Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-26 / 171. szám, szerda
KARRIER 2006. július 26., szerda 2. évfolyam, 30. szám Stresszhatás alatt hajlamosabbak többet dohányozni A nőket jobban hizlalja? MTl-HÍR Viselkedése és szavai ne csak a beszélgetés elején, a végén is lelkesedésről és magabiztosságról árulkodjanak Hogy ön legyen a befutó A nők stresszhatás alatt hajlamosabbak többet dohányozni, több kávét inni, és több egészségtelen rágcsálnivalót fogyasztani- derült ki egy brit kutatók által végzett vizsgálat eredményéből. A túlórák egyedül az alkoholfogyasztásra vannak valamelyest jótékony hatással, a nők ugyanis- a férfiakhoz egyébként hasonlóan - kevesebb alkoholt fogyasztanak abban az időszakban, amikor hosszabb időt kell tölteniük a hivatalban. „A férfiak életmódjára, a túlórázás, illetve a munkahelyi stressz nem hat negatívan, a nők azonban kimutathatóan több zsíros rágcsálnivalót, édességet vesznek magukhoz, több koffein- tartalmú italt isznak, és több cigarettát szívnak el ezekben az időszakokban. Ráadásul a feszültség hatására hajlamosabbak Az új vezető legnagyobb kihívása: nemcsak be kell illeszkednie, de át kell vennie a vezetést, és örömmé tenni a munkát. A munkahely sokkal inkább élettér lett, amelyben egy felelősségteljes közös játék zajlik, és ahol mindenki egyre fontosabb (és egyre leterheltebb, igénybevet- tebb) láncszemmé válik, hiszen állandóan csökkenő létszámú, sokoldalú feladatokat ellátó csoportok teljesítik a kitűzött célokat. Ami azonban napjaink vállalati életében még inkább új vonás, hogy nemcsak a vezetők várnak el a konditerem látogatását, a kocogást, a testedzést is elhanyagolni - jelentette ki Daryl O’Connor, a Leedsi Egyetem munkatársa. Szerinte a stressz megváltoztatja az emberek étkezési szokásait, egy-két feszültebb esemény, egy prezentáció, be nem tartott határidő, vagy a főnökkel való beszélgetés arra készteti az embereket - elsősorban a nőket -, hogy a szokásosnál jóval többet nassoljanak a főétkezések között, és általában véve is a hizlalóbb, kalóriadúsabb étkeket részesítsék előnyben a gyümölcs- és zöldségfogyasztás helyett. A legsebezhetőbbek e tekintetben az úgynevezett érzelmi evők, akik önértékelési zavarokkal küszködve, aggodalmukban, érzelmi felajzottságukban, vagy éppen bizonytalanságukban, mintegy menekülésként fordulnak az evéshez - figyelmeztettek a Leedsi Egyetem munkatársai. sokat a beosztottaiktól, hanem a beosztottak, a csapatok is viszont. Az'emberek igazi kapcsolatokra, empátiára és nyílt, valóban őszinte kommunikációra vágyódnak, mert csak így tudnak kiemelkedően teljesíteni. Úgyhogyegy jó vezetőnek ma a szakmai felkészültség mellett magas szintű szociális kompetenciával is kell rendelkeznie. Olyan munkahelyi légkört kell tudnia teremteni, amelyben élni és alkotni is lehet, nemcsak dolgozni; ahová öröm bejárni, ahol kedvvel végezhetem a feladataimat és megbecsülnek. Ez nem kis feladat a vállalat és a vezetés számára. (PP) Várakozásain felül teljesített az állásinterjún, már szinte a zsebében érzi első fizetését, ám nem akarja mindezt kockáztatni azzal, hogy az utolsó percben valami ostobaság csúszik ki a száján. íme néhány hasznos ötlet, hogyan zárja sikeresen a felvételi beszélgetést. FELDOLGOZÁS Ha megjelenik egy állásinterjún, az a legfontosabb, hogy jó benyomást keltsen az interjúzta- tóban. Ezért ügyeljen arra, hogy viselkedése és szavai ne csak a beszélgetés elején, hanem a végén is lelkesedésről és magabiztosságról árulkodjanak! Az állásinterjú alatt ne csak arra fordítson figyelmet, hogy az interjúztató mit mond, hanem arra is, hogyan mondja! Tanulmányozza a testbeszédét, figyelje meg, hogyan hangsúlyoz, illetve mennyire ragaszkodik a hivatalos formulákhoz, és ehhez igazítsa zárómondatait és gesztusait! Ha bizonytalan, mert nem tudja, mit mondjon az „utolsó szó jogán”, törekedjen arra, hogy mindenképpen öné legyen a zárszó! Nem számít, hogyan viselkedik a felvételi beszélgetést leve- zénylő kolléga, legyen magabiztos. Nézzen a. szemébe, amikor vele beszél. Az interjú végén határozott, udvarias kézfogással búcsúzzon tőle, és köszönje meg azt az időt, amit önre fordított! Az állásinterjú utolsó néhány percét használja arra, hogy kellőképpen hangsúlyozza azokat a képességeit, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy betöltse a meghirdetett állást. Ezzel a „csellel” elérheti, hogy pozitív tulajdonságai megragadjanak az interjúztató agyában, és javítsanak megítélésén. Az interjú előtt ismételje el - magában -, hogy milyen fordulatokkal zárja majd a felvételi beszélgetést. Ezzel csökkentheti annak kockázatát, hogy a döntő pillanatban egy meggondolatlan megjegyzéssel veszélybe sodorja mindazt, amit addig elért. Bármit mond, legyen előre átgondolt, választékos, és ügyeljen arra, hogy természetesnek hasson! Kezdje azzal, hogy elmondja, milyen benyomásokat szerzett a cégről és azokról, akikkel itt találkozott! Ezután fejtse ki, hogy miért ön lenne a legalkalmasabb a meghirdetett posztra! A felvételi beszélgetés végén minden esetben - lelkesen, sohasem agresszíven - pár szóban vázolja föl észrevételeit! Ismételje el, mennyire érdekli az állás, de ne lássák, hogy ideges és mindenre elszánt! Inkább azt éreztesse, hogy izgalmas kihívást jelent számára a lehetőség, hogy a cég kötelékében dolgozhat. Végül kérdezze meg az inter- júztatótól, hogy tehet-e még valamit annak érdekében, hogy rátermettségét bizonyítsa - összeállíthat például előző munkáiból egy referenciát. Ne menjen el úgy az állásinterjúról, hogy nem érdeklődik a következő teendőkről. Kérdezze meg, hogy előreláthatóan mikor lesz a beszélgetés következő fordulója, áttanulmányozzák-e a referenciát, és mikor dől el, hogy önt választják-e a posztra. Azt is megtudakolhatja, hogy telefonon vagy e-mailben érdemes érdeklődni. Ha követi ezeket a tanácsokat, nemcsak az interjú utáni stresszhelyzetet vészelheti át különösebb lelki törés nélkül, hanem a felvételi beszélgetésen bebizonyíthatja, hogy ön a tökéletes jelölt a meghirdetett állásra, (a hvg.hu nyomán) karrier@ujszo.com Az emberek igazi kapcsolatokra vágyódnak Örömteli hellyé tenni a munkahelyet és az irodát FELDOLGOZÁS Brit ikerkutatók szerint a társadalom alsóbb néprétegeiben élő kétkezi munkásoknak nem csak rosszabb a sora, de hamarább meg is öregszenek Az alulfizetett, túlhajtott emberek gyorsabban öregszenek FELDOLGOZÁS Brit ikerkutatók szerint a társadalom alsóbb néprétegeiben élő kétkezi munkásoknak nem csak rosszabb a sora, de hamarább meg is öregszenek. Tim Spector, a londoni St. Thomas Kórház ikerkutatója és kollégái 1552 női ikerpár DNS állományának „kopását’ vizsgálta a kromoszómák végén található védő DNS szakaszok, a telomerek hosszának mérése útján. A telomerek ugyanis osztódáskor és stresszhelyzetben rövidülnek, hosszukból ezért a biológiai életkorra lehet következtetni. A nyert adattömegből merített eredményeket az Ageing Cell - Öregedő sejt - című, a sejtek biofizikájával és biokémiájával foglalkozó amerikai szakfolyóiratban publikálták. A kutatók - miután statisztikailag kompenzálták az életkor, a testtömegindex, a dohányzás és testmozgás telomerekre gyakorolt hatását -, úgy tapasztalták, hogy a telomerek hossza a társadalmi helyzettől is függ. A statisztikai számítások szerint a társadalmi-gazdasági ranglétra legalján található három fizikai munkás csoporthoz tartozó nők 46 éves korukra átlagosan 7 évvel voltak biológiailag öregebbek, mint a legfelsőbb három csoporthoz tartozók. A munkások fehérvérsejtjeinél átlagosan 140 DNS bázispárral rövidebbek voltak a telomerek, mint az ugyanolyan idős, nem fizikai munkát végzőknél. Mivel évente általában 20 bázispárnyi kopik le a DNS telomer részéből, az adat azt mutatja, hogy a fizikai dolgozók mintegy 7 évvel voltak öregebbek. A kutatók ellenőrzésképpen kiválasztottak 17 olyan nővérpárt, akik ellentétes társadalmi helyzetben lévő férfiakhoz mentek feleségül. Annak ellenére, hogy az ikrek azonos társadalmi-gazdasági helyzetből indultak, a jobb, illetve a rosszabb helyzetbe került középkorú nők biológiai életkora már átlag 9 évvel eltért egymástól. Tim Spector a jelenség okát az alacsonyabb társadalmi pozícióval járó kiszolgáltatottságban, és például az aránytalan díjazással járó pszichológiai stresszhelyzetben látja. A kutatásról a honlapján beszámoló BBC brit közszolgálati rádió és televízió megkeresett egy másik öregedéskutatót, Thomas von Zglinicki gerontológus professzor személyében, aki elmondta: ők is keresték az összefüggést a telomerek hossza és a társadalmi-gazdasági helyzet között, de nem találtak statisztikailag szignifikáns összefüggést, pedig közismert, hogy a társadalmi-gazdasági státusz erős kihatással van az egészségre és a várható életkorra. (mti)
