Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-28 / 173. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Támogatják Mohi befejezését Pozsony. A szlovák kormány támogatja a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának a felépítését - jelentette be tegnap Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter. A Szlovák Villamos Művek 66%-os részvényese, az olasz Énei egyelőre az említett blokkok felépítésének a nyereségességét vizsgálja, aminek az eredményét várhatóan csak egy év múlva tudhatjuk meg. A két blokk építésére 2004 augusztusáig 19,9 milliárd koronát fordítottak. Az épületeknek eddig a 70%-a készült el, a műszaki berendezéseknek pedig a 30%-át szerelték fel. (SITA) Nem történt talajszennyezés Pozsony. Nem okozott talajszennyezést a Detox pozsonyi rak- tártüze - állapította meg a környezetvédelmi minisztérium vizsgálata. Az illetékes hivatal közleményében hangsúlyozta: a talajmintákban nem találtak nehézfémeket és cianidokat, oldószer- és olaj- származékok sem kerültek elő, mindössze az egyik mintában mutattak ki kénvegyületek fokozott jelenlétére utaló nyomokat, (ú) Piemonti példa: gyermek- helyett családotthon Nevelőszülők kerestetnek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Háromnapos szakmai gyakorlatot tartottak a közelmúltban gyermekotthonokban dolgozó pedagógusoknak, nevelőknek a Szlovák Nemzeti Embeijogi Központ, a munka-, szociális és családügyi minisztérium, valamint az észak-olaszországi Piemont tartományi, örökbefogadással foglalkozó szakmai szervezet szervezésében. Peter Guráň, az embeijogi központ munkatársa elmondta, a program célja, hogy felkészítse a gyermekotthonok alkalmazottait azokra a változásokra, melyek a gyermekotthonok tervezett átalakításával függnek össze. Az állam elképzelései szerint a gyermekotthonok szerepét a későbbiekben úgynevezett családotthonok, speciális családi jellegű intézmények vennék át. Az ödetet az olaszországi tartomány adta, ahol fokozatosan felszámolták a gyermekotthonokat, az állami gondozottak pedig nevelőszülőkhöz vagy családotthonokba kerültek. Az országban jelenleg mintegy kilencven gyermekotthon található. A hazai állami gondozott gyermekek száma eléri a négyezer főt. Ugyanennyi gyermek nevelkedik nevelőszülőknél, (-cz-e) Megegyezett az igazságügy-miniszter a főügyésszel Bírósági matematika UJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Gyorsan, de nem elhamarkodottan kell módosítani a büntető törvénykönyvet - egyezett meg tegnap Štefan Harabin igazságügyi miniszter és Dob- roslav Trnka főügyész. A tárcavezető szerint az új Btk. rosszul működő rendszert teremtett, amely nehezíti a bírók munkáját és az igazságszolgáltatást. „Nem a változtatott módosításokon akar ismét javítani, mint ahogyan korábban tették. Ezt a rossz rendszert egyszerűen a lehető legrövidebb időn belül működőképessé kell tenni” - magyarázta Harabin. Jelezte, körülbelül negyven paragrafuson akarnak javítani, ám pontos szám csak a bírók, az ügyészek és a rendőrök által elkészített elemzések összegzése után lesz. Trnka meggyőződése, változtatni kell a bűncselekményekért járó büntetések kiszámításának a módján is. „A bírókból fölöslegesen matematikusokat csinálunk. A büntetések szigorúak, és elég teret biztosítanak arra, hogy a bírók igazságos ítéletet hozzanak, nem kell hozzá 86 matematikai képlet” - magyarázta Trnka. Tegnap a speciális bíróságról és ügyészségről is szó esett. Egyiket sem akarják megszüntetni, csak átértékelik tevékenységüket. Az első konkrét módosítások legkésőbb november végén lesznek ismertek, s ha a parlament is jóváhagyja, Harabin szerint 2007 márciusában léphetnek érvénybe. (dem) Indokolt igény esetén a menetjegy árának ötödét kaphatjuk vissza a vasúttól Új SIS-igazgató Visszajár a vonatjegy ára? fM^7 A vonatjegy árának 20 százalékára tarthatunk igényt (SITA-felvétel) Pozsony. Egyre többen utaznak nyaralni repülővel, a vékonyabb pénztárcájúak azonban továbbra is bu- szoznak, vonatoznak. Arra már léteznek uniós előírások, hogyan kell kárpótlást igényelni, ha késik a repülő, a vasúti és autóbusz-közlekedésről azonban az Európai Unió egyelőre megfeledkezett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Két évvel ezelőtt az Európai Bizottság szorgalmazta: akkor is adják vissza a pénzt az utasoknak, ha késik a vonat! Jelenleg semmi sem kényszeríti a különböző közlekedési vállalatokat, hogy - a légitársaságokhoz hasonlóan - kárpótolják elégededen ügyfeleiket. Miloš Čikovský, a Szlovák Vasúttársaság szóvivője már többször kiemelte: Szlováldát nem kell semmire sem kényszerítem, nálunk már működik a kárpódás. Még 2003-ban elfogadták az utasok jogairól szóló chartát, melyben a vasút önként kötelezte magát arra, hogy ha a vonat napközben egy, éjjel pedig két órát késik, akkor a jegy árának egy részét visszaadják. Az Európai Bizottság ennél szigorúbb szabályokat szorgalmazott, hogy a vasúttársaságok előzékenyebbek legyenek az utasokkal szemben. Čikovský erre azt válaszolta: a vasútnak is érdeke, hogy a polgárok elégedettek legyenek a szolgáltatásokkal, ezért ha valakinek kelle- metiensége volt, késett a vonat, kötelességük bocsánatot kérni. Soha nem zárkóztak el az elől, hogy indokolt esetekben visszaadják a jegy árát, vagy annak egy részét. A nemzetközi járatok esetében is nappal egy, éjjel kétórás csúszás „engedélyezett”’, ezenfelül már lehet reklamálni. Az utasnak igazolást kell kérnie a késésről a célállomáson vagy ott, ahol átszállt. A kár- pótíást ott kell igényelni, ahol a jegyet vásárolta. A kérvényt két hónapon belül kell elküldeni. Ha nem a vasút hibájából - például sztrájk miatt - nem érkezett meg időben a vonat, nem jár semmi. Ha indokolt az igény, akkor a jegy árának 20 százalékát adják vissza vásárlási utalvány formájában, melyért újabb jegyet lehet váltani. Az utalvány egy évig érvényes, (sza, s) Pozsony. Tegnaptól Jozef Ma- gala a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatója, akit Ivan Gašparovič államfő nevezett ki. „Tüdása és áttekintése a garancia arra, hogy munkáját becsületesen fogja végezni” - mondta a kinevezés után az államfő. Magala hozzátette: mindent elkövet annak érdekében, hogy a SIS hozzájáruljon a polgárok biztonságának növeléséhez. A kinevezés hivatalos része után Gašparovič zárt ajtók mögött tárgyalt a SIS új vezetőjével. Az újságírók csaknem egy órát várakoztak, hogy legalább néhány kérdést feltehessenek, de hiába. Magala csak annyit jegyzett meg: „A SIS a Szlovák Köztársaság titkosszolgálata, ezért ezen a nyilatkozaton kívül semmi más információt nem teszek közzé.” Egyelőre titok az is, ki lesz a helyettese, lesz-e szóvivője, vagy milyen változásokat akar véghezvinni a titkosszolgálat élén. Ezúttal Gašparovič sem lépett az újságírók elé. Fico elégedett Magalával, szerinte jó választás, s egyik legfőbb „erénye”, hogy idáig teljesen ismeretien ember volt. Késő délután a kormányszóvivő az újságírók firtatására rövid közleményt adott ki, mely szerint a SIS új főnöke 1999-ig főosztályvezető volt a gazdasági tárcánál, majd az építésügyi minisztériumban dolgozott. A Smer megalakulásától az árnyékkormány hivatalvezetője, a parlamenti frakció titkára, valamint Fico biztonságpolitikai tanácsadója volt. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy élvezi a kormányfő bizalmát, (dem, s) Eperjesen nem, Pozsonyban igen Szlovákiában gondot okoz, hogy az autóbusz-közlekedésre hasonló szabályok nem vonatkoznak, az Európai Unió erre még nem gondolt, noha úgy lenne igazságos, ha ott is az utasokkal való előzékenységre szoktatnák a társaságokat. Az egyes helyi vállalatoknak vannak bizonyos belső előírásaik. Eperjesen például nem vállalják a felelősséget az esetleges késésért, ezzel szemben Pozsonyban indokolt esetben akár a teljes árat térítik. A tavaly decemberi hóvihar idején pedig több busz késett, volt, amelyik el sem indult, s aki előre megvásárolta jegyét, annak visszafizették az árát. Nem a piacozásé a jövő, csak nagyban és intenzíven éri meg gazdálkodni az agrárszakértő szerint Olcsó, de íztelen a külföldről behozott gyümölcs ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rengeteg gyümölcsnek és zöldségnek most van a szezonja, itt a befőzések ideje, számos helyen azonban nehéz igazán finom alapanyaghoz jutni. Paradox módon a hazai kistermelők sok esetben nem a hazai piacot látják el, inkább külföldre szállítanak, ugyanis nem éri meg eladni az itteni üzletláncoknak, melyek a déli államokból exportálnak nagyon olcsó, de íztelen árut. Az utóbbi időben nagymértékben csökkent a délnyugat-szlovákiai kistermelők száma, akik a múltban zamatos gyümölcsökkel és zöldségekkel látták el a piacokat. A fővárosba egyre kevesebben szállítanak, a falvakból lassan eltűnnek a tipikus fóliák. Pozsonyban ez részben összefügghet azzal, hogy útfelújítási munkák miatt korlátozták a forgalmat az egyik legnépszerűbb piac környékén, valamint egyre drágább az üzemanyag, sőt a piaci maffia is közrejátszhat. Patasi Ilona, a Dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara elnöke szerint viszont egyelőre túlzás lenne azt állítani, Dél-Szlovákia már nem mező- gazdasági terület. Elismerte, ha valaki idehaza egyedül próbálja értékesíteni portékáját, a nagy üzletláncok szóba sem állnak vele, vagy rendkívül rossz feltételeket szabnak. „A kilencvenes években 3500 hektáron termesztettünk, mára ez, sajnos, mindössze 285-re csökkent. A minap az egyik szupermarketben magam is vettem dinnyét, őszibarackot, de bizony, íztelen volt, még azt az árat sem éri meg, amennyiért kínálják. Érdemesebb az itteni termelőktől, út mellett vásárolni, de a jövő nem a piacozásé” - tette hozzá a szakértő. Manapság csak nagyban és intenzíven éri meg termelni, ahogy például az a marokkói vállalkozó teszi, akinek Nyitra közelében vannak óriási fóliasátrai. Amikor itt nem terem, külföldről hoz be, így egész évben képes a nagy üzletláncokba szállítani. Patasi szerint meg kell tanulni az uniós alapokat is jobban kihasználni. „Nehéz onnan pénzt szerezni, a legtöbb kistermesztő a feltételeket képtelen teljesítem, hiszen területalapú támogatásról van szó. Az összefogás, a közös értékesítési szövetkezetek létrehozása jelenthet megoldást, úgy már elérhető bizonyos fejlettségi szint, mely alapkövetelmény, ha valaki uniós pénzekre pályázik” - tette hozzá Patasi. (sza) Kusý: „Az államfőnek csak rendkívüli helyzetekben kellene megszólalnia" Hetente elnöki szónoklat a rádióban Változtatni szeretne a felsőoktatás finanszírozásán az új SNS-es tárcavezető Nehezebb lesz bejutni az egyetemekre ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Péntekenként beszédet fog mondani Ivan Gašparovič a Szlovák Rádióban a déli hírösszefoglaló után. Kormányfőként Mikuláš Dzurindának, előtte pedig már Vladimír Mečiamak is volt saját műsora; az utóbbi Gašparo- vičhoz hasonlóan a hét utolsó munkanapján kapott szót, éspedig tíz percet. A frekvenciatanács elnöke nem lát problémát az „elnöki öt percben. A politikai elemzők viszont nem helyeslik. Az előző miniszterelnöknek minden negyedik szombaton volt műsora a közszolgálati rádióban, amikor általános társadalmi, politikai, gazdasági kérdésekről volt szó. „Egy alkalommal a megyei választások napjára esett, de betartották, hogy sem a voksolásokkal, sem pártkérdésekkel nem foglalkoztak, így nem lehetett Dzurindát azzal vádolni, hogy az SDKÚ-t reklámozta” - árulta el az Új Szónak Agócs Valéria. A frekvenciatanács elnöke alapvetően nem lát gondot abban, hogy az államfő hetente öt percet akar szólni a lakossághoz. A politikai műsorok esetében a közszolgálati médiának különösen kell ügyelnie a kiegyensúlyozottságra, az objektív tájékoztatásra, csakhogy az államfőnek nincs riválisa. „Belőle csak egy van, nincs kivel egyensúlyba állítani, s a mindenkori elnöknek a törvény szerint pártatlannak, függetlennek kell lennie. Azt természetesen figyelni fogjuk, Gašparovič nem részesít-e majd előnyben valamilyen pártot” - fűzte hozzá Agócs. Az első „elnöki öt perc” csak jövő pénteken lesz, mégis már most felmerült a részrehajlás gyanúja, hiszen Gašparovič tiszteletbeli elnöke a HZD-nek, nem is titkolta rokonszenvét anya- pártja és a Smer iránt sem. Ráadásul 1994 és 1998 között közeli munkatársa volt a HZDS elnökének. Miroslav Kusý politológus nem helyesli, hogy a mindenkori köztársasági elnök rendszeresen szónokoljon a közszolgálati médiában, Gašparovič személye pedig külön aggodalomra ad okot. „Szokatlan, hogy saját műsora legyen. Az államfőnek csak rendkívüli esetekben kellene megszólalnia. Ezenkívül akkor, ha a sajtó valamilyen hazai vagy külpolitikai esemény kapcsán állásfoglalást vár tőle. Egyébként nem illik saját kezdeményezésből hetente szerepelnie, ily módon magára felhívni a figyelmet” - mondta lapunknak Kusý. Úgy véli, Gašparovič nem elfogulatlan, s pártbeli rokonszenvét ki fogja fejezni, bizonyos politikusok előnyben lesznek. Jelenleg az államfő rendkívül népszerű, az új kormányt viszont megalakulása óta lépten-nyomon szidják, és a politológus nem zárta ki, Gašparovič megpróbálja majd egyengetni a kabinet útját, (sza) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövőre már nehezebb lesz bejutni egyetemre, mint jelenleg. Az oktatási tárca elképzelései alapján a felsőoktatási intézmények a jövőben kevésbé függené- nek az újonnan felvett hallgatóik számától. Az egyetemek központi támogatásának mértéke a diáklétszám alapú normatív támogatási rendszerből adódóan nagymértékben függ a hallgatók létszámától. Szlovákiában évente átlagban 50 ezren kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat. Ezzel szemben tavaly csak mintegy húszezren fejezték be a felsőfokú mesterképzést. Ugyanez a helyzet a felsőfokú alapképzéssel is. Vagyis a felvett hallgatók jelentős része lemorzsolódik. Ján Mikolaj oktatási miniszter szerint a tanulmányaikat félbehagyó hallgatók képzésére fordított állami támogatás ablakon kidobott pénz. A tárca ezen mindenképpen változtatni szeretne, Mikolaj úgy véli, az egyetemeknek a jövőben kevesebb jelentkezőt kellene felvenniük. A túl sok hallgató révén az oktatás színvonala sem lehet megfelelő, fűzte hozzá. Lapértesülések szerint az új miniszter az egyetemek állami támogatásának mértékét csak a felsőbb évfolyamok hallgatóinak számától tenné függővé. „Attól tartok, az alapképzés továbbra sem nélkülözheti az állami hozzájárulást. Ha a normatív támogatási rendszer hatályát csak a felsőbb évfolyamokra korlátoznák, az egyetemek - a magasabb támogatás reményében - valamennyi hallgatójukat magukkal cipelnék a felsőbb évfolyamokba. Ez szintúgy nem kedvezne a képzés színvonalának” - tájékoztatott Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem rektora. František Mihina, az Eperjesi Egyetem rektora nem tartja jó ötletnek a hallgatói létszám csökkentését, ellenkezőleg, úgy véli, több egyetemistára, több diplomásra van szükség. Szlovákiában a produktív korú lakosság csupán 12%-ának van felsőfokú végzettsége. Egyes szakértők szerint kár volna módosítani az egyetemek négy évvel ezelőtt bevezetett támogatási rendszerén, ugyanis az bevált. Míg 2002-ben csupán 2, 2003-ban 6, a múlt évben már 13 egyetem zárta haszonnal az évet. Az egyetemek eredményes gazdálkodásának alapját alighanem tehát a finanszírozási rendszer 2002-es sikeres átalakítása vetette meg. Továbbra is veszteséges maradt azonban a kassai Állatorvosi, a zólyomi Műszaki Egyetem, a Trencséni Alexander Dubček Egyetem, a besztercebányai Művészeti Akadémia és az a Zsolnai Egyetem, melynek tanszék- vezetői megbízását Ján Mikolaj nemrégiben miniszteri bársonyszékre cserélte, (-cz-e, p)
