuk, ugyanis a szomszédos vízügyi hivatal vezető­ivel megállapodtak egy mindkét fél számára előnyös parcellacseré­ben. Zvolenský Kiss Gabriella bízik abban, hogy az ilyenkor szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása után minél előbb elvégezhetik a2 összes felújítási munkálatot, és a Bodrogközi és Ung-vidéki Múze­um még az idén megnyithatja ka púit az érdeklődők előtt. Egy gonddal kevesebb? Tegnap a Királyhelmeci Városi Hivatalban megtudtuk, a múzeum­nak otthont adó épület közvetlen közelében húzódik egy használaton kívüli szennyvízcső, amelyről eddig senki sem tudott. A következő napokban szakemberek vizsgálják, hogy a múltban az ingatlant vajon miért nem kapcsolták rá erre a vezetékre. Ha nem találnak műszaki akadályt, a csatornázást rövid időn belül elvégezhetik, komoly ki­adásoktól mentesítve ezáltal a múzeum üzemeltetőit, (leczo)

Next

/
Oldalképek
Tartalom